A titkos reform útjában állhatott az orvoskamara – Gyurcsányék módszeréhez nyúlt az Orbán-kormány
Utoljára 2006-ban fordult elő a Magyar Orvosi Kamarával az, ami hétfőn: akkor a Gyurcsány-kormány, most az Orbán-kormány szünteti meg az orvosok kötelező tagságát, vagyis minősíti át sima civilszervezetté a kamarát. Mindkét esetben az egészségügyi reform elleni tiltakozás áll a háttérben. Kórháztalanított kisvárosok, önkormányzatoktól elvett háziorvosi ellátás, esetleg egy állami kiegészítő biztosító – földrengésszerű változások jöhetnek. Ám hivatalos bejelentés híján csak sejteni lehet, mikor és mire készül a kormány, miért volt annyira útjában a kamara. A Válasz Online hónapok óta gyűjti az erről szóló mozaikokat, most megkíséreljük összerakni a képet.
Méghogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni! 2006-ban a parlament elfogadta a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvény módosítását, amelynek következtében 2007-től megszűnt a kötelező kamarai tagság. Vagyis eltörölték a rendszerváltás egyik fontos vívmányát, hogy nyugati mintára az orvosok saját választott küldötteiken keresztül dönthessenek a szakmájukat érintő ügyekben.
A Gyurcsány-kormány idején a kiváltó ok az egészségügyi reform volt több-biztosítós modellel, bezárandó kórházakkal, vizitdíjjal és kórházi ágydíjjal. Molnár Lajos, az MSZP–SZDSZ kormány azóta elhunyt liberális minisztere meg akarta törni a változásoknak ellenálló orvosi kart. Nem sikerült. A baloldal 2010-es bukásában komoly szerepe volt a reformtervek elleni fellépésnek.
Az Orbán-kormány parlamenti többségével 2011-ben azután visszaállította a kötelező kamarai tagságot. Hogy most megint eltörölje.
A belügyminiszter beterjesztette a jogszabály-módosítást: harminc napon belül minden olyan orvos nevét ki kell húzni a nyilvántartásból, aki nem erősíti meg, hogy az immáron nem köztestületként, hanem civilszerveződésként működő szervezet tagja kíván maradni. Ötvenezer embert kell elérniük egy hónap alatt.
Mindez egyenes folyománya annak, hogy a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sorozatos kudarcokat vallott az egészségügy irányításában, így a 2022-es választások után ezt a feladatot is Pintér Sándor belügyminiszter kapta meg. Államtitkárrá Takács Pétert nevezték ki, aki az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese volt a koronajárványos időszakban. Takács Péter kedveli a nyilvánosságot, és szakított elődjeinek szakpolitikusi szerepkialakításával, például a pozíciójában szokatlan módon „Próbálok nem liberális gyereket nevelni” pólóban fotózkodott Jeszenszky Zsolttal.
Viszont már a kormány reformprogramjának első csomagjánál, a háziorvosinál betonfalba ütközött: a Magyar Orvosi Kamara ellenállásába, mert kiderült, hogy az orvosok jobban hallgatnak a kamarára, mint az államtitkárságra. A második pontnál pedig a Fidesz felemelt mutatóujjával találkozott, amikor a kórházügy centralizálásáról szóló tervnél Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta az RTL-nek: „Lehet, hogy egy baloldali párt javaslatát karolta fel az államtitkár úr”. Takács Péter ugyanis a kis városi kórházak újfajta szerepköréről beszélt, és a sajtó ágyszám-csökkentésként értékelte az államtitkár reformterveit.
De mi az a terv, aminek a végrehajtása olyan fontos a kormány számára, hogy felvállalja az egyik legnépesebb és legbefolyásosabb értelmiségi csoporttal, az orvosokkal való nyílt hadviselést?
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke hétfői rendkívüli sajtótájékoztatójukon arról beszélt, nem tudják elfogadni a Belügyminisztérium működési elvét, katonás stílusát, amikor tényleges egyeztetés nélkül erőltetnek át az orvostársadalmon elhibázott reformlépéseket. A kamara szerinte nem valami ellen, hanem valamiért szólalt fel: az ügyeleti rendszer esetében például a működőképes háziorvosi ellátásért.
A kormányzati tervekről azért is nehéz állításokat tenni, mert ugyan a Boston Consulting Grouptól a belügyminiszter még 2020-ban megrendelt egy reformjavaslatot, de azt tíz évre titkosították. Vélhetően ez lehetett az alapja a kormányalakítást követően elkészült, bizalmasan kezelt tervezetnek, és az azóta elfogadott jó néhány jogszabálynak. Mi tudható tehát a reformról?
1. Háziorvosi ellátás – önkormányzat helyett állami szervezés.
Kormányzati cél: a jelenlegi 6500 körzet és az ügyeleti pontok számának csökkentése, a praxisok nagyságának növelése, az ügyeleti rendszer centralizálása.
Indok: Nagyon idős a háziorvosi kar, és nem látszik az utánpótlás, eltérő minőségű az ellátás.
Az elképzelés lényege, hogy az állam elveszi az ügyeletek szervezését az önkormányzatoktól, és az általuk megbízott, az ország nagy részét lefedő magáncégektől. A folyamat végén az Országos Mentőszolgálat, egy félkatonai szervezet irányítja majd az egész országban az ügyeletet.
Az orvoshiányt úgy enyhítenék, hogy a jelenleginél jóval kevesebb ügyeleti pont lesz, este tíz órától pedig mentőtisztek fogadják a betegeket. Hajdú-Bihar után március elsejétől Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye is belép az egységes ügyeleti rendszerbe. A főváros majd egy következő lépésben csatlakozik. Minden lépcső a kamara és az egészségügyi kormányzat közötti erődemonstrációvá alakul át. A kamara arra szólította fel tagságát, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket, ezért a mentőszolgálat nem tudja helyi háziorvosokkal ellátni az ügyeleti szolgálatot. Az ügyelet ettől még működik, az Országos Mentőszolgálat óriási erőfeszítéssel, más orvosok bevonásával tudja biztosítani a betegellátást.
Fontos tudni, hogy a háziorvosi ügyelet nem a súlyos esetek ellátására vonatkozik. Heveny rosszullét, eszméletlenvesztés, súlyos baleset esetén azonnal a mentőket kell hívni. A háziorvosi ügyelet azokra a háziorvost igénylő panaszokra keres megoldást, amelyek nem tűrnek halasztást. Például magas lázzal járó állapotra, vagy olyan sérülések ellátására, amelyek nem olyan súlyúak, hogy vidéken a 15-20 kilométerre levő kórházi sürgősségi osztályt kellene felkeresni velük.
Győr-Moson-Sopronban a háziorvosok még a keleti megyékben tapasztaltaknál is nagyobb arányban tagadják meg a szerződés aláírását, ezért márciustól ott kórházi rezidensek ügyelnek.
A konkrét „háborús okot” a kabinet és a kamara között a Győr-Moson-Sopron megyei kollegiális szakmai vezető szolgáltatta. A kamara szerint az állami megbízott a háziorvosoknak tartott tájékoztatóján meg nem engedhető hangot alkalmazott, és ezért panaszt tettek ellene. A kormány szerint viszont a kamara élt vissza a hatalmával, amikor etikai eljárást indított egy olyan tagja ellen, aki állami tisztségviselőként segíti az új ügyeleti rendszer felállását.
Csatarendbe állították a sajtót is. Az Index Szijjártó László Győr-Moson-Sopron megyei kamarai elnök levelét értelmezte nyomásgyakorlásként, majd ezt a hírt átvette kormányközeli lapok egész sora. A levélben Szijjártó doktor jelezte kórházi orvos kollégáinak: „Ha részt vállaltok az alapellátási ügyeletben, gyakorlatilag »sztrájktörővé« váltok. Akik önként vállalnak plusz munkát, eladják a jövőjüket egy tál lencséért.” Fenyegetést ugyan nem látunk a sorok között, a Belügyminisztérium viszont igen: a tárca szerint a kamara a hatalmával visszaélve gyakorol nyomást az orvosokra. Ez lett a törvénymódosítás legfőbb indoka.
Nehéz persze elhinni, hogy a bágyogszováti háziorvos, a kollegiális vezető személye állna a mostani konfliktus középpontjában. Ez csak a látszat.
A háziorvosok jelenleg az önkormányzatokkal szerződő vállalkozók, de a kormány reformelképzeléseiből látszik, hogy ezen változtatni kívánnak. A háziorvoslás speciális terület, nem olyan mint élelmiszerboltot vagy autószervízt nyitni. Itt koncessziós jogot vásárol az orvos, amit praxisjognak neveznek. 2028-ig a kormány szerint gazdaságtalan üzemméretű praxisokat fokozatosan megszüntetik, az 1200 leadott betegkártyánál kevesebbel rendelkező praxisokat összevonják, új határokat jelölnek ki. Falvak sora veszítheti emiatt el orvosait, de jelentős változás várható Budapesten is. A Válasz Online térképén jól látszik, hogy itt nem elszórt esetekről van szó, hanem a rendszert alapjaiban érintő módosításról, amelynek következtében jóval kevesebb háziorvos maradhat, mint amennyi jelenleg van.
Magyarázatként szolgálhat minderre, hogy a háziorvosok több mint fele idősebb hatvanévesnél. Persze ez évek óta tudható, akár kedvezőbb finanszírozással, szabályokkal is csábíthatnának erre a területre orvosokat. Nem ez történik majd.
A kormány elképzelése szerint második lépésként az önkormányzatoktól elkerülne a háziorvosi ellátás, az orvos a szerződést már nem velük, hanem az állami praxiskezelővel kötné. Vagyis újabb feladatkört, döntési lehetőséget vonnak el az önkormányzatoktól: az ügyelet mellett az alapellátás is ebbe a körbe kerülne át.
Ide tartozik az önálló járóbeteg-szakrendelők államosítása is. Lényegében az összes közfinanszírozott egészségügyi intézmény állami kezelésbe kerülne, mivel a kórházakat és a velük együtt működő szakrendelőket már 2010 után államosították. Mindez finoman szólva sem vezetett minőségi ugráshoz, sőt: a magánegészségügy látványos előretörése az állami ellátás krízisét jelzi. Hogy az állami működés kínos szabályairól ne is szóljunk. Azaz mégis, csak röviden: a koronavírus-járvány első hullámai alatt például két egymástól másfél kilométerre fekvő intenzív osztály orvosai sem egyeztethettek arról, melyik a hatásosabb kezelési mód, ami nagyban rontotta a betegek gyógyulási esélyeit.
2. A városi intézmények átalakulása – kórháznak nevezett járási egészségközpontok
Kormányzati cél: a városi kórházak járóbeteg-, ápolási és sürgősségi feladatokra való átállítása. A komolyabb sebészeti ellátásokat a megyei kórházba vinnék, helyben egynapos sebészet maradna. A városi kórházaknak nem lenne saját személyzetük, az orvosok, nővérek ott dolgoznának, ahova a munkáltatójuk, a megyei kórház kirendeli őket.
Indok: Az államtitkár szerint a szétaprózott ellátórendszer túl drága.
Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke viszont figyelmeztet: a mostani változások egyes helyeken a betegeket és az orvosokat is a magánellátásba kényszeríthetik. Szijjártó László, a Győr-Moson-Sopron megyei elnök is azt mondja lapunknak: a közellátások szűkítésének az lehet a következménye, hogy csak a súlyos betegek és a szegények maradnak az állami rendszerben, a többiek kénytelenek lesznek a magánegészségügy szolgáltatásait megvásárolni. „A kórházi osztályok politikai alku mentén alakuló bezárása, orvosok vezényelgetése egész régiókra lehetetleníti el az ellátást” – fogalmaz Álmos Péter alelnök. Az emberek pedig kapkodják a fejüket, milyen kórházi átalakításról is van szó. Hiszen konkrét terveket nem jelentettek be.
Úgy tudjuk, március elsején jön a következő állomás, amikor egyes kis kórházakról kiderül, mit terveznek velük. Marad-e az intenzív ellátás, nyitva lesz-e hétvégén is a szülészet és gyerekosztály, vagy onnantól a megyei kórházba kell menni? Az ügyeleti ellátást sok helyen eddig külsős orvosokkal szervezték meg, az önkormányzatok is a zsebükbe nyúltak ennek érdekében, de a reform részeként már nem fizethetnek extrabért az 50 vagy akár 150 kilométeres utazást is felvállaló kisegítő doktoroknak. A helyi kis létszámú osztályokon pedig az orvosok, nővérek létszáma nem elég a hétvégi és éjszakai folyamatos ügyelet biztosításához.
Az új rend azon az elven nyugszik, hogy a kis kórházak működése túl drága. A Komlói Egészségcentrumban például az 1000 ellátandó lakosra jutó finanszírozási összeg közel 11 millió forint, az edelényi kórházban több, mint 6 millió forint, míg több megyei kórházban csak 2 millió forint körül alakult a Belügyminisztérium adatai szerint. Vagyis egy megyei kórházban háromszor-ötször annyi beteget lehet ellátni ugyanannyi pénzből, mint egy „drágább” kisvárosiban. A kormányzat elképzelései szerint ezért a pénzek a kisebb ellátóegységektől a nagyobbak felé áramolnának a költséghatékonyság jegyében.
A kisebb városokban fő szabályként a szülészet mellett az egynapos sebészet maradna és a sürgősségi ellátás, emellett több ápolási feladatot kapnának az államtitkárság tervei szerint. (A szociális szférának átadandó részlegekről itt írtunk.)
Nem mondják ki, de ebből az következik, hogy a többi osztállyal nem terveznek. Az orvosokat – és a betegeket – oda irányítanák, ahova a megyei kórház szükségesnek gondolná. A szabad orvosválasztás megszüntetése a terv szerves része.
Az elképzelést nem vitatták meg a kamarával, a helyi politikusokat az OKFŐ megyei szervei győzik meg a tervek helytállóságáról. A betegek számára újabb lökés lehet a fizetős egészségügy felé a szabad orvosválasztás vége. Ezt láttuk már a szülészetek esetében: a hálapénz tiltásával együtt a szabad orvosválasztás is megszűnt, ennek következtében pedig megugrott a magánszektor forgalma.
Takács Péter szeretné elérni, hogy szűnjön meg az a jelenlegi helyzet, amelynek során például a klinikai onkológia a valós költségeknél 35 százalékkal többet kap egy-egy beteg ellátásáért, a pszichiátria pedig 36 százalékkal kevesebbet. Ez volna a legfontosabb intézkedése, mert senki sem tehet róla, hogy jól vagy rosszul fizetett betegsége van, a kórházak kényszerűen mégis ez alapján ítélik meg, hogy hozza vagy viszi a pénzt az intézményből. Egyelőre azonban még nem állnak készen ennek a bevezetésére, óriási munka és rengeteg pénz kell hozzá.
Az orvosok életére az is hatással lesz, ha megszüntetik a közreműködői szerződéseket. Több ezren nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként vesznek részt a gyógyításban. Ami azt jelenti, hogy saját vállalkozásuk szerződik ügyeleti ellátásra, ultrahangvizsgálatra, egy-egy speciális műtéti formára, vagy szakrendelések megtartására. A reform részeként szolgálati jogviszonyba akarják késztetni az összes közfinanszírozott ellátásban részt vevő orvost. A kamara nélkül ez is egyszerűbb lehet.
3. A magánellátáshoz való viszony – jön egy állami kiegészítő biztosító?
Kormányzati cél: szakmai körökben óvatosan kommunikálják, hogy valamit kezdeni szeretnének az egyre erősödő magánegészségüggyel. Megkezdték „a két szféra ellenőrzött, transzparens együttműködésének előkészítését”.
Indok: A privát szektor elszívja az orvosokat és a fizetőképes, nem túl súlyos kórságokban szenvedő betegeket. Az állam a jelek szerint nem tudja fenntartani a jelenlegi formában az intézményeit, a lakossági pénzeket viszont elszívják a magánkórházak.
Ez az elképzelések legbizonytalanabb pontja, de több jel is arra utal, hogy korábbi álláspontjuk felülvizsgálatára készülnek:
- Jenei Zoltán, az országos kórház-főigazgató (okfő) a Magyar Kórházszövetség múlt heti rendezvényén az orvos-beteg találkozások költségeihez való hozzájárulási díj bevezetéséről beszélt, és egy ennek költségeit álló kiegészítő biztosítás lehetőségéről.
- Az okfő megemlítette, hogy nem tartja ördögtől valónak „egy köztes, állami felügyelettel vagy tulajdonban létező kiegészítő pénztár létrehozását a NEAK felügyeletével adókedvezménnyel támogatva, munkáltatói befizetések mellett”. A pénztár a hosszabb távú tervek szerint az állami és a magánegészségügytől is vásárolna szolgáltatásokat.
- Az egészségbiztosító az egészségügyi adatfelhő (EESZT) és a Nemzeti Protézis Regiszter adatai alapján vizsgálja az állami és a magán egészségügy piaci arányát egyes orvosi területeken.
A nőgyógyászati szakrendeléseken például már túlsúlyban van a magánellátás. A csípőprotézis-műtéteknél pedig az látszik, hogy 2021-ben hozzávetőlegesen az ellátott betegek negyede fizetős volt.
Mondani sem kell, hogy a kötelező biztosítás mellett egy második pillérként megjelenő állami kiegészítő biztosító mekkora fordulatot hozna. Megjelennének a kiegészítő díjak az állami intézményekben, és fontolgatják, hogy a hosszabb távon a magánellátókat is beengedjék az állami szférába.
Svéd Tamás, a kamara titkára szerint választás elé kerültek: vagy továbbra is asszisztálnak a kormány látszategyeztetéseinél vagy felemelik a szavukat a betegek magánegészségügybe kényszerítése ellen. Most arra kérik kollégáikat, újítsák meg kamarai tagságukat, hogy együtt határozottan léphessenek fel a céljaik érdekében, és vegyék elő a letétbe helyezett önként vállalt túlmunka-megtagadásról szóló iratokat. (A letétbe helyezést korábban nyomásgyakorlásként kívánták használni a tárgyalásokhoz.) Kincses Gyula szerint azonban ez már nem lehetséges. A kamarával kapcsolatos előterjesztés ugyanis azt jelzi – utal A tanú című filmre –, hogy noha tárgyalás még nem is volt: ez már az ítélet.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
