Herszon felszabadulását ünneplik az ukránok – helyzetkép a 263. napon
Az ukrán hadsereg végül harc nélkül foglalta vissza Herszont, ahonnan az oroszoknak sikerült kivonniuk az odatelepített nehézfegyverzetet és az átszállított katonai felszerelést. Az ország délnyugati részén 179 település szabadult fel néhány nap alatt. A fő kérdés, hogy az ukránok mepróbálnak-e átkelni a Dnyeper folyón, vagy más irányban folytatják a megszállók elleni küzdelmet. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 263. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok sikeresen leplezték a jobbparti Ukrajnából történő visszavonulási szándékukat, az odatelepített nehézfegyverzetet és átszállított katonai felszerelést is sikerült kivonniuk – azonban a polgári infrastruktúrát elpusztíthatták
- Az ukránok megkezdték a frissen felszabadított, nagyobb harcok nélkül elfoglalt terület biztosítását (aknamentesítés, rendőri műveletek)
- Mindkét fél több tízezer főnyi katonát csoportosíthat át más irányokba – egyelőre még eldöntetlen, ki mit választ
- A Donbasz maradt a fő harcszíntér – egyik fél sem ért el jelentős előrehaladást
- Egy újabb amerikai katonai támogatási csomagon kívül a cseh védelmi ipar kötött szerződést az ukránokkal védelmi klaszter létrehozására
Részletes helyzetkép:
November 11-én az ukrán egységek harc nélkül vonultak be Herszonba, a rákövetkező napokon pedig folytatták az orosz hadsereg által felhagyott terület ellenőrzés alá vonását. November 13-án a „Dél” hadműveleti parancsnokság közleménye szerint Herszon és Mikolajiv megyében több mint 4500 négyzetkilométernyi területen összesen 179 települést szabadítottak fel. [Ford. kieg.: magyar viszonylatban ez Veszprém megye területéhez hasonlítható (4463 km2 ).] Az ukrán erők stabilizációs műveletekbe és aknamentesítésbe kezdtek, ezért a felszabadított településekre vonatkozó belépési tilalmat rendeltek el. A herszoni katonai közigazgatás vezetője, Jaroszlav Janusevics a régió lakosait evakuációra szólította fel, mivel az újonnan felszabadított területeken nagy a veszélye az orosz [tüzérségi] támadásoknak. Nemhivatalos információk szerint november 14-én ukrán alegységek megpróbálkozhattak a Dnyeper folyón történő átkeléssel.
November 11-ig az orosz erők többsége a felszerelésével együtt elhagyta a Dnyeper jobbpartját, ezután a megszállók lerombolták a folyón és annak fő mellékfolyóján lévő állandó átkelőhelyeket (összesen hét hidat). Mind a közúti, mind a vasúti Antonov híd több pillére közötti pályalemezt felrobbantottak, s ugyanez történt a kahovkai híd jobbparti pályalemezével is – ez az ukrán erőknek lehetetlenné tette, hogy ellenőrzésük alá vonják a kahovkai vízerőmű gátját. A gát nyugati része is megsérült, emiatt a Dnyeper jobbpartjához legközelebb eső három zsilipen keresztül víz szivároghat.
November 12-én a brit katonai hírszerzés jelezte, hogy információik szerint az orosz erők és nehézfegyverzetük kivonása valószínűleg már október 22-én megkezdődött a polgári lakosság és az elrabolt javak kimenekítésének álcája alatt. Ukrán jelentések szerint a Dnyeper jobbpartján ismeretlen számú, civil ruhát öltő orosz katona maradt.
November 12-én a felszabadított Herszonban a regionális és városi katonai közigazgatás megkezdte a munkát, ahogyan az SzBU és a rendőrség is. 17 óra és reggel 8 óra között kijárási tilalmat vezettek be, a városba több mint kétszáz rendőrt irányítottak át, [a megyeszékhelyen] és annak környékén ellenőrzőpontokat állítottak fel. A helyi hatóságok becslései szerint [Herszonban] körülbelül 70–80 ezer fő maradt (az agresszió előtti körülbelül 280 ezerből). A visszavonuló orosz hadsereg nem csak aláaknázhatta a várost, hanem az áram-, a fűtés- és a vízszolgáltatást biztosító infrastrukturális létesítményeket is elpusztíthatta.
November 14-én Herszonba érkezett Volodimir Zelenszkij elnök, [aki] beszédében megköszönte a NATO-tagállamoknak és más szövetségeseknek a segítséget, s kiemelte: az USA-ból származó HIMARS rakétatüzérségi rendszerek leszállítása Kijev számára nagy jelentőséggel bír.
Az oroszok visszavonulása a Dnyeper jobbpartjáról lehetővé teheti, hogy egyéb irányokba maximum harmincezer katonát átcsoportosítsanak – az ukrán hadsereg pedig Herszon visszaszerzése után a Donbaszban folyó harcokba vagy egy Zaporizzsja megyében indítandó támadásra körülbelül negyvenezer katonát irányíthat át. Az orosz fél az utóbbi eshetőségre készül fel – a Zaporizzsjától délre található védállásokat erősítve, illetve a megszálló erők fő bázisává tett Melitopolt erődítve.
A Donbasz maradt a harcok fő színtere. Az oroszok a Zserebec folyó keleti partján, egyre szélesedő fronton támadnak, mely [front] Luhanszk és Harkiv megyék közigazgatási határától Donyeck megyében a Liman városától nyugatra található területekig terjed. Ebben a térségben (Szvatove és Kreminna irányában) az ukrán hadsereg is végrehajt támadáskísérleteket – [az ukránok] újfent arról számoltak be, hogy a Zserebec folyó középső szakaszánál található közlekedési csomópont, Makijivka [Макіївка] felett megszerezték az ellenőrzést. Említett településre az [ukrán] hadsereg október 7-én vonulhatott be, s azt az ellenség azóta sikertelenül támadhatja. Az orosz erők Bahmut körül, Sziverszktől keletre, Horlivkától nyugatra, Avdijivka körül és Donyeck városától nyugatra megnövelték tevékenységük intenzitását. Harcok folynak a Pavlivka [Павлівка] feletti ellenőrzésért – délről ez a település a kapu Vuhledar felé. Összecsapásokra került sor a fentieken kívül Harkiv megyében is, Kupjanszktól északra és keletre.
Az agresszor rakéták és drónok felhasználásával támadásokat hajtott végre a Vinnicja, Cserkaszi, Donyeck és Zaporizzsja megyékben található energetikai infrastruktúra ellen; rakéták hullottak Mikolajivra, Zaporizzsjára és Harkivra is. A Dnyipropetrovszk megyében található nikopoli járás állandó [tüzérségi] tűz alatt áll, az oroszok az Ocsakiv [Очаків] környéki tengerparti sáv elleni [tüzérségi] támadásokat is intenzívebbé tették. Mindkét oldal tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén, szünet nélkül támadja a másik állásait és azok hátát, a megszálló erők pedig ugyanezt teszik Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyék ukrán–orosz államhatár mentén fekvő járásaiban is.
Az amerikaiak nyilvánosságra hozták a következő katonai támogatási csomag részleteit – ennek értéke négyszázmillió dollár lehet, és „Hawk” légvédelmi rendszerhez tartozó rakétákat, négy Avenger légvédelmi rakétakilövőt a hozzájuk való Stinger rakétákkal, a HIMARS-kilövőkhöz tartozó [rakétákat], 155 mm-es tüzérségi lőszert, (tízezer darab) 120 mm-es aknagránátot, 400 gránátvetőt, 100 darab HMMWV [„Humvee”] terepjáró gépjárművet, kézifegyvereket és a hozzájuk való több mint húszmillió darab lőszert, optikai berendezéseket, illetve fűtőberendezéseket tartalmazhat. Spanyolország két további Hawk kilövőt adhat át (a korábban megígért négy darabon felül). A „Nemzetközi Alap Ukrajna számára” (International Fund for Ukraine, IFU) keretében Hollandia és Norvégia az ukrán hadsereg igényeire 100 millió EUR-t, illetve másfélmilliárd koronát (százötvenmillió EUR-t) különíthet el. Korábban Oslo az IFU-nak 39,6 millió EUR-nak megfelelő összeget adott át.
Az Ukroboronprom állami vállalat és a cseh védelmi minisztérium mellett működő Kormányközi Védelmi Együttműködési Ügynökség (AMOS; Intergovernmental Defense Cooperation Agency) november 9-én megállapodást írt alá egy közös védelmi klaszter létrehozásáról. A vállalkozás többek között a fegyverzet és a katonai felszerelés karbantartásával és javításával foglalkozó szervizközpontok fejlesztését, illetve a különböző kaliberű lőszergyártás növelését irányozza elő – [utóbbit] a létező, illetve az újonnan létrehozandó, közelebbről nem meghatározott, „biztonságos helyeken” lévő termelőkapacitásra alapozva. A projektben – a cseh és ukrán vállalatokon túlmenően – egyéb országokból származó felajánlók is részt vehetnek.
November 11-én az ukrán Elnöki Hivatal bejelentette, hogy a Belarusszal közös államhatáron falat építenek: a [műszaki létesítmény] árokból, töltésből, vasbeton kerítésből, illetve szögesdrótból áll. Voliny, Zsitomir és Rivne megyékben intenzív munkák zajlanak, s hasonló tevékenységet végeznek az Oroszországgal közös államhatár menti megyékben is.
Az ukrán katonai hírszerzés értékelése szerint az ellenség különleges szolgálatai folytatják az Ukrajna hiteltelenítését célzó műveletet, felhasználva a még az agresszió kezdete előtt létrehozott ügynökhálózatot – ennek aktivitására egyik példa a Kijev által eladott nyugati fegyverekről, vagy az ukrán erők által esetlegesen bevetendő piszkos bombáról szóló dezinformációs kampány. A hamis információk terjesztése Nyugaton elégedetlenségi hullámot válthat ki, s a fegyverszállítások leállásához vezethet. Az orosz agentúra aktivitását különösen Nagy-Britanniában és Németországban figyelték meg.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Mivel a[z ukrán] erők az oroszok által korábban felhagyott területekre vonultak be, a jobbparti Ukrajna megszállt része feletti ellenőrzés visszaszerzése viszonylag gyorsan és gyakorlatilag harcok nélkül történt meg. A 20–30 ezer főre tett ellenséges kontingens viszonylag rendezett, nehézfegyverzettel és katonai felszereléssel végrehajtott (november 9-én bejelentett) visszavonulása azonban nem történhetett meg két nap alatt. A brit hírszerzés csak a visszavonulás befejezése után közzétett adatai szerint a [műveletet] októberben kezdték meg, a polgári lakosság kimenekítésével együtt. Kijev lépései azt mutatják, hogy az oroszok hatékonyan álcázták kivonulásukat: ezt a még november 8-án közzétett ukrán jelentésekben szereplő információk bizonyítják, melyek szerint a Dnyeper folyó jobbpartjára (sic!) nehézfegyverzettel (köztük harckocsikkal) felszerelt ellenséges katonákat telepítettek – illetve az a visszafogottság is, mellyel Kijev a[z orosz] hadsereg kimenekítésének bejelentését fogadta.
- Az orosz erők visszavonása a Dnyeper jobbpartjáról a jövőben jelentősen megnehezíti, hogy támadásokat indítsanak, és újra megpróbálják elfoglalni Ukrajna déli részét, vagy szárazföldi folyosót nyissanak Transznyisztria irányába (feltételezve, hogy ehhez megfelelő képességekkel rendelkeznek). A Dnyeper azonban az ukrán hadsereg számára is ugyanolyan komoly akadályt jelent. A felszabadult erőket valószínűleg mindkét fél más irányokban fogja felhasználni, és a folyópartok mentén [saját] állásaik védelmére csak a szükséges minimumot hagyják hátra. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy az ukránok diverzánsakciókat fognak végrehajtani, vagy megkísérlik a stratégiai létresítmények (mindenekelőtt a kahovkai vízerőmű gátja) feletti ellenőrzés megszerzését.
- A Herszon megyéből kivont ukrán csapatok többségének átirányítása a Donbaszba azt mutatná, hogy Kijev tart első védvonalának áttörésétől, valamint az egész térség elvesztésétől. [A Herszon megyéből kivont ukrán csapatok] más irányokba (Zaporizzsja megyébe vagy Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határa mentére) történő átcsoportosítása viszont arra utalna, hogy a Donbaszban lévő védelem relatíve erős, annak áttörése nem fenyeget – így az ukrán hadsereg egy következő offenzívára összpontosíthat.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Herszon lakói üdvözlik a bevonuló ukrán csapatokat (fotó: AFP)
