Gyenge ukrán légvédelem, újabb orosz rakétazápor – helyzetkép a 267. napon
Újabb tömeges orosz rakétatámadás Ukrajna ellen, a légvédelem a védők gyenge pontja. Újabb katonai felszerelést ajánlottak nyugati országok, de keveset. Az ukránok korrigálni kezdték saját álláspontjukat a lengyelországi rakétarobbanással kapcsolatban. Ivano-Frankivszk lett az első város, amelynek polgármestere kérte a lakosságot: a télre hagyják el a települést. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 267. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Újabb tömeges orosz rakétatámadást hajtottak végre november 17-én – ipari üzemek, illetve infrastrukturális létesítmények semmisültek vagy sérültek meg.
- Ivano-Frankivszk lett az első város, amelynek polgármestere kérte a lakosságot: a télre hagyják el a települést.
- Herszon megye felszabadult részében több fontos település vagy létesítmény az orosz tüzérségi tevékenység folyamatos célpontja.
- Kijev kisszámú légvédelmi eszközt, illetve egyéb katonai felszerelést is kaphat.
Részletes helyzetkép:
November 17-én Oroszország újabb rakétatámadást hajtott végre az ukrán infrastruktúra ellen – ez főleg az ország déli részén lévő létesítményeket célzott. Az oroszok összesen 27 manőverező robotrepülőgépet, illetve ismeretlen számú levegő–föld rakétát és kamikázedrónt használhattak; az ukrán légvédelem négy manőverező robotrepülőgép, kettő levegő–föld rakéta és öt Shahed–136-os drón lelövéséről tájékoztatott. Dnyipro városában többek között két ipari létesítményt ért találat – köztük azt a PivdenMas [Південмаш] üzemet, amely a háború előtt a legnagyobb ukrán rakéta- és űrtechnológiai vállalat volt –, a városban részben megszűnt az áramellátás. Megsemmisültek vagy megsérültek az Odessza, illetve a Zaporizzsjától északkeletre található Viljnjanszk [Вільнянськ] térségében található infrastrukturális létesítmények is, Izjum térségében a gázkitermelő létesítményeket támadták – több ilyen megsemmisült, az összes többi megsérült.
A november 17-i támadások hatásai hozzáadódtak a korábbi orosz rakétatámadások által okozott problémákhoz. Ezen a napon áram nélkül több mint tízmillió ukrán maradhatott, a kijevi vészkikapcsolás miatt az eddigi legalacsonyabb mennyiségű energiaellátást jegyezték fel: a közelmúltban 1000–1200 MW szinten lévő átlagfogyasztás helyett 523 MW-ot. A legnagyobb energiakiesésre ezen kívül Odessza, Szumi és Vinnicja megyékben kerülhetett sor. Kilenc megyéből jeleztek mobilhálózati problémákat: a legkevesebb mobiltelefon adótorony Odessza megyében működött (38 százalék), a többi régióban ez az arány 67 százalék (Mikolajiv megye) és 82 százalék (Vinnicja megye) között változott. A Harkiv és Zsitomir megyékben korábban megszűnt mobiltelefon-összeköttetést sikerült helyreállítani.
A rakétatámadásokra reagálva Volodimir Zelenszkij elnök november 16-án bevallotta: mivel a légierő nincs abban az állapotban, hogy teljes mértékben megvédje az ukrán légteret, nem tudja az ukránokat felszólítani a hazatérésre. Rámutatott arra, hogy jelenleg az orosz rakéták körülbelül 70 százalékát semmisítik meg, s kiemelte: ilyen körülmények között a külföldről való hazatérés kockázatos, az erről való döntést személyes felelősségi alapon kell meghozni. Ivano-Frankivszk polgármestere arra szólította fel a lakosokat, hogy az áramkimaradás veszélye miatt a télre lehetőség szerint hagyják el a várost.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az Oroszországgal határos járásokban is folytatta az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat, bombázásokat. Herszon, a vele szomszédos Antonivka, illetve a csornobajivkai repülőtér az agresszor szünet nélküli tűzellenőrzése alatt áll. Az orosz tüzérségi tűz konzekvensen pusztítja a nikopoli épületeket, illetve a város környékén található egyéb településeket. Az ukrán tüzérség és légierő saját aktivitását a fő harctérségekre, illetve a Zaporizzsja megyében található orosz hadsereg hátára korlátozta. November 17-én az ukrán hadsereg vezérkara arról tájékoztatott, hogy az ukránok a Csernyihivkában [Чернігівка; Zaporizzsja megye] található vasúti hidat megrongálták, illetve arról: két nappal korábban megsemmisítették a Melitopolban állomásozó egyik orosz alegység főhadiszállását. Mariupolban ukrán diverzánstámadásra kerülhetett sor – azonban nem erősítették meg a Krímben található Dzsankoj [Джанкой] elleni támadásról szóló híreket.
A Donbaszban az ukrán erők állásaik védelmére koncentrálnak. A Bahmut környékén, a Sziverszktől keletre, illetve a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben indított újabb orosz támadásokat visszaverhették. Az oroszok fokozhatták a Luhanszk és Harkiv megyék közigazgatási határán, illetve a Szvatovétől északkeletre indított támadáskísérleteket. Ukrán egységek Kreminna irányában újabb támadáskísérletet hajthattak végre. A Herszon térségéből kivont orosz egységeket a Donyeck megyében támadást végző egységek megerősítésére vezényelhetik át – a korábban ugyanúgy Herszonnál harcoló ukrán egységeket pedig Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határára, illetve Zaporizzsja megyébe. Az orosz egységek mozgásáról szóló információt november 18-án a brit védelmi tárca erősítette meg. Az oroszok a személyi állomány hiányosságainak betöltésére, illetve az Ukrajnában található teljes frontvonal hosszán és egy amögötti, mélységi védvonal kiépítésére koncentrálnak (sok esetben a mélység akár 60 kilométerrel hátrébb is lehet) – ez arról árulkodhat, hogy egy esetleges ukrán offenzíva visszaverésére kezdték meg az előkészületeket.
Mark Milley tábornok, a Egyesült Államok vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke úgy becsüli, hogy orosz ellenőrzés alatt Ukrajna területének 20 százaléka található. A frontvonal jelenleg 900 kilométer hosszú lehet, az orosz megszállás mélysége átlagosan 75–80 kilométer. Február óta az oroszok Ukrajnában 170–180 ezer katonát vethettek be, és „óriási veszteségeket” szenvedhettek el. A mozgósítás azonban az orosz hadsereg számára „számottevő harcoló erő” összegyűjtését tette lehetővé. Milley ugyanakkor úgy gondolja: annak az esélye, hogy az oroszok stratégiai céljukat (Ukrajna elfoglalását) elérjék, közel nulla.
November 16-án az ukrán törvényhozás február 24-e óta negyedik alkalommal, 2023. február 19-ig hosszabbította meg a kötelező hadiállapotot és mozgósítást. Az Ukrajnát védő erők nagyságáról szóló utolsó információk szerint (melyet Olekszij Reznyikov védelmi miniszter hozott nyilvánosságra júliusban) a mozgósítás eredményeként ezen erők összlétszáma körülbelül 1 millió fő – ebből hétszázezer Ukrajna Fegyveres Erőihez tartozik. November 17-én Zelenszkij elnök bejelentette: február 24-e óta több mint 32 ezer főt tüntettek ki harc közben tanúsított bátorságért – köztük 4950-et haláluk után. Az ukrán hatóságok nem közölték az Oroszországgal folytatott háborúban elesettek összlétszámát.
November 16-án a Ramstein formátumban került sor az Ukrajnát támogató államok hetedik találkozójára. Kanada 500 millió dolláros támogatási csomagot ajánlott fel, Svédország 287 millió dollár értékben adhat át fegyvereket és katonai felszerelést, Spanyolország további két HAWK légvédelmi indítóállványt, Németország pedig többek között a MARS II rakéta-sorozatvető rendszerekhez lőszert, három darab, harckocsi-szállításra használt М1070 Oshkosh nyergesvontatót, illetve 24 MG3 géppuskát. Görögország 155 mm-es lőszerszállítmányt, Lengyelország pedig rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket, illetve további tüzérségi- és harckocsilőszert adhat át. A találkozó másnapján Finnország arról tájékoztatott: tizedjére 55,6 millió euró értékű támogatási csomagot ad át.
A szlovák védelmi miniszter bejelentette: Ukrajnának átadták a hetedik 155mm-es űrméretű Zuzana 2-es önjáró löveget, a horvát sajtó pedig beszámolt arról: a zágrábi védelmi tárca beleegyezett 14 szovjet eredetű Mi–8-as és Mi–8MTW-as helikopter átadásába az ukrán hadsereg számára (ezeket 2026-ban vonhatták volna ki a szolgálatból) – az eszközöket várhatóan amerikai Black Hawkokra cserélik.
A cseh védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy kormányjóváhagyást követően 2023 végéig az ország területén négyezer ukrán katona kiképzését szervezik meg: minderre öt turnusban, váltásonként 800–800 katona részvételével kerülhet sor. Tervben van ezen kiképzési program összekapcsolása az EU-s kiképzési misszióval – ez utóbbiba a csehek 55 kiképzőt küldenek. A kiképzés költségét 2022 végéig 195 millió koronára becsülik, illetve 780 millió koronára a következő évre – a költségeket a cseh Védelmi Minisztérium költségvetéséből illetve EU-s forrásokból fedezhetik.
Az ukrán fél a Lengyelországból és az Egyesült Államokból befolyó információk hatására korrigálni kezdte saját, a lengyelországi Przewodówban bekövetkezett rakétarobbanással kapcsolatos álláspontját. November 16-án Zelenszkij elnök azt állította: a rakéta nem ukrán volt, s elismerte, hogy az ügyben bizalmasan vettek fel a kapcsolatot más államok (köztük Lengyelország) vezetőivel. Ugyanezen nap estéjén arról biztosított, hogy Ukrajna megpróbálja meghatározni az incidens körülményeit/részleteit, s kérte:
- vonják be az ukrán szakértőket a lefolytatandó vizsgálatba;
- biztosítsanak hozzáférést a helyszínhez – illetve azokhoz az adatokhoz, amelyek felett a nyugati partnerek rendelkeznek.
November 17-én Zelenszkij megerősítette, hogy ukrán szakértők részt vesznek a vizsgálatban, s kiemelte: a vizsgálat elvégzéséig nem lehet megmondani, milyen rakéták vagy milyen rakéták darabjai estek lengyel területre. Kijelentette: „nem tudja pontosan”, mi történt – azonban véleménye szerint „orosz rakéta” volt. Az ukrán elnök háláját fejezte ki Ukrajna partnereinek, hogy Kijevet nem hibáztatják a tragikus incidensért.
November 17-én az ukrán katonai hírszerzés (HUR) megerősítette, hogy Belarusz tüzérségi lőszerek és rakéta-sorozatvető rendszerek előállításának megkezdését tervezi Iránból beszerzett gyártósorok felhasználásával. Az importált alkatrészek segítségével a belarusz hatóságok 152 mm és 122 mm kaliberű lőszerek gyártásának elindítást tervezik, illetve azt, hogy képesek lesznek átváltani a 220 mm-es és 300 mm-es lőszerek előállítására zárt ciklusban. A HUR szerint a belarusz–iráni megbeszélésekre Teheránban, november 20. és 23. között kerülhet sor.
November 17-én Recep Tayyip Erdoğan török elnök arról tájékoztatott, hogy 120 nappal meghosszabbították a gabona- és egyéb élelmiszertermékek exportját az odesszai kikötőkomplexumból (a mostani megállapodás november 19-én jár le). A döntésre Törökország és az ENSZ Oroszországgal, illetve Ukrajnával folytatott egyeztetései eredményeként került sor. Erdoğan Vlagyimir Putyinnal is beszélt az afrikai országokba irányuló gabonaszállításról. Az orosz külügyminisztérium olyan közleményt adott ki, amely megerősítette: nincs kifogása a szerződés meghosszabbítása ellen – ugyanakkor kiemelték, hogy az Ukrajnából történő mezőgazdasági termékkivitel engedélyezése összefügg az Oroszország és az ENSZ között az orosz gabona- és ásványi műtrágya-kivitel körülményeinek/feltételeinek normalizálásáról köttetett megállapodás teljesítésével. Az orosz fél az orosz ammónia Odesszán keresztüli exportjának újraindítását szeretné elérni – Kijev viszont az árulista, illetve a gabonafolyosót használható kikötők listájának (többek között Mikolajivvel való) bővítését követeli.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán hadsereg által a lelőtt ellenséges rakétákról szóló jelentésekből az derül ki, hogy a légvédelmi képességek messze nem elegendőek az összes (had)műveleti terület lefedésére. A Kijev térségében elért, bejelentett sikerek (november 15-én itt a 21 kilőtt ellenséges manőverező robotrepülőgépből 18-at lőhettek le) arról tanúskodhat, hogy a Nyugatról kapott modern rakétarendszerek nagy részét a főváros környékére vonhatták össze. Az azon megyékből jövő jelentések, ahol harcok folynak – illetve a velük közvetlenül szomszédosakból származók – az ukrán légvédelem számára már nem kedvezőek: a november 17-i, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Odessza megyében található célpontok ellen irányuló támadásokban a védők az ellenséges manőverező robotrepülőgépek nem egész 15 százalékát (a 27-ből négyet) lőhettek le.
- A Ramstein–7 találkozó az eredményeket tekintve a leggyengébb az eddig ebben a formátumban megszervezett találkozók közül. A Görögországból és Lengyelországból érkező további szállítmányokról szóló híreken kívül semmilyen olyan hír nem látott napvilágot, amely az ukrán hadseregnek szánt katonai támogatás vonatkozásában új információt tartalmazott volna: a Kanadából, Németországból és Svédországból érkező csomagok már korábban ismertek voltak, s ezek Kijev követeléseivel szemben és különösen a legutóbbi orosz rakétatámadások fényében nagyon nem kielégítők. Az ukránok a NASAMS-rendszerek leszállításának felgyorsítását és növelését, illetve a Patriot-rendszerek és vadászgépek szállításának megkezdését kérték (utóbbiak vonatkozásában az amerikai F–15-ösök és F–16-osok kerültek szóba). Mindeközben arról számoltak be, hogy nem a legújabb légvédelmi rakétarendszerek szimbolikus mennyiségű leszállítása történik meg Spanyolországból és Svédországból, illetve – valószínűleg a legnagyobb számban, de kizárólag rövid hatótávolságú fegyvereket tartalmazva – Lengyelországból. Ukrajnába eddig egy-egy IRIS–T és NASAMS-üteg érkezett meg – ez a Németország és az Egyesült Államok által megígért ilyen típusú fegyver 25–25 százalékát teszi ki. Ezen fegyverrendszerek nagy részét az ukrán hadsereg várhatóan csak 2023-ban kaphatja meg. Az év végéig Ukrajnának még néhány, régebbi típusú kilövőt kell kapnia (a legtöbbet, négy darab Hawk-rendszert Spanyolországból). Ez egyértelműen kevés ahhoz, hogy az orosz rakétatámadásokat hatékonyan ellensúlyozza.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katona páncéltörővel tüzel a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2022. november 17-én (fotó: MTI/AP/Roman Csop)
