Nagyon közel lehet Bahmut eleste – helyzetkép a 372. napon
Ha Bahmutot nem sikerül a következő napokban felmenteni, a város elveszett. Az Egyesült Államok számára „nincs a három legfontosabb prioritásban”, hogy vadászgépeket adjon Ukrajnának. Mást viszont ismét adott, s közben felpörgött a bolgár lőszergyártás is. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 372. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Ha Bahmutot az ukránoknak nem sikerül a következő kb. egy-másfél napban felmenteni, a város elveszett.
- Újabb amerikai katonai segélycsomag mellett a bolgár lőszergyártás is nő.
- Az amerikaik szerint nem prioritás az, hogy Kijevnek repülőgépeket adjanak át.
- Orosz közlés szerint intenzívebbé váltak az Oroszország, illetve a megszállt Krím területén végrehajtott ukrán (drón)támadások.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán erők a visszavonulás lehetőségére utalnak Bahmutból. Visszavonulási parancsot kaphatott a védők számára taktikai légifelderítést drónokkal biztosító egység, a kárpátaljai származású Magyar Róbert által vezetett, ún. „Magyar madarai”. Március 3-án reggel ukrán katonák megkezdték a várost észak-déli irányban kettéosztó Bahmutka folyón található átkelők felrobbantását – ezen egységeket az elmúlt napokban az orosz támadások Bahmut keleti részében a folyóhoz szorították. Éjjel az oroszok rakétával lerombolták a Hromovét [Хромове] Bahmuttal összekötő hidat, így Bahmuttal relatíve biztonságos összeköttetés már csak a város nyugati külvárosában található Hromove és az attól nyugatra található Ivanivszke [Іванівське] közötti, körülbelül három kilométer széles sávban futó földúton keresztül lehetséges. Ezen kistelepülések feletti ellenőrzés megszerzéséért harcok folynak. Az agresszor erői támadásba fejlődtek fel északnyugati irányban, a Bahmutot Sziverszkkel összekötő M03-as autóút mentén, illetve elérték Csasziv Jar északkeleti külvárosát is – ezen keresztül zajlik Bahmut ellátása. Az oroszok délről, illetve – gyülekezési körletük nyugati irányú kiterjesztése céljából – a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatornától [Канал Сіверський Донець—Донбас] Kosztjantinivka [Костянтинівка] irányában is újrakezdték a Csasziv Jar elleni támadásokat.
Február 28-án és március 3-án – a Bahmut térségében lévő helyzetet kommentálva – Hanna Malar, Ukrajna hadügyminiszter-helyettese elmondta: az ún. wagnerista zsoldosegységekben keletkezett óriási veszteségek miatt ezeket a reguláris orosz hadsereg katonái voltak kénytelenek a harcmezőn felváltani. Malar elismerte, hogy a térségben a katonai helyzet „feszült és komplikált”: az ellenség számbeli fölényben van, azonban a megszállók veszteségei jelentősen nagyobbak lehetnek a védőkénél. A politikus kiemelte, hogy a Bahmut térségben folyó harcok folytatásáról szóló döntésnek katonai, és nem politikai jellege van, s emlékeztetett arra: azon információk terjesztése, melyek szerint a városnak nincs stratégiai jelentősége s az, hogy a település kitartó védelme Kijev politikai döntése volt, mind annak az orosz műveletnek a része, amelynek célja az Ukrajnának szánt fegyverszállítások megzavarása.
Az orosz erők Avdijivka környékén megnövelték tevékenységük intenzitását, s a várostól északra és nyugatra található ukrán állásokat támadták. Ugyanúgy újrakezdték támadáskísérleteiket a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben is: itt az oroszok fő célja továbbra is az, hogy a védőket Marjinka nyugati részéből kiszorítsák – ezen orosz törekvés Sziverszktől délre és keletre, illetve Kreminnától nyugatra is célként jelenik meg. Luhanszk és Harkiv megyék közös közigazgatási határvidékén a helyzet továbbra is tisztázatlan. A források egy része szerint az oroszok a védőket Kupjanszk irányában visszaszoríthatták, s harcok folynak a város északkeleti külterületén fekvő településeken. Ukrán értékelés szerint március 1-jén harcokra került sor: a nap folyamán az oroszok több mint 170 támadást hajtottak végre – kétszer annyit, mint február 28-án vagy március 2-án.
Február 28-án az oroszok különböző eszközök felhasználásával célzott támadást hajtottak végre a Poltavai és Szumi megyékben található ukrán energetikai infrastruktúra ellen. Március 2-án a Zaporizzsja elleni rakétatámadásban lakóépület semmisült meg, legalább öten meghaltak. Az orosz rakéták főleg Donyeck megye ukrán kézen lévő részében hullanak az ukrán hadsereg hátára (Csasziv Jarra, Druzskivkára [Дружківка], Kramatorszkra), illetve Harkiv megyében Kupjanszk térségére, ahol szintén összecsapások folynak. Az agresszor tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatja a támadásokat és a bombázásokat, a harctérségen kívüli állandó célpontok továbbra is Harkiv, Nikopol és Ocsakiv – a három település környékével egyetemben. Az orosz fél arról számolt be, hogy február–március fordulóján intenzívebbé váltak az Oroszország ukrán határ menti megyéiben, a Krasznodari határterületen, illetve a megszállt Krímben található létesítmények (a Jejszkben [Ейск] található repülőtér; illetve a félsziget nyugati és déli részén fekvő települések) ellen végrehajtott ukrán dróntámadások.
Március 3-án Washington új, 400 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot jelentett be – ebben elsősorban lőszer (többek között a HIMARS-rakétavetőkből indítható GMLRS irányított rakéta, a Bradley gyalogsági harcjármű fegyverzetéhez tartozó lőszer), illetve kísérőhidak található. [Ford kieg.: „A kísérőhíd a műszaki csapatok által használt mobil hadihíd, amely elsősorban az utánpótlás szállítását végző járművek akadálymentes haladását szolgálja. Ezek a mobil hadihidak képesek együtt haladni a gépkocsioszlopokkal, ebből ered a kísérőhíd elnevezés.”] A német Rheinmetall konszern vezérigazgatója megerősítette: 212 millió dollár értékű szerződést teljesítenek – ennek keretében az ukrán hadseregnek két rövid hatótávolságú Skynex légvédelmi rendszert szállítanak le, a tervek szerint egy éven belül. A Rheinmetall az észt DefSecIntel vállalattal együttműködésben megkezdhette a SurveilSPIRE utánfutóra szerelt automatizált felderítőrendszerek leszállítását Kijevnek. Az ukrán hadsereg számára 35 éves szünet után a bolgár Kosztenecben működő Terem gyár újrakezdte a 122 mm-es lőszer gyártását; a bolgár Szopot [Сопот] városában található VMZ (Vazovszki Masinostroitelni Zavodi; Вазовски Машиностроителни Заводи – a legnagyobb, Ukrajnát ellátó bolgár lőszergyártó) hatnapos munkahetet vezethetett be.
Február 28-án az Egyesült Államok Kongresszusa előtt tartott felszólalásában Colin Kahl, az amerikai védelmi minisztérium védelempolitikáért felelős államtitkára elmondta: habár Ukrajna számára ezek prioritást jelentenek, amerikai értékelés szerint a harci repülőgépek „nem foglaltatnak bele a három legfontosabb prioritásba” (ezek: légvédelmi rendszerek, tüzérségi rendszerek, illetve páncélozott fegyverek). Régebbi típusú amerikai F–16-osokat Ukrajnának legkorábban másfél év múlva tudnának rendelkezésre bocsátani (újakat 3-6 éven belül), s még 36 gép átadása is 2-3 milliárd dollárba kerülhet – ezen időkeretben azonban az ukrán hadsereg számára sürgősen szükséges lőszer elfogyna. Maga Kahl sem értett egyet Kijev 128 repülőgép átadásáról szóló felvetésével: arról tájékoztatott, hogy az amerikai légierő értékelése szerint hosszútávon Ukrajnának 50–80 eszközre lesz szüksége. Mindezeken felül szerinte „értelmetlen” az ukrán pilóták F–16-osokra történő kiképzését megkezdeni abban a helyzetben, amikor ők más repülőgépeket (Tornadókat, Gripeneket vagy Mirage-okat) is kaphatnak. Március 2-án Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter bejelentette: Párizs még mindig vizsgálja a Mirage 2000-es repülőgépekre történő kiképzés megkezdését, illetve ezen eszközök átadását Kijevnek. Másnap Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a német Bild napilapnak adott interjújában bejelentette: Ukrajna a Nyugattól két–három repülőgéptípust kap.
Vaszil Maljuk, az SzBU vezetője február 28-án elmondta: az invázió kezdete óta az orosz különleges szolgálatok 360 ügynökét leplezték le. Elismerte, hogy Oroszország évtizedek óta ágyazta be saját ügynökeit az állami szervekbe, az ortodox egyházba, illetve a védelmi ipari komplexumba, s hozzátette: az SzBU több mint 64 ezer büntetőeljárást indított az Ukrajna ellen folytatott orosz katonai agresszióval összefüggésben – ebből 24 ezer kapcsolódik a háború szabályainak és szokásainak orosz erők általi megsértéséhez. Maljuk szerint az oroszok a kritikus infrastruktúra, illetve állami hivatalok létesítményei ellen naponta legalább tíz kibertámadást hajtanak végre – a tavalyi év februárja óta több mint 4500 ilyen támadást jegyeztek fel.
Február 28-án Vlagyimir Putyin az FSzB állománygyűlésén vett részt. Kiemelte, az FSzB mint intézmény közvetlenül vesz részt a különleges katonai műveletben, „nem szokványos műveleti feladatokat” teljesítve az ellenség vonalai mögött, s azt is: a következő hónapok során folytatni fogják a Fegyveres Erők illetve az Oroszországi Föderáció Nemzeti Gárdájának támogatását – beleértve ebbe műveleti jelentőségű információk átadását. A következő fontos feladat a „Donbasz és Novorosszija lakosai bizalmának” elnyerése érdekében a műveleti potenciál megerősítése lesz, illetve az orosz–ukrán államhatáron fokozott ellenőrzés fenntartása: a légierő által támogatott, az FSzB-hez tartozó határőrség, illetve a Fegyveres Erők és a Roszgvargyija olyan műszaki akadályokat emelhetnek, amelyek diverzánscsoportok behatolását akadályozzák meg Oroszország területére. Putyin szerint a nyugati különleges szolgálatok jelentős aktivitása okán kiemelten fontos a kémelhárítás munkájának megerősítése, s a katonai struktúrákból és biztonsági szervekből, védelmi ipari vállalatokból, a felhasznált technológiákról, illetve a hadsereg számára leszállított fegyverekről és felszerelésekről kiszivárgó információk miatt ezek szoros védelmét is elrendelte. Az orosz elnök rámutatott, hogy az elmúlt egy évben megnőtt a terror- és szélsőséges bűncselekmények száma – ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy a Nyugat az Oroszország destabilizálását célzó illegális struktúrák felélesztésére törekszik.
Március 2-án az Oroszországi Föderáció Brjanszki területének kormányzója bejelentette: az orosz–ukrán határon fekvő Ljubecsane [Любечане] falu térségében diverzánstámadásra került sor – ennek következtében két civil meghalt és egy 11 éves fiú megsebesült, amikor egy személyautóra nyitottak tüzet. Putyin az incidenst „neonácik” által elkövetett „terrortámadásként” írta le. Az FSzB „fegyveres ukrán radikálisok elpusztítása” céljából folytatott tevékenységet, s röviddel ezután azt jelentette: a diverzánsokat „visszaszorították” Ukrajnába, ott pedig tüzérséggel lőtték őket. Minderre reagálva Mihajlo Podoljak, Ukrajna elnöki hivatalvezetőjének tanácsadója elmondta: az ukrán diverzánsokról szóló sztori klasszikus és célzott provokáció, az orosz hatóságok félelemben akarják tartani saját lakosságukat, s igazolni akarják a háború folytatását. Podoljak ugyanakkor arra utalt, hogy nő az „orosz partizánok” aktivitása. Ugyanilyen szellemben kommentálta az indicenst Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, aki bejelentette: az Oroszországi Föderációban növekszik az „orosz antifasiszta büntetőosztagok” mozgalma. Danilov nyilatkozata után a támadásért az ukránok oldalán harcoló Orosz Önkéntes Alakulat vállalta a felelősséget – az ő verziójukban 45 önkéntes két gyalogsági harcjárművet támadhatott meg, s megsebesíthetett egy orosz határőrt. Ezeket a híreket Andrij Juszov, az ukrán katonai titkosszolgálat képviselője megerősítette, s rámutatott: „a szabad oroszok” azok, akik fegyverrel a kézben harcolnak az orosz rezsimmel.
Március 1-jén Oleh Nyikolenko, az ukrán Külügyminisztérium szóvivője arra az orosz dezinformációs kampányra figyelmeztetett, amely szerint Ukrajna állítólag hasadóanyagok felhasználásával, a Transznisztriával közös határ (sic!) közelében készít elő provokációt. Ilyen, az orosz propagandagépezet támogatását élvező üzenetet korábban Marija Zaharova, az orosz külügyi tárca szóvivője terjesztett.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Bahmut védői egyre nehezebb helyzetben vannak. Legnagyobb valószínűség szerint már kimerítették azokat az erőket, amelyek még február vége előtt lehetővé tették számukra lokális ellentámadások végrehajtását. Ezek az erők kizárólagosan védekezésre koncentrálnak, őket az agresszor hadserege újabb és újabb állásokba, szisztematikusan szorítja vissza. Bahmut utolsó utánpótlási útvonalának fizikai elvágásával (a híd lerombolásával) nem pusztán az utánpótlás bejuttatása, hanem a városból történő kimenekítés is problémássá vált, mindezen felül a helyi földutakon való közlekedést az időjárási helyzet (olvadás) nehezíti. A hidak lerombolása és a légifelderítést biztosító egységek kivonása azt jelzi, hogy az evakuálásról szóló döntést de facto már meghozták (Bahmutból még februárban kivonták a nehézfegyverzetet). Ennek ellenére azt kell feltételeznünk, hogy az ukrán hadvezetés még mindig megengedi, sőt (ahogy azt Hanna Malar védelmi miniszterhelyettes nyilatkozatából kiderül) feltételezi a város megtartásának lehetőségét – ennek azonban egyetlen módja az, ha a következő pártucat órában sikeres ellentámadást hajtanak végre. Akkor, amikor a város felmentésének megkísérlése késik, a védekezés további elhúzódása Bahmut teljes bekerítésével érhet véget – ennek következtében pedig a városból annak utolsó védőit lehetetlen lesz kivonni.
- A Brjanszki területen bekövetkezett fegyveres incidens körülményei továbbra sem világosak. Erre Putyin az FSzB állománygyűlésén, az ellenséges diverzánscsoportok elleni határvédelemnek szentelt beszéde után két nappal került sor – ez arra utalhat, hogy a végrehajtott, „sikeres” diverzánselleni műveletet az orosz különleges szolgálatok szervezték meg saját hatékonyságuk demonstrálása céljából. Putyin gyors reakciója (ő korábban az Oroszország területén végrehajtott támadásokat nem kommentálta) arra utalhat: az orosz vezető a „neonácik” oldaláról kifejtett fenyegetés légkörét akarja fenntartani annak érdekében, hogy igazolja az Ukrajna elleni agresszió szükségességét. Az ukrán fél reakciója pedig (amely a Putyin-ellenes „partizánok” növekvő aktivitásáról szóló tézist propagálja) kísérlet az orosz üzenet megzavarására illetve a gyengülő orosz rezsim narratívájának felépítésére, s alááshatja az FSzB-nek az incidens „terrorjellegéről” szóló verzióját – az orosz önkéntesek ugyanis a reguláris erők katonáit, és nem civileket támadhattak meg.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: lakóház romjain tűzoltók Zaporizzsjában 2023. március 3-án, miután orosz rakétatámadás érte a délkelet-ukrajnai várost (MTI/AP/Andrij Andrijenko)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
