Ultimátum Moszkvából, Ukrajna elsötétült – helyzetkép a 274. napon
Ukrajna nagy része elsötétült, Moldovában is részleges áramszünet állt be. Heves harcok Bahmutnál, közben a Kreml ultimátumot adott Kijevnek. Amerikai légvédelmi rakéták és brit helikopterek is érkeznek Ukrajnába. Folytatódik az ukrán katonák külföldi kiképzése. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 274. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Újabb orosz tömegtámadás miatt Ukrajna nagy része elsötétült, Moldovában is részleges áramszünet állt be.
- A leghevesebb harcok (még mindig) Bahmut térségében folynak.
- Amerikai légvédelmi rakéták, brit helikopterek is érkeznek Ukrajnába. Folytatódik az ukrán katonák külföldi kiképzése.
- A Kreml ultimátumot adott: az egyik feltétel az annexiók elismerése.
- A belaruszok elektronikai zavarást végző egységeket telepíthettek a belarusz–ukrán határra.
- Az ukrán biztonsági szervek több, a Moszkvai Patriarchátus fennhatóság alatt működő, az Ukrán Ortodox Egyházhoz tartozó egyházi létesítményt kutattak át, s nagymennyiségű készpénzt, illetve hamisított ukrán dokumentumokat találtak.
Részletes helyzetkép:
November 23-án az oroszok újabb tömegtámadást hajtottak végre Ukrajna kritikus infrastrukturális létesítményei ellen. Az ukrán vezérkar szerint a rakétacsapások száma összesen 78-ra rúgott. A védők az ellenség által felhasznált 67 manőverező robotrepülőgép közül 51-et, illetve a tíz Lancet támadódrónból ötöt lőhettek le. A támadás fő célpontja Kijev és a főváros környéke volt – ide harminc rakétát lőttek ki (ezekből húszat lőhettek le), Kijevben és nyolc megyében legalább tizenhat energetikai létesítményt (elektromos- és hőerőművet, vízerőművet, illetve alállomást) találtak el. Különösen súlyosnak bizonyult a Kijev megyében található Vishorod [Вишгород] elleni támadás, melyben több tucatnyian haltak vagy sebesültek meg.
A károk és az áramszolgáltatás általuk kiváltott vészleállítása az egész ország, illetve az Ukrajna energetikai rendszerével összekapcsolt Moldova részleges elsötétüléséhez vezetett. Biztonsági okokból a működő atomerőművek (Hmelnickiji [Хмельницька атомна електростанція], Rivnei [Рівненська атомна електростанція] és a Dél-ukrajnai [Південноукраїнська атомна електростанція]) összes blokkját lekapcsolták a hálózatról – a megszállt zaporizzsjai atomerőművet az oroszok már korábban leválasztották az ukrán energetikai rendszerről. November 24-én este az energetikai rendszer az ország energetikai szükségleteinek nem egész 50 százalékát biztosította, s 15 megyében volt áram- és folyóvízhiány (a városi vízellátáshoz elektromos áramra van szükség). A kijevi fogyasztók ötven százaléka még november 25-én reggel is áram nélkül maradt, azonban a város nagy részében már helyreállt a vízszolgáltatás.
Az energetikai létesítmények elleni támadásoktól függetlenül a mindennapos orosz rakétatámadások célpontja Zaporizzsja térsége volt. Célponttá vált a viljnjanszki [Вільнянськ] szülészeti kórház (ez világszerte nagy visszhangot keltett). Az ellenséges tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is szünet nélkül folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat. Herszont és környékét erősen lövik (november 20-a óta a várost az orosz tüzérség 62 alkalommal támadta). Az ukrán erők az orosz állásokat és azok hátát a fő harctérségekben lőtték tüzérséggel és bombázták. Újabb ukrán diverzánstámadásra került sor Melitopolban, illetve a Zaporizzsja megyében található Tokmakban [Токмак].
A leghevesebb harcok Bahmut térségében folynak, a várostól északkeletre, illetve délre található települések feletti ellenőrzésért. A védők újabb alkalommal kérték a Bahmutban és a város környékén maradt lakosságot, hogy azonnal hagyják el a területet. Mindezeken kívül Donyeck megyében az oroszok újabb kísérleteket hajtottak végre a Sziverszktől keletre, a Horlivkától nyugatra, az Avdijivkától északra, illetve a Donyeck városától nyugatra található ukrán állások áttörésére. Mindkét fél sikertelenül támadta ellenfele Luhanszk megyei állásait – a Harkiv megyével közös közigazgatási határ mentén Szvatovétől északkeletre, illetve Kreminnától északra és nyugatra.
Az amerikai védelmi tárca bejelentette a (2021 augusztusát követő) huszonhatodik, Ukrajnának szánt, 400 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot – ebben többek között a NASAMS- és HIMARS-rendszerekhez való lőszer; 150 nagykaliberű géppuska; 200 darab 155 mm-es precíziós tüzérségi lőszer és 10 000 darab 120 mm-es aknagránát; illetve HARM radarelleni rakéták találhatók. Nagy-Britanniából az ukrán hadsereg három darab Sea King helikoptert; 10 000 tüzérségi lőszert; illetve Brimstone 2 levegő–föld páncéltörő rakétát kaphat (az egyik helikopter már meg is érkezett Ukrajnába, a személyzet kiképzése hat hétig tartott). Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy az Ukrán Fegyveres Erők 7600 katonáját küldték külföldre alapkiképzésre, illetve azt is: további 2900 katona kiképzése zajlik. Hozzátették: a kiképzés Ukrajna Fegyveres Erői partnerországainak katonai gyakorlóterein is folyik. [Olv.: továbbra is tart az ukrán katonák külföldi kiképzése, a hazai mellett.]
Az energetikai hálózat újabb pusztítására válaszként Ukrajna hatóságai november 22-én arról tájékoztattak, hogy több mint négyezer ún. ellátópontot nyitottak: ezek ingyenes hozzáférést biztosítanak áramhoz, vízhez, orvosi ellátáshoz, illetve a mobil- és internet-hálózathoz. A pontok a helyi közigazgatás minden hivatalában, illetve iskolákban, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának épületeiben, postákon stb. működnek. Az ukrán katonai hírszerzés előrejelzései szerint az oroszok még mindig folytatni fogják az Ukrajna elleni tömeges rakétatámadásokat – a következő támadás előkészítésére körülbelül egy hétre van szükségük (az orosz precíziósfegyver-tartalékok az Sz–300-as rendszerekhez való rakéták kivételével állítólag kimerülőben vannak).
November 24-én a Kreml sajtószóvivője, Dmitrij Peszkov ultimátumszerű hangnemet használva kijelentette, hogy Kijevnek teljesítenie kell Oroszország követeléseit annak érdekében, hogy „a helyzet normalizálódjon”. Megismételte a békefeltételeket: az orosz annexiók elfogadása és az ún. demilitarizálás végrehajtása az egyetlen módja a „polgári lakosság minden lehetséges szenvedése megállításának”.
Ugyanezen a napon Aljakszandr Lukasenka bejelentette, hogy a 35–40 ezer katonát számláló belarusz hadsereg nem lesz abban az állapotban, hogy az ukrajnai tevékenységben Oroszországnak segítséget nyújtson -– azonban Belarusz mint ország más módon vesz részt a háborúban. A Kreml narratíváját támogatva korábban Lukasenka arra szólította fel Volodimir Zelenszkij elnököt: kezdje újra a tárgyalásokat Oroszországgal, ha el akarja kerülni az óriási áldozatokat és az ország teljes pusztulását.
November 21-én az ukrán határőrség a határ belarusz oldalán rádióelektronikai harcegységeket észlelt. Ezek fő célja annak megakadályozása, hogy az ukrán erők az államhatár menti térségben felderítő tevékenységet végezzenek: megzavarják az ukrán drónok munkáját, melyeket „a belarusz erők által gyakran távolról fognak el”. A határőrség emlékeztetett arra, hogy tart a műszaki létesítmények kiépítése és az aknamezők telepítése – ezek megnehezíthetik az orosz erők újabb támadásának indítását. Ugyanakkor Kijev arról tájékoztatott, hogy a belarusz–ukrán határon nincs elégséges erő offenzívát indítani. Belaruszban több mint kilencezer orosz katona tartózkodhat, illetve körülbelül 10–15 000, a hadseregben és az erőszakszervezetekben szolgáló belarusz áll készen a „különleges műveletben” való részvételre. Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara arra figyelmeztetett, hogy az orosz titkosszolgálatok provokációt készítenek elő, és terrortámadás leple alatt a belarusz kritikus infrastruktúra létesítményeit – köztük az Asztravecben [Астравец] található atomerőmű objektumait – pusztíthatják el.
November 22-én az ukrán SzBU, a rendőrség és a Nemzeti Gárda munkatársai beléptek a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó kijevi Pecserszka lavra [Печерська лавра] ortodox barlangkolostor, a koreci [Корець] Szentháromság-monostor, illetve a Rivne megyében található szárni–poleszjai egyházmegye székhelyére. A beavatkozást az orosz titkosszolgálatok diverzáns tevékenységével szemben végzett elhárító tevékenység végrehajtásával indokolták. Az SzBU értékelése szerint a Moszkvai Patriarchátushoz fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyházat diverzáns-felderítőegységek bujtatására, illetve fegyverek elrejtésére használhatják. Egy nappal később az SzBU a 350 egyházi épületben végrehajtott házkutatások eredményéről tájékoztatott: ezekben nagymennyiségű oroszbarát kiadványt és pénzeszközt (2 millió hrivnyát – több mint százezer dollárt –, illetve többezer rubelt) találtak. 850 személy személyazonosságát állapították meg, közülük több mint ötvenet vizsgáltak meg poligráffal: az ellenőrzöttek egy része hamisított ukrán személyazonosító okmánnyal vagy orosz útlevéllel rendelkezett.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A november 23-án az ukrán energetikai infrastruktúra ellen végrehajtott támadás volt az első, amely az ország áramellátó rendszerét nagyrészt működésképtelenné tudta tenni: fennállásuk során először fordult az elő, hogy a négy atomerőmű egyike sem működött. Az elmúlt hetekben végrehajtott orosz tüzérségi támadások olyan mértékben megterhelték az ukrán hálózatot, hogy a villámgyors, viszont pusztán ideiglenes javítások nem teszik lehetővé a hálózat stabilitásának és teljes irányíthatóságának visszaállítását. A megsemmisült vagy megsérült létesítmények pótlása lehetőségének hiányában mindezért minden további támadás többórástól több napig tartó totális áramszünetet fog okozni az ország számottevő részén, s az agresszor ezt a hatást egyre kevesebb rakéta felhasználásával tudja majd elérni.
- A Kreml újabb nyilatkozatának brutálisan zsaroló hangneme van, amely szerint az Ukrajna számos régiójában meglévő áram- és fűtéshiány Kijev tevékenységének eredménye, amiért elutasítja a Moszkvával való tárgyalást. A bejelentés megerősíti, hogy a megszálló erők jelenlegi taktikája humanitárius katasztrófa okozására irányulhat – a „békeajánlat” pedig lényegében olyan ultimátum, amely célja a megtámadott ország hatóságai feltétel nélküli megadásának kierőszakolása. A Kreml azzal számol, hogy az elektromos energia-, a víz- és a fűtésszolgáltatás megbénítása megtöri az ukránok társadalmi ellenállását – ez pedig rákényszeríti Zelenszkijt arra, hogy az állam elpusztulásának korlátok közé szorítása, illetve az állampolgárok életkörülményeinek javítása ürügyén tárgyalásokat kezdjen a Kremllel. Az oroszok lépései azonban nem járnak együtt Kijev álláspontjának megváltozásával – a hatóságok arra koncentrálnak, hogy fenntartsák a téli időszak túlélésének képességét, ugyanakkor megfontolják a lakosság kimenekítését a nagyvárosokból. Egyelőre nem látszik az sem, hogy megváltozna a társadalom álláspontja.
- A lelövések az ukránok által bejelentett viszonylag magas száma ellenére a főváros térségében található légvédelem hatékonyságának romlása figyelhető meg. A korábbi támadásokban a védelem egy-egy rakétát engedett át, deklarált hatékonysága meghaladta a 80 százalékot (november 15-én az ellenséges rakéták közel 87 százalékát lőhette le) – a legutolsó támadásban a hatékonyság nem egész 67 százalékra csökkent. Továbbra is nyitott kérdés, hogy 1. ez milyen mértékben köszönhető az oroszok által kidolgozott új támadótaktikának (a rakétákat közelebbi távolságról indítják, s ez a védőknek kevesebb időt ad a reagálásra), melynek hatásosságát a frontmenti régiókban lehet látni – az itt lévő ukrán légvédelem átlagban az ellenséges rakéták 40 százalékát lőheti le, november 17-én viszont a hatékonysága nem egész 15 százalékot ért el; 2. milyen mértékben merültek ki az ukrán légvédelmi rakétatartalékok, illetve 3. milyen mértékben pusztította el az agresszor a főváros körüli légvédelmi rendszereket. Ki kell emelni, hogy Kijev térségét nyugati NASAMS- és IRIS–T rendszerek védik, amelyek hatékonyságát az ukrán fél száz százalékra becsüli.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katonák BM–21 Grad típusú rakéta-sorozatvetővel lőnek orosz állásokat a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én (fotó: MTI/AP/Libkos)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
