Nem a benzin drága, a forint gyenge – vendégünk Deák András [HetiVálasz 154]
Maga az ársapka okozta a benzinkutakon tapasztalható káoszt, miközben van elég olaj és benzin a térségben – mondja podcastunkban Deák András energiapolitikai szakértő. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa jó hírrel is szolgál: ami a gázhelyzetet illeti, jó eséllyel „ez a tél megvan”, köszönhetően a viszonylag meleg ősznek és a fegyelmezetten takarékoskodó lakosságnak. Mi lesz, ha feléljük a dízeltartalékot? Kibújnak-e az oroszok az olajszankciók alól? Műsorunkból minden kiderül.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Podcastunk ezúttal Youtube-on is elérhető. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Mikor lesznek újra normális viszonyok a magyar benzinkutakon? Meddig tart az extrém olaj- és benzinár?
Nincs extrém olajár. Legfeljebb a forintban mért benzinár szállt el. A nyersolaj hordónkénti ára 70-80 dollár között van most, 90 körül volt a háború elején. 2008-ban ugyanez az érték fölment 150 dollárig is egyszer, 2010 és ’14 között is 100 dollár körül volt folyamatosan. Nyilván a recessziós kockázat nélkül most olcsóbb lenne az olaj, de szó sincs semmiféle csúcsról. Ami történelmi csúcsra emelkedett, az a dollár–forint keresztárfolyam. […] A dollár elérte a paritást az euróval két hónapja, talán innen majd visszakorrigál. A forint árfolyama jóval nagyobb kérdés; semmiképpen sem gondolom, hogy kizárólag háborús hatás. Összetett dolog ez, és a háború csupán egy tényező az egészben.
Visszatérhet a 480-as ársapka a benzinre?
Mindent lehet, hogyha van rá pénz, és lenyomható a szereplők torkán. Én csak azt jelezném, hogy a mai infrastruktúra mellett ez folyamatos tartalékfelélést jelent.
Az ársapkát a szakértők utálták, de a nép szerette, magas támogatottsága volt. Lehet jól lakossági terheket csökkenteni? Van az ársapkának jó alternatívája?
Lehetne állami szubvenciókat beépíteni, lehetne adót csökkenteni. Miért 27 százalék az áfa benzinen? Miért nem lehet csökkenteni? Vagy lehetne azt mondani, hogy mindenki kap mondjuk 100 forintnyi támogatást egy liter tankolásra. Ilyeneket be lehetne rakni a rendszerbe, hiszen ezt látjuk a földgáz- és a villamosenergia-rendszerben is. De itt, azt hiszem, nem ilyesmiről van szó, inkább arról, hogy politikai célokra használják az energiapiacot. Ez fundamentális ellentét a szakpolitikával, mert az ilyen intézkedések, mint az ársapka, mindig, de tényleg mindig visszanyalnak.
Októberi adásunkban azt mondta, három feltétele van annak, hogy kibírjuk-e gázzal a telet: enyhe időjárás, fegyelmezett fogyasztás, a hiányzó 3,5 milliárd köbméter „betakarása”. Hogy állunk?
Jól állunk, úgy néz ki, ez a tél nagyjából megvan. Az október melegebb volt, mint számítottunk rá, ez sokat nyom a latban. A nyári adatokból lehetett látni, hogy az ipar azért elég keményen visszafogta a fogyasztását, de most már a lakosság is. Többletgázt is szereztünk be, mondjuk vitatható, milyen úton-módon. Az oroszoktól sikerült nyélbe ütni ezt a 700 millió köbméteres vásárlást. […] Most már a 2023-24-es tél az igazi kérdés. Most már nagyon el kellene gondolkodni, hogy akkor honnan fog jönni hozzánk a gáz. […] Nekünk ma nincs import kapacitásunk máshol, csak az oroszoknál. Semmilyen módon nem reagáltunk erre a háború kitörése óta, nem gondolkoztunk azon, hogy alternatív beszerzési forrásunk legyen. Az orosz dossziénk van egyedül nyitva, más nincs. Azért ez nagyon kellemetlen helyzetbe sodor minket. Egyfelől nem tudunk hátat fordítani egy csomó kérdésben az oroszoknak. Másfelől most már nagyon komoly stratégiai költsége kezd lenni az Európai Unióban ennek a magatartásnak.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
