Egy éve támadtak az oroszok, Bahmut tartja magát – helyzetkép a 365. napon
Nem sikerült körülzárnia az agresszornak, Bahmut központja még ukrán kézen. Más helyeken áttörhettek az oroszok. Újabb szintre lépett a Wagner-csoport és a moszkvai védelmi tárca közötti feszültség. Dezinformációs művelet Moldova ellen. Madrid és Stockholm is csatlakozni látszik a Leopard-koalícióhoz. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 365. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok Bahmut központjához közelednek, az előrehaladás azonban lassú, a várost pedig nem sikerült körülzárniuk.
- A front egyéb szakaszain nem világos a helyzet: az oroszok egyes helyeken áttörhették a frontot.
- Megjöttek a Kijevben bejelentett amerikai katonai segélycsomag részletei, s Washington újabbat is bejelentett – az eszközök nagy része a szokásosnak tekinthető (lőszer, rakéták, páncéltörő eszközök, drónok).
- Finnország nagyon kis mennyiségben, de támadóműveletek megvalósítására használható műszaki (aknamentesítő) eszközöket ad át Ukrajnának. A Leopard-koalícióhoz a spanyolok, illetve – (egyelőre) elvi szinten – a svédek is csatlakoztak.
- Orosz dezinformációs művelet zajlik Moldova ellen, Moszkva állítólag új mozgósítást indíthat.
- Újabb szintre lépett a Wagner-csoport és az orosz védelmi tárca közötti feszültség.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Bahmuttól nyugatra jelentéktelen előrehaladást értek el, s ugyanez következett be a város északi, keleti és déli részein is – mindennek következtében a városközponthoz közelednek. Sikertelenül zárultak azonban az oroszok Bahmuttól délnyugatra indított támadásai: ezek célja a város bekerítése, illetve a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugati oldalán található terület feletti ellenőrzés kiterjesztésének megkísérlése volt. A védők Sziverszktől délre, Kreminnától nyugatra, Avdijivka térségében, illetve a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben is újabb támadáskísérleteket verhettek vissza – a források egy része szerint az orosz erők azonban Marjinkától délre áttörhették az ukrán védelmet. Továbbra sem világos a helyzet a Luhanszk és Harkiv megyék közös közigazgatási határán – itt az előző napokban az oroszok növelték a Kupjanszktól északkeletre található ukrán állásokra kifejtett nyomást. Az agresszor Luhanszk megye egyes területein, illetve Harkiv megye megszállt részén kikapcsolhatta a mobil- és internet-szolgáltatást, ezzel elrejtve csapatainak mozgását. Az ukrán vezérkar szerint megnőtt az orosz támadások összesített száma – február 22-én az agresszor hadserege kilencvenszer támadhatott, másnap pedig százszor.
Február 22-én az oroszok újabb rakétatámadást hajtottak végre a Harkivban található ipari létesítmények ellen. Ellenséges rakéták Zaporizzsja külterületében, illetve Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt található részében is becsapódtak. Az agresszor tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A harctérségen kívül a legintenzívebben lőtt városok továbbra is Herszon, Nikopol és Ocsakiv. Ukrán diverzánstámadásra került sor Mariupolban – itt február 21-én és 22-én robbanásokat jegyeztek fel többek között abban a kikötőben, amelyen keresztül a Herszon és Zaporizzsja irányában tevékenykedő orosz egységek utánpótlásának egy része érkezik.
Olekszij Hromov tábornok, az Ukrán Vezérkar Műveleti Főigazgatóságának helyettes vezetője szerint 2022. február 24-e óta Oroszország közel ötezer rakétatámadást, 3500 légitámadást, illetve drónok felhasználásával ezer támadást hajtott végre Ukrajna területén található létesítmények ellen. Andrij Kosztin főügyész arról tájékoztatott, hogy október 10-e (az ukrán energetikai infrastruktúra ellen végrehajtott első, ún. tömeges rakétatámadás) óta 255 célzott támadásban az agresszor 112, az energetikai infrastruktúrába tartozó létesítményt semmisített vagy rongált meg.
A Pentagon bemutatta a Joe Biden elnök által Kijevben bejelentett katonai támogatási csomag részleteit. Értéke 460 millió dollár, s a többi között a HIMARS-rendszerekhez tartozó rakétákat, 155 mm kaliberű tüzérségi lőszert, 120 mm-es aknagránátot, Javelin irányított páncéltörő rakétát, kétezer páncéltörő gránátvetőt, négy légtérellenőrző radart, illetve négy darab Bradley Fire Support Team tüzérségi megfigyelő járművet tartalmaz. Február 24-én az Egyesült Államok újabb, Ukrajnának szánt, 2 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot jelentett be – ebbe a HIMARS-rendszerekhez tartozó további rakéták; 155 mm-es tüzérségi lőszer; rakétarendszerekhez tartozó, lézerirányítású lőszer; CyberLux K8, Switchblade 600, Altius–600 és Jump 20 típusú drónok, illetve drónelleni harcra alkalmas eszközök kerülhet(nek) be.
A spanyol hatóságok döntést hoztak hat Leopard 2A4 harckocsi átadásáról Ukrajnának. Az ország Kijevben tartózkodó miniszterelnöke arról tájékoztatott, hogy az elkövetkezendő hetekben Madrid közölni fogja: lehetséges-e ezek számát tízre emelni. Finnország Ukrajnának három Leopard 2R műszaki harckocsit (Heavy Mine Breaching Vehicle; [ford. kieg.: olyan jármű, amely az aknamező egy sávjának aknamentesítésére képes – így utat nyitva a csapatok előtt]) ad át, illetve biztosítja az eszközök használatához és üzemeltetéséhez szükséges kiképzést is. Helsinki teljes támogatási csomagjának értékét 160 millió euróra becsülték.
Svédország védelmi tárcavezetője kinyilvánította: készek Ukrajnának saját harckocsi-állományuk egy részét átadni. A Der Spiegel hetilap szerint Stockholm összesen tíz Leopard 2A5 és 2A6 harckocsit ad át. Február 24-én Lengyelországból Ukrajnába érkezett az első szakasz Leopard 2A4 harckocsi (négy darab).
Olekszij Reznyikov miniszter szerint az ukrán hadseregben legalább három, Leopard 2-es harckocsikkal, illetve hat-hét, Leopard 1-es harckocsikkal felszerelt zászlóalj felállítása van tervben. A miniszter nem tért ki arra a tényre, hogy Ukrajna partnerei eddig 49 Leopard 2-es, illetve 100 Leopard 1-es harckocsi átadásáról nyilatkoztak – mindez a fenti sorrendben nem egész kettő, illetve alig több mint három zászlóalj felszerelését teszi lehetővé (zászlóaljanként 31 harckocsival számolva). A brit sajtó arra hívja fel a figyelmet, hogy Ukrajna partnerei nem oldották meg a várható nyugati harckocsi-veszteségekkel kapcsolatos kérdéseket.
Petr Fiala cseh miniszterelnök az Ukrajnának szánt eddig katonai támogatásról tájékoztatott – ennek összértéke elérte az 1,68 milliárd eurót (legnagyobb valószínűség szerint az EU által finanszírozott projektek keretében ez az összeg 421 milliós kormányzati segélyből, illetve 1,26 milliárdos, a cseh védelmi ipar oldalán jelentkező tételből áll). A csehek 89 harckocsit, 226 páncélozott harcjárművet, illetve 38 tarackot szállíthatnak le. A védelmi tárca vezetője szerint a hadsereg zárolt készleteiből a többi között 38 harckocsi, 55 páncélozott harcjármű, 13 önjáró löveg, illetve négy légijármű (legnagyobb valószínűség szerint Mi–24-es helikopterekről van szó) került ki. Prága Ukrajnának az amerikai HIMARS-rendszerekről mintázott felfújható imitált célokat (csalikat) is átad.
Az orosz különleges szolgálatok felügyelete alatt olyan dezinformációs műveletet folyatnak, amely Ukrajnát fegyveres provokáció előkészítésével vádolja. Február 23-án az orosz védelmi tárca olyan információt terjesztett, amely szerint az ukrán erők egy állítólagos orosz offenzíva visszaverésének leple alatt a közeljövőben Transznisztria elleni invázió végrehajtását tervezik. Az ukrán hadsereg csapatösszevonásáról szóló információkat terjesztenek, illetve azt: ezen egységeket a Donbaszból a Transznisztriával közös határ mellé telepítik át. Ugyanaznap az ukrán „Észak” műveleti parancsnokság nem zárta ki, hogy orosz erők Csernyihiv megye közigazgatási határa közelében provokációt készítenek elő. Az ukrán hírszerzés a határmenti járásokban katonai felszerelést szállító konvojmozgást jegyzett fel – a járműveken nem volt azonosító jelzés, a katonák pedig az ukrán terepmintás egyenruhára hajazó ruházatot viseltek. [Ford. kieg.: ezt az információt egy belarusz, a rezsim csapatmozgásait követő oldal február 24-én délután, az OSW elemzésének közzététele után cáfolta.] Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára megerősítette, hogy az ukrán–moldáv államhatár menti helyzet az elnöknél megtartott találkozó témáját képezte, s emlékeztetett arra: a titkosszolgálat korábban arról tájékoztatott, hogy az oroszok Moldovában puccsot hajthatnak végre. Danilov értékelése szerint azzal a céllal teremtenek feszült légkört Transznisztria térségében, hogy Ukrajna kénytelen legyen áttelepíteni egységei egy részét, illetve, hogy meggyengítsék a keleten és délen állomásozó egységeket. Hozzátette azonban, hogy a Csernyihiv megyében végrehajtott orosz csapatmozgásoknak semmi közük nincs a támadótevékenységhez.
Aljakszandr Lukasenka Moszkvából hazatérve február 20-ra hívta össze a Biztonsági Tanács ülését – az alkalmon „A közös mozgalomról” (egy militarizált milíciaformáról) szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg. A javaslat indoklásában kiemelték: az új – akár 100-150 ezer (nem mozgósított) főt számláló – formáció felállításának célja az, hogy hadiállapot bevezetésekor területvédelmet hajthasson végre olyan területeken (kisebb városokban vagy vidéken), ahol nincsenek katonai egységek. A belarusz védelmi tárca február 21-én arról tájékoztatott: az Oroszországi Föderációval stratégiai szinten megvalósított szoros együttműködést folytatni fogják. Ebben az évben több mint 150 közös kiképzési gyakorlatot terveznek: ebbe beletartozik a „Szövetség Pajzsa 2023” [Щит Союза–2023] – a legfontosabb, 2023. szeptember 22. és 26. között Oroszországban műveleti szinten megtartani tervezett kétoldalú hadgyakorlat.
Folytatódik a Wagner-csoport tulajdonosa és az orosz tábornoki kar közötti konfliktus. Február 21-én Jevgenyij Prigozsin a Védelmi Minisztérium vezetését azzal vádolta meg: katonai magánvállalatát megpróbálták elpusztítani – mindezt árulásnak minősítve. Kiemelte, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök a Wagner-egységek számára megtiltotta lőszer átadását és logisztikai támogatás biztosítását. Prigozsin vádjait a Védelmi Minisztérium tagadta, őt magát pedig azzal vádolták meg: a zsoldosokat a fronton önkényesen alkalmazza – ez pedig az ukrán hadsereg tevékenységét megkönnyíti. [Ford. kieg.: a Vuhledar környéi helyzetről részletesen tudósító egyik ukrán Twitter-csatornán egy hosszabb, az ukrán lépéseket is kritizáló (!) elemzés jelent meg a Wagner által alkalmazott taktiká(k)ról.]
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) február 21-én nyilvánosságra hozott információi szerint Oroszországban olyan tevékenységet folytatnak, amelynek célja egy újabb mozgósítási hullám végrehajtása – ez többek között a felsőoktatási hallgatókat érinti. Olyan, úgynevezett riasztási/értesítési pontokat állítanak fel, amelyek a katonai bizottságokat a behívók kézbesítésében fogják segíteni. Az oroszországi újabb mozgósítási hullám végrehajtásához semmifajta további jogalap nem szükséges, mivel a 2022 szeptemberében bejelentett „részleges mozgósítás” hivatalosan nem fejeződött be. A HUR szerint a mozgósítást április 1-je előtt folytatják le – ekkor kezdődik meg a tavaszi sorozás.
Az ukrán erők nem hagynak fel a kibertámadások végrehajtásával. Február 22-én az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma elismerte, hogy „ismeretlen” hekkerek tíz városban (a többi között Belgorodban, Kazanyban, Nyizsnyij Novgorodban, Ufában) rádióállomások informatikai rendszereibe törtek be. Az irányítás átvétele után légiriadóról, illetve rakétatámadásra veszélyéről szóló közleményt sugároztak. Hasonló műveletet hajtottak végre a Krímben is, ahol a helyi rádióadók az ukrán himnuszt játszották, illetve a HUR vezetőjének a megszállt félsziget közelgő visszafoglalásáról szóló nyilatkozata szólt az éterből. Herszon megye megszállt területein a helyi lakosság orosz útlevéllel való gyorsított ellátása zajlik. A megszállók azzal fenyegetnek: minden olyan állampolgárt kitelepítenek, aki nem fogadja el az orosz útlevelet.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán erők fő harctérségekben folytatott makacs védekezése nagymértékben lelassítja az agresszor előrehaladását. Annak ellenére, hogy Bahmut utolsó utánpótlási útvonalát tűz alatt tartják, az oroszok ezidáig nem voltak abban a helyzetben, hogy a város védőit rákényszerítsék a visszavonulásra, a várost körülzáró gyűrű bezáródása pedig még mindig nem magától értetődő. A harctérségek egy részében az ukrán erőknek sikerül az agresszort az utóbbi által korábban elfoglalt állásaikba visszaűzni, s – mint ahogy az Vuhledar esetében történt – akár ideiglenesen a kezdeményezést is visszaszerezni. Az ukrán védelem az elmúlt hetekben megfigyelt áttörésének lokális jellege van – ennek következménye, hogy az agresszor állásai leggyakrabban pártíz méterrel, sporadikusan pár kilométerrel mozdulnak el. Nehéz megbecsülni az oroszok és az ukránok által elszenvedett veszteségeket, azonban a harcok intenzitása és jellege arra utal: azoknak mindkét oldalon nagynak kell lenniük – ennek ellenére mindkét fél a harctérségekbe erősítést és tartalékokat irányít át. Mindezért alacsony valószínűségűnek kell tekinteni azt, hogy az oroszok a közeljövőben a Donbaszban szélesebb fronton törik át az ukrán védelmet, és (sikert elérve) manőverező tevékenységbe kezdenek.
- Az az orosz dezinformációs művelet, amely azt sugallja, hogy Ukrajna a konfliktust Transznisztriában vagy az ukrán–orosz államhatár északi szakaszán (az ukrán–belorusz határ közelében) eszkalálná, mindenekelőtt Kijev figyelmét akarja elterelni a fronton történő eseményekről, illetve az ukrán erőkből ideges választ akar kiváltani. Pszichológiai műveletek jegyeit magán viselve, ezen aktivitás a moldáv társadalomban is háborús pánikhangulatot válthat ki. A Transznisztriában állomásozó orosz kontingens alacsony harcértékének és (körülbelül 1500 katonára rúgó) kis méretének okán katonai értelemben az oroszok nincsenek abban a helyzetben, hogy megtámadják Moldovát. Az agresszor azonban nem fog lemondani azon műveletekről, amelyek Chișinău nyugatbarát választásának meggyengítését célozzák – éppen ezért nem kizárt egy megrendezett, korlátozott fegyveres provokáció.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: megemlékezés az ukrajnai teljes értékű orosz invázió megindításának első évfordulóján a budapesti Deák téren 2023. február 24-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
