Az oroszok elkezdték a visszavonulást Herszonból – helyzetkép a 259. napon
Az oroszok feladták a Dnyeper folyó jobb partját – azonban ez nem jelenti azt, hogy a terület kiürítése azonnal megtörténik. Az amerikaiak már nem zárják ki, hogy a felek újfent tárgyalóasztalhoz ülnek – ezzel együtt Washington nem áll le Ukrajna felfegyverzésével. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 259. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok feladták a Dnyeper folyó jobb partját – azonban ez nem jelenti azt, hogy a Veszprém megyénél kicsit nagyobb terület kiürítése azonnal megtörténik. Az orosz katonák túlélésének biztosítása érdekében az oroszok a polgári lakosságot akár élő pajzsként is felhasználhatják.
- Az oroszok még mindig – és továbbra is sikertelenül – támadnak a Donbaszban.
- Az amerikaiak már nem zárják ki, hogy a felek (újfent) tárgyalóasztalhoz ülnek a háború lezárása érdekében – ezzel együtt Washington nem áll le Ukrajna felfegyverzésével.
- Az ukrán állam a védelmi minisztérium felügyelete alá helyezett öt kiemelt vállalatot – értékelésük szerint nem államosítás történt (!). Kártalanításra a háborút követően kerülhet sor.
- Kibertámadások is kísérték az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásokat.
Részletes helyzetkép:
November 9-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és a „különleges művelet” parancsnoka, Szergej Szurovikin tábornok találkozója során arról tájékoztattak, hogy a Herszon régiójában tevékenykedő orosz erőket a Dnyeper folyó bal partjára vonták vissza, s azok védekező állásokat vesznek fel a folyó mentén. Az orosz parancsnokság úgy becsülte, hogy a Nova Kahovkában található gát elpusztítása vagy a kijevi vízerőmű gátján történő intenzív vízleengedés a Dnyeper folyó jobbpartjára telepített hadsereg „teljes izoláciájához” vezethet el. [Az oroszok] kiemelték, hogy a cél a katonák életének megmentése és harcképességük megőrzése annak érdekében, hogy őket más [műveleti] irányokban is be lehessen majd vetni. Szurovikin bejelentése alapján az „orosz katonai műveleteket” a közeljövőben végrehajtják. Biztosított arról, hogy a műszaki egységek annak ellenére működtetik a Dnyeper folyón lévő átkelőket, hogy azokat az ukrán rakétatüzérség pusztítja – a Dnyeper folyó jobb partjáról pedig több mint 115 ezer embert evakuáltak.
Kijev visszafogottan reagált Szurovikin nyilatkozatára. A tervezett orosz visszavonulásról szóló információkra reagálva Volodimir Zelenszkij elnök elmondta: ez nem egy jó indulatú gesztus, hanem az ukrán hadsereg hatékony tevékenységének következménye. Figyelmeztette a Kremlt, hogy a Nova Kahovkában található vízerőmű felrobbantására és a Zaporizzsjában lévő atomerőmű hűtővíztől való megfosztására tett kísérleteket „az egész világ ellen folytatott háborúként” értelmezik. November 10-én Olekszij Hromov, az [ukrán] Fegyveres Erők Vezérkara Műveleti Főigazgatóságának helyettes vezetője azt állította, hogy az orosz erők Herszonból történő visszavonulása az ukrán erők aktív tevékenységének eredménye – [az ukrán csapatok] elpusztították az ellenség közlekedési–utánpótlási vonalait és ellátási rendszerét, s károkat okoztak a parancsnoki rendszerben is. Mihajlo Podoljak, az [ukrán] elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója arra utalt: egyelőre egyetlen jel sem utal arra, hogy az orosz hadsereg feladta volna Herszont – [az ellenséges egységek] még mindig a Dnyeper folyó jobb partján tartózkodnak.
Az oroszok még november 8-án megerősíthették a Dnyeper folyó jobbpartjára telepített csapatösszevonást, az ott található pontonhidak segítségével többek között harckocsikat áttelepítve oda. Ugyanekkor a polgári lakosság kimenekítése a bal partra többek között a megsérült Antonovszki híd kihasználásával folyhat. Ugyanezen a napon a Mikolajiv és Herszon megyék közigazgatási határa mentén fekvő Poszad-Pokrovszke [Посад-Покровське] falu térségében, a Mikolajiv megyében található Sznihurivka [Снігурівка] mellett, illetve Herszon megyében Davidiv Brid és Dudcsani között újabb ukrán támadásokra kerülhetett sor (Sznihurivkánál a harcok különösen hevesek lehettek). November 9-én az orosz utászok megkezdhették a Dnyeper folyó jobbpartja mentén futó főút hídjainak felrobbantását, s ugyanez történhetett Herszontól délre is; az orosz alegységek a harcérintkezési vonalon található állásaik egy részének kiürítését is megkezdhették. Este ukrán felderítő alegységek bevonulhattak a Poszad-Pokrovszke falutól délnyugatra található Pravdinébe [Правдине] illetve a Davidiv Bridtől délnyugatra fekvő Kalinivszkébe [Калинівське] – november 10-én reggel pedig Sznihurivkába.
Donyeck megyében az orosz erők folytatják támadótevékenységüket: sikertelenül támadták a Bahmut külvárosában található ukrán állásokat, illetve a településtől északkeletre és délre található helységeket ugyanúgy, mint a Horlivkától északra lévőket.
Harcok folynak a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben, illetve Vuhledartól északra és délre is. Pavlivka térségében az ukrán erők ellentámadást hajthattak végre, az oroszok különösen nagy veszteségeket szenvedhettek el. Luhanszk megyében, Szvatove irányába mindkét fél támadásokat indított.
A Dnyeper folyó jobb partjáról történő visszavonulás megkezdése nem befolyásolta az orosz tüzérség és légierő aktivitását – ezek a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve a Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti területein is folytatják az ukrán állások és azok háta elleni [tüzérségi] támadásokat és bombázásokat. Az oroszok folytatták a rakétatámadásokat, illetve drónok felhasználásával a Dnyipró városában, a Krivij Rihben, Kramatorszkban és Mikolajivban, illetve Kremencsuk és Zaporizzsja térségében található energetikai infrastruktúra elleni támadásokat is. Az ukrán tüzérség és légierő főleg Herszon megyében, illetve – kisebb mértékben – a Donbaszban támadott. Mariupol környékén ukrán diverzánsműveletre kerülhetett sor.
A Pentagon megerősítette: átadták Kijevnek az első kettő NASAMS légvédelmi rendszert – ezeket már használhatják a harctevékenység során. Spanyolországból Aspide légvédelmi rakétakilövők érkezhetnek Ukrajnába, illetve az első hat darab a Nagy-Britanniában a Petro Porosenko [korábbi ukrán elnök] alapítványa által megvásárolt 14 „Spartan” felderítő járműből. A brit védelmi minisztérium ezen felül arról is tájékoztatott, hogy további közel ezer darab, légvédelmi rendszerhez tartozó rakétát adott át, a francia [tárca] pedig arról: egy új szállítmány keretében először hat CAESAR önjáró löveget [fognak] átadni (ezek a következő pár hétben érkezhetnek meg Ukrajnába).
November 9-én Mark Milley tábornok, az USA [haderőnemei] vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke „hatalmas stratégiai hibának” nevezte az ukrajnai inváziót. Nem zárta ki, hogy az Oroszország és Ukrajna által elszenvedett veszteségek (orosz oldalon [összesen] több mint százezer halott és sebesült) azt eredményezi, hogy a frontvonal stabilizálódásának esetében megvizsgálják a konfliktus lezárásával kapcsolatos tárgyalások lehetőségét. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok folytatni fogja Ukrajna felfegyverzését – még akkor is, ha bármelyik [harcoló] fél teljes katonai győzelme egyre kevésbé tűnik valószínűnek.
[Milley] megerősítette azt is: az amerikai katonaság lát olyan előzetes jeleket, melyek szerint az oroszok elhagyták Herszont. Hozzátette, hogy húsz-harmincezer katona a Dnyeper nyugati partjáról történő kivonása heteket vehet igénybe. A brit hírszerzés úgy becsüli, hogy tüzérségi tűzfedezet biztosítása mellett pár nap során megtörténik a megszálló erők Herszon megye jobb parti részéről történő kivonása. Az orosz utánpótlási vonalak elleni ukrán támadások miatt veszélybe került az agresszor azon képessége, hogy egységeket tartson fenn a Dnyeper folyó nyugati partján.
November 7-én Zelenszkij elnök arról tájékoztatott, hogy az államra ruházzák át a stratégiai jelentőségű vállalatok vagyontárgyait – a lépést a fegyveres erők támogatásának szükségességével indokolta. Ukrajna Nemzeti Értékpapír Bizottsága határozatot tett közzé az Ukrnafta, az Ukrtatnafta, a Motor Szics, az AvtoKrAZ és a Zaporizstranszformator részvényeinek kötelező állam általi átvételéről. A lefoglalt vagyontárgyak a katonaság tulajdonába kerültek, a felettük való rendelkezést a Védelmi Minisztériumra bízták. A hatóságok nem zárják ki, hogy a háború befejeződése után ezen vállalkozásokat tulajdonosaik vagy visszakapják, vagy pedig kártérítést fizetnek nekik. Az Ukrnafta az ország legnagyobb földgáz- és kőolajkitermelő vállalkozása, s a legnagyobb kúthálózat felett is ők rendelkeznek; az Ukrtatnafta egy kőolaj-finomítással foglalkozó cég – Ihor Kolomojszkij oligarcha volt a részvényesei között. Az AvtoKrAZ autóipari cég annak a Konsztantyin Zsivagonak a Finance and Credit csoportjába tartozik, aki elhagyta Ukrajnát és Monacóba távozott; a transzformátorokat előállító Zaporizstranszformator pedig Konsztantyin Hrihorisinhoz tartozott. A Motor Szics repülőgépüzem átvételének szimbolikus jelentősége van. A cég még 2021 tavaszán lett állami tulajdon, volt tulajdonosa, Vjacseszlav Bohuszlajev az oroszokkal való együttműködés vádjával összefüggésben letartóztatásban van. A hatóságok kiemelték: nincs szó a vállalkozások államosításáról, kizárólag a hadiállapot körülményei közötti ideiglenes átvételükről. A védelmi minisztérium vezetője rámutatott, hogy a vállalatok termelése fontos szerepet játszik a Fegyveres Erők potenciáljának fenntartásában – beleértve ebbe az üzem- és kenőanyag-ellátást és a megsérült felszerelés javítását; a transzformátorüzem átvétele pedig az ellenség által lerombolt energetikai infrastruktúra javításának lefolytatásához szükséges.
November 9-én az ukrán SZBU bejelentette: semlegesítették az FSZB Kijevben és Szumi megyében működő diverzánscsoportját. Az ellenség fő feladata az ukrán egységek parancsnokai személyes adatainak összegyűjtése, illetve tartózkodási helyük meghatározása volt. A megszerzett információt a katonák fizikai likvidálásának előkészítéséhez, illetve fegyverraktárak és hadfelszerelés megsemmisítéséhez tervezték felhasználni.
Ugyanezen a napon Ilja Vityuk, az SZBU Kiberbiztonsági Főosztályának vezetője bejelentette: kibertámadások kísérik az energetikai létesítmények elleni [tüzérségi] támadásokat. Az oroszok ez [utóbbiakból] naponta több mint tízet hajtanak végre – legrosszabb esetben ezek szünetet okozhatnak az áramszolgáltatásban. Vityuk szerint a kibertámadások többségét a belorusz szolgálatok által támogatott orosz titkosszolgálatok követik el. Az elmúlt években emelkedett a támadások száma: 2020-ban körülbelül 800-at, 2021-ben majd’ 1400-at, ez évben pedig több mint 3500-at [hajtottak végre].
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Szurovikin tábornok már korábban jelezte annak lehetőségét, hogy a megszállók visszavonulhatnak Herszon térségéből. A tábornok október 18-án bevallotta, hogy „[a térségben] nehéz helyzet alakult ki”, s célszerűnek tartotta, hogy a megszálló hatóságok végrehajtsák a polgári lakosság evakuálását. [A most meghozott döntéssel kapcsolatban] fel kell arra hívni a figyelmet, hogy [azt] magas rangú katonák hozták meg: ez lehetővé tette, hogy politikai következmények nélkül tartsák fenn a tervezett katonai műveletek látszatát – különösen mivel az oroszok a Dnyeper folyó bal partján három megerősített védvonalat építettek ki. A „tervezett menőverekről” szóló döntés bejelentése a háború költségeinek növekedése miatt aggódó hazai [orosz] társadalmat is megnyugtathatja – ebből a célból a hadvezetés azt emeli ki, hogy az elsődleges feladat a katonák életének védelme.
- Politikai értelemben a Herszonból történő kivonulás a Kreml számára politikai vereség, illetve az ukrán területek annektálásáról szóló, szeptember 30-án meghozott döntés fiaskója. Aláássa az állam tekintélyét (mely képtelen a „saját” területe egy részének biztonságát garantálni), és elvezet az oroszokkal együttműködő személyek bizalmának csökkenéséhez. A döntés politikai költségeinek csökkentése érdekében a kremli propaganda a lépést egy átgondolt katonai művelet részeként állítja be, melynek célja a többi irányba történő offenzíva sikerének garantálása.
- Katonai értelemben a visszavonulásról szóló döntést úgy kell értékelni, hogy az adekvát módon reagál a helyzetre. A megszállók nem voltak abban a helyzetben, hogy a Dnyeperen átívelő átkelőket kellőképp megvédjék a védők tüzérségi tüzétől (főleg a HIMARS-októl) – így [abban a helyzetben sem, hogy] a harcoló egységeiknek időben biztosítsanak ellátmányt. Habár október elejétől kezdve az ukrán offenzíva Herszon megyében nem ért el jelentős előrehaladást, illetve az oroszok visszaverték az újra és újra megpróbált támadásokat, az agresszornak csak költségeket generált, hogy a szóban forgó területen csapatokat kellett tartani.
- A döntés nem garantálja, hogy az oroszok gyorsan ürítik ki a Dnyeper jobb partját: minden az ukrán fél által végzett tevékenységtől függ – számukra a folyón átkelő ellenséges hadsereg kényelmes célpontot jelent. Az agresszor legnagyobb valószínűség szerint ez ellen védeni fogja magát, a katonákat a megye civil lakosaival együtt evakuálja (a civil lakosság így élő pajzs lesz). Az ukrán erők mozgásának lelassítását célzó lépések (az átkelők elpusztítása, a terep és a polgári létesítmények elaknásítása) is az ukrán erők gyors előrehaladása elleni védekezést szolgálják. Amennyiben ezek hatástalanok lesznek, nem lehet azt kizárni, hogy az oroszok megállítják a visszavonulást, és kemény ellenállást tanúsítanak azért, hogy elkerüljék a kimenekítendő katonák lemészárlását.
- A Herszon megyében, a Dnyepernél a harcérintkezési vonal elmozdulása azt jelenti, hogy offenzív tevékenység végzése (folytatása) bármelyik oldal részéről a folyón való átkelés szükségességét vonja maga után. Jelenleg azonban sem az ukrán, sem az orosz erők birtokában sincsenek meg egy kiterjedt deszantművelet végrehajtásának lehetőségei. Ukrajna esetében [egy ilyen művelet] esetleges végrehajtása teljes mértékben a Nyugat akaratától függ – mely Nyugatnak [ehhez] minden szükséges forrást biztosítania kellene. Mindezért azt kell feltételezni, hogy a Dnyeper vonala hosszabb ideig az Oroszország által megszállt terület határává válhat.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Egy ukrán tank halad át Krivij Rih utcáin a herszoni front felé. (Fotó: Celestino Arce/NurPhoto via AFP)
