Érkeznek a lengyel és szlovák MiG-29-esek Ukrajnának – helyzetkép a 386. napon
Az oroszok Bahmut központjában lehetnek, nő a nyomás a szomszédos Csasziv Jaron és Konsztjantinivkán. Szlovákia és Lengyelország MiG–29-es vadászgépeket ad át Ukrajnának, és érkeztek további nyugati fegyverfelajánlások is. Folytatódó ukrán partizánakciók a megszállt területeken. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 386. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok Bahmut központjában lehetnek. A várostól nyugatra nő a nyomás Csasziv Jaron és Konsztjantinivkán – illetve Avdijivkán is, itt az oroszok a település egyik fontos utánpótlási vonalát vághatták el.
- Bahmut jelentőségével kapcsolatban az ukrán és amerikai értékelés gyökeresen eltér.
- A Donbasz északi részén Sziverszk helyzete válhat a közeljövőben nehézzé.
- Szlovákia és Lengyelország MiG–29-es vadászgépeket ad át Ukrajnának.
- További nyugati fegyverfelajánlások történtek (kisszámú harckocsi, légvédelmi és tüzérségi rendszerek, lőszerek), illetve szélesedik az ukrán haditengerészet újjáépítését célzó koalíció is.
- Az UkrOboronProm elkezdte a szovjet típusú harckocsik által használt lőszer gyártását is.
- Több mint 14 milliárd dollárral nő az ukrán költségvetés kiadási oldala – ennek több mint 96 százaléka védelmi kiadás. A legfontosabb prioritás a légvédelem és a tüzérség működésének biztosítása.
- A megszállt területeken az ukránok továbbra is követnek el partizánakciókat.
Részletes helyzetkép:
A Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] keleti oldalán, a Bahmuttól nyugatra fekvő dombháton kialakított ukrán védelmi vonalhoz közeledve az orosz erők a Szlavjanszkba tartó M03-as autóút mindkét oldalán előrehaladást értek el. Az ukrán erők Csasziv Jartól északkeletre és délre az agresszort megállították, azonban egyre nagyobb problémáik adódnak az utánpótlás eljuttatásával a településről Bahmutba – ahol a városközpont irányában az oroszok szintén előrenyomultak. Miután orosz egységek az Avdijivkától északra található Krasznohorivkát [Красногорівка] elfoglalták, a korábban az Avdijivka fő ellátási vonalaként funkcionáló vasútvonal térségében harcok folynak. Legnagyobb valószínűség szerint a vasutat már nem lehet használni, a védőknek pár alacsonyabb rendű út áll rendelkezésére Avdijivkától nyugatra. Az ukrán hadsereg a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben, Vuhledar déli külvárosában, illetve Kupjanszktól északkeletre újabb támadáskísérleteket verhetett vissza. A Kreminna és Liman közötti helyzetről ellentmondásos információk érkeznek – itt a Zserebec folyó keleti partján harcok folynak. Az orosz támadások iránya azt jelzi, hogy Sziverszktől délre, keletre és északra széles támadósávot alakítanak ki. Orosz források szerint március 15-én az ukrán erők harcfelderítést kísérelhettek meg két irányban, a Zaporizzsja megyében található Orihivtől [Оріхів] délre. [Ford. megjegyzés: a harcfelderítés célja, hogy az ellenséges tűz alapján pl. az ellenség állásainak helyét, reagálásának hevességét és idejét stb. meg tudják határozni.]
Az ukrán vezérkar szerint a védők állása ellen végrehajtott orosz támadások gyakorisága csökkent. Ez a március 13-án és 14-én tapasztalt kilencven–százas szintről március 15-ére és 16-ára hetven–hetvenötre esett vissza, azonban ez a szám még mindig jelentősen magasabb, mint ami januárban és február elején volt (ekkor napi maximum ötven támadásra került sor). Az agresszor aktivitásának felét a bahmuti térségben hajtják végre.
Március 14-én Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka kiemelte: Bahmut védelmét célzó műveletnek kiemelt stratégiai jelentősége van, s az a teljes fronton stabilizálja a helyzetet. Korábban Zelenszkij elnök a katonai felsővezetéssel tartott megbeszélést, ezen Bahmut további védelmének szükségességét erősítették meg. Március 15-én Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter – a Bahmutért folyó harcok jelentőségét firtató kérdésre válaszolva – azt állította, hogy az „Zelenszkij elnök harca”. Austin korábban úgy nyilatkozott: Bahmutnak inkább szimbolikus mint műveleti jelentősége van; a város eleste nem szükségszerűen jelentené azt, hogy egyszerűbbé válik az agresszor offenzívája.
Az oroszok újrakezdték a Donyeck megye délnyugati részében található ukrán hátország elleni rakétatámadásokat – ezek fő célpontja az elmúlt napokban Kramatorszk volt. Március 14-én orosz rakéták hullottak Odessza megyében, a közvetlen a tengerparton található Zatokára [Затока], március 15-én pedig Harkivra is. Az agresszor tüzérsége és légiereje a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is folytatja a támadásokat és bombázásokat. Kosztjantinivkát [Костянтинівка] tömegtűzzel lőtték – a település a Bahmut védőinek hátában található egyik fő közlekedési-utánpótlási csomópont. A harctérségeken kívüli orosz tüzérségi támadások fő célpontjai továbbra is Herszon és az azt körülvevő települések, illetve Ocsakiv térsége. Az ukrán erők többek között az agresszor Donyeck városában, illetve Mariupol közelében található katonai létesítményeit lőtték tüzérséggel.
Március 14-én Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy Lengyelország saját MiG–29-eseit négy-hat héten belül átadhatja Ukrajnának. Március 16-án Andrzej Duda köztársasági elnök a Petr Pavel cseh államfővel folytatott találkozóján megerősítette: az első négy repülőgép a következő napokban Ukrajnába érkezik. A fennmaradó pártucatot jelenleg szervizelhetik, s átadásra készíthetik elő. Március 17-én a szlovák kormány döntést hozott tizenhárom MiG–29-es Ukrajnának történő átadásáról – ezt Eduard Heger kormányfő jelentette be.
Március 15-én került sor az Ukrajnát katonailag támogató államok kontaktcsoportjának (az ún. Ramstein-csoport) tizedik ülésére. Lloyd Austin, az ülés levezető elnöke emlékeztetett arra: a szövetséges államok összesen több mint 150 Leopard 1-es és Leopard 2-es harckocsit ajánlottak fel. A NATO a találkozón részt vevő főtitkára, Jens Stoltenberg kiemelte: a szövetségesek készek az ukrán hadseregnek több légvédelmi rendszert, páncélozott fegyvert és lőszert átadni. Az ülés során a kanadai védelmi miniszter bejelentette: közel nyolcezer 155 mm-es tüzérségi lőszert, tizenkét (meg nem nevezett típusba tartozó) légvédelmi rakétát, illetve 1800 darab, 105 mm űrméretű harckocsiágyúhoz tartozó kiképzőlőszert adnak át Ukrajnának; egyúttal megerősítette azon korábbi híreket is, amelyek szerint négyről nyolcra emelik a Lengyelországban megszervezendő zászlóaljba átadandó négy Leopard 2A4-esek számát – illetve azt is, hogy a hozzájárulást műszaki támogató járművel egészítik ki. Az eszközök Ukrajnába a következő hetekben érkezhetnek meg. A spanyol védelmi tárca vezetője már a találkozó után erősítette meg: hatról tízre emelik az ukrán hadseregnek átadni tervezett Leopard 2A4-es harckocsik számát.
Március 14-e és 16-a között más országok is új katonai támogatási csomagokat jelentettek be. Hollandia két, Alkmaar típusú aknavadász hajó, M3 típusú kétéltű komp- és pontonhidak, illetve rádiólokátor-állomás átadását jelentette be (a hajók 2025-ig érkezhetnek Ukrajnába). Dánia többek között 12,7 mm-es géppuskákat, légvédelmi rakétákat, tüzérségi lőszert, illetve „nagymennyiségű” harckocsiaknát, Észtország mesterlövész-puskákat és tüzérségi lőszert, Litvánia pedig 155 mm-es tüzérségi lőszert kíván átadni. Az új német katonai segélycsomagban többek között ötezer 155 mm-es tüzérségi lőszer; ismeretlen számú, ilyen kaliberű irányított lőszer; illetve a MARS II rakéta-sorozatvetőhöz tartozó lőszer található. Belgium 240 darab Volvo katonai teherautó átadását jelentette be – ezek első példányai Ukrajnába a következő héten érkezhetnek meg.
Március 16-án a svéd kormány megerősítette, egyben pontosította az Archer típusú, gépjármű-alvázra szerelt 155 mm-es önjáró lövegek átadásáról szóló korábbi híreket – Stockholm nyolc Archer átadásáról döntött (januárban a svéd média 12 átadásáról cikkezett), ezekből kettőt pótalkatrészként használhatnak. A svéd parlament jóváhagyásra vár a tíz Leopard 2A5-ös harckocsi átadásáról szóló kormánydöntés. A támogatás összértékét 537 millió euróra becslik, Svédországból a fegyverek Ukrajnába pár hónap múlva érkezhetnek meg. Ugyanaznap a francia védelmi miniszter megerősítette: Ukrajnába érkeztek az első AMX–10RC páncélozott felderítőjárművek (ezek Kijevbe küldését február 17-én jelentették be). Az ukrán katonai hírszerzés 30 darab modernizált „lengyel–ukrán” Oncilla 4×4 páncélozott gépjármű átvételét jelentette be.
Az UkrOboronProm ukrán állami fegyverkonszern arról tájékoztatott, hogy megkezdték a harckocsiágyúkhoz tartozó 125 mm-es lőszer gyártását [ford. kieg.: ez szovjet eredetű harckocsik űrmérete] – ezek első tételét már le is szállíthatták. Ukrajna védelmi minisztériuma azt emelte ki, hogy az UkrOboronProm korábban a 82 mm-es és 120 mm-es aknagránátok, utána pedig a 122 mm-es és 152 mm-es tüzérségi lőszerek gyártását kezdte meg. A gyártás a konszern munkásainak részvételével Ukrajna területén kívül történik (ennek helyét nem közölték).
Március 14-én Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára visszautasította a Washington Post azon állításait, amelyek szerint a kiképzett katonák elvesztése miatt az ukrán hadsereg harcképessége romlik, s hogy mindez a tavaszi ellentámadást veszélyezteti. Március 16-án a 46. Önálló Légiszállítású Dandár parancsnokságát felmentették – a katonai vezetők az amerikai újságnak veszteségeikről szóló információkat adtak át, azt állítva: a dandár 500 főt kitevő zászlóaljában százan meghaltak, négyszázan pedig megsebesültek. Az ukrán Légideszant-csapatok sajtószóvivője azt állította: a dandárparancsnokságnak nem engedélyezték az újságírókkal való érintkezést, a parancsokság által átadott információkat pedig túlzónak tartotta.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ugyanúgy március 14-én emelte ki a haditengerészet újjáépítésében részt vevő nemzetközi „tengeri koalíció” kibővülését, s hozzátette: ehhez legutoljára Nagy-Britannia és Hollandia csatlakozott. Emlékeztetett arra is, hogy Törökországban elkezdték az ukrán haditengerészet számára megrendelt két korvett közül az első példány építését. Korábban tengeri egységeket az Egyesült Államok és Belgium adott át. A holland védelmi miniszterrel Odesszában tartott találkozón Reznyikov bejelentette: 2025-ben Amszterdam két Alkmaar típusú aknavadászhajót ad át a Fekete-tengeren futó hajózási útvonalak megvédésére, 2023 második felében pedig megkezdődik az ukrán haditengerészek kiképzése.
Március 13-án az ukrán kormány elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az állami költségvetés kiadásait 537 milliárd hrivnyával (körülbelül 14,6 milliárd dollárral) növeli. Denisz Smihal miniszterelnök pontosította: a kiadások nagy részét (több mint 518 milliárd hrivnyát) a biztonsági és védelmi szektor számára különítették el – ebbe beletartoznak a hadsereg kiadásai, illetve a katonai és különleges felszerelés-beszerzések is. Március 14-én a kijevi hatóságok bemutatták a 2023-as év kiemelt tevékenységeiről szóló tervet – a biztonsági szférában ez a lőszergyártás növelésére, a magánszektor a védelmi ipar fejlesztésébe való bevonására, a külföldi partnerekkel a fegyver- és katonai felszerelés beszerzésében és legyártásában folytatott további együttműködésre, a hadsereg drónokkal történő felszerelésére (ebbe beleértve a hazai gyártásúakat), a védelmi termékek integrált beszerzési rendszerének létrehozására, illetve a felszabadított területek aknamentesítésére terjed ki. Március 15-én az ukrán védelmi tárca olyan listát tett közzé, amely a hadsereg a fronton elérendő sikerének garantálásához szükséges eszközöket tartalmazza. Azt hangsúlyozták, hogy az országnak mind védekező-, mind támadófegyverekre szüksége van – fontossági sorrendben a HIMARS és MARS II rakétakilövőkhöz tartozó rakétákra, 155 mm-es lőszerre, 120 mm-es aknagránátokra, légvédelmi rakétákra, páncéltörő rakétákra, légi indítású eszközökre, kamikázedrónokra (loitering munition), illetve 105 mm-es és 125 mm-es harckocsilőszerre.
A megszállt területeken megnövekedett az ukrán diverzánscsoportok aktivitása. Március 13-án megtámadhatták Vitalij Hurát, az ún. Herszon megyei közigazgatás Nova Kahovka-i helyettes vezetőjét. A kollaboráns megsebesült, autója felrobbantásáért az Ates partizánosztag vállalt felelősséget. Az egységet 2022 szeptemberében állították fel, soraiban olyan ukránok és krími tatárok vannak, akik az orosz erők, illetve a megszállóval együttműködő személyek elleni támadásokra koncentrálnak.
Március 14-én Melitopolban a helyi kollaboráns Ivan Tkacs meghalt, amikor autóját felrobbantották – Zaporizzsja megyében ő szervezte meg az orosz katonák frontvonalra szállítását. Március 16-án Rosztov-na-Donuban [Ростов-на-Дону] tisztázatlan körülmények között tűz ütött ki az FSzB határőr-szolgálatának épületében – lőszer- és üzemanyagraktár robbant fel.
Március 14-én Kijevben 12 év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélték azt a férfit, akit hazaárulással, bérgyilkosság kitervelésével, illetve illegális fegyveres- és terroristaszervezetben való részvétellel vádoltak. A Luhanszk megyei lakost az orosz katonai hírszerzés szervezte be, s azt a feladatot kapta, hogy szervezze meg az egyik ukrán katonai egység parancsnokának meggyilkolását. A gyilkosság „próbafeladat” lehetett egyéb gyilkosságok elkövetése előtt (többek között Reznyikov miniszter és Kirilo Budanov hírszerzési vezető neve merült fel) – a ő életük kioltásáért több mint száz-százezer dollárt kaphatott volna. A férfit 2022 augusztusában a Volhíniai területen található Kovelben [Ковель] vették őrizetbe.
A Kijev megyei hatóságok március 14-én arról tájékoztattak, hogy a fővárosban a közvetlen harcok veszélye minimális – mindezért az ellenőrzőpontok és műszaki akadályok (kihasználatlan betontömbök, homokzsákok) egy részét lebontották – arra azonban felhívták a figyelmet, hogy ez nem az erődítések teljes eltávolítását, pusztán azok számbeli korlátozását jelenti. Az erődítéseket korszerűsítették is, mindezzel a kijevi közlekedési helyzet javulhat.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A MiG–29-es vadászgépek átadásáról szóló lengyel és szlovák döntésnek fontos politikai vonatkozása van. Ezek lesznek az első olyan gépek, amelyek képesek az agresszor repülőgépeinek, illetve rakétái egy részének lelövésére, s melyeket az ukrán hadsereg partnereitől hivatalosan kap. 2022-ben Kijev Lengyelországból több ilyen repülőgépet kapott alkatrészként – ugyanúgy, ahogy több országból nagymennyiségű cserealkatrészt is a korábban az ukrán légierő tulajdonában lévő repülőgépekhez (mindez lehetővé tette a harcokban megsérült gépek élettartamának meghosszabbítását). Kijev legnagyobb valószínűség szerint partnereitől már kapott harci repülőgépeket (SzU–25-ös csatarepülőgépeket). Amiatt azonban, hogy lehetetlen légiharcba bocsátkozni az ellenséggel (az Ukrajnának átadott SzU–25-ösök kizárólag földi célpontokat tudnak támadni), ezeket az információs térben nem teljes értékű légitámogatásként kezelték.
- A lengyel és szlovák MiG–29-esek a fronthelyzetet nem változtatják meg. A két ország összesen kevéssel több mint 30 gépet tud átadni – ezek közül párat pótalkatrészként fognak kezelni [olv.: a harcokban megsérülő gépek további bevetéséhez szükséges alkatrészeket ezekből szedik ki, ezeket „kannibalizálják”]. A MiG–29-eseknek egyértelműen korlátozottabbak a képességei az agresszor repülőgépeihez (főleg az SzU–27-es családba tartozó többfeladatú vadászgépekhez), sőt még a az ukrán légierő által korábban használt MiG–29-esekhez képest is. (A szovjet utódállamok erőit a repülőgép 9–13-as típusával szerelték fel – ezek nagyobb tüzelőanyag-kapacitással és megnövelt lokátor-zavarvédelemmel rendelkeznek –, a Szovjetunió európai szatellitállamainak légierői pedig a 9–12-es exportváltozatot kapták.) A több mint harmincéves szolgálat alatti elhasználódás, illetve a pótalkatrészek hiánya (a pótalkatrész-készletek többségét korábban már átadták Ukrajnának) azt is jelenti, hogy harci körülmények között az odaajándékozott MiG-ek egy része egyszer használatos gép (sic!) lehet. Az ukrán Légierő-parancsnokság ebből nem csinál titkot, s még mindig számít a MiG–29-eseknél modernebb, megfelelően karbantartott nyugati vadászgépek – elsősorban amerikai F–16-osok – beszerzésére.
- Az ukrán erők nem hagynak fel a megszállt területeken végzett diverzánsakciókkal. Ezek célpontjai a helyi kollaboránsok, illetve a megszálló által elfoglalt létesítmények. Habár Kijev nem ismeri el az Oroszország területén található infrastruktúra elleni támadások elkövetését, nem lehet azt kizárni, hogy az ezen infrastruktúra elpusztításával összefüggő további akciók szintén az ukrán különleges szolgálatok aktivitásának megnyilvánulásai. Annak ellenére, hogy a diverzió és a szabotázs nem nagymértékű, a megszállt területeken végzett diverzánstevékenység megnehezíti, hogy az ellenség stabil helyzetet tartson fenn a front hátában, illetve elrettenti a potenciális kollaboránsokat. Az egyesével végrehajtott akciók, illetve azok folytatásának veszélye pszichológiai nyomást gyakorol a megszállókra és azok támogatóira, s megnöveli az elfoglalt területek megtartásának költségét – a rendfenntartó erők számbeli megerősítését teszi ugyanis szükségessé.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán rendőr fedezékben egy találatot kapott lakóépületnél a donyecki régióban levő Avdijivkában 2023. március 17-én (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
