„Ha nincs ökoszisztéma, mindegy, hogy az apa férfi vagy nő” – indul a Zöld Válasz Litkai Gergellyel [HetiVálasz 150]
Örömmel jelentjük, hogy hamarosan bővül a Válasz Online podcastkínálata: a HetiVálasz mellett Zöld Válasz néven indítunk új, tematikus sorozatot, méghozzá a Dumaszínház-alapító Litkai Gergely vezetésével. Humoristaként mennyire lesz neki idegen komoly dolgokról beszélni? Miért fontosak számára a zöld ügyek, és miért a Válasz Online mellett döntött műsora elindításához? Zöld Válasz-beharangozónkban Litkai Gergelyt Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Mi az a Zöld Válasz?
Nem nekem jutott eszembe, hanem Lányi Andrásnak, aki megkeresett – pont talán a Válasz Klubban, amikor felléptem –, hogy csináljak egy podcastot nekik, velük. Aztán végül arra jutottunk, hogy találjunk inkább egy olyan stratégiai partnert, akivel ezt hosszú távon is tudjuk csinálni, és esetleg szélesebb közönséghez tud eljutni. Úgy éreztem, hogy ha partner ebben a Válasz Online, akkor talán itt lenne a legjobb helye ennek. Másrészről meg úgy gondoltam, hogy a Dumaszínháznak is elég sok nézője van, és nálunk is fontos, hogy ezekről a témákról beszéljünk, próbáljuk egy kicsit edukálni a nézőinket, mert nagyon sok embert érünk el. A kettőnek ez az együttműködése jó megoldás lehet erre. Nagyon sok mindenről – zöld kérdésekről is – beszélek viccesen, fontos „fordítói tevékenység” bonyolult fogalmakat átültetni közérthetőre. Itt sem az a célom, hogy apokaliptikus podcast jöjjön létre.
Hogy került közel a zöld témákhoz?
A fenntarthatóság kérdése nem olyan, mint a megvilágosodás, amikor az ember végre megérti Buddha tanait. Ez folyamatosan változik: ahogy egyre erősebb hatások érik az embert – mi történik a világban, hogy éljük át ezeket, milyen hatással van a közvetlenül az ember életére –, úgy kezd formálódni. Senkinek nem javaslom, hogy az egyik napról a másikra hirtelen teljes mértékben vegán legyen, villamossal járjon, és ökotudatosan vezesse a háztartását, mert szerintem nem fog menni. Tervet kell kidolgozni, hogy napról napra min változtassak, és ezek a változások sokkal természetesebben fognak jönni (és megmaradni), mintha hirtelen pálfordulás történne. Nem azokat az időket éljük, hogy fölösleges vitákra pazaroljuk az időt; nagyon kevés az idő, hogy ezzel bármilyen módon meg tudjunk birkózni. Amikor nincsen egy létező ökoszisztéma, akkor teljesen mindegy, hogy apa férfi, nő, vagy Singer varrógép, mert nem tudjuk ezt hol megvitatni.
Már a karaj-akciót sem nézi?
Nem. Az akciózás egyébként nagyon érdekes. Ebbe növünk bele, és az élelmiszerpazarlásnak az egyik legfontosabb forrása. Az emberek gyakran nem elhalasztják a fogyasztásaikat, hanem pluszban vásárolnak még, akár tudtukon kívül, olyanokat, amire nincsen szükségük – mert ugye akció van. Magyarországon az üzemanyag-felhasználás erre a legjobb példa, hiszen most folyamatos akció van. Mi ebben is úttörők vagyunk. A „karaj-akciót” több szempontból is megpróbálom figyelmen kívül hagyni; az ember annyit próbáljon vásárolni, amennyire neki vagy a családjának szüksége van. A pazarlás ugyanis ijesztő méretű: egy EU-s polgár évente 92 kiló élelmiszert dob ki.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
