Mozgósítási káosz Oroszországban – helyzetkép a 214. napon
Nem megerősített információk alapján már negyedmillió orosz férfi hagyhatta el az országot. A mozgósításban az etnikai kisebbségek jobban érintettek. Közben a megszállt területeken zajlanak az álnépszavazások, a Donbaszban pedig tart az állóháború. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 214. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Káoszba fordult az orosz mozgósítás: nem megerősített információk alapján negyedmillió orosz férfi hagyhatta el az országot
- A mozgósításban az etnikai kisebbségek jobban érintettek (és ennek egyes esetekben büntetőjellege is lehet)
- Ukrán információk szerint megnőtt annak az esélye, hogy orosz diverzánscsoportok Belaruszból kiindulva próbálnak meg zavart kelteni az országban.
- Folytatódnak az álnépszavazások – fenyegetésekről, más nevében szavazásról is érkeztek hírek. Az ukránok katonai támadásokkal próbálják lassítani a folyamatot.
- Újabb lengyel kritika érte a Németország által Ukrajnának átadott önjáró légvédelmi gépágyúk leszállításának körülményeit.
Részletes helyzetkép:
A szeptember 21-én bejelentett oroszországi mozgósítást siettetve hajtják végre: a katonai bizottságok nem igazolják vissza azon [korábbi] feltételezéseket, melyek szerint kizárólag egyes katonai szakterületekre soroznak be embereket. A szervezési problémákat Valerij Fadijevnek (az oroszországi Emberi Jogi Tanács vezetőjének) Szergej Sojgu védelmi miniszterhez írt szeptember 24-i levele világítja meg: ebben azt kéri, hogy a mozgósítással összefüggő problémákat gyorsan oldják meg. A levélben az szerepel, hogy a részleges mozgósítás első napjai megmutatták: a katonai bizottságoknak nincs mozgósítási tervük; régi és nem ellenőrzött adatbázissal rendelkeznek; és a sorozás alól nem mentesítik azokat, akiknek mozgósítását az előírások szerint el kellene halasztani. A mozgósítással kapcsolatos nehézségeket több kormányzó is megerősítette – a Krímben pedig a lépést a krími tatárok elleni elnyomás módszereként használják ki (ez eddig 1500 férfit érint). [Ford. kieg.: magáról a sorozásról és annak emberi oldaláról Rácz András írt elolvasásra érdemes Facebook-bejegyzést.]
Olekszij Hromov, Ukrajna Fegyveres Erői Vezérkara Műveleti Főigazgatóságának helyettes vezetője szerint az előzetes becslések szerint az orosz sorozás minimum két fázisban fog megtörténni. Az elsőben (melyre valószínűleg másfél hónap alatt kerül sor), az ellenség a harci műveletekben részt vevő katonai egységeket tervezi teljes mértékben feltölteni. Nem kizárható, hogy a mozgósítottak egy részét az FSZB határőr[-egységeinek] kiegészítésére fogják használni.
A fő harctérség továbbra is a Donbasz. Az orosz erők északkeleti irányból Bahmuthoz közelednek, azonban a város közelében visszaverték őket. Sikertelenül fejeződtek be a település ellen keletről indított, illetve a helységtől délre fekvő ukrán állások elleni támadások is. Még mindig harcok folyhatnak 1) a Bahmuttól északkeletre; 2) Sziverszktől délre és délkeletre; illetve 3) Horlivkától északra található településekért. Párnapos szünet után az orosz erők Donyeck megye nyugati részében újra támadást indítottak. A védők a Donyeck városától északra és nyugatra indított újabb támadásokat visszaverték, illetve Liman térségében újfent támadásokat indítottak. A Harkiv megye közigazgatási határán fekvő Jackivka [Яцьківка] települést visszaszerezték, s a források egy része szerint Drobiseve [Дробишеве] településen az ellenség két zászlóalját bekeríthették. A Kupjanszk keleti külvárosa ellen indított orosz támadás sikertelenül zárult.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat (Avdijivka mint célpont ellen tömegtüzet lőttek). Harkivot, Harkiv megye [az ukrán fél által] szeptember elején visszaszerzett területét, Dnyipropetrovszk megyében a nikopoli és a szinelnyikovei járást, Mikolajivot, Ocsakivot, Zaporizzsját és a várostól északkeletre fekvő településeket szintén támadják (Zaporizzsja megint a rakétatámadások egyik fő célpontjává vált).
Az oroszok az Iránból beszerzett öngyilkos drónokkal Odesszában és a város környékén lévő célpontokat támadtak. A védők tüzérségének és légierejének fő célpontja továbbra is a Herszon megyében fekvő orosz állások és azok háta maradt (többek között a kahovkai híd, illetve a Nova Kahovka környékén lévő átkelők). Ukrán diverzánsok Mariupol, Bergyanszk és Melitopol környékén hajtottak végre támadásokat.
A megszállt területeken folynak az „annexiós népszavazások”. Ezeket szeptember 27-ig tervezik lefolytatni, azonban a szervezők már két nappal ezt megelőzően közleményben jelezték: a részvételi arány meghaladta az ötven százalékot – ez azt jelenti, hogy a népszavazásokat „érvényesnek” tekintik.
A szavazatok összegyűjtésének folyamata különleges műveletre emlékeztet: Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein a településeken olyan mozgóurnákat visznek körbe, melyeket katonák őriznek. Az oroszok nincsenek abban a helyzetben, hogy a népszavazás biztonságát garantálni tudják: Melitopolban, Herszonban és Bergyanszkban diverzánsakciók történhettek (a kollaboráns hatóságok székházai közelében robbanószerkezeteket hozhattak működésbe), de a végrehajtott ukrán rakéta- és tüzérségi támadások csak a szavazóhelyiségek egy részének munkáját zavarták meg. A szavazat leadását gyakran a munka vagy szociális támogatások elvesztésével való fenyegetéssel kényszerítik ki – s ugyanígy feljegyeztek olyan eseteket, amikor egy személy családtagjai nevében több szavazatot is
leadott.
Kijev jogi lépéseket tett abból a célból, hogy bizonyítsa: az ún. népszavazások megszervezése törvénytelen: szeptember 23-án a Főügyészség a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékben lefolytatott népszavazások ügyében büntetőeljárást indított. A bírósági szakaszt megelőzően a dokumentációt gyűjtik össze – bizonyítani pedig azt kell, hogy több mint négyezer, a szavazás lefolytatásában részt vevő személy illegális tevékenységben vesz részt. Ugyanezen a napon Volodimir Zelenszkij elnök a megszállt területek lakosságát arra szólította fel, hogy az ukrán titkosszolgálatoknak az álnépszavazások szervezőiről, illetve az orosz mozgósítás előrehaladásáról minden adatot adjanak át.
Az ukrán különleges erők és az ukrán állami határőrség arra figyelmeztet: megnőtt annak a valószínűsége, hogy az oroszok Belarusz területéről tevékenykedő diverzánscsoportokat vetnek be. Nyilvánosságra hozták, hogy szeptember 20-án Minszkbe érkezett a „Lika” katonai „magáncég” 130 felfegyverzett zsoldosa. Őket 300 ukrán katonai egyenruhával láthatták el, s a belorusz erőszakszervezetekhez kapcsolódó GardService őrző-védő céghez tartozó létesítményben helyezhették el őket. Kijev nem zárja ki, hogy a Belaruszból érkező „önkéntesekkel” feltöltött
diverzánscsoportokat Voliny, Rivne, Zsitomir és Kijev megye területén vethetik be.
Németország Ukrajnának a megígért harminc önjáró „Gepárd” légvédelmi gépágyúból [kieg.: magát az eszközt harckocsialvázra építették] az utolsó hat darabot is átadta, a hozzájuk való hatezer darab lőszerrel egyetemben – utóbbi azt jelenti, hogy ezen mennyiség nem teljesen fedezi az eszközök lőszerjavadalmazását (a Gepárdokon lévő 35mm-es fegyverzet lőszerjavadalmazása 640 darab – ez a mennyiség kevéssel több mint egyperces folyamatos tüzelést tesz lehetővé).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az orosz mozgósítást kaotikusan hajtják végre – s úgy tűnik, hogy a terv mielőbbi teljesítése érdekében bárkit elvisznek. A mozgósítás első napjai az oroszokban nyugtalanságot váltottak ki – ezt többek között a Kreml szóvivőjének nyilatkozata erősíti meg, aki elismerte: a társadalom egy részének „hisztérikus és emocionális” reakciója annak volt köszönhető, hogy a védelmi minisztérium oldaláról hiányzott az átfogó tájékoztatás. A helyi hatóságok is jelzik, hogy a katonai bizottságok munkájában hiányosságok mutatkoznak (ez rontja a közhangulatot), illetve zavaró jelenségnek tartják a mozgósítási terv a lehető legrövidebb idő alatti teljesítésére vonatkozó [központi állami] akaratot.
- A központi hatóságok azzal a kihívással néznek szembe, hogyan akadályozzák meg a [katonai] szolgálat alóli kibújást – szeptember 21-i hivatalos, de meg nem erősített információk szerint Oroszországot több mint negyedmillió férfi hagyta el. Nem zárható ki, hogy a hatóságok a férfiak külföldre történő távozásának tilalma vagy annak radikális korlátozása mellett döntenek.
- További kihívás a – helyi katonai bizottságok helyiségeinek szétdúlásáról szóló információk alapján – mozgósításellenes hangulat növekedése. A kedélyek csillapítása céljából a hatóságok arról dönthetnek: csökkentik a mozgósítási művelet tempóját és/vagy korlátozzák a sorozás kritikával illetett folyamatát anélkül, hogy figyelembe vennék a mozgósított személyek egyéni elvárásait.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: A sorozás elől menekülő férfiak az orosz-grúz határon (fotó: Telegram – Verhniy Lars)
