Felmentették a Donbaszban harcoló ukrán erők parancsnokát – helyzetkép a 368. napon
A donbaszi helyzet súlyosságát jelzi, hogy Zelenszkij utód megnevezése nélkül mentette fel a régióban szolgáló összevont ukrán erők parancsnokát, miközben az oroszok Bahmut utolsó utánpótlási útvonalat is tűz alatt tartják. A háborút azonban nem a város sorsa dönti el: a tavaszi ukrán ellentámadás célja valószínűleg a Krímet Oroszországgal összekötő szárazföldi folyosó átvágása lesz. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 368. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok valószínűleg már a Bahmutba vezető utolsó utánpótlási útvonalat is tűz alatt tartják
- Zelenszkij elnök utód megnevezése nélkül mentette fel a Donbaszban szolgáló összevont ukrán erők parancsnokát
- A németek több harckocsit valószínűleg nem adnak át, Ukrajna a horvátoktól szovjet eredetű helikoptereket kap
- Az oroszok a Krímben erődítik magukat, a tavaszi ukrán ellentámadás célja a félszigetre vezető szárazföldi folyosó átvágása lesz
- Belaruszban állítólag súlyosan megrongálódott egy orosz légtérellenőrző repülőgép
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Bahmuttól északnyugatra folytatják a támadást, a védőket Csasziv Jar közlekedési csomópont felé szorítva. Legnagyobb valószínűség szerint az agresszor hadserege Bahmut utolsó, Csasziv Jaron keresztülfutó ellátási útvonalát már teljes tűzellenőrzés alatt tartja. Harcok folynak Bahmut északi, keleti és déli részeiben, illetve a várostól északnyugatra – itt az ukrán erők ismét ellentámadást hajtottak végre, hogy az oroszokat megakadályozzák a Bahmut–Kosztjantinivka [Костянтинівка] országút feletti fizikai ellenőrzés megszerzésében. Az oroszok Horlivkától nyugatra újrakezdhették a támadásokat, illetve folytatják a nyomásgyakorlást a Sziverszktől délre és keletre, valamint az Avdijivkától északra és délre található ukrán állásokra. Ugyanez történik a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben is – itt a leghevesebb harcok színtere továbbra is Marjinka. Vuhledartól délre, illetve Kreminnától nyugatra mindkét fél végrehajthatott támadásokat; Luhanszk és Harkiv megyék közigazgatási határán is összecsapásokra került sor. [Ford. kieg.: a korábban már többször hivatkozott ukrán Twitter-csatornán újabb hosszú elemzés jelent meg az orosz támadási taktika megváltozásáról – a bahmuti tapasztalatok után a zászlóalj-harccsoportokat felbontották, egy megszerzett orosz kézikönyv előírja, hogy a gyalogság kisebb egységekben támadjon.]
Február 27-ére virradó éjjel az oroszok Shahed kamikázedrónokkal hajtottak végre támadást; az eszközök többségét (az ukrán Vezérkar szerint a tizennégyből tizenegyet) lelőhettek. Az agresszor folytatja a rakétatámadásokat Donyeck megye ukrán erők ellenőrzése alatt álló részében, azok hátországa (Druzskivka [Дружківка], Kramatorszk, Liman, Mirnohrad [Мирноград]) ellen. Zaporizzsját kétszer is támadták, itt az infrastruktúra sérült meg. Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is folytatja a támadásokat és a bombázásokat, a harctérségeken kívüli fő célpontok továbbra is Herszon, Nikopol, Ocsakiv, illetve az ezen városok környékén fekvő települések.
Február 26-án Volodimir Zelenszkij elnök utód kinevezése nélkül mentette fel a Donbaszban szolgáló összevont erők parancsnokát, Eduard Moszkalov tábornokot. A vezérőrnagy a térségben zajló műveleteket 2022. március 15-e óta irányította, ekkor váltotta Olekszandr Pavluk tábornokot ebben a pozícióban. (A Donbaszban az ún. összevont erők művelete 2014 óta szünet nélkül zajlik.)
Az ukrán hadsereg a következő német katonai segélyszállítmány keretében hat darab Biber (a Leopard 1-es harckocsi alvázára épített) hídvető harckocsit kapott; a németek további négy Leopard 2A6-os harckocsi átadását is tervezik (korábban Berlin tizennégy leszállítását jelentette be). Boris Pistorius védelmi miniszter kijelentette: két ukrán zászlóalj felszerelése érdekében az összes partner össze tud gyűjteni 62 darab Leopard 2-es harckocsit – megjegyezte azonban, alacsony a valószínűsége, hogy Németország további harckocsikat adna át. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy Kanada további négy Leopard 2A4-es harckocsit, műszaki mentőjárművet, illetve 5000 darab 155 mm-es tüzérségi lőszert ad át Ukrajnának. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Volodimir Zelenszkij elnökkel tartott sajtótájékoztató során bejelentette: a közeljövőben 60 darab PT–91-es harckocsit adnak át.
Márciusban Horvátország megkezdheti tizennégy, a horvát hadseregben hadrendből kivont Mi–8 szállítóhelikopter Ukrajnának történő átadását (ebből egytucatnyi a Mi–8MTV-1, kettő pedig a Mi–8T típusba tartozik). Lengyelországba hét helikopter érkezhet légi, s ugyanennyi részleges szétszerelés után szárazföldi úton. Ben Wallace brit védelmi miniszter kinyilvánította: készek a közép-európai szövetségeseknek brit vadászrepülőgépeket átadni akkor, ha ezen országok Ukrajnának szovjet eredetű MiG–29-eseket és SzU–24-eseket adnak át (az SzU–24-es taktikai bombázót a Szovjetunió korábbi szövetségeseinek légierőiben soha nem rendszeresítették, a brit politikus valószínűleg az SzU–25-ös csatarepülőgépre gondolt).
Február 24-én az ukrán határőrség bejelentette, hogy Belarusz területén körülbelül kilenc-tízezer orosz katona tartózkodik, akiket az ottani településeken található katonai gyakorlótereken képeznek ki. Kiemelték, hogy jelenleg az oroszoknak nincs elég támadóerejük egy Ukrajna elleni invázió végrehajtásához, s elismerték: az állandó tüzérségi lövetés miatt Szumi és Csernyihiv megyékben az ukrán erőknek problémái vannak az Oroszországgal közös államhatár menti erődítmények kiépítésével. A független belorusz média arról számolt be, hogy Belaruszban a tavaly év áprilisa óta szünet nélkül folyó hadgyakorlatokat március 6-ig meghosszabbították. Február 16-án az ukrán vezérkar arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz erők a megszállt Krímben folytatják az erődítési munkálatokat: százötven, a cseljabinszki oblasztyból származó mozgósított katona megérkezését jegyezték fel, akiket műszaki munkák elvégzésére irányítottak.
Február 26-án a kijevi hatóságok megerősítették, hogy az ukrán–belorusz határon a területvédő erők egy katonája lövés következtében életét vesztette. Az eset bekövetkezési körülményeit vizsgálják, szándékos emberölés miatt vizsgálatot indítottak, s kiemelték: a lövést nem Belarusz területéről adták le. Egy nappal korábban a belarusz határbizottság közlemény adott ki – ebben azt állították: fegyverhasználatból eredő incidenst nem jegyeztek fel.
Február 26-án Vadim Szkibicki, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője azt állította: tavasszal az ukrán erők készek lesznek egy ellentámadás elindítására, s megjegyezte, hogy a konkrét időpont többek között a nyugati fegyverszállításoktól függ. Az egyik stratégiai cél az lesz, hogy a déli orosz fronton megpróbáljanak éket verni a Krím és Oroszország közé. Szkibicki nem zárta ki, hogy Ukrajna az Oroszországi Föderáció területén, különösen a belgorodi oblasztyban lévő fegyverraktárakat is megtámadja. Ugyanezen a napon Olekszij Reznyikov védelmi miniszter kiemelte: egy nagyszabású ellentámadás végrehajtása attól függ, hogy kapnak-e vadászgépeket (amerikai F–16-osokat, svéd Gripeneket vagy olasz–német–brit Tornadókat).
Az ukrán védelmi tárcán belüli pénzügyi visszaélések nyilvánosságra kerülése olyan jogi változásokat eredményezett, melynek célja a hadsereg számára történő beszerzések átláthatóságának biztosítása. Február 24-én az ukrán törvényhozás elfogadta azt a törvényt, mely előírja: a közbeszerzéseket tartalmazó „ProZorro” informatikai rendszerben közzé kell tenni azon árakat, melyeken a beszállítók a hadsereg számára árukat és szolgáltatásokat kínálnak. Február 26-án Denisz Smihal miniszterelnök úgy értékelte, hogy a védelmi tárcán belül nincs rendszerszintű korrupció, a szabálytalanságokkal szemben pedig azonnal fellépnek. Kiemelte, hogy közeledik a korrupcióellenes infrastruktúra kiépítésének befejezése (a közeljövőben várható annak a pályázatnak a lezárása, mely célja a Nemzeti Korrupcióelleni Hivatal igazgatójának kiválasztása).
Február 26-án támadás érhette sor az orosz erők által Beloruszban használt macsuliscsi [Мачулішчы] katonai repülőteret. Szvetlana Tyihanovszkaja [emigráns] kormányának biztonsági kérdésekért felelős képviselője, Aljakszandr Azarau alezredes azt állította, hogy a diverzánstámadás eredményeként „belorusz partizánok” súlyosan megrongáltak egy „Iljusin A–50U” korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgépet. A támadást két drón segítségével követhették el (ezekről robbanóanyagot dobtak le), az elkövetők pedig elhagyták Belarusz területét. Tyihanovszkaja nyilatkozatot adott ki, melyben büszkeségét fejezte ki azon beloruszok miatt, akik ellenzik Belarusz orosz megszállását és Ukrajna szabadságáért harcolnak. A támadásról szóló híreket pusztán a belorusz ellenzéki média erősítette meg. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője arra hivatkozva, hogy a belorusz fél tagadja [az esemény megtörténtét], visszautasította az incidens kommentálását (a minszki hatóságok közleménye a sajtó számára nem ismert). Belaruszban azonban a [belorusz] KGB aktivitásának fokozódását jegyezték fel: a repülőtér környékén fekvő helységek lakosainak személyazonosságát ellenőrzik, illetve a határátkelőkön az országból kilépőket szigorúbban ellenőrzik. Február 27-én Lukasenka a Biztonsági Tanács titkárával, illetve a KGB, a Belügyminisztérium, a védelmi tárca és a határőrség vezetőivel megbeszélést tartott – ennek során a hadseregen és egyéb fegyveres szolgálatokon belüli szigorú fegyelem betartására, illetve az államhatár közelében a biztonság növelésére szólított fel.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Moszkalov tábornok felmentése a védők számára különösen nehéz pillanatban történt meg. Az ukránok által Bahmut térségében végrehajtott helyi ellentámadások jelentős eredményeket, maradandó sikert nem hoztak. A várostól északnyugatra a védők ezidáig egyáltalán nem voltak abban az állapotban, hogy megállítsák az orosz támadást. Az agresszor egységei majd’ minden nap új területeket foglalnak el, tevékenységük jelenlegi iránya arra utal, hogy az ukrán erőknek a Bahmut–Szlavjanszk autóúttól délre történő visszavonulásukat követően nem sikerült új, kellően erős védvonalat létrehozni. Fenti összefüggésben Moszkalov menesztésére úgy lehet tekinteni, miszerint irányába az állami vezetés oldaláról megszűnt a bizalom – másrészről pedig Bahmut eleste esetén ő lehet a bűnbak. A vezetési struktúra és az ukrán védelem stabilitása számára nyugtalanító jel, hogy Zelenszkij elnök üresen hagyta az összevont erők parancsnoki posztját.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Sarah Meyssonnier / POOL / AFP
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
