Avdijivkát is harapófogóba zárják az oroszok – helyzetkép a 389. napon – Válasz Online
 

Avdijivkát is harapófogóba zárják az oroszok – helyzetkép a 389. napon

OSW
OSW
| 2023.03.20. | OSW

Avdijivkánál hamarosan hasonló helyzet állhat elő, mint Bahmutnál: az oroszok lassanként körülzárják a várost, amit azonban az ukrán erők nem adnak fel. Bahmuttól nyugatra most a domborzat is segíti a védőket, de maga a város egyre inkább menthetetlennek látszik. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 389. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Bahmut körül a helyzet nagyjából változatlan, de a városon belül az oroszok újabb negyedeket foglaltak el északon és délen is, az utóbbi oldalról támadó alakulataik már a város központját is elérhették (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

Az M03-as autóút mentén az ukrán erők az orosz előrenyomulást megállították – itt az elmúlt napokban az agresszor hadserege nem ért el előrehaladást, az oroszok elakadtak az őket Szlavjanszktól és Kramatorszktól elválasztó dombháton elakadtak. A védők a Hromovét [Хромове] Csasziv Jarral összekötő közúttól is visszanyomták őket, azonban ettől Bahmut ellátásának lehetősége érdemben nem növekedett. Az ukránok hatékonyan verhették vissza a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugati oldalán, Kosztjantinivka [Костянтинівка] irányába végrehajtott orosz támadás-kísérletet. Az oroszoknak sikerült az ukrán egységeket Csasziv Jar
irányába, a településtől északra és északkeletre (fenti sorrendben Hrihorivkánál [Григорівка] és Bohdanivkánál [Богданівка]) nem jelentős mértékben visszaszorítani, illetve Bahmutban további előrehaladást elérni.

Az ukrán vezérkar jelentései szerint az agresszor az Avdijivkától északra található vasútvonalat elvágta, és behatolt a település északnyugati külterületébe (az ukránok jelenleg Berdicsi [Бердичі] térségében védekezhetnek). A támadók déli irányból, Szjeverne [Сєверне] térségében is megismételték az itt lévő ukrán állások elleni támadást (maga Szjeverne Avdijivkától nyugatra fekszik). Avdijivkától nyugatra továbbra is a védők ellenőrzése alatt áll egy tíz kilométer széles sáv – a város ennek a sávnak a közepén, Orlivkán [Орлівка] keresztülfutó fő ellátási útvonalát azonban orosz tüzérségi tűz érte.

Avdijivka körül egyre szorosabbá válik az orosz harapófogó, északon Krasznohorivka elfoglalása után most az oroszok Veszele községet is megszállták (forrás: Militaryland.net)

Sikertelenül fejeződhettek be azon további orosz támadáskísérletek, melyeket Marjinka nyugati részén, Sziverszktől keletre, Kreminnától északnyugatra, illetve Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határvidékén, Novoszelivszke [Новоселівське] térségében hajtottak végre. Ukrán katonai források szerint a védők állásai ellen indított ellenséges támadások összesített száma a március 17-i napi százas szintről március 19-ére napi hatvanháromra csökkenhetett. Ez a szám azonban Bahmut térségében nőtt: innen huszonhétről tájékoztattak – két nappal később pedig harmincöt összecsapásra került sor az ellenség hadseregével. Ugyanúgy növekedett az Avdijivka és Marjinka térségében végrehajtott támadások száma is – itt az utolsó számadat (21 támadáskísérlet) március 17-i. Orosz források arról számoltak be, hogy az ukrán erők további harcfelderítési kísérleteket hajthattak végre Zaporizzsja megyében (főleg Orihiv [Оріхів] térségében), illetve diverzáns-felderítőtevékenységet végeztek Harkiv és Luhanszk megye közigazgatási határán (főleg Kupjanszk térségében). [Ford. megjegyzés: a harcfelderítés célja, hogy az ellenséges tűz alapján pl. az ellenség állásainak helyét, reagálásának hevességét és idejét stb. meg tudják határozni.]

Az oroszok által március 18-án, Shahed–136/131-es drónokkal végrehajtott korlátozott célú támadásban Dnyipro városának északkeleti elővárosában, Novomoszkovszkban [Новомосковськ] lévő üzemanyag-raktárat, illetve a Lemberg megyei Javoriv térségében nem pontosított (valószínűleg a javorivi gyakorlótéren található), „nem lakhatási célból használt létesítményeket” ért találat. A védők a tizenegy, támadásban részt vevő drónból tíz, vagy tizenhatból tizenegy lelövéséről tájékoztattak (előbbi adat az ukrán hadsereg Vezérkarától, az utóbbi a Légierő-parancsnokságtól származik). Az oroszok Zaporizzsja, illetve a Donyeck és Harkiv megyékben található ukrán állások háta ellen is újabb rakétatámadást hajtottak végre (fenti sorrendben – ismét – Kramatorszk, illetve Velikij Burluk [Великий Бурлук] vált célponttá). Az agresszor tüzérsége és légiereje a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatta a támadásokat és bombázásokat. Március 18-án a helyi ukrán parancsnokság arra utalt, hogy Herszon megye felszabadított részében februárhoz képest csökkent az ellenséges tüzérségi támadások száma: napi hatszázas (sic!) szintről napi 260–280 tüzérségi lövedékre – ennek oka az oroszoknál fellépő lőszerhiány lehet. Március 19-én a napi tüzérségi támadások száma újfent, közel négyszáz kilőtt lövedékre emelkedett. Az ukrán tüzérség többek között a Herszon megye megszállt részén fekvő Novotrojicke [Новотроїцьке] térségében lévő ellenséges csapatösszevonást pusztíthatta el.

Március 17-én a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC; International Criminal Court) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Maria Lvova-Belova [Мария Алексеевна Львова-Белова], a gyermekjogokért felelős elnöki biztos ellen – őket azzal vádolják, hogy felelősek Ukrajnában végrehajtott háborús bűncselekményekért, konkrétan ukrán gyerekek Oroszországba történő deportálásáért. Minden olyan állam, mely részese az ICC Római statútumának, jogilag köteles Putyin őrizetbe vételére és bíróság elé állítására (a Statútumot aláíró 123 ország közül csak 60 ratifikálta a dokumentumot). Zelenszkij elnök a bíróság döntését történelminek, illetve olyan fordulópontnak nevezte, mely közelebb hozza az Ukrajna elleni agresszió lezárását. Az ukrán katonai hírszerzés véleménye szerint Putyin letartóztatási parancsa növelni fogja az orosz politikai eliten belüli megosztottságot.

Március 18-án és 19-én Putyin demonstratív látogatást tett a megszállt Szevasztopolban és Mariupolban. Az útnak információs műveleti jellege volt; célja 1) annak megmutatása, hogy Putyin közvetlenül vesz részt a háborús erőfeszítésekben tevékenységben, illetve 2) azon félelmek eloszlatása, hogy Ukrajna hamarosan ellentámadást indít.

Március 18-án Putyin aláírta azt a törvényt, mely Oroszországban egyszerűsíti az orosz útlevéllel rendelkező személyek számára az ukrán állampolgárság érvénytelenítését. Az elfogadott változtatásoknak megfelelően az érvényesség azzal a nappal megszűnik, amikor az érintett személy a releváns nyilatkozatot az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumához benyújtja. Ettől a pillanattól kezdve a kérelmet benyújtó személyt Oroszországban nem fogják Ukrajna állampolgáraként elismerni – ugyanekkor ezen személynek tartózkodnia kell az ukrán dokumentumok használatától. Ugyanezen a napon Oroszországban életbe lépett az a törvény, mely 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja „a különleges [katonai] műveletben részt vevők diszkreditálását”. Nem pusztán a reguláris hadsereg vagy a katonai felsővezetés, hanem az ún. „wagnerista” egységek kritizálását is tiltják.

Március 18-án Hanna Malar ukrán védelmi miniszterhelyettes bejelentette, hogy a mozgósítottakat előzetes felkészítés nélkül nem küldik a frontra, egyben rámutatott arra: az orosz propaganda olyan, valótlan információkat terjeszt, mely diszkreditálja a mozgósítás folyamatát – s azt állítja, hogy a frissen behívottakat azonnal, kiképzés nélkül küldik Bahmut térségébe. Valójában a katonai szolgálatot nem teljesített mozgósítottakat olyan kiképzőközpontokba irányítják, ahol a közkatonák és altisztek kiképzését rövidített terv alapján, de azonos színvonalon végzik. Malar hozzátette, hogy a nőket kényszerrel nem sorozzák be a hadseregbe – még az orvosokat sem.

Március 19-én az Állami Kommunikációs Szolgálat arra figyelmeztetett, hogy orosz hekkerek rosszindulatú kódot juttatnak be a kalózportálokon elérhető szoftverekbe. A fenyegetés terjedését az segíti elő, hogy a Szovjetunió bukása után létrejött államok rendszergazdái licensz nélküli szoftvereket használnak – beleértve ezekbe operációs rendszereket is. A feltört programok telepítésével a felhasználók az orosz hírszerző szolgálatoknak hozzáférést biztosítanak az általuk használt számítógépes eszközökhöz.

A domborzati térképen látszik az az észak-déli irányú dombsor Bahmut és Kramatorszk között, amely Donyeck megye északnyugati részének utolsó természetes védvonalát alkotja. Ez a vonulat a védőket segíti, az oroszok előretörése amiatt állt meg Bahmuttól nyugatra.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: az ukrán Különleges Műveleti Erők (OFOR) 214. brigádjának páncélosa a bahmuti körzet határát jelző tábla mellett 2023. március 16-án (fotó: Ignacio Marin / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna