Újabb tömeges orosz rakétatámadás érte Ukrajnát – helyzetkép a 309. napon
A déli területek mellett Lembergben és környékén is több százezren maradtak áram nélkül. A támadások fenntarthatóságával kapcsolatban különböző ukrán szervek másként kommunikálnak. Az ukránok modern tűzvezető rendszert kaphatnak, miközben az oroszok Bahmutra és térségére a teljes keleti frontszakaszon kilőtt tüzérségi lövedékek negyven százalékát használták el. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 309. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok Bahmutra és térségére a teljes keleti frontszakaszon kilőtt tüzérségi lövedékek negyven százalékát használták el. Az agresszor még mindig a város bekerítésével próbálkozik.
- Újabb tömeges rakétatámadás érte Ukrajnát – a déli területek mellett Lembergben és környékén is több százezren maradtak áram nélkül. A támadások fenntarthatóságával kapcsolatban különböző ukrán szervek másként kommunikálnak.
- Az ukránok modern tűzvezető rendszert kaphatnak, Kreminna irányában pedig csigalassúsággal haladnak előre.
- Az SzBU folytatja a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrán Ortodox Egyházat érintő műveletet.
Részletes helyzetkép:
December 29-én az oroszok újabb, sorrendben a tizedik rakétatámadást hajtották végre az ukrán kritikus infrastruktúra ellen – a támadást közvetlenül egy kisebb kiterjedésű, kamikázedrónokkal végrehajtott csapás előzte meg. Az ukrán Légierő december 30-i közleménye szerint a védők az agresszor által felhasznált 70 manőverező robotrepülőgépből 58-at, illetve tizenegy drónt lőhettek le – az ukrán hadsereg vezérkara arról számolt be, hogy a támadásokban összesen nyolcvanöt rakétát használtak fel. Az oroszok december 30-án éjjel drónok bevetésével újrakezdhették a támadást – a védők pedig ezek mindegyikének lelövéséről tájékoztattak (tizenhatot Kelet-Ukrajnában, hetet Kijev és környéke felett találtak el). Veszteségeket a lehulló repeszek okoztak.
A december 29-i támadások eredményeként tíz megye 28 létesítményében keletkezett kár (a legsúlyosabbak Harkivban, Kijevben, Lembergben, Odesszában és Zaporizzsjában), azonban nincs részletes információ a támadások hatásairól, illetve az ukrán energetikai infrastruktúra állapotáról. Kisszámú helyi jelentések arról tájékoztattak, hogy Kijevben a fogyasztók akár 40 százaléka sem jut hozzá áramhoz – Lembergben ez a szám 90 százalék. Este áram nélkül Lemberg megyében 470 ezer, Odessza megyében pedig 450 ezer fogyasztó maradhatott.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is folytatta az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat, Szumi megyében nőtt a tüzérségi támadások száma. Herszon, Nikopol és a város környéke, illetve Mikolajiv megye tengerparti része (főleg Ocsakiv térsége) állandó tüzérségi támadás alatt áll. Harkiv állandó célponttá vált, s párhetes szünet után Mikolajiv elővárosait újabb alkalommal lőtték. Az ukrán tüzérség és légerő célpontjai főleg az agresszor Donbaszban, illetve Zaporizzsja megyében található állásai és azok háta voltak. December 29-én orosz források arról is beszámoltak, hogy a Krímben lévő Dzsankojban [Джанкой] újabb ukrán diverzánskísérletre, illetve – drónok felhasználásával – a Szaratovi területen található Engels stratégiai légibázis elleni támadásra került sor.
A leghevesebb harcok színtere továbbra is Bahmut környéke. Az ukrán vezérkar szerint a területet naponta akár húsz orosz támadás is érheti, a városban és annak környékén található ukrán állásokat a Kupjanszk és Marjinka között húzódó teljes frontvonalon az agresszor által végrehajtott tüzérségi támadások több mint negyven százaléka éri. Az oroszok Bahmuttól északkeletre, Jakolivka [Яковлівка] térségében az áttörés kiszélesítésére tesznek kísérletet, illetve arra, hogy a védőket a város északkeleti külvárosából kiszorítsák. December 29-én átkaroló támadással is megpróbálkozhattak a várostól délnyugatra – itt Ivanivszke [Іванівське] település térségében visszaverték őket. Az ukrán erők Sziverszktől északra és keletre, Avdijivkától északra és délre, Donyeck városától nyugatra, illetve Harkiv és Luhanszk megyék közös közigazgatási határán újabb orosz támadásokat állítottak meg.
December 27-én is sikertelen orosz támadásra kerülhetett sor Donyeck megye nyugati részén, Zolota Niva [Золота Нива] környékén – ebben a térségben, illetve Zaporizzsja megye ezzel határos részén ukrán diveráns-felderítőcsoportok is aktivizálódhattak. A december 29-i sajtótájékoztatón az ukrán vezérkart képviselve Olekszij Hromov tábornok arról tájékoztatott, hogy egy hét alatt a védők Kreminna irányában 2,5 kilométert haladtak előre.
December 28-án Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter látogatást tett Kijevben. A felek megállapodtak abban, hogy elindul az a program, amellyel modern légvédelmi eszközökre képezik ki az ukrán légierő tisztjeit – ennek részleteit várhatóan később fogják bejelenteni. Sajtójelentések szerint az a 18 új HIMARS-indító, amelyet az amerikaiak a következő években Ukrajnának átadni terveznek, az IFATDS (International Field Artillery Tactical Data System) automatizált tűzvezető rendszerrel lesznek felszerelve.
Az SzBU folytatja a november 22-én megkezdett kémelhárító műveletet a Moszkvai Patriarchátus fennhatóság alatt működő, az Ukrán Ortodox Egyház (MP–UOE) által használt létesítményben. December 29-én Hmelnickij megyében hét, Dnyipropetrovszk megyében pedig négy ingatlanban tartottak házkutatást: egyházi tisztségviselők és az orosz titkosszolgálatok közötti együttműködésre (beleértve ebbe a diverzánscsoportok támogatására) utaló bizonyítékokat keresnek, a művelet az MP-OUE működésének betiltásához biztosíthat alapot. December 27-én Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter bejelentette: a hatóságok nem hosszabbítják meg a kijevi barlangkolostor [Pecserszka lavra] létesítményeinek bérleti szerződését. Egy nappal később a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danilov az egyházi tisztségviselőket felszólította: nyilvánosan határolódjanak el a Moszkvai Patriarchátustól és ítéljék el Oroszország elnökét.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a BBC-nek december 29-én adott interjúban elmondta, hogy a fronton a harcok holtpontra jutottak: egyik fél erői sem tudnak számottevő előrehaladást elérni – sem keleten, sem az ország déli részén. A Belaruszban lévő orosz katonaság aktivitását illetően kizárta annak a lehetőségét, hogy a közeljövőben Kijev ellen belarusz területről indítanának offenzívát. Az ott állomásozó orosz egységek jelenlétére taktikai szintű manőverként tekintett, amely további ukrán erők belarusz irányú áttelepítését érné el, meggyengítve a többi műveleti irányban meglévő ukrán potenciált. Az ukrán határőrség közleménye szerint Oroszország Belaruszban 10 200 főt kitevő katonaságot vont össze – ez a szám nem elégséges egy Ukrajna elleni támadás végrehajtásához.
December 29-én az Ukrajnával közös határtól kb. 50 kilométerre, a Breszti területen fekvő Gorbaha [Гарбаха] településre ukrán Sz–300 típusú rakéta hullott. A belarusz védelmi tárca azt állította, hogy a rakétát a légvédelem lőtte le, az ukrán nagykövetnek pedig tiltakozó jegyzéket adtak át. Ugyanezen a napon Ukrajna Védelmi Minisztériuma arról biztosított, hogy kész az incidens körülményeit kivizsgálni. Kijev kiemelte: tisztában van a Kreml törekvésével, hogy Belaruszt közvetlenül vonja be az Ukrajnával folyó háborúba – mindezért az ukrán fél nem zárja ki a célzott provokációt: a manőverező robotrepülőgépek pályáit az oroszok úgy határozták meg, hogy azokat az ukrán légvédelem Belarusz légterében fogja el.
A megszállt Krímben a hatóságok 2023. január 6-a és 21-e között magas szintű terrorveszélyt jelentettek be. A döntés arról árulkodik, hogy az ukrán erők által a félszigeten végrehajtott diverzánsműveletek lehetőségével számolnak.
December 29-én az ukrán elnök olyan törvényt írt alá, mely megengedi a Starlink kommunikációs rendszerek, illetve áramfejlesztő generátorok kedvezményes importját. 2023 májusáig ezen termékek ÁFA- és vámmentesek, a cél a kritikus infrastruktúrát pusztító orosz rakétatámadások hatásainak minimalizálása.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán kritikus infrastruktúra elleni újabb orosz rakétatámadás megerősíti, hogy Moszkva tevékenysége az energetikai rendszer működésében a tartós destabilizáció. Ugyanúgy, ahogy az ezt megelőző esetekben, a támadás a rendszer leggyorsabban helyreállított elemei ellen irányult, s magukra a támadásokra is abban a pillanatban került sor, amikor Ukrajna az áramszolgáltatás vészleállításáról megkezdte a tervezett leállásra való átállást. A soron következő támadások közötti, egyre hosszabb szüneteket (a mostanit megelőző támadásra december 16-án került sor) Kijev saját tájékoztatási politikájában próbálja meg kihasználni. Ezen politika fő eleme a rakétatámadások végrehajtásával kapcsolatos orosz képességének kimerülése: az ukrán katonai hírszerzés [HUR] szerint az orosz hadsereg még két hasonló támadást hajthat végre – ezek után viszont kimeríti rakétatartalékait. A HUR optimizmusát az ukrán légierő parancsnoksága tompítja, amely saját részéről fenntartja az ukrán légvédelem nagyfokú hatékonyságáról szóló, folyamatosan megismételt jelentéseket.
- A Belarusz területén lezuhant ukrán rakétával kapcsolatos incidenst a minszki rezsim visszafogottan fogadta. Az üggyel a védelmi tárca foglalkozott, a Nyomozóbizottság vizsgálatot folytatott. Aljakszandr Lukasenka nem kommentálta az eseményeket, a rezsimhez hű média pedig egy tömör bejelentésre szorítkozott a témában. Mindez arról árulkodik, hogy Minszk, legalábbis a jelenlegi fázisban, nem akarja az incidenst Belarusz elleni agressziós cselekményként elismerni – mivel ez napirendre tűzné a válaszlépés és a saját fegyveres erők ukrajnai bevetésének kérdését. Ez az eszkaláció annak a rezsimnek nem áll érdekében, amely az agresszió támogatását az orosz erők szabad működésének, illetve logisztikai támogatásának biztosítására akarja korlátozni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: vizet szállít kannával egy nő a kelet-ukrajnai Harkiv megyében levő Sztarji-Szaltiv településen 2022. december 29-én. A helyi lakosok hat hónapja áram és vezetékes víz nélkül élnek (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
