A háború az ukránok szerint 2023-ban is végig tartani fog – helyzetkép a 253. napon
Az ukrán vezetés azzal számol, hogy a jövő évben végig tartani fog a háború, és az állami költségvetést is ennek megfelelően alakították ki. A kiadások 43 százalékát a védelemre fordítanák, ehhez nagyon jelentős nemzetközi támogatást várnak. A déli fronton, Herszontól északra az ukránok közelebb kerülhettek a városhoz, de még mindig nem lehet eldönteni, hogy az oroszok fel akarják-e adni a Dnyeper folyó jobbpartját. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 253. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukrán vezetés azzal számol: a teljes jövő évben zajlik a háború – az állami költségvetést is ennek megfelelően alakították ki
- A kiadások felét nemzetközi támogatásból fedeznék; a védelmi célú tételek az összkiadás 43 százalékát teszik ki
- Donbaszban a legsúlyosabb harcok Donyeck városa, illetve Vuhledar környékén folynak
- A déli fronton, Herszontól északra az ukránok közelebb kerülhettek a városhoz; még mindig nem lehet eldönteni, hogy az oroszok fel akarják-e adni a Dnyeper folyó jobbpartját
- Az ukrán tájékoztatási politika a szokásos célt szolgálja: rábírni a Nyugatot, hogy adjon minél jelentősebb támogatást a védekezéshez; nemzetközi segítség nélkül a háború finanszírozása és a megszállók kiszorítása lehetetlen lenne
- Szlovák napilap szerint az országon keresztül kettős (polgári és katonai) felhasználású termékek érkezhettek Oroszországba
Részletes helyzetkép:
Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette Ukrajna 2023. évi költségvetésének elfogadását – ebben biztonsági és védelmi célokra az összkiadás 43 százalékát, azaz több mint 1,1 billió hrivnyát (több mint harmincmilliárd USD-t) fordítanak. A bérek és a szociális kiadások (a kiadási fősorok nagysága szerint a második helyen álló tétel) 17 százalékot tesznek ki. Saját bevételeit az állam 1,3 billió hrivnyára becsüli – ez a tervezett összbevételek 51 százalékára rúg, míg a nemzetközi támogatás a költségvetési kiadások 46 százalékát finanszírozhatja. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta: a költségvetést azt feltételezve készítették el, hogy a háború a jövő év egészében tartani fog.
A Donbaszban a harcok súlypontja áttolódott a Donyeck városa, illetve Zaporizzsja megye közigazgatási határa közötti területre. A legsúlyosabb helyzet Vuhledar térségében van – az oroszok a település bekerítésével próbálkoznak. Nőtt az orosz nyomás a Donyeck városától nyugatra lévő kiszögellésben található ukrán állásokon – ennek következtében a védők Marjinka teljes lakosságának evakuálásáról döntöttek. Sikertelenül érhettek véget a Bahmut és a Szoledar ellen, Horlivkától északra, illetve Sziverszktől keletre indított újabb orosz támadások. Az oroszok a védők Zserebec folyó mentén található állásait támadva Luhanszk megyében, Szvatove és Kreminna között ellentámadást indíthattak.
Az ukrán erők újfent támadással próbálkoztak Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határa mentén Kupjanszktól keletre, illetve Szvatovétől északkeletre. Herszon megyében az ukrán egységek folytatták az orosz állások áttörését célzó támadáskísérleteket, a Davidiv Brid–Dudcsani vonaltól délre támadva – nemhivatalos információk szerint az Inhulec folyó melletti települést, Mala Szejdeminuhát [Мала Сейдеминуха] elfoglalhatták. [Ford. kieg.: a lenti térkép alapján Dudcsanitól nem messze tevékenykedhet a munkácsi 128. hegyidandár.]
Rakéták és drónok felhasználásával az oroszok folytatják az energetikai infrastruktúra és az ipari létesítmények elleni támadásokat – ezek száma azonban csökkent. Találatok érték a Herszonban, Krivij Rihben, Mikolajivban (itt többek között a kikötő vált célponttá), Pavlohradban és a Donyeck megyében található Pokrovszkban, illetve a Zaporizzsja környékén lévő létesítményeket. A teljes harcérintkezési vonal mentén mindkét fél tüzérséggel lövi és bombázza ellenfele állásait és azok hátát.
Az ukrán erők újabb diverzánstámadást hajthattak végre Melitopolban, illetve a település környékén (többek között a Szvitlodolinszkében [Світлодолинське] található vasúti híd térségében [ford. kieg.: a település Melitopol és Tokmak között fekszik – ld. a térképet.]).
Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy „a front egyes szakaszain” akár háromszorosára, napi nyolcvanra is emelkedhetett az orosz támadások száma. Olekszij Hromov tábornok, Ukrajna Fegyveres Erői Vezérkara Műveleti Főigazgatóságának helyettes vezetője szerint a Dnyeper folyó jobbpartján (Herszon és Mikolajiv megyékben) számottevően megnövekedett az ukrán állások ellen az orosz légierő által végrehajtott támadások száma – ennek oka állítólag az, hogy az ott tevékenykedő tüzérségi alegységek logisztikai ellátásával problémák vannak. Hromov azt is kijelentette, hogy Belaruszba a „részleges mozgósítás” során orosz katonák érkeznek, s egy támadócsoport felállítására legkorábban két–három hónap múlva kerülhet sor. A tábornok értékelésében Oroszország így akarja az ukrán hadsereget rákényszeríteni arra, hogy erőket vonjon ki az ország keleti és déli részéből. Az orosz parancsnokság nagy jelentőséget tulajdonít a [Belaruszban lévő] breszti oblasztyban fekvő Luninyecben [Лунінец] található légibázisnak – itt iráni harci drónokkal felszerelt egységek állomásoznak.
Mihajlo Zabrodszkij [Михайло Віталійович Забродський] tábornok, a[z ukrán] parlament védelmi bizottságának helyettes vezetője és a légideszant-csapatok korábbi parancsnoka szerint az oroszok Herszont harc nélkül adják fel – azonban 2023 tavaszán két támadóműveletet indíthatnak: 1) Zaporizzsja térségétől délre, Dnyipro városának irányába; illetve 2) északkeletről Szumi, Poltava és Dnyipro irányába; a Donyeck és Luhanszk megyékbe telepített megszálló erők feladata pedig az ukrán hadsereg egy részének feltartóztatása és lekötése lesz. Zabrodszkij a Belarusz oldaláról érkező fenyegetést sem zárta ki: egy ilyen művelet stratégiai célja az lenne, hogy a Dnyeper folyó balpartján bekerítsék az ukránokat, és rákényszerítsék Kijevet a béketárgyalások megkezdésére. A tábornok szerint Ukrajnának meg kell kezdenie három új hadműveleti csapatösszevonás létrehozását: Zaporizzsjában, Szumi megyében, illetve Volhíniában.
November 2-án a belorusz Belügyminisztérium bejelentette, hogy a különleges erők tartalékosaiból „harci csapatok” felállítását tervezi – ők harci feladatokat fognak ellátni abban az esetben, ha Belaruszba „zsoldosok” törnének be. A „csapatokba” történő toborzást a Belügyminisztérium Különleges Katonai Egységeiből szervezett „Becsület” Belarusz Veteránszövetség fogja végezni. Korábban Ivan Tertel, a [belorusz] KGB vezetője többek között arra utalt, hogy a Nyugat tervei között többek között „Belarusz területén található regionális központ fegyveres elfoglalása [szerepel] mint ugródeszka a támadóműveletek további kiterjesztésére”.
November 3-án a herszoni megszálló hatóságok közzétették, hogy az orosz erők nagy valószínűséggel el fogják hagyni a várost: a lakosoknak azt tanácsolták, hogy a lehető leghamarabb menjenek át a Dnyeper folyó másik partjára. Az ukrán hatóságok szerint a megszálló hatalom teljesen kifosztja a várost (többek között az összes mentő- és tűzoltóautót elviszik).
A bolgár nemzetgyűlés rábólintott arra, hogy az ország vállalja az ukrán haditechnikai eszközök javítását és további könnyűfegyverzetet adjon át [Ukrajnának]. A [bolgár] kormány kötelezettséget vállalt, hogy harminc napon belül ellátási tervet készít Kijev számára.
A „Denník N” szlovák napilap november 4-én leleplezte, hogy Szlovákián keresztül (közvetlenül vagy közvetve) olyan kettős [polgári és katonai] felhasználású termékek áramolnak keresztül, melyeket Oroszország az ukrajnai invázióban használ. Az ukrán hadsereg állítólag egy lelőtt iráni drónban Rotax 912, polgári repülőgépekben használt osztrák motorokat talált. Maga a gyártó tagadta, hogy hasonló ügyletet folytatott volna – azonban úgy hírlik, hogy ezen motorok Iránba történő exportjára április végén egy szlovák vállalatnak a szlovák vámhatóság engedélyt adott. A „Denník N” hosszú listát közölt olyan kettős felhasználású termékekről (többek között motorokról, csapágyakról, kerékalkatrészekről), melyek Szlovákián keresztül Oroszországba érkeztek. Ezeket fegyverek (illetve nehézfegyverek) előállításához használhatnak fel. A Védelmi Minisztérium már lépéseket tett a részletek megismerésére, illetve a gyakorlat visszaszorítására.
A svájci kormány megtagadta az engedélyt a Németországból Ukrajnának szánt, már korábban leszállított „Gepárd” önjáró légvédelmi gépágyúhoz tartozó 35mm-es lőszer újrakivitelére. Németország szimbolikus mennyiségű (húsz egységnyi lőszerjavadalmazást), 12400 töltényt kért az ukrán hadseregnek átadott 30 darab kétcsövű Gepárddal összefüggésben (a források egy részében 24 [légvédelmi eszköz] felhasználásáról található információ). Németország eddig a Gepárdokkal együtt 60000 darab lőszert adott át, azonban ez a készlet már kimerült. [Kieg.: a korábbi OSW-
jelentésekben arról is szó volt, hogy az iráni (kamikáze)drónok ellen hatékony – és olcsó! – fegyver lehet a csöves légvédelem használata; egyes, az ukrán közösségi médiában megjelent felvételek szerint arra is volt példa, hogy kézifegyverrel (gépkarabéllyal) lőttek le ilyen eszközöket.]
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A 2023-ra tervezett költségvetési kiadások megerősítik az ukrán hatóságok azon korábbi bejelentéseit, melyek szerint elhúzódó háborúra készülnek. A fegyverzet-, hadfelszerelés- és hadianyag-szállítás után ez egy újabb olyan jel, mely azt mutatja: Kijev a katonai tevékenység folytatása szempontjából teljes mértékben a Nyugat pénzügyi támogatásától függ. Ki kell emelni, hogy Ukrajna költségvetésébe legnagyobb valószínűség szerint semmifajta módon nem számolták bele (a felszerelésen és a hadianyagon kívüli,) a szövetségesek által ingyen biztosított katonai támogatást – beleértve a kiképzések megszervezését, illetve ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi források adományozását. Amennyiben azonban figyelembe vesszük a pár nappal korábban az ENSZ mellé rendelt ukrán nagykövet, Szerhij Kiszlica által közölt információkat (melyek szerint az idei év tíz hónapja alatt az Ukrajnának szánt, nyilvánosságra hozott katonai támogatás értéke elérte a 41,3 milliárd EUR-t), a harctevékenységek folytatásának költségeiről kiderülhet: azok magasabbak, mint a következő évi költségvetés teljes bevételi oldala.
- Zabrodszkij tábornok a potenciális orosz tevékenység irányairól szóló bejelentésére mindenekelőtt úgy kell tekinteni, mint amelynek célja az ukrán hadműveleti erők kiépítése szükségességének igazolása – [ezen túlmenően a bejelentést] a Nyugatnak szóló jelzésként kell kezelni, hogy az új egységeket teljes mértékben szereljék fel. Az elégtelen mennyiségű felszerelés (és különösen a nehézfegyverzet [hiánya]) miatt Ukrajna nem volt abban a helyzetben, hogy új egységeket állítson fel – a február 24-e óta tartó mozgósítás főleg a személyi állomány feltöltését és a területvédő alegységek létrehozását szolgálta. A Nyugatról származó fegyver- és hadfelszerelés-szállítás, illetve a részbeni háborús beszerzések is hosszabb távon elégtelenek [lesznek] a meglévő egységek veszteségeinek pótlására. Abban az esetben azonban, ha az agresszor csapatösszevonásainak létszáma tovább növekszik (jelenleg ez kb. 250000 főre rúg), [az ellenség] legyőzésének előfeltétele az új taktikai egységek létrehozása lesz.
- A herszoni megszálló hatóságok a lakosságot a város elhagyására felszólító, riogató közleményei arról tanúskodnak, hogy a régióban az orosz erők nehéz helyzetben vannak. Ennek ellenére sem jegyeztek fel olyan jelzést, mely szerint az agresszor erői visszavonultak volna – sem olyat, hogy védvonalakat építenének ki. A lakosság evakuációja megkönnyítheti a Herszon körüli települések megerősített védelmi állásokká alakítását. Mint ahogy azt korábban Volodimir Zelenszkij elnök elismerte: nem lehet azt kizárni, hogy az orosz hadsereg esetleges kivonulásáról szóló hírek terjesztése dezinformációs művelet. Ennek célja az ukrán erők rávétele egy offenzívára – ez súlyos emberveszteséget okozhat, amennyiben jól kiépített orosz védvonalak ellen támadnak. Délen az ukrán erők óvatossága valószínűleg annak is köszönhető, hogy egy Herszon elleni esetleges támadáshoz a front más szakaszairól átcsoportosított egységek számának megnövelése lenne szükséges – ez viszont Kelet-Ukrajnában megkönnyítheti az oroszoknak egy offenzíva megindítását.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Zelenszkij ukrán elnök bejelentkezése a Nemzetközi Krím Platform parlamentáris ülésén október 25-én (fotó: Damir Sencar / POOL / AFP)
