Egyre közelebb Bahmut elvágása – helyzetkép a 350. napon
Három utánpótlási útvonalból az ukránok már csak egyet tudnak használni Bahmutnál. A litvánok automata légvédelmi ágyúkra képeztek ki ukrán kezelőszemélyzetet. Újabb 90 nappal hosszabbították meg a hadiállapotot az ukránok. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 350. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Bahmut elvágása egyre közelebb: a három utánpótlási útvonalból az ukránok már csak egyet tudnak használni. Vuhledar városa tartja magát, az oroszok Kreminna környékén is egyre nagyobb nyomást fejthetnek ki az ukrán állásokra.
- Még mindig tart a politikai egyeztetés a Leopardok Ukrajnának történő átadásával kapcsolatban – több típusról és altípusról van szó, azonban a Leopard 1-esek nagyobb számú átadása nyugaton logisztikai kérdések megoldásával kapcsolódik össze.
- A litvánok automata légvédelmi ágyúkra képeztek ki ukrán kezelőszemélyzetet.
- Február 14-én tartja következő ülését a Ramstein-csoport.
- A Starlinkeket Ukrajnának biztosító SpaceX értékelése szerint Ukrajna megszegte a vállalattal kötött szerződést, mivel az eszközöket drónok irányításában is bevetette.
- Újabb kilencven nappal hosszabbították meg a hadiállapotot az ukránok.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán hadsereg vezérkara arról tájékoztatott, hogy az ellenség Bahmuttól északnyugatra indított támadását, illetve az ezen a területen fekvő, a Szlavjanszkba tartó M03-as autóúttól délre lévő települések (Orihovo-Vaszilivka [Оріхово-Василівка], Dubovo-Vaszilivka [Дубово-Василівка]) elleni támadásokat megállította. Az orosz erők tűz alatt tartják a Bahmut–Kosztjantinivka [Костянтинівка] közúti összeköttetést, és Csasziv Jar [Часів Яр] irányában folytatják a támadást – utóbbi településen keresztül fut az az utolsó utánpótlási útvonal, melyen keresztül Bahmutot mint fő harctérséget lehetséges ellátni. Az ukrán erők az agresszort a Bahmut északi és délnyugati külvárosaiban található településeken is megpróbálják megállítani. Az oroszok Sziverszkhez déli irányból közelednek, azonban a várostól keletre és délkeletre nem törtek át az ukrán állásokon – s szintén sikertelenül támadhattak Avdijivka térségében, a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben (itt a Marjinkáért folyó harcok tovább fokozódtak).
Az ukrán adatokból az derül ki, hogy az oroszok Vuhledar térségében áttörték a védelmet, azonban a várostól északnyugatra megállították őket. Az agresszor ugyanígy sikertelenül támadhatott Donyeck megye nyugati részében, illetve Zaporizzsja megyében (Orihivtől [Оріхів] nyugatra). Luhanszk megye Harkiv és Donyeck megyékkel közös közigazgatási határa térségében egyre erősebb lehet az orosz nyomás az ukrán védvonalon.
Harkivban ipari létesítményeket értek orosz rakétatalálatok (öt rakéta csapódhatott a jelenleg drónok javításával foglalkozó repülőgép-gyárba), s ugyanúgy rakétákkal lőtték a Csernyihiv megyében fekvő Szemenyivkát [Семенівка], Szumit, illetve Kramatorszk és Szlavjanszk térségében a védők hátát. Az ellenséges tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Újabb alkalommal lőtték többek között Herszont és környékét, illetve Nikopol és Ocsakiv térségeit. Ukrán diverzánscselekményekre került sor Bergyanszkban (itt kétszer) és Mariupolban, orosz források szerint pedig újabb alkalommal az oroszországi Brjanszki területen is.
Február 7-én Németország, Hollandia és Dánia arról tájékoztattak, hogy szándékukban áll nem kevesebb mint száz darab („minimum három zászlóaljnyi”), német vállalatoknál tárolt Leopard 1A5-ös harckocsit közösen beszerezni, ezek felújítási költségeit fedezni, illetve Ukrajnának átadni. Korábban Berlin jóváhagyását adta maximum 178, ilyen típusba tartozó harckocsi exportjához: 88 darabot a Rheinmetall konszern készleteiből (ezeket korábban a Bundeswehr használta), illetve 90 darabot a Flensburger Fahrzeugbau Gesellschafttól (FFG) – utóbbi eszközöket a dán hadsereg vonta ki a hadrendből. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint ezen év nyarán maximum 25 harckocsi érkezhet Ukrajnába, 2023 végéig az eszközök száma akár nyolcvanra növekedhet, 2024 második feléig pedig együttesen maxim százra. A végül leszállított harckocsik mennyisége a használhatóvá tételükhöz elengedhetetlenül szükséges munka mennyiségétől függhet. A Leopard Initiative-ként ismert csomag lőszert, pótalkatrészeket, illetve kiképzést is tartalmazhat, s állítólag Belgium is kifejezte csatlakozási szándékát a kezdeményezéshez. Nem hivatalos információk szerint az ukrán hadsereg a harckocsikkal együtt 25 ezer darab 105 mm kaliberű lőszert kaphat, s tervezik ezen típusú lőszer gyártásának újraindítását is.
Németország és Lengyelország védelmi miniszterei megállapodtak abban: a következő héten (legnagyobb valószínűség szerint február 14-én, a Ramstein-csoport következő ülésén) sort kerítenek azon kollégáik találkozójára, akiknek országai részt vesznek Ukrajna két zászlóaljnyi Leopard 2-es harckocsival való felszereléséről és azok átadásáról szóló közös projektben. Pistorius szerint ez a koalíció még nem végleges: Lengyelország, Németország és Kanada elkötelezte magát (két típusban összesen 32 Leopardot ajánlottak fel), február 8-án hozzájuk Portugália csatlakozott – az ország miniszterelnöke bejelentette, ez év márciusában három Leopard 2A6-os harckocsit adnak át Ukrajnának.
A litván védelmi tárca bejelentette: befejeződött az ukrán instruktorok a 40 mm-es Bofors L/70 automata légvédelmi ágyúk használatára történő kiképzése, illetve számukra ezen eszközökből pártucatot lőszerrel együtt át is adtak (korábban 40 darab átadásáról tájékoztattak). A tárca megerősítette azt is, az év végéig Litvánia közel 1600 ukrán katona kiképzését tervezi. Február 6-án Nagy-Britanniába érkezett az ukrán katonák azon csoportja, amely az országban a 155 mm kaliberű AS90 önjáró löveg használatára kezdheti meg a kiképzést. A hónap végéig az ukrán hadsereg Németországtól további irányított rakétákat, öt darab önjáró Gepard légvédelmi ágyút, illetve öt darab Pionierpanzer 2A1 Dachs [Borz] műszaki páncélosjárművet kaphat (a Gepardok közül kettő már megérkezett Ukrajnába). Márciusban Ukrajnába további öt Biber hídvető harckocsi érkezhet.
Volodimir Zelenszkij elnök arról tájékoztatott, hogy nagy-britanniai látogatása során megállapodtak „nagymennyiségű” páncélozott, illetve nagy hatótávolságú fegyver Ukrajnának átadásáról, és ukrán pilóták kiképzésének megkezdéséről. Rishi Sunak miniszterelnök a védelmi tárcát állítólag arra utasította: vizsgálja meg, milyen harci repülőgépeket tudnának esetlegesen a britek Ukrajnának átadni. A kormány képviselői azonban arról tájékoztatnak: ez hosszútávú megoldás, a repülőgépek esetleges átadásáról szóló döntést még nem hozták meg. Sunak megerősítette: az első ukrán pilóták tavasszal kezdhetik meg kiképzésüket, de ezt a gyakorló repülőgépekre fogják korlátozni.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának véleménye szerint az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyében az ukrán erők védelmét teszteli. Hozzátette: Kijev nem zárja ki, hogy Harkiv megyében orosz offenzívára kerül sor – innen tavaly nyáron szorították ki az ellenséges erőket. Danilov megismételte azon korábbi előrejelzéseket, amelyek szerint Oroszország még mindig elsősorban a teljes Donyeck és Luhanszk megyét akarja elfoglalni, ugyanakkor kiemelte: Belarusz területéről induló támadásokra nem kell számítani.
Az ukrán Belügyminisztérium folytatja a sorozást az önkéntes rohambrigádokba. Már több mint 80 ezer fő belépési szándékát jegyezték fel – az egységek a fronton harcolhatnak, illetve a megszállt területek felszabadításában vehetnek részt. A tárca nyilvánosságra hozta, hogy a jelentkezők többsége a Nemzeti Gárda hat dandárja valamelyikébe való belépést választotta, mások a Nemzeti Rendőrség és az Állami Határőrszolgálat rohamalakulataiban kívánnak szolgálni. Február 8-án a Nemzeti Gárda szóvivője, Ruszlan Muzicsuk elismerte: a formálódó önkéntes rohamegységek a mozgósítási folyamatot támogathatják, illetve a tartalékok felhasználását gyorsíthatják fel.
Február 7-én az ukrán parlament (február 19-étől számítva) további 90 nappal hosszabbította meg a hadiállapotot és az általános mozgósítást. Ugyanezen a napon hagyták jóvá Vaszil Maljuk SzBU-vezetői kinevezését is: Maljuk 2022. július 18-a – Ivan Bakanov felmentése – óta töltötte be a szolgálat megbízott vezetői pozícióját (Bakanovot az elnök az SzBU irányításában mutatott alkalmatlansága miatt menesztette). Maljuk a biztonsági szerveknél több mint két évtizede dolgozik, többek között korrupcióelleni és szervezett bűnözés elleni harcra szakosodott. Az ukrán parlament Ihor Klimenko belügyminiszteri kinevezését is elfogadta. Maljuk és Klimenko jelölését megindokolva Zelenszkij elnök kiemelte: több olyan személyt szeretne a közigazgatás (beleértve a helyi szintű közigazgatás) irányításába bevonni, akiknek „háborús tapasztalatai” vannak. Ezen szavait már megerősítette az, ahogyan Dnyipróban, Herszonban és Zaporizzsjában a megyei hatóságok új vezetőiről szóló döntést meghozta – a kinevezettek korábban az SzBU-ban vagy a Nemzeti Rendőrségben szolgáltak.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter (akit a sajtó a korrupciós bűncselekményeket és pénzügyi visszaélést elkövető hivatalnokok feletti ellenőrzés elmulasztásával vádol) a tárcán belüli további változásokat jelentett be. A közeljövőben a minisztériumban korrupcióellenes főosztályt állíthatnak fel, s azt is tervezik: társadalmi aktivisták részvételével korrupcióellenes tanácsot szerveznek meg. A nem-kormányzati Korrupcióellenes Tevékenységi Központ visszautasította Reznyikov javaslatát, azzal érvelve: nem bízik a minisztérium jelenlegi vezetésében.
Február 8-án Fedir Veniszlavszki, Ukrajna elnökének az ukrán parlamenthez rendelt képviselője megerősítette: a Nép Szolgája frakciójában megvitatták a védelmi tárca vezetőjének menesztését, illetve a katonai hírszerzés vezetőjének kinevezését a tisztségre. Hangsúlyozta azonban, hogy mindez elméleti megoldás, a védelmi miniszter felmentéséről szóló döntés kizárólag az elnök hatáskörébe tartozik. Az ukrán parlament Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottsága bejelentette: visszatérnek a védelmi beszerzések (köztük a fegyverzet, felszerelés, anyagi támogatás, üzemanyag) parlamenti kontrolljához.
Február 9-én Gwynne Shotwell a SpaceX vállalat elnöke és ügyvezető igazgatója reagált azon hírekre, amelyek szerint az ukrán hadsereg a Starlink eszközöket drónok irányítására használta. Kiemelte, hogy a Starlinkek katonai célú felhasználása túlmutat az ukrán kormánnyal kötött szerződésen, s hozzátette: ez a szerződés humanitárius célokról szólt (mint pl. szélessávú internet biztosítása kórházak, bankok vagy az orosz invázióban érintett családok számára). Korábban az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának képviselője, Konsztantyin Voroncov azt mondta: Oroszország a nyugati kereskedelmi műholdakat legitim célpontként kezelheti, ha azokat a háborúban Ukrajna megsegítésére használják.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán Vezérkar jelentéseiből az derül ki, hogy az orosz erők már a Bahmutot Kramatorszkkal és Szlavjanszkkal összekötő mindkét utat tűz alatt tartják, február 7-e óta pedig az utolsó utánpótlási útvonaltól délre, Csasziv Jar városának térségében található ukrán állások áttörésével próbálkoznak. Azt kell azonban feltételeznünk, hogy a helyzet – legalábbis Bahmuttól északnyugatra – nem alakul ennyire kedvezőtlenül a védők számára. Az ukrán Vezérkar jelentéseiben ugyanis nem kizárólag a védők állásai elleni sikertelen támadáskísérletek szerepelnek, hanem a diverzáns-felderítőcsoportok szétverése is – ebbe tartozhatnak az M03-as autópályától délre megállított orosz támadásokról szóló információk. A jelentésben említett települések (Orihovo-Vaszilivka, Dubovo-Vaszilivka) térségében végrehajtott reguláris harctevékenységet eddig más források nem erősítették meg, azonban a fő harctérség továbbra is az ezen településektől keletre, a Bahmut északi külterületén található közlekedési csomópont – az autóút itt keresztezi a Sziverszkbe tartó utat. Mindazonáltal még az orosz diverzáns-felderítőcsoportok behatolása is arról árulkodik: az autóutat már legnagyobb valószínűség szerint nem használják utánpótlási útvonalként, így az nincs megfelelően védve.
- A Belügyminisztérium égisze alá tartozó önkéntes rohamcsapatok felállítása megerősíti, hogy a hatóságok nagy jelentőséget tulajdonítanak a fronton elszenvedett veszteségek gyors pótlásának. Az önkéntes szolgálat szabályai garantálják, hogy az egységekbe motivált katonák kerüljenek – köztük olyan személyek, akik már rendelkeznek frontszolgálati tapasztalattal. Ez lehetővé teszi az Ukrajnában zajló mozgósítás részbeni támogatását, s – amint azt bejelentették – a Donbaszban harcoló erők gyors feltöltését.
- A Leopard Initiative létrehozása, amelynek keretében nyugat-európai országok csoportja Leopard 1A5 harckocsikat kíván felújítani és Ukrajnának átadni, megerősíti: Ukrajna partnerei saját képességeik lemerítése árán nem hajlandók nagyobb mennyiségben átadni relatíve modern, készleteikben lévő páncélozott fegyvereket. A kezdeményezést reakcióként lehet értelmezni; egyre inkább látható ugyanis annak a kísérletnek a sikertelensége, amely olyan államok koalíciójának létrehozásáról szólt, akik tavaszig két (eredetileg 80–88 darab) Leopard 2A4 harckocsival felszerelt zászlóaljat adhattak volna át.
- A régebbi Leopardok nagyobb számú átadása logisztikai természetű problémákat von maga után. A Leopard 1-es ún. második generációs harckocsi: ez a modern páncélos erők alapját a 20. század hetvenes éveiben képezte – ugyanúgy, ahogy az oroszok által Ukrajnában korlátozott számban (kiegészítő feladatokra, főleg megerősített ellenőrzőpontok ún. tüzelőállásaként) használt T-62M. A Leopard 1 járművek hosszútávú kihasználása esetén szükség lesz nemcsak a lőszer nyugati gyártásának újraindítására (ezt már nemhivatalosan bejelentették), hanem a pótalkatrészekére is: mindez – amennyiben ez a forgatókönyv megvalósul – nem fog néhány hónapnál korábban megtörténni. (Mind a lőszer-, mind a pótalkatrész-gyártást nagymértékben leépítették.) A módosított Leopardok jelenlegi fő használója, Brazília januárban a németeknek visszautasíthatta lőszer szállítását, illetve szerviztámogatás biztosítását. Az első 20-25 járművet, amelyet Ukrajna a nyáron megkaphat, legnagyobb valószínűség szerint teljes mértékben a fiatal harckocsizók alapkiképzésére fogják használni. A Leopard 1-es harckocsik ezen problémák miatt pusztán kismértékben növelhetik az ukrán hadsereg támadóképességét.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az ukrán Állami Határőrszolgálat katonája Bahmutnál 2023. február 9-én (fotó: AFP/Yasuyoshi Chiba)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
