A nyugati tankokra még egy darabig várni kell – helyzetkép a 340. napon
A leghevesebb harcok Bahmut körül folynak, ahol az oroszok megint szorosabbra zárták a gyűrűt a város körül. A nyugati harckocsik felajánlása nem jelent gyors segítséget Ukrajnának: Leopardokból még mindig körülbelül 20 darab felajánlása hiányzik, az Abramseket pedig csak jövőre tudják leszállítani. A lengyel tankok ezzel szemben még a télen a frontra érkezhetnek. Az ukránok médiaoffenzívát indítottak, hogy vadászgépekhez jussanak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 340. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A leghevesebb harcok Bahmut körül folynak, a nyugat-délnyugatról a városba vezető utánpótlási vonalat az ukránok már nem teljes mértékben ellenőrzik
- Az ukránok az oroszok által használt vasúti logisztikai pontokat támadják
- Megkezdődött a nyugati harckocsikra az ukrán személyzet kiképzése – ezzel együtt is Leopardokból még mindig kb. 20 darab felajánlása hiányzik, az Abramseket pedig csak jövőre (!) tudják leszállítani
- Felértékelődött az újabb lengyel harckocsi-felajánlások jelentősége
- Az ukránok médiaoffenzívába kezdtek nyugati vadászgépek átadásával kapcsolatban
- Az amerikai fél is reagált az ukrán korrupciós ügyekre: pénzügyi ellenőrzést végeznek Kijevben
Részletes helyzetkép:
A leghevesebb harcok színtere továbbra is Bahmut, illetve a várostól északra és délnyugatra fekvő települések. Az ukrán erők a Bahmutból Kosztjantinivkába [Костянтинівка] tartó úton fekvő Ivanivszke [Іванівське] elleni újabb támadásokat visszaverik, azonban azt utánpótlási útvonalként szabadon már nem tudják használni. Az oroszok sikertelenül indíthatták újra támadásaikat Sziverszktől délre és keletre is. Harcok folynak a Sziverszket Bahmuttal összekötő út mindkét oldalán, Avdijivka térségében, illetve a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben. Az oroszok újra megpróbálták áttörni a védelmet Vuhledar körül [ford. kieg.: Vuhledar logisztikai fontosságáról itt].
Az ukrán vezérkar szerint a január 26-i, kritikus infrastruktúra elleni támadásban az oroszok hetven rakétát használhattak fel, melyek közül negyvenhetet lelőttek. A rákövetkező napokban külön-külön végrehajtott rakétatámadások célpontjai többek között Zaporizzsja, Kosztjantinivka és Harkiv voltak. Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén – főleg Szumi megyében – folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni támadásokat. Január 29-én Herszon különösen heves [tüzérségi] lövetésére került sor, melynek civil áldozatai is voltak (hárman meghaltak, nyolcan pedig megsebesültek). Az ukrán támadások célpontjai többek között [a Donyeck megyében található] Ilovajszk [Іловайськ], illetve Melitopol térségében egy vasúti híd volt. [Ford. kieg.: „Az ilovajszki vasúti csomópont léptékét jól jelzi, hogy a 16000 fős lakosság 40%-ának adott munkát a polgárháború kirobbanása előtt. Azonban szerepe 2014 augusztusában értékelődött fel igazán, amikor az ukrán hadsereg és a vele szövetséges Önkéntes Területi Zászlóaljak […] sikeres előrenyomulása miatt szinte utolsó nyitva maradt kapuja maradt Donyecknek.” Forrás: Németh Gyula: Az „Ilovajszki katlan” kialakulásának történeti áttekintése a harcoló felek szemszögéből]
Nagy-Britanniába megérkeztek azon ukrán katonák, akik februárban megkezdik a „Challenger 2” harckocsikra történő kiképzésüket (London ezek leszállítását március vége előtt tervezi). Az első negyedév végéig az ukrán hadsereg Németországból Leopard 2A6-os harckocsikat is kaphat – az országba érkező ukrán katonákat a Berlin által január közepén megígért Marder gyalogsági harcjárművekre képzik ki. A spanyol védelmi tárca vezetője bejelentette: a Leopard 2A4-es harckocsikat tavasszal átadják, azonban még mindig nem erősítették meg azok mennyiségét. A spanyol média szerint Madrid 54 ukrán katonát akar kiképezni a Leopardok használatára. Kanada megerősítette, hogy négy darab Leopard 2A4-es harckocsit ad át, Dánia azonban nem: a dán védelmi miniszter azt állította, a dán hadseregnek nem áll olyan mennyiségű harckocsi rendelkezésére, mely lehetővé tenné [az állomány] kettébontását. Lengyelország a Leopardokon kívül további hatvan T–72-es és PT–91-es harckocsi Ukrajnának történő átadását jelentette be.
A The Washington Post szerint az amerikai M1A2 Abrams harckocsik 2023 végéig vagy 2024 elején érkeznek meg Ukrajnába. Az eszközöket először le kell gyártani; ezek a standard Abramsoktól gyengébb, szegényített uránt nem tartalmazó páncélötvözetükben különböznek. A harckocsi-zászlóalj többi felszerelését az amerikaiak a Pentagon készleteiből fogják átadni.
A francia és olasz védelmi tárcák vezetői megállapodtak összesen 700 darab Aster-30, a SAMP/T légvédelmi rendszerhez tartozó rakéta megvásárlásában – nem hozták azonban nyilvánosságra, Ukrajna ezek közül hányat kaphat meg a megígért ütegekkel egyetemben. A német kormány által közölt új katonai segélycsomagban IRIS–T rakéták, illetve különböző típusú gépjárművek találhatók – a rakéták mennyiségét szintén nem közölték.
A spanyol El Pais interjút közölt Jurij Ihnat ezredessel, az ukrán Légierő sajtószóvivőjével. A katonatiszt állítólag azt mondta, hogy Ukrajna partnereitől két vadászgép-század, összesen 24 repülőgép átvételét várja – a prioritás az F–16-osok beszerzése. Később Ihnat fordítási hibákra fogva cáfolta ezt a kijelentést, azonban az interjúban foglaltakat enyhébb formában megismételte. Ihnat szerint az ukrán légierő már [most] készülhet az új repülőgépek fogadására, és jelenleg azon bázisokat választják ki, ahol ezeket állomásoztathatják; Mikola Olescsuk tábornok, a Légierő parancsnoka [pedig] jóváhagyta a vadászgépek használatára kiképezhető pilóták listáját. Ugyanilyen szellemben nyilatkoztak az ukrán hatóságok képviselői is, az elmúlt napokban többek között Dmitro Kuleba külügyminiszter.
A katonaság számára történő beszerzések teljesítése során [elkövetett] pénzügyi visszaélésekről szóló információk nyilvánosságra kerülése az USA-ban is reakciót váltott ki. Január 26-án Victoria Nuland politikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közülte, hogy Kijevben könyvvizsgálók tartózkodnak – ők az amerikai katonai segély és pénzügyi támogatás felhasználásának módját ellenőrizhetik. Hozzátette: a korrupcióval megvádolt köztisztviselők felmentése erős jelzés arra, hogy a hatóságok eltökéltek a szabálytalanságok elleni harcot illetően. A korábban felállított Inter-Agency Working Group on Oversight in Ukraine [Ügynökségek közötti, Ukrajnát felügyelő Munkacsoport] arra törekedik, hogy azonosítsa az eszköz- és pénzügyi segély szétosztása során a legnagyobb kockázatnak kitett területeket.
Január 27-én az ukrán Állami Határőrszolgálat vezetője, Andrij Demcsenko jelezte: az orosz–belorusz komponens gyakorlatai már több mint egy hónapja zajlanak – céljuk feszültség gerjesztése a belorusz-ukrán határon, illetve hogy rákényszerítsék az ukránokat arra, hogy ebben az irányban erőt és felszerelést tartsanak (így ezeket a front más szakaszaira nem lehet átirányítani). Még mindig nincs jele annak, hogy az államhatárhoz közel támadócsoportot hoznának létre.
Az SzBU január 27-én bejelentette, hogy meghiúsították orosz hekkerek behatolási kísérletét Ukrajna egyik határmenti városának térfigyelő kamerarendszerébe. A hekkerek lakóépületek wifi hálózatain keresztül próbáltak a lakóközösségek területén, illetve a közlekedési útvonalak mentén található kamerarendszerhez próbáltak csatlakozni abból a célból, hogy a rendfenntartó szervek tisztségviselőinek aktivitásáról, illetve a katonai felszerelés mozgatásáról szóló adatokhoz jussanak. Az SzBU arra figyelmeztetett, hogy hasonló ellenséges támadások a jövőben is előfordulhatnak, s arra kérték az állampolgárokat: fordítsanak nagyobb figyelmet a számítógépes hálózatok biztonságára.
Január 28-án az ukrán hatóságok rámutattak: a megszállóknak nehézséget okoz a helyi biztonsági struktúrák felállítása – a helyi lakosság nem akarja az orosz hatóságokat támogatni, a kollaboránsok toborzásával pedig problémák voltak, [így] a rosztovi oblasztyból és a Krasznodari határterületről [Краснодарский край] körülbelül 800 rendőrt irányítottak át Zaporizzsja megyébe.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A nyugati harckocsik Ukrajnának történő átadásáról szóló további információk azt mutatják, hogy a nyugati partnerek még mindig nagy visszafogottságot tanúsítanak a támadó nehézfegyverzet leszállításában. A Spanyolországból származó információk arra engednek következtetni, hogy [Madrid] Ukrajnának egy századnál nem több Leopard 2A4 harckocsit ad át (körülbelül tizennégy darabot – ugyanannyit, mint Lengyelország, Németország és Hollandia). A többi ország 1) egy vagy két szakaszra (négy–nyolc darabra) korlátozza magát; 2) teljesen kivonja magát az Ukrajnának szánt két Leopard-zászlóalj (összesen 88 harckocsi) felállításából; vagy 3) még mindig nem hozott végleges döntést. A két zászlóalj teljes felszereléséhez még mindig hiányzik körülbelül húsz harckocsi átadásáról szóló bejelentés.
- Külön problémát jeleznek az Abrams harckocsikkal kapcsolatos jelentések: ezek olyan járművek lesznek, melyek az amerikai hadsereg által használt ugyanolyan M1A2 típusnál szűkebb lehetőségeket [biztosítanak] – mi több, az ukrán vezérkar [ezen eszközök] a harcokban történő bevetését de facto pusztán 2024-ben tervezheti. A jelenlegi helyzetben számottevő támogatást jelent, hogy Lengyelország további hatvan olyan harckocsit kíván átadni, melyeket az ukrán katonák ismernek, s amelyeknek esélyük van arra, hogy még a télen a frontra érkezzenek.
- Kihasználva azt a légkört, hogy az Ukrajnának szánt, Nyugatról származó támadó nehézfegyverzet leszállításának kérdésében újabb tabu dőlt meg, Kijev intenzívebben lobbizik a harci repülőgépekért is. Az ukránok azt a benyomást próbálják kelteni, mintha ebben a kérdésben a nekik pozitív döntést a Nyugat már meghozta volna, s csupán a részletekről kellene megegyezni. Ebben az összefüggésben kell kezelni a médiában megjelenő nyilatkozatokat is, melyek szovjet eredetű harci repülőgépek, mindenekelőtt cserealkatrészek formájában történő átadásáról szólnak. [Ford. kieg.: egy lengyel portál január 25-én azt írta, Lengyelország már átadott MiG–29-es repülőgépeket Ukrajnának.] Míg Kijev megértésre és szövetségesekre talál nyugati katonai körökben s a közelmúltban a(z F–16-osokat gyártó) Lockheed Martin konszern vezetőségében is, elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy Ukrajna nyugati partnerei már megállapodtak a harci repülőgépek Kijevnek történő átadásában (kivéve Németországot, mely hivatalosan is tagadja ennek lehetőségét).
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán katonák egy BMP-2 gyalogsági harci járművön a donyecki régióban (fotó: Yasuyoshi Chiba / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
