A kormány részben megoldotta a problémát, amely nélküle nem is létezne – a brüsszeli „magyar siker” lényege
Ha eredménynek tartjuk, hogy Magyarország koronavírus-helyreállítási tervét utolsó tagállamként és feltételekhez kötve, de elfogadta a Tanács, illetve az uniós felzárkóztatási források kifizetését lényegében gyámság alá helyezik, akkor mindenképpen siker a tegnap esti kompromisszum. Ezt azonban a magyar kormány sem gondolja így: nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel 15 százalékos nyugdíjemelést és nem a brüsszeli „győzelmet” jelentette be. Kétségkívül jó hír, hogy a helyreállítási alapban lévő források elveszítésének veszedelme elhárult, de a döntés jelzi a közös uniós döntéshozatal blokkolására épülő magyar külpolitika kudarcát. Egyetlen tagállam sem volt ugyanis, amelyik ellenezte volna a felzárkóztatási források felfüggesztését. Elemzés.
Iszonyú feszültség, bukások, talpraállások, az időmérőkkel és a bírókkal folytatott meddő viták után, a közönség ellenszenvétől övezve Magyarország végül befut a célba, miközben a többiek már az öltőzben vannak – és még az sem biztos, hogy a végén kapunk érmet. Legjobban talán ezzel a futóversenyes hasonlattal lehet szemléltetni a magyar uniós források ügyében tegnap éjszaka megszületett kompromisszumot.
A tét hatalmas volt: az Európai Bizottság azt javasolta a tagállamoknak, hogy korrupciós aggályok miatt az unió hétéves költségvetéséből három magyar felzárkóztatási program 65 százalékát függesszék fel (ez körülbelül 7,5 milliárd euró), illetve dönteni kellett a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítést célzó helyreállítási tervről (RRP), 5,8 milliárd euróról. Magyarország volt ugyanis az egyetlen tagállam, amelynek tervét a Bizottság még nem hagyta jóvá az idei év végéig, s amennyiben ez nem történt volna meg, hazánk a teljes összegtől elesett volna.
A magyar kormány a helyzet súlyosságához illő fegyverekkel harcolt: vétót lengetett be a 15 százalékos globális minimumadóval (régi EU-s cél, hogy a nagyvállatok ne bújhassnak ki a közteherviselés alól a tagállamok eltérő adókulcsait kihasználva), illetve az Ukrajna megsegítését célzó közös hitelfelvétellel kapcsolatban. Mivel mindkettőben konszenzus volt a tagállamok között, a magyar stratégia indulatokat keltett az EU-s kormányok soraiban.
Úgy is végződött a történet, mint egy westernben, ahol a magányos kovboj egy szál kolttal fenyegeti a vele szemben álló huszonhat másik fickót – nincs olyan szuperhős, aki egy ilyen csatát megnyer.
Végül lesz globális minimumadó és Ukrajnát is megsegíti az EU: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ma reggeli tájékoztatása szerint Magyarország esetében az iparűzési adót figyelembe veszik, így nem kell felemelni a társasági adó 9 százalékos kulcsát. Ukrajna esetében pedig az EU nem új hitelt vesz fel, hanem a tervezett 18 milliárd eurót korábban felvett kölcsönökből biztosítja.
A pénzekkel kapcsolatban a Bizottság szigorúságához képest némi enyhítés történt, amennyiben a magyar felzárkóztatási pénzeknek nem 65, hanem 55 százalékát függesztik fel, azaz 7,5 milliárd helyett 6,3 milliárd eurót. A tagállamok képviselőiből álló Tanács ezzel a lépéssel jelezte, hogy jó irányba tett lépéseknek tartja a magyar kormány elmúlt időben hozott korrupcióellenes intézkedéseit, amilyen mondjuk az Integritás Hatóság felállítása. Ezzel együtt először alkalmazzák az EU történetében az úgynevezett feltételességi mechanizmust, amely korrupciós kockázatok esetén a támogatások visszatartását teszi lehetővé. A felhasználható keret körülbelül két éven belül esedékes elfogyásáig van ideje a kormányzatnak arra, hogy a fennmaradó összeg megszerzéséhez szükséges reformokat végrehajtsa.
A tagállamok arról szintén döntöttek, hogy hozzájutunk az RRP forrásaihoz is, amennyiben az Európai Bizottság által megkövetelt 27 „szupermérföldkövet” márciusig magunk mögött hagyjuk. Ezekbe, az elsősorban az igazságszolgáltatással és a jogállamisággal kapcsolatos elvárásokba a Bizottság beleszámítja az Országgyűlés által már megszavazott 17 intézkedést. Abban azonban mutatkozott némi bizonytalanság Gulyás Gergely és a tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor mai sajtótájékoztatóján, hogy pontosan mit is szeretne még az Európai Bizottság. A tegnap esti kompromisszum után a kormányzatból nem tűnt el az aggodalom, hogy a bürokrata „szupermérföldkő” szóförmedvény valójában az uniós források osztásának tartós gyámság alá helyezését jeleneti.
Eszerint a Bizottság újabb és újabb elvárások teljesítésétől tenné függővé a pénzek folyósítását, s ennek következtében Magyarország de facto nem jut hozzá a pénzekhez.
Az aggodalom annyiban nem is teljesen megalapozatlan, hogy Lengyelországgal pontosan ez történt: hiába hagyták jóvá már korábban a lengyel újjáépítési tervet, az igazságszolgáltatással kapcsolatos viták miatt még egyetlen eurócentet sem folyósítottak – miközben Brüsszel és Varsó kölcsönösen egymást vádolja szószegéssel. (Noha a sajtótájékoztatón a magyar miniszterek tagadták, hogy összefügg a magyar és a lengyel kérdés, de ha Brüsszelben ezt összekapcsolják, könnyen előfordulhat: a 2023 szeptemberében esedékes lengyel parlamenti választásokig, azaz a PiS-kormány idején Varsó nem jut pénzhez, és Magyarországra is a lengyel partnernél megtapasztalt csuklóztatás vár.)
Mindezt mérlegelve kell válaszolni arra a kérdésre, hogy ki nyert a Brüsszel és Budapest közötti háborúban. Ha eredménynek tartjuk, hogy Magyarország helyreállítási tervét utolsó tagállamként és feltételekhez kötve, de elfogadta a Tanács, illetve az uniós felzárkóztatási források kifizetését lényegében gyámság alá helyezik, akkor mindenképpen sikerről van szó. Ezt azonban alighanem a magyar kormány sem gondolja így. Nem lehet véletlen, hogy a megállapodás magyarázatát a kisebb győzelmek kommunikálását is magára vállaló kormányfő átengedte minisztereinek; ő inkább ma reggel a 15 százalékos nyugdíjemelést jelentette be.
A hisztéria határát súroló ellenzéki nagyotmondással szemben azonban az Orbán-kormány nem szenvedett végleges vereséget. Sem az Európai Bizottságnak, sem a többi EU-tagállam kormányának nem feladata a magyar kormány megdöntése, illetve kivéreztetése. Ahogy a mostani megállapodást tavaly októberben előrejeleztük: „Ismét megszületik a tipikus uniós kompromisszum, amelyben mindenki győzelmet hirdethet. A Bizottság bizonyította keménységét a jogállamisági mechanizmus elindításával. A nettó befizető kormányok elmagyarázhatják szavazóiknak, hogy Budapestet rászorították szigorú korrupcióellenes törvények elfogadására (…). A magyar kormány pedig újabb győzelmet arat egy olyan háborúban, amelyben az EU döntéshozatali sajátosságai miatt nem tud vereséget szenvedni. Még az Európai Parlament többsége is vigasztalódhat annyival, hogy részese volt az általa mélyen utált magyar kormány »megleckéztetésének«, még ha onnan hallatszik is majd a legtöbb elégedetlen hang”.
A magyar gazdaságnak mindenképpen jót tesz a megállapodás, amelynek hírére erősödött is a forint. Ezzel együtt Magyarország uniós pozícióját nem annyira a mostani egyezség, mint az azt megelőző küzdelem rontja – hiszen annak minden magyar polgár örülhet, hogy lesznek uniós források, s azok elköltését a korábbiaknál jóval szigorúbban ellenőrzik. A közös uniós döntések szisztematikus blokkolása viszont oda vezetett, hogy a Tanácsban egyetlen tagállam sem kelt a magyar kormány védelmére, sem visegrádi harcostársaink, sem olasz ideológiai barátaink nem javasolták az uniós források felfüggesztésének teljes elvetését. Hollandia és Svédország pedig még a büntetési tétel mérséklésével sem értett egyet. A kínkeservesen kialkudott, magyar szempontból nem is túl előnyös kompromisszummal (vétók elengedése a forrásokhoz való nagyon ellenőrzött hozzáférésért cserébe) a magyar kormány egy olyan problémát old meg, amit saját maga állított elő.
A vétókra alapozott hetyke magyar uniós politika immár nem fadarab a küllők között: felkerült a csomagtartóra. Kérdés, hogy valaha lekerül-e onnan.
Nyitókép: Orbán Viktor Brüsszelben (fotó: JOHN THYS / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
