Már nyugati harci eszközöket is kap Ukrajna a védekezéshez – helyzetkép a 319. napon
Minden korábbinál több, bár nem a legkorszerűbb amerikai fegyvert és most először nyugati páncélozott gyalogsági járműveket is kap Ukrajna. Ez új fejezetet jelent Kijev támogatásában. Közben a Donbaszban Szoledar és Bahmut helyzete már az ukránok szerint is nehéz, ezért a térségbe új erőket vezényelnek át. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 319. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Nyugati (amerikai és német) páncélozott gyalogsági járműveket kap Ukrajna; ez új fejezetet jelent Kijev támogatásában
- Szoledar és Bahmut helyzete már az ukránok szerint is nehéz: a térségbe új erőket vezényelnek át
- Jelen pillanatban Kijev nem gondolkodik a mozgósítás kiterjesztésében – azonban ez bármikor változhat
- Az ukrán katonai hírszerzés szerint az oroszok félmillió embert kívánnak mozgósítani
Részletes helyzetkép:
Január 6-án az amerikai védelmi tárca nyilvánosságra hozta az egy nappal korábban bejelentett, 3,07 milliárd dollár értékű új katonai támogatási csomag részleteit – az összegből 2,85 milliárd dollár az USA elnökének személyes döntése (Presidential Drawdown Authority, PDA), 225 millió dollár pedig a szövetséges államok támogatási programja (Foreign Military Financing) keretében érkezik. A PDA forrásaiból az ukrán hadsereg többek között 50 Bradley M2A2 ODS gyalogsági járművet, [az ezek fegyverzetét képző] 500 darab BGM-71 TOW irányított páncéltörő rakétát (járművenként nem egész 1,5-nyi lőszerjavadalmazást), illetve 250000 25mm-es lőszert (5,5-es lőszerjavadalmazás/jármű), 100 M113 lánctalpas szállítójárművet, 18 darab 155mm-es önjáró löveget és ugyanennyi lőszerszállító gépjárművet (valószínűleg М109А6 Paladin-t vagy az ennek az alvázára épített М992A2 FAASV-t), 155mm-es lőszert (70000 normál tüzérségi lövedéket, 500 irányítottat, illetve 1200 RAAMS [RAAM; Remote Anti-Armor Mine System] kazettás lőszert), 36 darab 105mm-es vontatott löveget (legnagyobb valószínűség szerint M119 típusút) és 95000 ilyen kaliberű tüzérségi lőszert, 10000 120mm-es aknagránátot, körülbelül 2000 kézi páncéltörő gránátvetőt és 4000 „Zumi”, 127mm-es irányítatlan levegő–föld rakétát, illetve a HIMARS kilövőhköz ismeretlen számú, további GMLRS (Guided Multiple Launch Rocket System) irányított rakétákat és RIM-7 Sea Sparrow légvédelmi rakétákat kaphat. A hadfelszerelés várhatóan pár hét múlva kezd megérkezni Ukrajnába.
Az amerikai sajtó a Pentagont forrásként idézve számolt be annak a programnak az elindulásáról, melynek keretében a hidegháború idejéből származó, felhalmozott lőszert táraznak ki a raktárakból, s esetlegesen modernizálják is azt (a cél az Ukrajnának történő későbbi átadás). Ennek a programnak a része az ukrán kezelőszemélyzet kiképzése is a Patriot légvédelmi rendszerek ütegeire – ez várhatóan januárban indul, és több hónapot vehet igénybe.
Január 5-én Olaf Scholz kancellár egy Joe Biden elnökkel folytatott telefonbeszélgetés után bejelentette: Németország Ukrajnának Marder gyalogsági harcjárműveket, illetve egy darab Patriot üteget ad át. Berlin a Bundeswehr vagy a gyártó készleteiből maximum 40 Mardert adhat át, a szállítások az idei év első negyedévében fejeződhetnek be. A német hadsereg készleteiből származhatnak a Patriot kilövők is – azonban semmifajta részletet nem hoztak nyilvánosságra azok átadásával, illetve a kezelőszemélyzet kiképzésével kapcsolatban. Január 6-án a Der Spiegel mindehhez hozzátette, hogy a Kancellári Hivatal olyan országokkal folytat megbeszéléseket, melyek a Gepard önjáró légvédelmi eszközökhöz tartozó 35mm-es lőszerkészletek felett rendelkeznek – [ezen megbeszélések] további 5 ilyen jármű Ukrajnának történő átadását tehetnék lehetővé.
Az Egyesült Államokból és Németországból származó gyalogsági harcjárművek átadásának bejelentését olyan médiainformációk kísérték, melyek szerint az ukrán hadsereg számára Leopard 2-es harckocsikat terveznek átadni – elsősorban Lengyelországból. Finnország fontolóra veheti annak a lehetőségét, hogy saját Leopardjait Ukrajnának adja át – azzal a feltétellel, hogy „Európában” erről közös döntés születik [vagyis nem kizárólag Helsinki dönt így].
Az orosz erők átkarolták Szoledart, a településen utcai harcok folynak. A védők Bahmut keleti részében, a város déli és északkeleti külvárosaiban, illetve az északra, Sziverszkbe vezető vasútvonal mentén a támadásokat visszaverik. Az ukrán parancsnokság a helyzetet nehéznek értékeli: Bahmut és Szoledar védelmének megerősítésére további egységeket irányítanak át.
Donyeck megyében összecsapásokra került sor Horlivkától nyugatra, illetve a Donyeck városától nyugatra lévő széles kiszögellésben is. Az oroszok a Luhanszk megye Donyeck és Harkiv megyékkel közös közigazgatási határán található ukrán állások ellen is újabb támadáskísérleteket hajtottak végre – különösen heves harcok folynak a Kreminnától nyugatra található kiszögellésben. Luhanszk megyében és Donyeck megye nyugati részében az ukrán erők is megpróbálkozhattak ellentámadással.
Január 5-én Vlagyimir Putyin elnök a teljes harcérintkezési vonalon egyoldalú „tűzszünetet” rendelt el január 6-a 6:00 és január 7-e 24:00 között: az orosz egységek állítólag csak a támadásokra válaszul válaszolhattak tűzzel. Míg a harctérségekben a fegyvernyugvás az [első pillanattól kezdve] fiktív volt, az agresszor ténylegesen leállította a városok (többek között Herszon és Nikopol) tüzérségi lövetését és bombázását – azonban a bejelentett határidő lejárta után a támadásokat azonnal újrakezdte.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban (főleg Szumi megyében) folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Herszon, Nikopol és a város körüli térség, illetve Mikolajiv megye tengerpart menti területei (főleg Ocsakiv) állandó tüzérségi lövetés alatt állnak. A január 5-éről 6-ra virradó éjjel rakéták hullottak Kramatorszkra – a 7-éről 8-ra virradón pedig a Harkiv megyében [kieg.: a megyeszékhelytől kb. 30 km-re délnyugatra] található Merefára [Мерефа], újfent Kramatorszkra (hét rakátát lőhettek ki a településre), a Donyeck megyében található Kosztjantinivkára [Костянтинівка], illetve Zaporizzsjára. A soron következő éjszaka a rakétatámadások célpontjai a Harkiv megyében fekvő Sevcsenkove [Шевченкове], illetve – ismét – Kosztjantinivka voltak. Az ukrán tüzérség többek között az ellenség a Donyeck városában található logisztikai létesítményeit lőtte. Diverzánstámadásra kerülhetett sor a megszállt Melitopolban (az orosz katonai bázissá átalakított „Hidromas” gyár területén), illetve az Oroszországi Föderáció területén, a belgorodi és a kurszki oblasztyokban.
A belorusz Különleges Műveleti Erők január 5-én Oroszországtól új fegyvereket kaptak. A BTR-82A páncélozott kerekes szállítójárművek, illetve a speciális járművek (összesen 34 darab, ami egy zászlóalj felszerelésének felel meg) legnagyobb valószínűség szerint a breszti 38. deszant-roham dandárhoz kerültek; a beloruszok eddig összesen három zászlóaljnyi BTR-82A-t kaphattak. Az országba az orosz hadsereg további alegységei is érkeznek: január 6-a és 8-a között Vicebszkbe [Віцебск] legalább 1400 katonát, illetve belorusz repülőterekre 9 helikoptert telepítettek át. Január 16-a és február 1-je között a Belarusz Köztársaság területén a légierő és a légvédelem közös gyakorlataira kerülhet sor – ebben Belarusz Légierejének és Légvédelmi Erőinek minden repülőtere és katonai gyakorlótere, illetve a maximum 100 repülőgépet és helikoptert kitevő orosz légierő-komponens vesz részt. Január 6-án Aljakszandr Lukasenka a Baranivicsi [Баранавічы] mellett lévő Abuz-Ljaszniban [Абуз-Лясны] található 230. katonai gyakorlóteret látogatta meg – itt őt a belorusz egységek az orosz [egységekkel] történő összehangolása következő fázisának befejeződéséről tájékoztatták.
Olekszandr Pavluk tábornok, a Kijev védelméért felelős csapatösszevonás parancsnoka január 5-én bejelentette, hogy az ukrán-belorusz határ közelében többszintű védelmi rendszert hoztak létre. A csapatösszevonás a főváros körül összesen kb. 1000 km hosszan kiépített több védvonalnak köszönhetően képes visszaverni egy esetleges támadást. Ezen védvonalakat aknamezők és műszaki létesítmények támogatják, s szintén megtervezték az ellenség felvonulási útvonalai elleni tüzérségi támadások és mobil harccsoportok támadásainak módját.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy folyik a fronton lévő egységek veszteségeinek pótlása, s keresik az egyes, speciális képesítéssel rendelkező katonákat – azonban nincs szükség a mozgósítás kiterjesztésére. Hozzátette azonban, hogy az erről szóló döntést bármelyik pillanatban meghozhatják. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) szerint az ellenség az elkövetkező két hónap során további 500 ezer katona mozgósítását tervezi; tavasszal és nyáron [ezen frissen mozgósítottak] [Ukrajna] keleti és déli részén támadóműveletekben fognak részt venni.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A legújabb amerikai támogatási csomag az eddig bejelentett legnagyobb (a korábbi [rekordot] a [2022.] augusztus 24-i tartotta 2,98 milliárd dollárral). Áttörésnek kell tekinteni a nyugati előállítású harcjárművek átadását – eddig Ukrajna kizárólag szovjet eredetű vagy azok alapján gyártott harckocsikiat (pl. lengyel PT-91 Twardy-kat) és páncélozott harcjárműveket kapott. Berlin (a Marder páncélozott gyalogsági harcjármű átadására vonatkozó) és Párizs (az AMX-10RC 105mm-es [fő] fegyverzettel ellátott páncélozott felderítőjárműveket illető) bejelentéseivel együtt ezt [a lépést] az ukrán összfegyvernemi egységek nyugati [fegyverzettel való ellátásának] kezdeteként lehet kezelni. Az Ukrajnában és az országot támogató államokban lévő posztszovjet fegyverkészletek fokozatos kimerülése miatt ez elengedhetetlen feltétele a további védekezés sikerének. Mindezzel együtt az eddig bejelentett szállítmányok túl kicsik ahhoz, hogy a katonai helyzetet döntően Kijev javára változtassák meg – elég azt visszaidézni, hogy december közepén Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka azt mondta: [a hadseregnek] 300 harckocsira, 600–700 páncélozott gyalogsági harcjárműre, illetve 500 tarackágyúra lenne szüksége.
- A védők számára leszállítandó nyugati fegyverzet nem tartozik a legmodernebbek közé. Pusztán az amerikai Bradley IFV emelkedik a BMP-1/BMP-2 járműcsalád potenciálja fölé: az ukránok ezeket egy három évtizedes változatban (M2A2 DS – Operation Desert Storm) kapják. Az ötvenéves Marderek a szovjet szinthez hasonlón állnak, míg a valamennyivel fiatalabb francia kerekes „harckocsikat” az Afrikában zajló konfliktusokra gondolva alkották meg. A korábban Ukrajnának át nem adott fegyverek (a Zuni és a RIM-7 Sea Sparrow rakéták – [utóbbiakat] legnagyobb valószínűség szerint a posztszovjet Buk-M1 kilövőkre fognak telepíteni) is a hidegháború időszakából származnak. Az amerikaiak azon szándékát, hogy legelőször az öreg készleteket használják fel, megerősíti a felhalmozott lőszerek kitárazására vonatkozó program elindulása.
- Az új támogatási csomag azt jelenti, hogy a harckocsik kivételével minden [más] fegyverkategóriában az Egyesült Államokból fog származni a legnagyobb mennyiségű fegyver (harckocsikat az amerikaiak egyelőre nem terveznek szállítani; a legtöbb harckocsit Lengyelország adta át [Ukrajnának]). A Németország által felajánlott páncélozott gyalogsági harcjárművek nem változtatják meg Berlin az adományozók rangsorában elfoglalt pozícióját – [a németeket] a nehézfegyverzet-szállítások nagyságát tekintve még a náluk sokkal kisebb országok (Csehország, Szlovákia, Szlovénia) is lehagyják.
- A fokozott kiképzési tevékenység folytatása, illetve az orosz–belorusz erők közös csapatösszevonásának szisztematikus megerősítése azt jelzi, hogy az agresszor az [ukrán] hadsereget továbbra is le kívánja kötni az [ukrán–belarusz] határon. Az Oroszországi Föderáció Légierejének a belorusz repterek kihasználásával végrehajtott nagy kiterjedésű gyakorlatai arra utalnak, hogy fontolóra veszik az Ukrajna elleni légitámadások fokozását. Az ukrán fél továbbra is számol azzal a lehetőséggel, hogy az ellenség egy, az ország nyugati részét, illetve közvetlenül a fővárost fenyegető szárazföldi támadócsoportot alakít ki. Ezzel összefüggésben pár hónap óta szisztematikusan építi ki azon védvonalait, melyek áttörése nagy (különösen tüzérségi) erők koncentrálását igényelné: önmagában egy ellenük irányuló támadás a támadók jelentős veszteségével járna.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Zelenszkij ukrán és Biden amerikai elnök a Fehér Házban 2022. december 21-én (fotó: Brendan Smialowski / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
