Belarusz egyre szorosabb orosz függésbe kerül – helyzetkép a 284. napon
Minszkben járt az orosz védelmi miniszter, látogatása azt jelzi, hogy az oroszok most számolják fel a katonailag független Belaruszt. A harcok a Donbaszban voltak a leghevesebbek, itt az ukránok megpróbálkozhattak a Bahmut és a Vuhledar körül korábban elvesztett állásaik visszaszerzésével. Kijevben az áramkimaradások miatt romlik a lakosság helyzete, az oroszok pedig még mindig bőven elég rakétát gyártanak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 284. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter Minszkben tárgyalt – az oroszok most számolják fel a katonailag független Belaruszt
- A harcok a Donbaszban voltak a leghevesebbek; az ukránok megpróbálkozhattak a Bahmut és a Vuhledar körül korábban elvesztett állásaik visszaszerzésével
- Az ukrán főváros megkezdte a tervezést a teljes áramszünetre
- Az ukrán katonai hírszerzés szerint a gyártósorról azon nyomban lekerült rakétákat lőnek ki az oroszok
Részletes helyzetkép:
December 3-án Minszkben az orosz és belorusz védelmi miniszterek, Szergej Sojgu és Viktar Hrenyin aláírták azt a kiegészítő jegyzőkönyvet, mely az 1997-es orosz–belorusz regionális biztonsági és katonai együttműködési szerződést módosítja. A legfontosabb változás: legalizálták az orosz katonai jelenlétet Belarusz területén, illetve azt a jogot is, hogy [az oroszok] használhatják a helyi [belorusz] katonai infrastruktúrát. A katonai–technikai együttműködés aktuális kérdéseit is megbeszélték – ezekről Dzsmitrij Pantusz, a belorusz hadipari szektor vezetőjének [a tárgyaláson történő] jelenléte árulkodik. Sojgu kiemelte, hogy a szövetséges kapcsolatok különösen fontosak lettek a „Nyugat példa nélküli nyomásával” szemben, mivel a [Nyugat] „kimondatlan háborút folytat az [Orosz–Belarusz] Államszövetség ellen”. Egyúttal arra is emlékeztetett: Belaruszban a Regionális Csapatösszevonáshoz rendelt katonai egységek harci együttműködése zajlik. Aljekszandr Lukasenka kiemelte: Belarusz és Oroszország közös hadsereggel rendelkezik, mely felkészült az agresszió visszaverésére, s a közeljövőben Putyinnal egyetértésben „közös álláspontot dolgoznak ki az államszövetség területi integritásának [sic!] védelmére”.
Szerhij Najev, az ukrán hadsereg egyesített erőinek parancsnoka Belarusz helyzetére utalva azt állította, hogy az orosz–belorusz Regionális Katonai Csapatösszevonás még mindig szervezés alatt áll, és jelenleg Belarusz oldaláról nincs fenyegetés. Leszögezte, hogy a katonai veszély növekedése esetében az Északi Műveleti Körzetet további erőkkel és erőforrásokkal tervezik megerősíteni.
Az oroszok folytatják a Bahmuttól északkeletre és délre végrehajtott támadásaikat – az elmúlt napokban a város volt a fő célpont. Harcok folynak Sziverszktől keletre, illetve Donyeck városától nyugatra is, itt az ukrán erők a további orosz támadáskísérleteket visszaverhették. Mindkét fél sikertelenül támadhatott Kreminnától északra. A források egy része szerint az ukrán egységek Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határa mentén újrakezdhették a támadásokat, illetve kísérleteket hajthattak végre a Bahmuttól délre, illetve a Vuhledartól délre fekvő, [korábban] elvesztett állásaik visszaszerzésére.
A Dnyipro városa, Kramatorszk, Krivij Rih és Zaporizzsja elleni újabb orosz rakétatámadások ezen városok ipari negyedeiben újabb pusztításokhoz vezettek. Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatta az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat. Herszon és Nikopol állandó [tüzérségi] tűz alatt áll. Az ukrán támadások célpontja többek között a Donyeckben lévő orosz erők háta volt.
Spanyolország átadta Ukrajnának az első Hawk légvédelmi rakétarendszert, Litvánia pedig újabb két darab, [nagy]javításon átesett PzH 2000-es önjáró löveget. Az első kettő javítására szeptember–októberben került sor, Litvánia összesen az Ukrajnának Németországban átadott 14 Panzerhaubicéből 12 javítására vállalt kötelezettséget (további tizennégy ilyen típusú [eszközt] az ukrán hadsereg Hollandiából és Olaszországból kapott). Észtország a hozzá tartozó felszereléssel együtt a harmadik „Role II” tábori kórházat adta át annak a projektnek a keretében, melyet Norvégia és Hollandia finanszírozott összesen 7,8 millió EUR értékben ([Oslo] az előző kettő [tábori] kórház leszállítását is társfinanszírozta). A csehországi Libavá katonai gyakorlóterén megkezdődött az első váltásnyi ukrán katona kiképzése.
December 3-án az ukrán katonai hírszerzés (HUR) bejelentette, hogy az orosz erők a rakétatámadásokhoz közvetlenül a gyártósorról lekerült rakétékat használnak fel. Annak ellenére, hogy a háborút megelőző időszakkal összehasonlítva a gyártás csökkent, az orosz hadipari üzemek még mindig olyan állapotban vannak, hogy elegendő számú manőverező robotrepülőgépet gyártanak. Megjegyezték, hogy az eltelt két hónap során Oroszország Belaruszból 122 mm és 155 mm űrméretű tüzérségi lőszereket importált. Moszkva más országokkal (többek között Iránnal) is tárgyalásokat folytat a Szmercs és Uragan rakétatüzérségi rendszerekhez való lőszer szállításáról.
Kijevben az áramkimaradások miatt romlik a lakosság helyzete. December 2-án Vitalij Klicsko főpolgármester bejelentette: teljes áramkimaradás esetén a metróközlekedés leáll, és 45 földalatti metróállomás ideiglenes óvóhelyként fog működni. A [metró]peronokra a lejutás ingyenes, de [az illetőnél] kell legyen személyazonosító dokumentum. A [metró]állomásokon internetelérés, áram, ivóvíz illetve orvosi ellátás áll majd rendelkezésre. Klicsko felhívta a figyelmet, hogy ezeken a helyeken az átlaghőmérséklet a kb. 12–14°C fokot éri el – emiatt gondoskodni kell a meleg ruházatról. Azt is kijelentette, hogy amennyiben a fővárosban sehol nem lesz áram, fenntartják majd az ingyenes városi autóbusz-közlekedést. December 4-én fővárosi városi tanács bejelentette: az áramhiány miatt szükségessé vált a központi fűtési rendszerből a víz leengedése amiatt, hogy megakadályozzák a víz megfagyását a csövekben. Aktualizálják azon boltok listáját, amelyek még egy teljes áramkimaradás esetén is működnek majd.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az orosz védelmi miniszter minszki látogatása világossá tette, hogy a katonai kapcsolatok alakításában Lukasenka egyre nagyobb mértékben veszti el befolyását. Az orosz hadsereg Belaruszban történő tartózkodásának legalizálása azt jelenti: jelenlétük állandó lesz, a helyi katonai létesítmények [pedig] informális orosz katonai bázisokként fognak funkcionálni. A Lukasenka által használt „közös hadsereg” kifejezés megerősíti: az orosz vezérkarnak lesz döntő szava a katonai tervezés vonatkozásában.
- Továbbra is nyitott kérdés, hogy a belorusz erőket esetlegesen bevetik-e az Ukrajna elleni támadásban. Lukasenka ezt igyekszik elkerülni – mivel tisztában van azzal, hogy a közhangulatra negatív hatással lenne. Igazolni akarván a hadsereg megemelt készültségi szinten tartásának szükségességét és a Belarusz területén lévő orosz erők jelenlétét, [a belorusz vezető] átvette a Kreml álláspontját: eszerint egyfelől a NATO oldaláról növekszik a fenyegetés, másfelől „kimondatlan háború” [zajlik] az [Orosz–Belarusz] Államszövetséggel. A Moszkva által választott taktika azt jelzi, hogy a belorusz–orosz erők továbbra is leköthetik az ukrán erőket Észak-Ukrajnában – ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az államhatár menti járásokban a belorusz erőket diverzánsakciókba vonják be. Azzal kell számolni, hogy a belorusz hadipari vállalkozásokat egyre jobban kihasználják az oroszok hadsereg számára történő termelésben (többek között a tüzérségi lőszer-előállításban).
- Miután az ukrán hadsereg a fronton lévő nagyvárosokban található ipari létesítmények egy részét (főleg raktárterületeket) visszafoglalta, ezek az orosz támadások állandó célpontjaivá váltak. A meglévő és potenciális fegyverraktárakat, illetve az alegységek által használt helyeket támadva az agresszor az ukránok jelenlegi tevékenységét próbálja meg korlátozni, illetve egy további offenzíva esetleges előkészítése ellen próbál fellépni. Továbbra is nyitott kérdés: az ukrán logisztika megzavarására törekedve az oroszok miért nem döntöttek még a Dnyipro városában és Zaporizzsjában lévő hidak elpusztítása mellett. Más jellege van Herszon és Nikolpol térsége állandó [tüzérségi] támadásának és más az Ocsakiv [Очаків] tengerparti térségében és a területtel szomszédos felszíni vízfelületek [környékén] az utolsó hetekben relatíve rendszeresen végrehajtott tüzérségi támadásoknak. Az orosz erők így próbálják meg megállítani [az ukránok] előkészületeit, hogy [utóbbiak] a Dnyipro folyó balpartján vagy a Kinburn-turzáson ne tudjanak tevékenykedni, illetve így próbálják meg megakadályozni azt is, hogy a megszállt területekre az ukránok diverzáns-felderítőcsoportokat dobjanak át.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán tank egy Bahmut melletti országúton (fotó: Anatolii Stepanov / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
