Orosz támadás a teljes Donbaszban, intenzívebb fegyverszállítás és kiképzés Nyugaton – helyzetkép a 344. napon
Állítólag 300 ezer orosz katona tartózkodik Ukrajna területén. Amerika 150 kilométer hatótávolságú fegyvereket adhat Ukrajnának, vadászgépet azonban nem – Hollandia viszont nem zárja ki. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 344. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az orosz erők a teljes Donbaszban (Bahmutnál és Kreminnánál is), illetve Vuhledarnál támadnak. Az ukránok újabb egységeket küldhettek a térségbe.
- Ukrán információk szerint az ország területén több mint háromszázezer orosz katona tartózkodik.
- Amerikai sajtóértesülések szerint új, 150 kilométer hatótávolságú fegyverek érkezhetnek Ukrajnának.
- Németország Katartól szerezhet be Gepard légvédelmi gépágyúkat illetve a hozzájuk tartozó lőszert. Nyelvi (!) problémák vannak az ukrán katonák Marderekre történő kiképzésével.
- Amerika nem ad át F–16-os vadászgépeket, Hollandia viszont elméleti hajlandóságot mutat a kérdésben.
- Lengyelország az ukrán katonák kiképzőközpontjává válhat – 150 francia kiképző érkezik az országba. Az EU 2023-ban akár összesen 30 ezer ukrán katona kiképzését vállalhatja.
- Belarusz rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket kapott Oroszországtól.
- Az ukrán hadsereg átalakítja a frontszolgálatért járó illetményrendszert.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Bahmutban, illetve a várostól északra és délnyugatra található helységekben továbbra is nyomást gyakorolnak az ukrán állásokra, megnehezítve a védőknek az egységek rotációját, illetve az utánpótlás eljuttatását a csapatokhoz. Az agresszor Sziverszktől délre előrehaladást érhetett el – a várost Bahmuttal összekötő közútra, másfelől pedig Liman irányába kiterjesztve az általa ellenőrzött területet (utóbbi estben az ukrán erőket Kreminnától visszaszorítva). A védők Avdijivka térségében, a Donyeck városától nyugatra lévő kiszögellésben, illetve Vuhledar déli és keleti külterületein újabb támadásokat verhettek vissza. Harcok folynak Szvatove és Kupjanszk között is – itt az oroszok az ukrán erők Luhanszk megyei kiszorításával próbálkoznak. Az ukránok Bahmut, Marjinka és Vuhledar védelmére újabb erőket irányíthattak át, illetve Kreminna és Szvatove térségében ellentámadással is megpróbálkoztak. [Ford. kieg.: február 1-jén egy öt hónapja inaktív, saját készítésű térképeket publikáló Twitter-csatorna újra jelentkezett. A szerző nyílt forrásokból összeállított és térképre tett információi szerint a munkácsi 128. hegyidandár – február 1-jén – Szoledartól északra tevékenykedett, a dandár harcképességének 74–55 százalékán áll.]
Az oroszok Donyeck megye északi részén, az ukrán csapatösszevonás hátában megnövelték a rakétatámadások intenzitását, megismételve a Szlavjanszk, a Kramatorszk és a környező települések elleni támadásokat. Az agresszor tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is folytatja a védők állásai és azok háta elleni támadásokat. Ismét fokozódott Herszon, Nikopol, illetve Mikolajiv megye tengermenti járásainak tüzérségi lövetése. Mariupol kétszer is az ukrán támadások célpontja volt, Melitopolban pedig újabb diverzánsakciókat jegyeztek fel. Az orosz fél az oroszországi Brjanszki területen található célok elleni ukrán rakétatámadásokról adott hírt.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy „február 24-e környékén” az orosz hadsereg két (Donbasz, illetve déli) irányban hajthat végre offenzívát. Az új orosz támadás előkészületeinek jeleiről az ukrán katonai hírszerzés (HUR) is tájékoztatott: a szolgálat szerint Vlagyimir Putyin Donyeck és Luhanszk megyék márciusig történő elfoglalását adhatta ki parancsba. Az ukrán hírszerzés szerint az oroszok Belaruszban nem vontak össze akkora erőt, amely a következő hetekben lehetővé tenne egy újabb, Kijev elleni támadást. A támadás előkészítésének keretében az oroszok megnövelhetik saját katonáik számát – belőlük Kirilo Budanov, a HUR vezetője szerint jelenleg Ukrajnában 326 ezer fő tartózkodik. Reznyikov miniszter szerint az ún. részleges mobilizáció keretében Oroszország közel félmillió katonát, nem pedig a Moszkva által bejelentett háromszázezret vont be a katonai szolgálatba.
Az amerikai sajtó új, Ukrajnának szánt katonai segélycsomag bejelentéséről ír, amelyben állítólag és először találhatók 150 kilométer hatótávolságig használható fegyverek: olyan GLSDB [Ground-Launched Small Diameter Bomb] készletek, amelyeket MLRS vagy HIMARS rendszerek rakétaindítóiból kilőtt rakéták segítségével indítanak. (Az eszközök levegőből indított, úgynevezett kis átmérőjű bombák – GBU–39 siklóbombák –, amelyek GPS és inerciális [tehetetlenségi] irányításúak.) Ezen eszközök Ukrajnába szállításának előkészítése legalább kilenc hónapot vesz igénybe. Fentieken kívül az összesen 2,2 milliárd dollár értékű csomagba „légvédelmi elemek” (nagy valószínűség szerint a Patriot rendszerekhez tartozó további elemek), illetve további lőszer kerülhet.
Az Egyesült Államok Szállítási Parancsnoksága [United States Transportation Command (USTRANSCOM)] arról tájékoztatott: a megígért összesen 109 darab Bradley gyalogsági harcjárműből több mint 60 eszköz Ukrajnába szállítása kezdődött meg. A spanyol védelmi miniszter bejelentette, hogy február 6-án Ukrajnába húsz darab M113 lánctalpas szállítójárművet küldenek. Az El País szerint Madrid négy–hat Leopard 2A4 harckocsi átadását tervezi, s nem zárja ki újabb eszközök jövőbeni átadását. Norvégia védelmi minisztere bejelentette: Ukrajnának március végéig Leopardokat szállítanak, nem pontosítva azonban azok mennyiségét (korábban a sajtó nyolc darabról írt). Görögország azonban elutasította Leopard 2-es harckocsik átadását. Nagy-Britannia védelmi minisztere szerint a Challenger 2-es harckocsik Ukrajnába „a nyár elején vagy májusban” érkezhetnek meg (korábban a hírek arról szóltak, hogy a szállítás március végéig megtörténik). A berlini kormány beleegyezhetett abba, hogy – a német védelmi tárca költségén – német vállalatok Ukrajnának 88, zárolt készleten lévő Leopard 1-es harckocsit adjanak el. Ilyen típusba tartozó, helyi raktárakban lévő harckocsik vásárlásáról és ukrajnai átadásáról Belgiumból és Dániából is érkeztek hírek.
Február 1-jén a francia és az ukrán védelmi miniszterek, illetve a Thales Group képviselője megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Ukrajnának két darab, közepes hatótávolságú GM 200 típusú légvédelmi radart szállítanak le. Ezek a francia–olasz SAMP/T légvédelmi rendszerekkel fognak együttműködni; az olasz külügyminiszter szerint hét–nyolc héten belül érkezhetnek meg Ukrajnába. A francia védelmi tárca vezetője megerősítette a további tizenkét, gépjármű-alvázra szerelt, 155 mm kaliberű CAESAR önjáró löveg átadásáról szóló korábbi bejelentéseket.
A Süddeutsche Zeitung szerint a német kormány Katartól 15 darab Gepard önjáró légvédelmi gépágyút áll szándékában visszavásárolni a hozzájuk tartozó lőszerrel együtt, hogy azokat Ukrajnának adja. Ukrajnában a Gepardokhoz még kb. 30 ezer lőszer lehet (eszközönként nem egész másfél lőszerjavadalmazásnyi mennyiség – vagyis ezek harctevékenységre használhatatlanok, kizárólagosan drónok elleni harcban vetik be őket, gazdaságos üzemmódban tüzelve). Brazília elnöke nyilvánosan jelentette be, hogy országa Ukrajnának nem ad át a Gepardokhoz lőszert – a német kancellár Lula da Silvát állítólag kérte erre.
Az Európai Unió az eredetileg tervezett 15 ezerről 30 ezerre tervezi bővíteni azon ukrán katonák létszámát, akiket az Ukrajnának biztosítandó katonai támogatási misszió (EUMAM [European Union Military Assistance Mission] Ukraine keretében 2023-ban fognak kiképezni. Az erről szóló hivatalos döntés február 3-án születhet meg. Az EUMAM keretében Párizs bejelentette, hogy a Lengyelországba telepített CAT–C (Combined Arms Training Command) összfegyvernemi műveleti kiképzési parancsnokságba százötven francia katonai kiképzőt irányít át, akik havonta 600 ukrán katonát képezhetnek ki. Mindezen kívül Franciaországban „nyárig” kétezer ukrán katonát képezhetnek ki. A Financial Times szerint a következő héten az EUMAM keretében megkezdődhet a Leopard 2-es harckocsik személyzetének kiképzése. Az ukrán harckocsizók már meg is érkezhettek a Lengyelországban és Németországban található kiképzési központokba, a kiképzés maximum hat hétig tarthat.
A washingtoni ukrán katonai attasé arról tájékoztatott, hogy a Patriot légvédelmi rendszerek használatára kiképzendő katonák „a tervezettnél előrébb járnak”, s január közepén megkezdett kiképzésüket „pár hét alatt” befejezik. Azon hetven ukrán katona pedig, akik a második Patriot-üteget üzemeltetik, február 2-án kiképzésre Németországba érkezett. A Der Spiegel nyilvánosságra hozta, hogy az ukrán kezelőszemélyzet Marder gyalogsági harcjárművekre való kiképzésével problémák vannak: a Bundeswehr 50 olyan, korábbi vagy jelenlegi Mardereken szolgáló katonát keres, akik beszélnek oroszul vagy ukránul, s akik így kiképzőként tevékenykedhetnének.
Január 30-án Joe Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok Ukrajnának nem ad át F–16-os vadászrepülőgépeket. A holland miniszterelnök kijelentette: megfontolják Kijev ilyen típusú repülőgépek átadására irányuló kérését, de eddig az ukrán fél ezzel nem kereste meg őket. A francia védelmi tárca vezetője arról tájékoztatott, hogy Franciaország megfontolja a vadászrepülőgép-pilóták kiképzésére vonatkozó ukrán kérést.
A belarusz védelmi tárca megerősítette: Oroszországtól egy tüzérosztálynyi Iszkander rakétarendszert vett át. A belaruszok a rakétakilövőket az orosz hadseregben hadrendben állított, 500 kilométer maximmális hatótávolságú Iszkander–M ballisztikus rakéta, illetve az Iszkander–K (a Kalibr rendszerrel azonos) manőverező robotrepülőgép indítására alkalmas változatokban kapták meg.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője megjegyezte, hogy az orosz légierő 48 (köztük Belaruszban és a megszállt területeken) található repülőteret használ – ezek öt-hatszor nagyobb potenciállal rendelkeznek az ukrán légierőével összehasonlítva. Kiemelte: a légvédelem biztosítása céljából további öt darab, egy típusba tartozó, a nyugati standardoknak megfelelő többfeladatú repülővel felszerelt taktikai légidandár felállítása szükséges. Ihnat szerint jelenleg az ukrán légierő tizenegy dandárból (egy kiképző-, három szállító-, egy légiroham-, egy bombázó- és öt vadászdandárból) áll, a szovjet eredetű gépeket leváltó jelölt legnagyobb valószínűség szerint az F–16-os repülőgép.
Február 1-jén léptek életbe azon előírások, melyek az Ukrán Fegyveres Erőkben az illetmények nagyságát szabályozzák. A havi harmincezer hrivnyát (több mint 290 ezer forintot) kitevő „háborús” juttatást mostantól nem kapják meg azon katonák, a Belügyminisztérium azon tisztségviselői, a sorkatonák, a katonai iskolák kadétjai, illetve törzstisztek, akik a frontzónán kívül tartózkodnak. Ezen pótlék kifizetésének jogát nem vonják meg azoktól, akik olyan állásokban tartózkodnak, ahol közvetlen harcok nem folynak. A fronton harcoló katonák (illetve a hadifoglyok és a harcokban elhunytak családjai ugyanígy) továbbra is havi százezer hrivnya (közel 970 ezer forint) pótlékot fognak kapni. Az ukrán védelmi tárca saját döntését azzal indokolta: szükség van az állami költségvetés kiadásainak optimalizálására, illetve méltányos anyagi juttatás bevezetésére azok számára, akik a harcmezőn végeznek feladatokat.
Az ukrán belügyi tárcát irányító Ihor Klimenko február 2-án nyilvánosságra hozta: kezdeményezte belügyminisztériumi, önkéntes „rohambrigádok” létrehozását. Szerinte ennek célja az állam védelmi potenciáljának megerősítése, illetve a megszállt területek visszaszerzése érdekében végzett tevékenység támogatása. Az új egységek állományában elsősorban a rendőrség és a határőrség olyan tisztségviselői, illetve a Nemzeti Gárda azon katonái léphetnek be, akik már rendelkeznek harci tapasztalattal. Az önkéntesek kiképzése több hónapig tart: először egyéni, később egységszintű kiképzésben részesülnek – s amikor a parancsnok úgy ítéli meg, készen állnak, megkezdik harci feladatok végrehajtását.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán tájékoztatásban egyre gyakrabban jelenik meg a várható új orosz offenzíva kérdése. Míg az elmúlt hetekben ezt tavaszra várták, addig a jelenlegi bejelentések szerint a támadásra már februárban sor kerülhet. Ezen jelentéseket – amelyeket az orosz offenzíváról szóló angol és amerikai jelentések megerősítenek – nem pusztán az orosz tevékenység valószínű megnövekedésével kapcsolatos figyelmeztetésként kell kezelni, hanem mindenekelőtt újabb felhívásként a nehézfegyverzet és katonai felszerelés Ukrajnába szállításának felgyorsítására. A Donbaszban az elmúlt hetek harcai megmutatták, hogy az ukrán erők számára a védvonal fenntartása egyre nagyobb nehézséget okoz, s hogy annak valamelyik szakaszán gyakorlatilag nap mint nap engednek az orosz nyomásnak. Ennek oka nem pusztán a katonák kimerültsége, hanem a növekvő felszereléshiány is.
- Az Ukrajnát katonailag támogató országok tudatában vannak annak a Donbaszban uralkodó nehéz katonai helyzetnek – ez az ukrán katonák kiképzési folyamatának megnövelésében jelentkezik. A harckocsizók lengyelországi és németországi, illetve a Patriot rendszerek üzemeltetőinek egyesült államokbeli kiképzésével kapcsolatos jelentésekből feltételezhető, hogy az ezekkel az eszközökkel felszerelt első alegységek kora tavasszal érkeznek meg Ukrajnába.
- Franciaország döntése, hogy – az EUMAM EU-s misszió keretében – katonai kiképzőket küld Lengyelországba megerősíti, hogy Lengyelország nem pusztán a fő logisztikai hátteret adja, hanem az ukrán hadsereg fő kiképzőországa is. (A misszió másik befogadóországa Németország.) Legnagyobb valószínűség szerint Lengyelországban fogják az Európába relatíve gyorsan átszállítandó Bradley gyalogsági harcjárművek ukrán kezelőszemélyzetét is kiképezni. Nem zárható az ki, hogy a különböző adományozóktól származó Leopard 2-es harckocsikból képzett alegységeket is Lengyelországban állítják fel: az ilyen típusú harckocsik használatára és működtetésére ugyanis – Németországon és a semlegességét fenntartó Svájcon kívül – az ország rendelkezik az egyetlen komplex kiképzőközponttal.
- Egy év háború után a kijevi hatóságok számára égető problémává váltak azon szabálytalanságok, amelyeket az állam védelméért felelős intézményekben tártak fel. A megkezdett korrupcióellenes offenzíva azon korábbi információkat is megerősítette, amelyek az állami tisztségviselők soraiban meglévő fegyelem romlásáról, illetve a korrupciós sémák visszatérésének lehetőségéről szóltak. Nemzetközi szempontból a korrupcióellenes tevékenység a nyugati partnereknek azt mutathatja, hogy az Ukrajnát gyengítő fegyveres konfliktus negatív hatásai ellenére a kormányon lévők még mindig képesek reagálni a tisztségviselők bűncselekményeire, s képesek fenntartani a hatalmi apparátus hatékonyságát. Ukrajna megítélése szempontjából a hatóságok korrupcióellenes és a pénzügyi visszaélések elleni harcban kifejtett tevékenysége nagy jelentőséggel bír a február 3-i, kijevi Ukrajna–EU-csúccsal összefüggésben is, amely megerősítette az ország azon törekvését, hogy az Európai Unió tagjává váljon.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: civilek és katonák a Donyeck megyei Kramatorszkban egy előzőleg a városra kilőtt orosz rakéta ütötte kráternél 2023. február 2-án (fotó: AFP/Yasuyoshi Chiba)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
