Az ukránok Szoledar határát védik – helyzetkép a 323. napon
Rendezett ukrán visszavonulás Szoledarból, lassuló orosz támadás Bahmutnál. Reális lehetőség, hogy Ukrajna Leopard 2-es harckocsikat kapjon. Geraszimov vezérkari főnök lett az ukrajnai orosz hadműveletek főparancsnoka, főleg politikai megfontolásokból. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 323. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Jakub Ber, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Szoledarból az ukránok rendezetten vonultak vissza, a térségben az orosz támadás üteme lelassult.
- Lengyelország kész Ukrajnának egy századnyi Leopard 2-es harckocsit átadni, s Finnország is jelzett hasonló szándékot – német hozzájárulás esetén az eszközök Kijevhez kerülhetnek.
- Valerij Geraszimov lett az ukrajnai háború új orosz főparancsnoka – a lépés politikai természetű.
Részletes helyzetkép:
Az elmúlt két nap során a Szoledar és környéke elleni orosz támadás lelassult. Az ukrán hadsereg a Bahmutka folyótól keletre lévő településekben (Bahmut északi elővárosaitól Kraszna Horán [Красна Гора] és Szoledar nyugati külvárosán át egészen a „Só” vasúti megállóhelyig) még mindig védekezik. A város nyugati határát leszámítva Szoledar majd’ egész területe orosz ellenőrzés alatt áll. Bahmut alatt az orosz fél nem ért el semmilyen lényeges sikert, a harcok fő fókusza Kliscsijivka [Кліщіївка] erősen megerősített környéke illetve a város déli és keleti külvárosai – mindezeket az ukrán egységek sikerrel védik.
Szvatove, Kreminna és Sziverszk térségében, illetve a donyecki és zaporizzsjai fronton helyi jelentőségű harcok folynak, melyeket tüzérségi tűzpárbaj kísér. A leghevesebb összecsapásokra Marjinkában [Мар’їнка], illetve a Szvatove–Kreminna út mentén került sor (Marjinkában 2022. február 24-e óta az orosz erők a háború előtti határvonaltól számítva 1-3 kilométert [!] haladtak előre). Ezen harcok azonban semmifajta jelentős változást nem hoztak a harcoló felek helyzetében.
Az orosz tüzérség és légierő folytatta az ukrán hadsereg állásai, a frontzónában lévő térségek, illetve egyes, a front hátában található települések elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Rakéták hullottak Limanra, Csasziv Jarra [Часів Яр], Kosztjantinivkára [Костянтинівка], Kramatorszkra és Zaporizzsjára. A harctérségen kívül található polgári létesítmények közül a tüzérségi lövetések célpontja mindenekelőtt Herszon, illetve Herszon megyében a Dnyeper folyó jobbpartján, a folyóhoz közel fekvő települések voltak.
Január 11-én a lengyel, a litván és az ukrán köztársasági elnökök lvivi találkozója során Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök bejelentette, hogy Lengyelország kész Ukrajnának egy századnyi Leopard 2-es harckocsit átadni. Egy nappal később Sauli Niinistö, Finnország köztársasági elnöke kijelentette: Németország jóváhagyásával és egy európai országok közötti esetleges megállapodás keretében országa szintén kész Ukrajnának kisebb számban ilyen harckocsikat szállítani. Az Egyesült Királyság kormányszóvivője ugyanakkor megerősítette, hogy London Ukrajnának saját készleteiből akar átadni harckocsikat – mindezt a Challenger 2 eszközök leszállításáról szóló korábbi, nem hivatalos információk megerősítéseként kell értelmezni.
Vaszil Bodnar, Ukrajna ankarai nagykövete tagadta azokat a híreket, amelyek szerint Törökország kazettás lőszert adott volna – erről korábban a Foreign Policy portál írt. Bodnar szerint a hír egy Ukrajna és Törökország ellen folytatott információs háború része lehet – Kijev betartja a nemzetközi normákat, s az Oroszországgal folytatott háborúban nem használ fel kazettás lőszert.
Január 11-én Szergej Sojgu védelmi miniszter Valerij Geraszimovot, a vezérkar főnökét nevezte ki az Ukrajnában zajló „különleges művelet” erőösszevonásának parancsnokává. A csapatok jelenlegi, a tavalyi év október 8-án kinevezett parancsnokát, Szergej Szurovikint Geraszimov három helyettese egyikének nevezték ki – a másik kettő Oleg Szaljukov, az Oroszországi Föderáció szárazföldi hadseregének parancsnoka, illetve Alekszej Kim, a vezérkari főnök helyettese. A hivatalos közleményben a változások okaként a „különleges művelet parancsnoki szintjének emelését”, „az egységek közötti szoros együttműködés megszervezésének szükségességét”, illetve „a támogatás minőségének és a csapatösszevonások irányítási és vezetési hatékonyságának javítását” nevezték meg. Szurovikin vezetése alatt az orosz erők – a veszteségek elkerülésének céljából – visszavonultak Herszonból, és erőfeszítéseiket a Donbaszban folyó harcokra összpontosították. Szurovikin az ukrán energetikai infrastruktúra elleni tömeges rakétatámadások elindításáért is felelős. Kijev szerint az orosz erők parancsnoki struktúrájában gyakran bekövetkező személyi változások a művelet irányításával kapcsolatos problémákat mutatják.
Január 12-én az Állami Duma Védelmi Bizottságának elnöke, Andrej Kartapolov arról tájékoztatott: a közeljövőben három évvel, a jelenlegi huszonhétről harmincra tervezik emelni a besorozás felső korhatárát – az alsó korhatár ugyanaz marad, mint eddig: 18 év. A sorozási korhatár megemelése tavasszal lép életbe, az új sorozási szabályokat a következő három évben, fokozatosan vezetik be. Az ezirányú változások szándékát először Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentette be az előző év decembere végén.
Január 11-én a független belarusz média a vasúti dolgozóktól beszerzett információkra alapozva arról írt, hogy Omszkból Vicebszk térségébe 750 orosz katona érkezett. Ugyanazon a napon egyéb katonai, körülbelül 400 katonát szállító transzportokat irányítottak Belaruszból abba a voronyezsi oblasztyba, ahonnan a katonákat a Luhanszk megyében harcoló egységekbe telepítik át. Az oroszok mozgásának természete a Belaruszban található hadsereg átcsoportosítását, illetve egy részük (a katonai gyakorlótereken kiképzésüket befejezettek) Donbaszba telepítését bizonyítja. Mindazonáltal a belarusz–ukrán határ közelében nincs nyoma az orosz erők összevonásának. Egy nappal később az Oroszországi Föderáció szárazföldi erőinek parancsnoka, Szaljukov tábornok a Belaruszban állomásozó orosz egységeknél ellenőrzést hajtott végre, és értékelte a belarusz egységekkel végrehajtott harci koordinációt.
Január 11-én a Szvjatlana Cihanouszkaja által vezetett belarusz árnyékkormány katonai és nemzetbiztonsági kérdésekért felelős tagja, Valerij Szahascsik bejelentette: Belaruszban „magán” katonai vállalat jön létre, melynek alapját a GardSzervisz őrző-védő vállalat 2020. júniusi, a hatóságok jóváhagyásával megtörtént megalapítása képzi. A cég lőfegyverhasználati engedéllyel rendelkezik, s az elmúlt hónapokban körülbelül ötszázról több mint ezer főre növelte meg (tartalékosokból, korábban a különleges műveleti erőknél, illetve a bűnüldöző szervek különleges egységeinél szolgáló) munkavállalóinak számát – őket a belarusz katonai gyakorlótereken képzik ki. Szahascsik szerint a GardSzerviszt egy diverzáns-felderítőcsoport felkészítése látszatának megteremtésére használhatják fel. A vállalat rendelkezésére bocsátottak egy különleges kiképzőközpontot – itt korábban a különleges erőket képezték.
Január 12-én Olekszij Hromov, Ukrajna Fegyveres Erői Vezérkara Műveleti Főigazgatóságának helyettes vezetője arra utalt, hogy a közeljövőben az ellenség hadserege megpróbálja elérni Donyeck megye közigazgatási határát, később pedig a Zaporizzsja megye balpartjának megszerzése céljából tevékenységét növelni fogja. Az ukrán vezérkar azzal is számol, hogy az oroszok egész Ukrajna területén folytatják a kritikus infrastruktúra létesítményei elleni rakéta- és légitámadásokat. Hromov ehhez hozzátette: ebből a célból Oroszország átfogó lépéseket jelentett be – beleértve ezekbe a fegyveres erők összlétszámának 1,5 millió főre növelését, illetve legalább húsz új hadosztály létrehozását. A vezérkar úgy véli, hogy ilyen módon a Kreml hosszútávú konfrontációra és nagyszabású katonai tevékenységre készül fel.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A kéthetes, intenzív, nagyon nehéz körülmények között folytatott harc miatt mindkét fél Szoledarban harcoló csapatösszevonása kimerült. A hőmérséklet -15°C alá csökkent, számos fagyási esetet, akár kihűlés okozta halálesetet is feljegyeztek. Sokkal rosszabb helyzetben az oroszok voltak, akik a városban olyan megerősített ukrán állásokat támadtak, ahol a pincék és a sóbánya a védőknek lehetőséget biztosított a pihenés és az utánpótlás megszervezésére. Ezen túlmenően az ilyen fagyokban kulcsfontosságú személyi felszerelés az orosz egységekben rosszabb, mint a Szoledarban harcoló ukrán dandárokban.
- Az ukránok számolnak Szoledar feladásával. A háború előtt körülbelül 10 ezer lelkes település majd’ egészének esetleges – ráadásul nagyon súlyos veszteségek árán történő – elfoglalása az oroszok számára pusztán taktikai szinten lesz siker. Emlékeznünk kell arra, hogy a városért folyó harc fél éve zajlik – a támadók 2022 augusztusában foglalták el a város délkeleti részén található ipari létesítményeket, s ettől kezdve körülbelül 5 kilométert haladtak előre. Legnagyobb valószínűség szerint az oroszok jelenleg nem rendelkeznek olyan tartalékokkal, amelyek képesek lennének az ukrán védelem áttörésére, s arra, hogy a Bahmut és Sziverszk alatt harcoló ukrán csapatösszevonás oldalába és hátába kerüljenek. Siker, hogy az ukrán egységek többségének rendezett módon sikerült kivonulni Szoledar központjából – így megőrizve a várost védő 46. és 77. légideszant dandárok harcértékét, amelyek hátravonása azonban szükséges a pihenés és a veszteségek feltöltése miatt.
- Lengyelország egy századnyi Leopard 2 harckocsi átadásáról szóló bejelentése egy hosszú folyamat kezdete, amelynek végeredménye egy körülbelül száz ilyen típusú eszközre épített ukrán páncélosdandár létrehozása lehet. Legelőször Németország hozzájárulása szükséges az eszközök ukrajnai reexportjához, a következő pedig a harmadik államok által kinyilvánított szándék a harckocsik következő tételének átadásához. Ezen két feltétel teljesülése esetén a fennmaradó komplex kérdések a személyzet kiképzéséhez és a logisztikai háttér megszervezéséhez kapcsolódnak. Ezek a legkedvezőbb körülmények között is több hónapot vesznek igénybe.
- Geraszimov kinevezése politikai döntés. Célja annak a lehetőségnek a kizárása, hogy Szurovikin olyan, megszolgált parancsnok lehessen, aki a legfelsőbb pozícióra aspirálhat. A lépés arról is árulkodik, hogy Szurovikin őszi kinevezése taktikai trükk, amelynek célja a nacionalista körökben megjelenő, háborúval kapcsolatos kritikák csökkentése volt. (Szurovikint az ún. Wagner-csoport tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin és a csecsenek vezetője, Ramzan Kadirov személyesen támogatta: ők addig is elmentek, hogy a vezérkart és annak vezetőjét közvetlenül kritizálták – ez a lépés aláásta a legfelsőbb orosz katonai vezetők tekintélyét.) Katonai értelemben az, hogy a vezérkar főnöke átvette az ellenőrzést az Ukrajna ellen folytatott művelet felett, a parancsnoki rendszer megrendszabályozását, illetve a különböző haderőnemek műveletei közötti koordináció javítását szolgálhatja. Propagandaszempontból viszont azt jelzi, hogy a Kreml kész az ukrajnai támadótevékenység fokozására.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: helyi lakosok egy oroszok által lebombázott lakóház maradványainál Harkiv Szaltivka negyedében 2023. január 13-án (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
