Új ellenzéki belháború: Gyurcsányék az MSZP után ráfordultak a Momentumra
A DK kudarcnak tarja az előválasztást, a 2024-es önkormányzati és EP-voksolás jelöltállítási folyamatát pártközi alkukkal tudná le. A siker feltétele – szerintük – a másik két ellenzéki „kristályosodási pont”, a Momentum és Karácsony Gergely szisztematikus gyengítése. Utóbbi ellen végül aligha fogják bevetni Dobrev Klárát a főpolgármesteri címért folytatott belharcban (legfeljebb mást), a többi ellenzéki párthoz tartozó helyi erős emberek átcsábítását viszont központi projektként kezelik Gyurcsány Ferencéknél. A Donáth Anna arcával kampányoló lilák önvédelmi reflexei kezdenek beindulni – erről szól a legutóbbi XI. kerületi csattanás is. Háttérbeszélgettünk néhány országos kulcsszereplővel.
Múlt csütörtökön „kellett volna” felrobbannia az Újbudát vezető ellenzéki koalíciónak, de a drámát végül elodázta László Imre polgármester. Budapest legnépesebb kerületében, az ország ötödik számú „nagyvárosában” azzal kezdődött az ellenzéki haragszomrád, hogy Gyurcsány Ferenc november végén döntött: pártja színeiben nem a helyben alig ismert Bakai-Nagy Zita alpolgármestert és nem is a korábbi településvezetőt, a 2021-es előválasztáson kikapott Molnár Gyulát akarja polgármesterjelöltként látni 2024-ben. Hanem azt a László Imrét, aki korábban már mindenkinek elhintette, hogy nem fog újraindulni a következő helyhatósági voksoláson. Pontosabban: úgy tervezték megint bevetni, hogy önkormányzati kabinetfőnökként azért „rácsatolják” Lászlóra a rutinos Molnárt, mondván: mégiscsak „ő az az ember, aki öt parlamenti választást nyert, két cikluson keresztül volt kerületünk polgármestere. Itt született, itt élt és él a mai napig, mindent tud és mindent ismer a kerülettel kapcsolatban”. Molnár helyettese pedig a Demokratikus Koalíció helyi elnöke, a volt SZDSZ-es Lakos Imre lett volna, akit 2019-ben a polgármester másfél hónap után maga rúgott ki a kabinetfőnöki tisztségből – úgy persze, hogy utánadobott 8 millió forintnyi bánatpénzt.
A Molnár–Lakos-akció előhívta a „megálljt parancsolni Gyurcsány sakknagymesternek” reakciót a többi helyi ellenzéki politikusból, valamint Orosz Anna és Tóth Endre momentumos parlamenti képviselőkből. A polgármesternek írt levelükben úgy fogalmaztak: „az ellenzéki szavazók nem a 2010 előtti világ visszaállításával bíztak meg bennünket (…), ezért nyomatékosan kérjük, hogy ne nevezz ki olyan személyeket a kerületünk vezetői közé, akiknek a személye megosztó az ellenzéki pártok politikusai, de különösen a szavazói körében, és akiket az újbudaiak már több ízben elutasítottak (…). Amennyiben ezt a kérésünket nem tudod vagy nem akarod megfontolni (…), a polgármester mögött álló testületi többség biztosítását már a decemberi ülésen sem tudjuk garantálni”.
A múlt csütörtöki testületi ülésen végül nem szakadt szét a koalíció, egyrészt mert Lakos korábban jelezte, nem fogadja el a kabinetvezető-helyettesi felkérést, másfelől a polgármester szerda este sietve azt is megígérte a többi pártnak, hogy január közepéig biztosan nem nevezi ki Molnárt a kabinet élére, inkább egyeztet velük a hogyantovábbról. Rövid időn belül ez a második eset, hogy a Momentum és az ellenzék egyéb részei életjeleket mutatnak a háttérben gőzerővel építkező Gyurcsánnyal szemben. Májusban a parlamenti képviselővé vált újbudai momentumosok önkormányzati helyeinek újraosztásába szólt volna bele a volt miniszterelnök – ezt a veszélyt a DK-s Bősz Anett főpolgármester-helyettessé választásának időleges blokkolásával hárította el a rivális alakulat.
Adódik a kérdés: vajon miért húzgálja a többi ellenzéki bajuszt Gyurcsány Ferenc? Azért róla beszélünk – így egyszemélyben –, mert minden megbízható forrásunk szerint 100 százalékban ő humánerőforrás-menedzseli saját pártját (értsd: a kicsit is stratégiai jellegű személyi ügyek egyértelműen nála dőlnek el). Nos, a bajuszhúzogatást a DK fejlődéstervével magyarázzák a bennfentesek. A projekt alappillérei: 1. el kell kerülni, hogy a 2024-es önkormányzati jelölteket előválasztáson válassza ki az ellenzék; a 2022-es parlamenti erőpróba előtt nem sült el jól, hogy a „nép” beleszólt a nagyok dolgába, ezért inkább tárgyalásos alkukat kell kötni a többi szereplővel, 2. a tárgyalások megkezdéséig napról napra demonstrálni kell, hogy a DK a legjelentősebb és legerősebb szívóhatású ellenzéki erő, 3. ehhez nem elég csak működni és elfogyasztani az MSZP maradékait, hanem túl kell nyúlni anyapárton, és nagyobbnak tűnni a valóságosnál, 4. olyan helyzetet teremteni, hogy 2026-ra Dobrev Klárán kívül ne látszódjon más alkalmas ellenzéki kormányfőjelölt.
A „nagyobbnak tűnni a valóságosnál” című projekt első eleme az úgynevezett árnyékkormány bejelentése volt, amely – miután Orbán Viktor hatalmára nézve a világon semmi hatása nincs – csakis a többi ellenzéki szereplőnek szóló (had)üzenet lehet.
Lényege, hogy többé nem veletek, hanem önállóan, a mi bejáratott „hivatalnokainkkal” megyünk előre, lehet csatlakozni. Ugyancsak a Gyurcsány-formáció önfelfújásának eszköze a DK Tv beharangozása és elindítása, amely a valóságban nem tévécsatorna, hanem egy heti egyszer jelentkező beszélő fejes, hírkommentelős műsor. És mivel az anyapárti potentátok elszipkázásának már nincs sportértéke – az óbudai szocialista polgármester Kiss László és a XVIII. kerületi Szaniszló Sándor korábbi dékásításával Gyurcsány Ferenc pártjáé a legnagyobb, blokkolásra képes fővárosi közgyűlési ellenzéki frakció –, most az igazi versenytársak „csonkítására” került át a hangsúly. A DK-s fegyverkezés legfőbb célpontja természetesen a szintén mérhető támogatottságú Momentum – de valójában a kisebb pártokból „gyucsanyizált” emberek is a lilákat gyengítik, hiszen egy párbeszédes vagy volt jobbikos karakterhez ők passzoltak volna jobban, nem pedig a régi arcokat új színekbe öltöztető Demokratikus Koalíció. Hogy konkrétan mi az ellenzékfoglalás eddigi eredménye? Hát ez:
A DK által átcsábított volt momentumosok: a két legnagyobb skalp a Demokratikus Koalíció fővárosi frakciójához csatlakozó Déri Tibor újpesti polgármester, valamint a több pártot is megjárt sződligeti településvezető, Juhász Béla; rajtuk kívül Buzinkay György Momentum-alapító és volt elnökségi tag, Bodrozsán Alexandra kecskeméti önkormányzati képviselő, valamint Székely Dániel, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagja nem tudott ellenállni a Gyurcsány-kísértésnek.
A DK által bevonzott korábbi párbeszédesek: ugyancsak dékás lett Erzsébetváros kulturális, egyház- és civilügyi alpolgármestere, Szücs Balázs református lelkész, továbbá a 2019-ben az összellenzék csepeli polgármesterjelöltjeként indult Erdősi Éva.
A DK által „megnyert” első exjobbikos: a Jakab Péter-körből elsőként a leköszönt Jobbik-elnök korábbi személyi asszisztense, a miskolci önkormányzati képviselőként működő Szilágyi Szabolcs landolt a Demokratikus Koalícióban; mindezt Jakab azzal magyarázta, hogy az ő Nép Pártján Mozgalma jelenleg nem párt, hanem civil társaság, tehát oda nem is lehetett volna menni „pártpolitizálni”. Forrásaink szerint nincs kizárva, hogy Jakab mozgalma nemcsak személyek révén, hanem intézményesen is rácsatlakozik majd a DK-vonatra.
A Gyurcsány-féle „agyelszívás” azért is működhet valamennyire, mert a Momentum kisebb vezetési válsággal küszködik. Noha mindenki vallja – legutóbb Soproni Tamás terézvárosi polgármester mondta ki a Válasz Online-nak –, hogy „ennek a pártnak az arca, agya és lelke jelenleg is Donáth Anna”, az alakulatot családi okokból mégsem ő, hanem a nála jóval ismeretlenebb, konzervatív famíliából származó Gelencsér Ferenc irányítja. A DK igyekszik kíméletlenül kihasználni az ebből a helyzetből adódó hibákat (amilyen Gelencsér emlékezetes „Kitartás”-posztja is volt) és ellentmondásokat. A „legtisztábban” a fent említett Buzinkay György mondta fel a DK-leckét a politikai váltását magyarázó Facebook-posztban. Szerinte a Momentum „identitást vesztett”, „jobbra tolódott”, ráadásul „április 3-án végérvényesen kiderült, hogy nem lehet sokpárti az ellenzék, kell egy domináns balközép ellenzéki párt, amelyik diktálja a tempót, kijelöli az igazodási pontokat, adja a vezetőt”, aki persze csakis Dobrev Klára lehet (hiszen nem tud jönni a semmiből egy ellenzéki megváltó). Azóta ezt a szöveget minden frissen DK-ssá váló politikus elmormolja így vagy úgy, a Momentum pedig egyelőre annyival tud kontrázni, hogy ők is igazoltak ezt-azt – például a korábbi Jobbik-alelnök és parlamenti nemzetbiztonsági bizottsági elnök Stummer Jánost, az egykori szolnoki DK-s alpolgármester Miskolczi Lászlót, valamint a budapesti XV. kerület volt kutyapárti képviselőjét, Pálmai Attilát.
Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc világossá tette a többi ellenzéki vezetőnek: ahol jelenleg az ő pártja adja a polgármestert, ott nem hajlandó lemondani a jelölés jogáról 2024-ben például a Momentum vagy akár civilek javára – akkor sem, ha egyébként egyértelműen esélyesebb lenne egy centristább aspiráns. Ez a hozzáállás garantált konfliktusforrás,
hiszen a Momentum erzsébetvárosi alpolgármestere, Bárdi Zsuzsanna sokak szerint jobban menedzselhető jelölt volna, mint a jelenleg regnáló Niedermüller Péter, illetve Újbudán is akadnának választókompatibilisebb figurák (akár Orosz Anna parlamenti képviselő vagy más momentumosok, esetleg pártonkívüliek személyében), mint a Molnár Gyulával „megtámasztott” László Imre. (A helyi közéletben állandó téma, hogy a polgármester túlzottan épít vitatható hátterű ügyvédi irodákra, például a kalandos előéletű – egykor felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de később már büntetlen előéletűnek számító – Czeglédy Csabáéra. Vagy a Kopaszi-gáti ingatlanpanamában a Molnárhoz hasonlóan vádlotti sorba került – majd bizonyítottság hiányában felmentett – Zala Lászlóéra, aki még arról is híres, hogy a közelmúltban eladta a salgótarjáni focicsapatot Mészáros Lőrinc körének.)
A DK-n kívüli ellenzéki „kristályosodási pontjok” erodálásához persze Karácsony Gergely gyengítése is hozzá tartozik – ilyen típusú feladatot azonban nyíltan csak az LMP-s Ungár Péter vállalt. A lapunknak nyilatkozó momentumosok, párbeszédesek, jobbikosok, szocialisták ezen a ponton mind felidézték, hogy az LMP parlamenti képviselőcsoportja kizárólag Gyurcsány Ferencék miatt létezhet – ők adtak át egy helyet a frakcióalapításhoz. (A XI. kerület LMP-s önkormányzati képviselője, Kreitler-Sas Máté viszont hagyományosan nem a Demokratikus Koalíció szekerét tolja az újbudai ellenzéki belvillongásoknál.) Mindazonáltal nem valószínű, hogy Gyurcsány bevetné a feleségét Karácsony ellen a főpolgármester-jelölti címért folytatott belharcban, noha közvetlenül az idei parlamenti választások után egy ilyen tartalmú pletykafolyam is elindult. Dobrev Klárát ugyanis – mint a DK-ban fogalmaznak – „csak olyan pozíciókban lehet elképzelni, amelyek a kormányfői tisztség előszobájaként értelmezhetők”. Amúgy is furcsa lenne, ha bárki durván kikezdené a regnáló főpolgármestert az ellenzéki oldalon, mert Budapesten alig-alig vannak várospolitikai csaták a koalíción belül, tehát a dékásoknak – ha komoly szándékaik lennének – lassan el kellene kezdeni mondaniuk, hogy pontosan mi a bajuk a Karácsony-féle iránnyal.
Márpedig ezt nem a DK kezdte el mondani, hanem a Fidesz. Jól látható, hogy – Vitézy Dávid kormányzatból való kitessékelése után – minden akadály elhárult az elől, hogy „autósbarátok kontra méregzöldek” kampányra egyszerűsödjön a 2024-es budapesti választás. A központi hatalom képviselője máris nyilvánvalóvá tette, hogy csak akkor utalják el a megígért hatmilliárdos állami támogatást a Lánchídra, ha korlátozás nélkül megnyitják azt a járműforgalom előtt. Egy biztos: ami Budapestet illeti, a Fidesznél sem tiszta még a képlet, elvileg tehát mind kerületi szinteken, mind a főváros egészében nyílt csata várható a következő önkormányzati választáson. Karácsony Gergely kormánypárti kihívója egyelőre ismeretlen, továbbá a Kövér László–Kubatov Gábor-féle pártigazgatás épp feloszlatta a VI. és VII., továbbá a XI., valamint a XXI. kerületi alapsejteket.
A csepeli fejlemények különösen érdekesnek tűnnek, mert egy népszerű és 2019-ben simán diadalmaskodó fideszes polgármestert akar „megpuccsolni” belülről Németh Szilárd országos Fidesz-alelnök, aki az általa gründolt alapítványi hálózattal birkózóakadémiát létesített és más sportingatlanokat szerzett kerületben. Mint megírtuk – ehhez állami civil forrásokat is bőséggel igénybe tudott venni. Hasonlóan sikeres volt ugyanezeken a közpénzes pályázatokon Simicskó István (és holdudvara), aki viszont Hoffmann Tamás korábbi polgármestert írná ki a XI. kerületi közéletből az általa kezdeményezett szervezetoszlatással. Sajtóértesülések szerint a Fidesz újbudai polgármesterjelöltje az a Király Nóra lehet, aki az utóbbi években civilnek látszó szervezetek (Mindennapok Női Szemmel Egyesület, Fiatal Családosok Klubja, Zöld Követ Egyesület) alapítójaként csatornázhatott maga mögé több százmilliós nagyságrendű kormányzati és EU-pénzt.
Az a pozícióharc tehát, amely az ellenzéki erők között zajlik, más formában ott van a kormánypárton belül is. Aligha csoda, hogy minden háttérbeszélgetésünknek az lett a rezüméje: a jelenlegi zűrzavar miatt lehetetlen erős kijelentéseket tenni a 2024-es fővárosi önkormányzati eredményekkel kapcsolatban. Tulajdonképpen minden majdani jelölt esélyes valamennyire, de mindenki beárazta az esetleges bukást is. És közben kicsit mindenki Gyurcsány Ferenc kezét figyeli…
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
