Einstand! – az állam viszi az orvosi ügyeleteket is
Újabb mérföldkőhöz ért az egészségügy államosítása és egyben az önkormányzatiság kiüresítése: a jövőben vidéken az önkormányzatok helyett az Országos Mentőszolgálat szervezi a háziorvosi ügyeletet. Az állam egy tollvonással vállalkozások tucatjait dönti be. A Válasz Online térképen mutatja be a most megszűnő rendszert, a több tízmilliárdos, hazai vállalkozókból álló ügyeleti piacot. Miért a mentőszolgálat szervezi a háziorvosi ügyeletet? Miért nem a mentést fejlesztik tovább? Meg tudja-e fúrni a Magyar Orvosi Kamara a tervet, amit nem azért támad, mert alapvető gondja lenne vele, hanem mert nyomásgyakorlási eszközt lát benne a reform többi elemének akadályozására? Exkluzív háttér.
Kínos jelentést fogalmazott meg 2019-ben az Állami Számvevőszék A „vészhelyzeti” betegellátás rendszerének ellenőrzése címen. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tevékenységének egyik legfontosabb mérőszámáról, az azonnali riasztást igénylő feladatokhoz való 15 percen belüli kiérkezési időről kiderült: 2010-ben 78 százalékos volt, 2017-re a mutató 65 százalékra csúszott vissza. A mérőszám azt jelzi, az esetek hány százalékában kell 15 percig szorítani például egy baleset súlyos sérültjénél a nyomókötést, amíg a segítség megérkezik. Vagy meddig kell lélegeztetni az utcán egy eszméletlen embert, amíg végre meghalljuk a megváltó szirénaszót. Ez persze hat évvel ezelőtt volt, ezért a Válasz Online friss számokat kért a mentőszolgálattól.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt közölte, hogy 2018. novembere óta monitorozzák egységesen és országosan az adatokat. 2019-ben a magas prioritású feladatokhoz 83,09%-ban értek ki 15 percen belül, míg 2022-ben 85,55%-ban. Nem kaptunk viszont választ arra a kérdésünkre, ezek az értékek milyen módszertan alapján készültek, és összevethetőek-e az Állami Számvevőszék által közöltekkel. Vagyis az új adatoknál is a segélykérés beérkezésétől kezdték az idő mérését, vagy a mentőegység indulásától.
Miért fontos a 15 perces mutató? Hiszen most nem a mentők, hanem a háziorvosi ügyelet reformjáról van szó. A háziorvosi ügyeletnél általában kisebb jelentőségű problémákkal jelennek meg a betegek, például valaki lázas, de attól tart, hogy tüdőgyulladása van, ezért nem várja meg a másnapi háziorvosi rendelést. Vagy elvágja a kezét, és otthon nem tudja csillapítani a vérzést, viszont nem is olyan komoly a seb, hogy mentőt kellene hívni miatta. Fontos ez is persze, de nem mérhető ahhoz, amikor a kiérkezési idő egy infarktusnál vagy egy agyvérzésnél élet-halál kérdés.
Csakhogy a háziorvosi ügyelet reformját a mentőkkel vezényeltetnék le: ezért jogos a kérdés, hogy nem roppantja-e meg az állam ezt a fontos szereplőt ezzel a hatalmas új feladattal? A már idézett romlás például úgy következett be, hogy a kormány jelentős erőforrásokat fordított a működés javítására. 2010 elején az OMSZ 228 mentőállomással rendelkezett, 2021-re 255-re emelték ezek számát. Emellett a kormányváltáskor 772 szervezett mentőkocsi állt szolgálatban, vagyis ennyi mentőegység tud (váltott személyzettel) segítséget nyújtani. 2021-re 788-ra nőtt a mentőegységek száma a költségvetési törvény szerint. A mentőautókat pedig modernebbekre cserélték. A mutató mégis romlott.
Az éjszakai háziorvosi ügyeleteket tehát a jövőben sok helyen mentőtisztekre bíznák az orvoshiány miatt. Csakhogy orvosból sokkal több van, mint mentőtisztből. Nem lenne jobb helyük, nagyobb társadalmi hasznuk a mentőautókon? A 788 mentőegység közül jelenleg 588 mentőgépkocsin csak mentőápoló és gépkocsivezető teljesít szolgálatot. Vagyis a mentőegységek háromnegyedében nincs sem mentőtiszt, sem orvos. Az OMSZ-nek 2022-ben 862 mentőtisztje volt, rájuk alapozza majd az éjszakai alapellátási ügyeletet. Meg persze a mentést is.
Most, az egészségügyi reform részeként fokozatosan átalakítják a háziorvosi ügyeletet. Jelenleg ennek felelősei az önkormányzatok, de a betegek telefonhívása sok helyen eddig is a mentőszolgálatnál csörgött, és ott kaptak tanácsot arra, hogy a panaszaikkal nyugodtan várhatnak másnapig, menjenek be a háziorvosi ügyeletre vagy küldik a mentőt, mert nagy a baj. Látszólag tehát nem olyan nagy a változás, de a jövőben a mentőszolgálat nem csak tanácsot ad és osztályozza a betegeket a sürgősség szempontjából. Az OMSZ szervezi magát az ellátást is. Az új rendszer egyelőre csak vidéken lép életbe, és az a lényege, hogy 16 órától 22 óráig a háziorvosokat próbálják bevonni a központi ügyeletbe, ha ez nem sikerül, akkor a mentőszolgálat feltölti a létszámot. Este tíztől másnap reggelig pedig a mentőszolgálat látja el az ügyeletet – jelentette ki Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója a múlt vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján. A rendszert Hajdú-Bihar megyében próbálták ki, vegyes visszhanggal. A mentőszolgálat sikerről beszél, a nehézséget Takács Péter államtitkár abban látja, hogy a magánvállalkozó, aki eddig szervezte az ottani ügyeletet, hergeli az új rendszer ellen az orvosokat.
Meg a Magyar Orvosi Kamara. A kötelező köztestület ugyanis azt javasolja a háziorvosoknak, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket. Alapvető bajuk van ugyanis a kormányzat reformterveivel. Az államtitkár megjegyzése pedig ráirányítja a figyelmet arra, hogy
itt nem pusztán az önkormányzatoktól vesznek el feladatot, de az egyik legnagyobb közfinanszírozott magánegészségügyi hálózat államosítását határozta el a kormányzat.
A rendszerváltás óta az önkormányzatok felelnek az alapellátási ügyeletért, és azokon a területeken, ahol háziorvost is nehéz találni, óriási nehézségekbe ütközött az ügyelet megszervezése. Itt léptek be a képbe a vállalkozók, akik biztosították az ellátást. A fővárosban ugyan van elég orvos, de egyetlen olyan felnőtt biztosított sincs, akinek az önkormányzat háziorvosi szolgálatai közvetlenül látnák el az ügyeletet. Mindent vállalkozók intéznek. Térképünkön látszik, hogy két nagy vállalkozó osztozik a felnőttek ellátásán Budapesten (cikkünkben csak ezt elemezzük), mindössze a 3. kerület nem az övék, ott a szakrendelőt működtető magáncég szervezi az ügyeletet is.
Módszerünk az volt, hogy először felrajzoltuk a vállalkozók céghálóját, mert az önkormányzatok gyakran maguk sem tudták, hogy ugyanannak a vállalkozónak két társaságát versenyeztetik. A dolgunkat nehezítette, hogy országos ügyeleti nyilvántartást hiába kértük a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, azt írták, nincs rá illetékességük. A kormányhivatalok pedig vagy feltüntetnek egy megyei listát vagy nem, vagy frissítik, vagy nem. Nekiálltunk hát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap (NEAK) finanszírozási adatai alapján képezni egy listát. Ám ez nem tartalmazza azokat a cégeket, amelyek nem a biztosítótól közvetlenül, hanem az önkormányzatoktól kapják a támogatást. Adatokat gyűjtöttünk hát a szolgáltatók honlapjairól, közbeszerzési hirdetményekből, önkormányzati jegyzőkönyvekből. Így kíséreltük meg megrajzolni a 2022 decemberben érvényes térképet az ország három legnagyobb cégcsoportjára.
1. A piacvezető az Inter-Ambulance-csoport
(nagyobb cégei: Inter-Ambulance Zrt., Emergency Service Kft., Hungary Ambulance Közhasznú Nonprofit Kft., MorrowMedical Zrt., REÁLMED Kft., Békés–Medical Kft.).
Országos térképünkön lila színnel jelöltük, jól látszik, hogy a cégcsoport a főváros mellett elsősorban az ország középső és délebbi részén aktív.
2. A második legnagyobb szolgáltató az Országos Orvosi Ügyelet-csoport
(nagyobb cégei: Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft, Központi Háziorvosi Ügyelet Kft)
Vállalkozás elsősorban a Dunától keletre szervez ügyeleteket, térképünkön a tavaly decemberi állapot szerint Hajdú megyét is hozzájelöltük, de ez ma már a mentőszolgálaté.
3. Az északkeleti országrészben az Agria-csoport jelenléte erős.
(Agria-Ügyelet Kft. Pannon Paramedic Kft.)
Az Inter-Ambulance egykori magánmentősökből alakult, alapítójuk hozta létre a Segítőkéz Mentőszolgálatot, a Samaritanus és az Európa Mentőszolgálatot, később pedig az Emergency Service Kft-t. Szakmai vezetőjük és a cég arca a korábban a Honvéd kórház sürgősségi osztályát vezető Zacher Gábor. A vállalkozásnak idén év elején volt egy botrányos ügye, amikor egyik orvosuk Fóton verekedésbe keveredett a betegeivel. Az orvostól megváltak, és persze minden nagy szervezetnél előfordulhatnak ilyen esetek. Amiatt sem jutna eszébe senkinek bezáratni a nagymúltú és rendkívüli munkát végző Országos Mentőszolgálatot, mert néhány napja egy mentőápoló meglopott egy beteget.
Az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft-t az a Kiss Zoltán Tamás hozta létre, akit a rendőrség 2012-ben helyezett előzetes letartóztatásba a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egészségügyi Holding Zrt. vezérigazgatójaként. Jogerősen ötmillió forintra büntették folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt, de a jogvita még mindig nem zárult le, miután a Debreceni Ítélőtábla az ügyében 2022. decemberében perújítást rendelt el. Mindez azonban nem az ügyeleti ellátás, hanem a nyíregyházi állami egészségügy vezetése közben történt.
A céget nem ő, hanem a felesége viszi. Dr. Kissné dr. Legeza Zsuzsanna az egész cégcsoport többségi tulajdonosa. 2014-ben Veszprémben együtt tűntek fel az általuk működtetett ügyelet költözésekor, ritka pillanat, amikor dr. Kissné dr. Legeza Zsuzsanna megmutatta magát a nyilvánosságnak. A doktornő tavalyig egyre nagyobb bevételt hozó hálózatot üzemeltetett, amely éles versenyben állt a többi nagy, és számos feltörekvő céggel. Számára azért is érzékeny veszteség az átalakítás, mert 2019 áprilisáig még a Debreceni Egyetemen is ők látták el az alapellátási ügyeletet.
Az Agria-csoport az észak-keleti megyék ellátását szervezi, nem könnyű terep az sem. A tulajdonosok itt is orvosok, akik olyan területen szervezik az ügyeletet, ahol a normál ellátás sem mindig egyszerű.
A három nagy szereplő mellett még több tucat kicsi van jelen a piacon, köztük nem egy százmilliós bevételt is elérő cég. Pest megyében például összesen négy olyan helyet találtunk, ahol az önkormányzat a saját orvosaival szervezi az ügyeletet. Békésben viszont korábban bedőlt egy szinte a teljes megyét szervező magáncég, és az önkormányzatok ennek hatására több helyen a saját kezükbe vették a szervezést.
A vállalkozók jellemzően mentősök (Mosonmagyaróvár) vagy helyi háziorvosok (ilyen volt a közelmúltig Győr példája). Számos településen az önkormányzatok, önkormányzati társulások összefogva maguk hoztak létre cégeket az ügyeletek üzemeltetésére. Sok szolgáltató a beteghez való kivonuláshoz szolgálati autót, terepjárót, vizsgálati eszközöket szerzett be, és igyekeztek felújítani az ügyeleti rendelőt.
Most húzhatják le a rolót, még akkor is, ha esetleg közbeszerzésen nyertek el több százmillió forintos szerződéseket. Boza Laura egészségügyi ügyvéd szerint ezzel még nem biztos, hogy véget ér a történet, mert a hatályos szerződéssel rendelkező cégek kártérítést kérhetnek a velük szerződő önkormányzatoktól, esetleg az államot is perbe vonva.
Persze elég visszás lenne, hogy nyomoronc kis önkormányzatokat perelnének valami olyanért, amiről nem tehetnek, és maguk is vesztesek, mert a lakosaik jóval messzebbre kénytelenek menni orvosi segítségért. Ráadásul
egyre nehezebb titkolniuk a választóik előtt, hogy az egykori tekintélyes polgármesteri, képviselői feladatkör kiüresedett, most már az iskola, a rendszeres segélyezés, a kórház mellett az orvosi ügyelet is kikerül a hatáskörükből. Elviszi az állam ezt is.
A cégek egyelőre nem hallatják a hangjukat. Vitárius Ferenc, az Inter-Ambulance tulajdonosa például azt közölte lapunkkal, hogy „jelenleg bennünket még nem érintett az átalakítás, ezért érdemi információval nem rendelkezünk”. Hajdú-Bihar és Szabolcs sem az ő területük, előbbi az Országos Orvosi Ügyelet-csoport főhadiszállása, központja. A márciustól induló újabb szakasz pedig Győr-Moson-Sopronban kezdődik, ott egyik nagy csoport sem tudta megvetni a lábát. Az Inter-Ambulance viszont olyan erős Budapesten, hogy akkor is marad egymillió – erről mit sem tudó – szerződéses betege, ha az egész vidéket elveszíti. A fővárost ugyanis egyelőre nem érinti az átalakítás. De ha olyan rossz a jelenlegi színvonal a kormány szerint, akkor miért nem? A válasz valószínűleg az, hogy túl erősek.
A magánügyeletes rendszer kétféle bevételre épül: egyfelől az egészségbiztosító által erre a célra utalt összegtől, ami egy apró falu esetén 130 forint/lakos/hó, egy 80 ezer körüli városnál pedig 59 forint/fő/hónap. Erre még jön 20-30 százalék bónusz, ha központi ügyeletet hoznak létre. A másik rész pedig az önkormányzat által adott kiegészítés, ami elképesztő mértékben szór: van, ahol nem adnak egy fillért sem, de láttunk olyan szerződést, ahol 380 forint volt a lakosonként fizetett díj.
2022 decemberében az Inter-Ambulance-csoport összesen 219 millió forintot kapott közvetlenül az egészségbiztosítótól, az Országos Orvosi Ügyelet-csoport 132 millió forintot, az Agria-csoport pedig 40 milliót. Éves szinten ez milliárdos summa az első két csoportnál, ám a cégeknek ennél sokkal jelentősebb bevételük is volt. Az Inter-Ambulance-csoportnál éves szinten hatmilliárd forintos nettó árbevételt azonosítottunk, az Országos Orvosi Ügyelet-csoport négymilliárdot, az Agria-csoport 719 millió forintot ért el. A különbség nagy része az önkormányzatoktól jött.
Az ügyeletszervező cégek központosították a rendszert, racionalizáltak, és kitalálták a mentőorvosos „olcsítást”, amit azután legalizált az állam. Előfordul, hogy éppen végzett, tapasztalatlan orvosok felügyelet nélkül látnak el szolgálatot. Megtehették, az állam csak ritkán ellenőrizte őket. Egy panaszbejelentésre derült ki a Tolna megyei Tamásiban, hogy 2018-ban egy beteg nem talált orvost az ügyeleten, mert az elhagyta a helyét. A beteg hiába zörgetett, az asszisztens sem nyitott neki ajtót. Az Emergency Service Kft.-t 150 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezték.
A szolgáltatók szerződtették le tehát az orvosokat, akik akár 72 órás ügyeletet is vállalhattak. Bruttó félmillió forint is összejöhetett egyetlen ilyen hosszú szolgálatnál, amikor a doktor csütörtökön vagy pénteken leköltözött egy vidéki rendelőbe. Az agglomerációban óránként bruttó 7000, egy szakorvos még magasabb díjért ügyelt. Máshol viszont, ahol nem vállalkozó, hanem az önkormányzat maga fizetett, 4500-5000 forintos vagy még kisebb díjat adtak az orvosaiknak.
Az Országos Mentőszolgálat 9000 (hétvégén 11 000) forintot fizet a szakorvosoknak és hétezret (hétvégén kilencezret) az orvosoknak. Miért nem jelentkeznek tehát tömegével Hajdúban? Lapunk több orvossal folytatott háttérbeszélgetést, s egy fiatal doktor például azt mondta: sokkal felszabdaltabbak, rövidebbek lesznek az ügyeletek. Egy délután négytől este tízig tartó időszakért már nem éri meg vidékre menni, komoly stresszel jár ugyanis, hogy bármikor beeshet egy súlyos eset, és senkire sem számíthat, egyedül kell helytállnia.
Egy másik, tapasztalt háziorvos utoljára húsz évvel ezelőtt vállalt ügyeleti szolgálatot. „Pontosan azért választottam a háziorvosságot, mert el akartam ezt kerülni. Ha kellene az adrenalinlöket, hogy úgy érezzem, én vagyok a hős, akkor mentősnek mentem volna, vagy sürgősségi szakorvosnak, de egy percig sem éreztem így.” Egy harmadik doktornő arra panaszkodott: egyre katonásabbá válik a rendszer, ő pedig éppen azért választotta a háziorvosi pályát, mert vállalkozóként maga hozhat döntéseket.
Arra utalt, hogy hiába állt ki Takács Péter egészségügyi államtitkár és tett ígéretet arra, hogy nem teszik kötelezővé az ügyeleti ellátást, a jogszabályba ezt nem vezették át. Aszerint havi két ügyeletet kell minden háziorvosnak vállalnia. Hajdúban ugyan nem, de a Győr-Moson-Sopron megyei orvosoknál már erre hivatkoznak. Vagy legalábbis próbálkoznak, miután a kamara a múlt hétvégén arra szólította fel a tagságát, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket. Válaszul az államtitkár az orvosokat a lakosság veszélyeztetésével vádolta meg, és azt mondta, nem a 40 ezer orvossal van bajuk, csak azzal a 400-zal, aki részt vett a kamara küldöttgyűlésén.
Álmos Péter, a kamara alelnöke a Válasz Online-nak azt mondta, egyetértenek a kormánnyal abban, hogy a jelenlegi ügyeleti rendszer nem fenntartható, nem optimális, és a változtatás irányát sem tartják feltétlenül rossznak. A gondjuk azzal van, hogy semmilyen ellenőrizhető, publikus tanulmány nincs a Hajdú megyei modellről. Nem látszik például, milyen eredménnyel gyógyítanak a mentőtisztek: jobbak, rosszabbak az eddigieknél? „Amíg ezt nem látjuk, hogyan lehet ráengedni az országra ezt a modellt? Próba-szerencse alapon?” – fogalmazott.
Győr-Moson-Sopronban Szijjártó László a kamara megyei elnöke próbálja megakadályozni a szerződéskötési folyamatot. A Hollandiából hazatért gyerekorvos nem érti, miért kell ott is megváltoztatni az ügyeleti rendszert, ahol eddig jól működött. Nem talált példát arra, hogy bárhol Európában az állami mentőszolgálat szervezze az ügyeleti ellátást. (Ráadásul egy kórházba integrált modellben.) Persze ettől még lehetne jó a terv, de az egységes színvonalat a legtöbb állam az adatok nyilvánosságával, szakmai ajánlásokkal és a rendszer ellenőrzésével éri el, nem centralizálással.
A mostani reform reménye az lehet, hogy egységesebb lehet a színvonal és a nagyobb városokban a háziorvosi ügyeletet beköltöztetik a sürgősségi osztályok mellé, így az enyhébb betegségben szenvedőknek nem kell 10-12 órát várni, mert mindig beelőz egy náluk súlyosabb eset. Ezután egy ajtóval arrébb küldik őket, ott megnézik őket a háziorvosok.
Közben Zsámbékon (ahol a ReálMed, az Inter-Ambulance-csoport tagja a szolgáltató) a betegeket már arról tájékoztatták, hogy „a zsámbéki orvosi ügyelet 36 év után megszűnik, az ügyeleti szolgáltatás várhatóan Budakeszire kerül át”, és az „erőből” meghozott döntés „főleg a vidéken élők esélyegyenlőségét fogja rontani”. (Győrfi Pál ehhez cikkünk megjelenése után azt fűzte hozzá, hogy az egységes ügyeleti rendszerre vonatkozó információk a www.mentok.hu/ugyelet oldalon elérhetőek. Az egyes döntések meghozatala pedig a szóvivő szerint nem „erőből”, hanem megfelelő előkészítést követően történik, és nem „a vidéken élők esélyegyenlőségét rontja”, hanem a valós betegigényekhez igazodik.)
Az orvosi ügyeletek koncentrációja nagyobb részt már a magánszolgáltatók megjelenésével megtörtént. Előfordult olyan is, hogy 49 település szerződik egy-egy szolgáltatóval. De az új rendszerben még tovább mennek, a jogszabály szerint akár megyénként egy szakorvos is elég, aki kisegíti a szolgálatban levő mentőtiszteket.
A kamara alapvetően nem az ügyelet miatt nem akarja, hogy a dolgozói leszerződjenek. Más gondjai vannak, például a háziorvosoktól egyes praxisokban áprilistól félmillió forintot is elvonhatnak és a kormány olyan differenciált bérezésre állítaná át az egészségügyet, ami akár csökkentheti is a jelenlegi jövedelmüket.
A kamara tehát nyomásgyakorlásként használja a szerződések ügyét, és nyomás valóban van, mert a kormányzat célja, hogy egy-egy megyén belül a saját orvosaikkal tudják megoldani az ellátást. A lakosságnak ezért kell megfizetnie azt a kemény árat, hogy jelentősen csökkentik az ügyeleti pontok számát, mert így az orvosok elvileg már elegen lesznek helyben, nem kell oda utaztatni maratoni ügyeletekre máshonnan doktorokat. Csakhogy éppen ez nem jött be eddig Hajdúban. Soós Zoltán, az orvosi kamara háziorvosi csoportjának vezetője lapunkkal azt közölte: ötven kollégája írt alá a megyéből. Vagyis a helyek kétharmadára Hajdú-Biharon kívülről szerződtetnek ingázó orvosokat. (A mentőszolgálat szóvivője ehhez hozzátette, hogy a megyei háziorvosok által betöltetlen helyeken a betegeket más, arra jogosult orvosok, illetve – jogszabályokban meghatározott módon – mentőtisztek látják el.)
Szóval nagyjából ugyanaz megy tovább, ami eddig, csak az önkormányzati jogkör elvéve, egy sor ügyelet megszüntetve, a piac lenyúlva, és most a mentőszolgálat szerződtet máshonnan orvosokat, nem pedig néhány magáncég.
Megteheti, minden eszközt megkap hozzá, ugyanis politikai ügy lett az ügyeleti kérdésből. A kísérletnek sikerülnie kell. Kerül, amibe kerül.
Grafikák: Bódi Mátyás (PhD-hallgató, ELTE Társadalom és Gazdaságföldrajzi Tanszék)
Nyitókép: Semes Asszaf szakorvos (b), Kovács Gábor állomás- és gépkocsivezető (j) és Molnár Tamás mentőápoló (k), az Inter-Európa Mentőszolgálat Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. mobil intenzív mentőegységének munkatársai egy mellkasi panaszos beteget látnak el Újpesten 2020. augusztus 26-án (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
