Bukások, történelmi mázlik, tetkó: új kutatás mutatja be az ismeretlen Horthy Miklóst [HetiVálasz 147]
A bécsi hadi levéltárból előbukkant iratok alapján jórészt át kell írni, amit a „tenger nélküli tengernagy” korai pályájáról tudunk – mondja podcastunkban Turbucz Dávid történész, a Horthy Miklós, a haditengerésztiszt című új könyv szerzője. Szerinte ideje megbarátkoznunk a vizsgákon bukdácsoló, piázós kihágásoktól sem visszarettenő, tetoválásos Horthy képével is. Milyen ember volt? Mit tudott a politikáról? Számított-e a magyarsága a birodalmi karrier közepette? Ezekre is fény derül. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint és Borbás Barna.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Miért fontos vagy érdekes, hogy megismerjük a volt kormányzó haditengerésztiszti pályafutását?
Amikor a szakirodalom azt írja, hogy Horthy Miklós nem volt felkészülve a kormányzói szerepre, az nem „kritika”, hanem tény. Hozzáteszem: a flottaparancsnokira sem volt felkészülve. Az újabb kutatásokkal ez igazolható. […] A 2011-ben megjelent könyvemben én is sokkal pozitívabban értékeltem a korai teljesítményét: az emlékiratai alapján és egyéb, a Horthy-korszakban született könyvek nyomán érveltem én is amellett, hogy kitűnő tengerész volt.
A valóságban milyen tengerész volt Horthy Miklós?
A bécsi hadi levéltárakban végzett kutatásaim nyomán derült ki, hogy a régi tézisem nem tartható. A haditengerészeti akadémián mindig az évfolyamátlag alatt teljesített, a záróvizsgán megbukott, amikor 1886-ban sikerült letennie, a 27 fős évfolyamból ő lett a 26. A korai időszakban átlag alatti teljesítményt nyújtó tengerész volt. Ha az egész pályafutását nézzük, akkor pedig átlagos.
Az I. világháború alatt a Monarchia kötelékében kiemelkedett, például az otrantói tengerzár áttörésével. Nem ez a lényeg?
Az életmű egésze szempontjából fontos tudni, hogy az általa választott pályafutás nagyon nehezen indult, az 1890-es évek közepéig bukdácsolt – korábban egyébként már az érettségi vizsga sem sikerült neki – , és épphogy bennmaradt a tisztikarban. Utána jött rá, hogy teljesítenie kell, csak úgy lesz esélye karriert építeni. Így talált rá a torpedóhajókra – kisebb, mozgékonyabb hadihajótípusok –, és akkor bizonyította először, hogy van olyan terület a haditengerészeten belül, amire ő alkalmas. De ha föltesszük a kérdést, hogy miért lett flottaparancsnok, akkor a választ a tőle független tényezőkben találjuk. Például abban, hogy magyar volt. Merthogy a századforduló után felpörgő haditengerészet-fejlesztést még az osztrákok se nagyon szerették vagy támogatták eleinte, a magyarok meg még kevésbé. Azt látták, hogy az egy birodalmi intézmény, a hivatalos nyelv a német, a magyar zászló nincs kitéve stb. Horthy magyarként el tudta mondani, hogy ennek a fejlesztésnek mégis van értelme. Külső körülmény volt az is, hogy éppen Konstantinápolyban szolgált az 1908-1909-es annexiós válság idején, így a jelentései eljutottak az uralkodóhoz. Megismerték a nevét a bécsi udvarban. Ez nagyon sokat segített a későbbi karrierje szempontjából.
Teleki Pál, de főleg Bethlen István eleve politikusnak készült. Horthy nem. Ezért van jelentősége annak, hogy elmondjuk, milyen eredményeket ért el, hogy nem volt érettségije, hogy a későbbi nagy tisztelője, Hardy Kálmán is leírta, hogy erősen hiányos volt a tudása sok területen, vagy hogy – mint a minap ráakadtam – egy 1937-es jegyzőkönyv szerint Horthy maga vallotta, hogy nem ismeri a magyar történelmet. Vonyó József történész munkáiból kiderül, hogy a szintén nem politikusnak készülő katona, Gömbös Gyula tudatosan törekedett arra, hogy a hiányzó tudásanyagát, tapasztalatmennyiségét pótolja későbbi karrierje során. Horthy Miklós sosem törekedett erre, kormányzóként sem.
Horthy kozmopolita, jellemzően magyar elemeket csak nyomaiban tartalmazó haditengerészeti közegben szocializálódott. Mit lehet tudni a korai magyar identitásáról?
Sajnos ez az egyik olyan téma, amiről a legkevesebb forrás áll rendelkezésre. Levelezése nem maradt fent, naplót nem vezetett, szárnysegédként nem is mondhatta el, hogy miről mit gondol. […] Az biztos, hogy a ’48-as (függetlenségi) és ’67-es (kiegyezéses) ellentét esetében ő a ’67-es tábort erősítette. Az is kijelenthető, hogy – legalábbis az elején – alapvetően birodalmi életrajz az övé: minden szakasza birodalmi keretek között zajlik, nem nemzeti keretek között. A nemzeti dimenzió csak a Monarchia összeomlása után vált fontossá.
Nyitókép: Turbucz Dávid történész (fotó: Borbás Barna)
