Biden történelmi látogatása Kijevben – helyzetkép a 361. napon

OSW

| 2023.02.20. | OSW

Joe Biden elnök váratlanul Kijevbe utazott, és a héten az amerikaiak új, 500 millió dollár értékű katonai segélycsomagot jelentenek be: mindez azt jelzi, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Zelenszkij meglebegtette, hogy az ukrán erők Bahmutot nem mindenáron fogják védeni, egyes irányokban az orosz erők a várostól négy kilométer távolságra járnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 361 napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Joe Biden váratlanul Kijevbe utazott, a héten az amerikaiak új segélycsomagot jelentenek be
• Zelenszkij bejelentette, hogy az ukrán erők Bahmutot nem mindenáron fogják védeni; egyes irányokban az orosz erők a várostól négy kilométer távolságra járnak
• Az elmúlt napokban az oroszok a déli fronton nem folyamatosan támadtak, az ukrán hadsereg a front több szakaszán is visszaverhette őket
• Franciaország ötödik generációs páncéltörő eszközöket ad át Ukrajnának
• Putyin–Lukasenka-találkozóra került sor Moszkva mellett

Részletes helyzetkép:

Február 20-án Joe Biden amerikai elnök váratlan látogatást tett Kijevben – ennek során arról bejelentette, hogy ezen a héten új, többek között a HIMARS-rendszerekhez és tarackokhoz való tüzérségi lőszereket, irányított páncéltörő rakétákat és légtérellenőrző radarokat tartalmazó, 500 millió dollár értékű katonai segélycsomagot fog bejelenteni. Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy a soron következő napokban a fegyveres agresszióért felelős orosz elittel és vállalkozásokkal szembeni új szankciókat is bejelentenek. Zelenszkij szerint a megbeszélések gyümölcsözőek voltak – ezek eredményeit pedig a harcmezőn lehet majd látni. Kiemelte, hogy a konfliktus lezárásának feltétele az orosz hadsereg teljes kivonása Ukrajna területéről, illetve a „tartós biztonság erős garanciáinak” megadása Kijev számára.

Az orosz erők a védőket a Bahmut északi külvárosában található utolsó ellenállási gócaikból kiszorították, s az M03-as autópályán történő átkelés után folytatják a várostól északnyugatra lévő ukrán állások elleni támadásokat. A védők erői megakadályozták Bahmut délnyugatról történő bekerítését – itt még mindig harcok folynak a Kosztyantinivkába vezető út feletti ellenőrzésért. Február 19-én Zelenszkij elnök a város feladásának lehetőségét is meglebegtette, kiemelve: „addig fogjuk magunkat védeni, amíg az ésszerű” – hangsúlyozva, hogy az ellenálló ukrán erők ugyanakkor egy újabb ellentámadásra is felkészülnek. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter kiemelte: Bahmut makacs védelme kimeríti az agresszor támadópotenciálját kimeríti.

A harcok intenzitásának szempontjából a második helyen továbbra is Sziverszk környéke áll, itt a várostól délre és keletre a védők újabb ellenséges támadásokat verhettek vissza, s ugyanez történhetett Kreminnánál, illetve a Sziverszkij-Donyec és a Zserebec folyók között is. Az oroszok Harkiv megyében, az Oszkil folyó mentén Dvoricsna [Дворічна] magasságában, illetve Kupjanszk északkeleti külvárosában is támadtak. Az ukrán vezérkar tájékoztatójából az derül ki, hogy a [múlt hét] pénteki harcokat követően szombaton és vasárnap az oroszok nem hajtottak végre újabb támadáskísérleteket sem a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben, sem Vuhledarban. A források egy része szerint azonban az agresszor egységei Zaporizzsja megyében, Orihiv [Оріхів] térségében hajthattak végre támadáskísérletet.

Február 18-án az oroszok a Hmelnickijben [Хмельницький] található katonai létesítmények ellen hajtottak végre rakétatámadást. A védők az agresszor által felhasznált négy Kalibr manőverező robotrepülőgépből kettőt lőhettek le. A Légierő szóvivője, Jurij Ihnat szerint az elmúlt héten megváltozott az orosz rakétatámadások taktikája: a tömeges [rakéta]támadások helyett az oroszok kisszámú rakétát használhatnak fel. Ezeket a lehető legalacsonyabb magasságból, illetve a Dnyeszter és a Déli-Bug folyók medre felett indítják – emiatt az ukrán légvédelem számára problémás az eszközök felderítése.

A rakétatámadások célpontjai főleg a Donyeck megye északnyugati részében, különösen a Kramatorszk térségében található katonai létesítmények maradtak, orosz Sz–300-as rakéták a Szumi megyében fekvő Krasznopillja [Краснопілля] térségében is becsapódtak. Az ukrán vezérkar szerint az ellenség naponta tíz-tizenöt Sz–300-as rakétát használhat fel. Az agresszor tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is újrakezdte a támadásokat, állandó tüzérségi tűz alatt továbbra is Herszon, Nikopol és Ocsakiv térsége áll. A védők tüzérségének célpontjai többek között az oroszok Donyeck városában és Horlivkában található logisztikai [létesítményei] lehettek – orosz jelentések szerint [múlt hét] péntek óta az ukránok a kurszki oblasztyot is lőhetik. Ukrán diverzánsakcióra kerülhetett sor a megszállt Bergyanszkban, illetve a belgorodi oblasztyban.

Egy Németországban található amerikai katonai bázison befejeződött annak a 635 ukrán katonából álló csoportnak a kiképzése, akik többek között a Bradley gyalogsági harcjárművekből (IFV) felállított első zászlóalj állományát képezhetik (maga a kiképzés január közepén kezdődött). Helyükre további 710 katona érkezett, akiket a Bradley IFV-ek, illetve az M109-es önjáró lövegek használatára képezhetnek ki. A következő héten a Stryker kerekes páncélozott szállítójárműre a harmadik, 890 főre rúgó csoport kiképzése kezdődhet meg.

Franciaország Ukrajnának a legmodernebb Akeron irányított páncéltörőkből adott át (a kilövők és a rakéták számát nem közölték). A párizsi védelmi tárca tájékoztatása szerint az Ukrajnának küldött AMX–10RC páncélozott felderítőjárművek első tétele a hét végéig megérkezhet az országba.

Reznyikov védelmi miniszter elmondta: a 2023-as év első félévében Ukrajna a nyugati partnereitől olyan rakétákat kap, melyek lehetővé teszik az ellenségre 120–150 km mélységben történő csapásmérést. Megjegyezte azonban, hogy ezek másmilyen típusba tartozóak lehetnek, mint a Kijev által jó pár hónapja beszerezni kívánt amerikai ATACMS-ek – a megadott hatótávolság alapján arra lehet következtetni, hogy Reznyikov az Ukrajnának már megígért GLSDB-rendszerekre [Ground-Launched Small Diameter Bomb] gondolhatott (az ATACMS-ek hatótávolsága meghaladja a 300 km-t). A miniszter szerint a nyugati államok készek saját harci repülőgépeik átadására – ez egy-két hónap kérdése. Kijev legalább 50 eszköz átvételére számít.

Február 17-én Zelenszkij elnök azt mondta, véleménye szerint a belorusz katonák alacsony motivációja miatt nem nagy annak a veszélye, hogy Belarusz belépjen a háborúba – a katonák nem akarnak Ukrajnával harcolni. Ugyanezen a napon Moszkva alatt került sor Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin biztonsági kérdéseknek, illetve a katonai és gazdasági együttműködésnek szentelt találkozójára – az invázió elindulása óta ez a tizennegyedik találkozójuk volt, s hagyományosan nem adtak tájékoztatást a részletekről. A sajtóval folytatott megbeszélésen Lukasenka elmondta: Minszk teljes mértékben betartja az Oroszországgal kötött védelmi és biztonsági megállapodást, és kijelentette: a belorusz technológiai támogatáson keresztül kész megkezdeni az SzU–25-ös csatarepülőgépek gyártását (összeszerelését). A belorusz elnök azt is bejelentette: együttműködés jött létre a MAZ és a KAMAZ vállalatok között – a két vállalat katonai használatra szánt teherautókat is előállít.

A brit katonai hírszerzés magyarázatot adott arra, miért használnak az orosz erők léggömböket Ukrajna felett. Az elmúlt hét folyamán az ukrán, illetve a moldáv légtérben is megfigyelt tárgyak valószínűleg az agresszor új taktikájának elemei – a cél az ukrán légvédelmi képességek kimerítése. Az ukrán légvédelmi rendszer elemei felderítésének feladatán túlmenően [a léggömbök használatának] az lehet a célja, hogy rákényszerítse az ukránokat, hogy elpazarolják az értékes föld-levegő rakétáikat, illetve a légvédelmi [tüzérség] lőszerkészletét. Az USA hatóságai szerint az ún. Wagner-csoport több mint harmincezres veszteséget szenvedett el (ez a halottak és a sebesültek száma összesen); a decemberben elesettek körülbelül 90 százalékát toborozhatták orosz börtönökben.

Az ukrán sajtó felhívta a figyelmet a Google kiberbiztonságnak szentelt jelentésére. A kibertérben végrehajtott műveletek a háborúban kiemelten fontos szerepet játszanak, azokat öt, az orosz különleges szolgálatokkal összefüggésbe hozott hekkercsoport (FrozenLake, Coldrive, Summit, FrozenBarentz és FrozenVista) szervezi meg. Ezen csoportok alapstratégiája a phising (adathalászat ): a hekkerek leggyakrabban a Gmail vagy az ukrán kormányügynökségek (különösen a védelmi és külügyi tárcák) levelezőrendszerét támadják. A jelentésben azt a belorusz „Puscsa” csoportot is megemlítik, mely titkosszolgálati szempontból érzékeny adatok ellopásával foglalkozik, s kiemelik: az orosz műveletek célja az ukrán hatóságok meggyengítése, a Kijev számára biztosított nemzetközi támogatás aláásása, illetve a háború további folytatásához szükséges belföldi [orosz] támogatás fenntartása.

Az SzBU február 18-án arról jelentett, hogy az év eleje óta már több mint 500 kibertámadást semlegesítettek. Az ellenséges hálózati aktivitás fő célpontja a logisztikai, energetikai, katonai infrastruktúra létesítményei, illetve állami adatbázisok voltak. Rámutattak: maga az a tény, hogy az ukrán IT-rendszerek többsége normálisan működik, igazolja a hálózat védelmével foglalkozó szakemberek jó felkészültségét. Az SzBU azt is elismerte, hogy az ukrán informatikusok a fegyveres erők számára hasznos adatok megszerzése céljából műveleteket folytatnak.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Biden kijevi látogatása 15 évvel azután történt, hogy utoljára hivatalos úton Ukrajnában járt az Egyesült Államok elnöke. Biden az országban 2009 és 2017 között alelnökként hatszor járt, felesége pedig tavaly májusban kereste fel Kijevet. Az út célja mindenekelőtt az volt, hogy egyértelműen demonstrálja az Egyesült Államok Ukrajna iránti támogatását, valamint Washington szerepét az orosz agresszió megállításában. Az ukrán fél várakozásaival szemben a látogatás nem vált egy, az amerikai katonai segítségnyújtást illető, áttörő döntés bejelentésének alkalmává – beleértve ebbe az F–16-os vadászrepülőgépek vagy a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták átadásába való beleegyezést.

• Zelenszkij elnök azon felvetése, mely szerint az ukrán erők Bahmutot nem mindenáron fogják védeni, azt erősíti meg: a városban és annak környékén egyre nehezebb helyzetben vannak. Azután, hogy a harctérségbe további erőket vezényeltek át, múlt héten Csasziv Jarnál a védőknek sikerült megállítani az agresszort, s azt a Bahmut-Kosztyantinivka országúttól déli irányba visszaszorítani – az ukrán vezérkar információiból azonban az derül ki, hogy ez nem volt tartós eredmény. Az oroszok újfent támadják azt a Csasziv Jart, melyen keresztül vezet a védők egyetlen, utolsó utánpótlási útvonala. Az ukrán helyőrség helyzetét számottevően rontotta az is, hogy a megszállók Bahmuttól északra áttörték a védelmet, és a Szlavjanszkba vezető M03-as autópálya ezen szakaszán megerősítették pozícióikat (innen jelenleg déli irányban indítanak támadásokat). Bahmuttól mind északnyugatra, mind délnyugatra az orosz erők körülbelül négy kilométerre tartózkodnak a városba vezető utolsó, ukrán ellenőrzés alatt lévő közúttól.

• Az újabb Putyin–Lukasenka-találkozó politikai rituálé volt. Lukasenka ismét kinyilvánította az agresszió melletti teljes támogatását, de egy szóval sem utalt arra, hogy a belorusz hadsereg Ukrajna megtámadására készülne. Megerősítette, hogy az ipari-katonai komplexum gyárai az orosz partnernek fognak dolgozni. Putyin, kiemelve Minszk együttműködésének fontosságát katonai és biztonsági területen, nyilvános válaszait a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos kérdésekre szorította. Mindez azt igazolja, hogy Oroszország maximálisan kihasználja szomszédja ipari kapacitását saját hadserege erősítésére. Katonai szempontból Belaruszt katonai bázisként kezelik, melyet az orosz katonák kiképzésére, illetve az államhatár mentén telepített ukrán egységek lekötésére használják. Még mindig nincs annak jele, hogy a belorusz hadsereg az Ukrajnába történő bevonulásra készülne.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel a kijevi Aranykupolás Szent Mihály-székesegyház előtt meglepetésszerű kijevi látogatásán (fotó: Evan Vucci / POOL / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>