Uniós lőszer Ukrajnának, szétlőtt orosz drónszállítmány – helyzetkép a 391. napon
Bahmutot még mindig nem sikerült az oroszoknak körülzárniuk. Az ukránok a Krím-félszigeten az oroszok utánpótlását szállító vasúti infrastruktúrát támadták, s telibe kaphattak egy Kalibr manőverező robotrepülőgépeket szállító szerelvényt. Az EU 17 tagállama döntést hozott a tüzérségi lőszerek Ukrajnának történő megvételéről és legyártásáról. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 391. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Bahmutot még mindig nem sikerült az oroszoknak körülzárniuk, a térségben a megszállók aktivitása csökkent (de még mindig jelentős). Az oroszok a front többi szakaszán is támadnak, változó eredménnyel.
- Az ukránok a Krím-félszigeten az oroszok utánpótlását szállító vasúti infrastruktúrát támadták, s telibe kaphattak egy Kalibr manőverező robotrepülőgépeket szállító szerelvényt.
- Ukrán közlés szerint nagyon jelentős az ukrán tüzérségi eszközök elhasználódása.
- Az EU 17 tagállama döntést hozott a tüzérségi lőszerek Ukrajnának történő megvételéről és legyártásáról – vagyis nem Magyarország volt az egyetlen, aki kimaradt az aláírók sorából.
- Az amerikaiak új fegyverszállítási csomagot jelentettek be; a nehézfegyverzet egy része vagy úton van, vagy már megérkezett Ukrajnába.
- Az oroszok törvénymódosítással megemelték a katonák önkéntes megadásának büntetési tételét; az ukránok megpróbálják orvosolni a fronton harcoló egységeknél fellépő tiszthiányt.
Részletes helyzetkép:
Március 22-én éjjel az oroszok újabb támadást hajtottak végre Shahed–136/131 kamikázedrónok felhasználásával, mely következtében nem meghatározott infrastrukturális létesítmények sérültek meg a Zsitomir és Kijev megyékben. A materiális káron felül legalább négy fő meghalt, több mint huszan pedig megsebesültek. Az ukrán Vezérkar szerint a védők a támadásban részt vevő 21 drónból 16-ot lelőttek. Március 21-én este egy orosz vadászrepülő géppár Odessza ellen indított rakétatámadást – két rakétát lelőttek, a városban azonban károk keletkeztek. A Donyeck megyében az oroszok folytatták a többek között Szlavjanszk ellen végrehajtott rakétatámadásokat: március 20-án és 21-én összesen 19 rakétát indíthattak. Az ellenséges tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve a Harkiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is folytatta az ukrán erők állásai, illetve azok háta elleni támadásokat és bombázásokat. A harctérségeken kívüli fő célpontok továbbra is Herszon, illetve a Dnyeper folyó jobb partján [nyugati oldalán] fekvő, az agresszor által ellenőrzött területekkel szemközti települések maradtak.
Március 20-án ukrán, drónokkal végrehajtott diverzánstámadás következtében megsérült a vasúti infrastruktúra sérült meg a Krím-félszigeti Dzsankojban [Джанкой], mely a fő vasúti csomópont a félsziget északi részén. Megerősítették: több létesítményben (kocsiszínben, a vasút biztonsági szolgálatának épületében, anyag- és üzemanyag-rakárban), illetve az elektromos hálózatban keletkeztek károk.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint egy Kalibr [manőverező robotrepülőgépeket] szállító vonat semmisült meg. Az ukrán Vezérkar arról tájékoztatott, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta utánpótlását (beleértve ebbe a fent említett eszközöket) Szimferopolon keresztül szállítják; Dzsankojon keresztül az agresszor a Herszon és Zaporizzsja megyékben állomásozó erőinek utánpótlását küldik – elsősorban Melitopolba. A dzsankoji támadás után a megszálló hatóságok a városban kijárási tilalmat vezettek be.
Március 22-én Szevasztopol megszállók által kinevezett kormányzója arról számolt be, hogy vízfelszíni drónok [unmanned surface vessel] használatával az ukránok sikertelen diverzánstámadás-kísérletet hajtottak végre a Krím-félszigeten. A hatóságok elismerték, hogy röviddel a támadás után egyes helyi rádióállomások valótlan közleményeket kezdtek sugározni a Krím közelgő evakuálásának szükségességéről. Az incidens arról árulkodik, hogy a katonai műveletet az ukránok pszichológiai tevékenységgel egészítik ki, mely megnöveli a veszélyérzetet a megszállt területek lakosai körében.
Az ukrán Vezérkar szerint újfent megnövekedett a védők állásai ellen indított orosz támadások száma – március 20-án 120-ra, március 21-én pedig 114-re. A leghevesebb harcok továbbra is Bahmut térségében folynak – azonban a helyi ukrán parancsnokság szerint az orosz támadások intenzitása csökkent, március 20-án pedig az agresszor összaktivitásának nem egész egynegyedét tette ki. Az ukrán erőknek sikerülhetett visszaverni a Szlavjanszkba tartó M03-ás autóút mentén, a Csasziv Jartól északra és északkeletre, illetve a Bahmuttól délnyugatra végrehajtott további ellenséges támadáskísérleteket. Az ukránok arról is beszámoltak, hogy a Kosztjantinivka [Костянтинівка] keleti külterületén fekvő Predtecsine [Предтечине] térségében, illetve Avdijivkától észak- és délnyugatra is visszaszorították az agresszort. A források egy része szerint az orosz hadsereg először támadhatta az utóbbi települést délnyugati irányból.
Sikertelenül érhettek véget az Avdijivka és Horlivka között nyugati irányban, a Donyeck városától nyugatra fekvő kiszögellésben, a Sziverszktől keletre, a Kreminnától délnyugatra, illetve a Luhanszk és Harkiv megyék közös közigazgatási határán indított orosz támadások. A források egy része szerint azonban az oroszok területeket foglalhattak el Harkiv megyében, Dvoricsna [Дворічна] térségében, az Oszkil folyó keleti partján.
Március 21-én az Ukrán Fegyveres Erők Verzérkara Harcászati Csapásmérő Rendszerekért felelős Főigazgatóságának megbízott vezetője, Szerhij Baranov ezredes arról tájékoztatott, hogy az ukrán hadsereg tüzérségének javítási igényei közel 2000 új ágyúcsőre rúgnak, s a tüzérségi eszközparkot folyamatosan cserélni kell (a Főigazgatósághoz a rakéta- és tüzérségi erők tartoznak). Az ezredes azt is kiemelte, hogy Ukrajna nem tud teljes mértékben lemondani a szovjet eredetű lövegekről – azonban lehetősége van azok modernizációjára, s ezzel közelíteni az eszközök nyugati megfelelőihez azok taktikai-technikai jellemzőit.
Március 20-án, az Európai Unió kül- és védelmi minisztereinek találkozója során döntés született egy hétéves, közös lőszerbeszerzésről és -előállításról szóló program elindításáról, illetve egymillió darab, 155 mm-es tüzérségi lőszer Kijevnek történő átadásához szükséges forrás elkülönítéséről. (A lőszerek kalibere széles skálát ölel fel, mely az 5,56 mm-es [NATO-standard] karabélylőszertől a 155 mm-es tüzérségi lőszerig terjed.) A tagállamok raktáraiból a 155 mm-es kaliberű lőszer Ukrajnának történő beszerzésére 1,04 milliárd eurót különíthetnek el – a Kijev számára új, 155 mm-es lövedékek legyártására pedig további egymilliárd eurót. A források az Európai Védelmi Ügynökségtől (EDA; European Defence Agency) érkezhetnek, magát a lőszert pedig 12 hónapon belül szállíthatják le. A döntést az EU tizenhét tagállama, illetve Norvégia írta alá, a lőszervásárlást és -gyártást illető közös projektből való távolmaradásról szóló bejelentést többek között Bulgária és Magyarország tett. Lengyelország addig távol marad a döntéstől, míg nem tisztázódik a 155 mm-es lőszereket gyártó lengyel vállalat (a Nowa Dęba-ban működő Dezamet) részvétele– március 22-én az EU iparért felelős biztosa látogatást tehet az üzemben.
Az USA ugyanúgy március 20-án jelentett be új, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot: értéke 350 millió dollár – benne többek között a HIMARS kilövőkhöz tartozó rakéták; 155 mm-es tüzérségi lőszer; a Bradley gyalogsági harcjárművekhez 25 mm-es lőszer; HARM radar elleni rakéták; 60 mm-es és 81 mm-es aknavetők a hozzájuk tartozó lőszerrel; AT4 páncéltörő gránátvetők; lőfegyverek, illetve a hozzájuk tartozó lőszerek található(k).
Ugyanezen a napon a norvég védelmi tárca arról tájékoztatott: nyolc darab Leopard 2A4-es harckocsi, illetve négy műszaki mentőjármű érkezett Ukrajnába. A német védelmi miniszter szintén március 20-án jelentette be, hogy az országa által átadandó Marder gyalogsági harcjárművek már úton vannak (Németország 40 darab leszállítására vállalt kötelezettséget). Egy nappal később a brit védelmi miniszter-helyettes azt közölte, hogy a Challenger 2 harckocsikkal együtt szegényített uránt tartalmazó 120 mm-es harckocsi-lőszert is küldenek. (A [brit harckocsikat] Kijev nyárig kaphatja meg.) A Pentagon megerősítette, változás állt be az Abrams harckocsik Ukrajnának történő átadását illető előzetes tervekben: ahelyett, hogy 31 darab, újonnan legyártott M1A2 típusba tartozó járművet szállítanának le (ezeket az ukrán hadsereg legkorábban 2024 elején tudná átvenni), az amerikaiak őszig – vagy egy másik verzió szerint 8–10 hónapon belül – ugyanennyi darab, felújított M1A1-es típusú járművet szállítanak le. Az eredetileg tervezetthez képest korábban érkezhetnek meg Ukrajnába a Patriot légvédelmi rendszerek is. Az ezekre az eszközökre történő kiképzésüket az USA-ban hatvanöt ukrán katona befejezte – s folytatják majd Európában azokon az eszközökön, melyeket pár héten belül Ukrajnába küldenek. Észak-Macedónia egytucat Mi–24-es harci helikopter Kijevbe küldését fontolgatja, illetve megerősítette: a tavalyi évben négy SzU–25-ös csatarepülőgépet adott át Ukrajnának (az eszközöket 2001-ben Kijevtől szerezték be).
Az ukrán katonai hírszerzés értékelése szerint az oroszoknak maximum havi húszezer fő mozgósítására van lehetőségük – ez azonban még mindig nem elégséges a veszteségek pótlására. A hadseregbe besorozottak morálja alacsony, s az ún. záróalakulatok nagyfokú aktivitása figyelhető meg – ezek a katonák a harcmezőről történő nem ellenőrzött visszavonulását [olv.: {pánikszerű} menekülését] akadályozhatják meg. Március 21-én az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bírósága olyan jogszabály-értelmezést fogadott el, mely az önkéntes megadással kapcsolatos büntetőügyek kezelését szabályozza. A katona kizárólag abban az esetben nem kerül csak bíróság elé, ha bebizonyosodik: minden lehetőséget kihasznált, hogy ne kerüljön fogságba. Az önkéntes megadásért háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti [a bakát] – s húsz évig terjedő, amennyiben a katona átáll az ellenséghez (például ukrán oldalon harcoló orosz egységhez csatlakozik)
Március 20-án Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tagadta az ukrán erők veszteségeiről szóló nyugati sajtóinformációkat, melyek szerint azok az agresszió kezdete óta több mint százezer főt tehetnek ki. Hozzátette, hogy a pontos szám kizárólag az ukrán hadsereg és az elnök számára ismert. Danilov szerint a veszteségarány jelenleg 1:7/1:8-hoz, egyes esetekben 1:10-hez (az Ukrán Fegyveres Erők javára).
Március 22-én egy terjedelmes sajtócikkben Danilov arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenség kiterjedt dezinformációs kampányainak árnyékában az információs–tájékoztatási fronton fontos fenntartani az előnyt. Az ellenség az új helyzetekhez rugalmasan alkalmazkodva alakítja az ukránellenes üzeneteket; illetve állandó jelleggel, tömegesen állít elő változatos, a különböző nyugati országokban élő befogadókra szabott tartalmat. Ezek a következő téziseket propagálják: „a nyugati fegyverszállítások az atomfegyverek bevetésének kockázatát jelentik”, „az ukrán hadsereg alacsony morállal bír és nem hatékony”, „az Ukrán Fegyveres Erők hatékonysága csökken, a hadsereg demotivált”, „Európa léte nem lehetséges Oroszország nélkül”, „a Nyugat belefáradt Ukrajnába”. [Az ukrán politikus] rámutatott: a Kreml – [Ukrajna] nyugati partnerei figyelmének elterelése érdekében, illetve azért, hogy pánikot váltsanak ki Európában és az Egyesült Államokban – a nukleáris veszélyre rájátszva próbálja meg a konfliktust egyéb, a Nyugat számára érzékeny területeken is felfűteni. [Danilov mindehhez] hozzátette: egyes európai fővárosokban az Oroszországi Föderáció különleges szolgálatai egyre nagyobb számban szerveznek ukránellenes akciókat – ezekhez marginális társadalmi és politikai mozgalmakat használnak fel.
Március 20-án az ukrán parlament elfogadta „A katonai szolgálatról” szóló törvényt módosító törvényjavaslatot – ez lehetővé teszi tiszti rendfokozat odaítélését azoknak a katonáknak, akik úgy rendelkeznek harci tapasztalattal, hogy nincsenek felsőfokú katonai végzettség birtokában. Az alkalmazott megoldás kizárólag a hadiállapot idején érvényes. A legalacsonyabb tiszti rendfokozat odaítélésének előfeltétele a harctérségben végzett minimum háromhónapos szolgálat, illetve legalább három hónap, tiszti pozícióban eltöltött szolgálat.
Az ukrán kormány szintén március 20-án hagyta jóvá a Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Kijev, Mikolajiv, Szumi, Harkiv, Herszon, Csernyihiv és Cserkaszi megyékben fekvő mezőgazdasági földterületek aknamentesítéséről szóló tervet. A művelet első fázisa több mint ötmillió hektárnyi, veszélyes tárgyat tartalmazó termőföldnyi területről 470 854 hektár (sic!) aknamentesítéséről szól, illetve az itt található fel nem robbant lő- és robbanószerektől való megtisztításról. Első körben az évelő ültetvényeket, illetve a zöldségek vetésére szánt területeket aknamentesítik, s arra jutottak: az erőfeszítések a Mikolajiv és Cserkaszi megyékben található termőterületek aknanentesítésére történő koncentrálása a gazdaságilag leginkább indokolt.
Egy nappal később a kijevi kormány létrehozta az Ukrán Védelmi Ipar állami részvénytársaságot, melyre az UkrOboronProm állami konszern újraszervezésének keretében került sor – az alaptőkét 237 millió hrivnyában (körülbelül hatmillió dollárban) állapították meg. Denisz Smihal miniszterelnök kiemelte: Ukrajna az egyik legpotensebb hadipari komplexum kiépítésére törekszik – s ezért szükséges egy hatékony irányítási modell bevezetése, illetve azon feltételek megteremtése, melyek a fegyver-, lőszer- és hadfelszerelés-gyártással összefüggő beruházókat bevonzzák. Arról adtak tájékoztatást, hogy a konszernbe 137 vállalkozás tartozik (ebből 21 található a megszállt területeken).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az EU a hétéves, közös tüzérségi [lőszer]beszerzést és -gyártást illető program elindításáról szóló döntése a hidegháború vége óta az első olyan, mely az Európa kontinentális részén található államok védelmi ipari potenciálját növeli. Habár a következő jó pár hónapban Kijev lesz a program fő kedvezményezettje, az uniós tagállamok védelmi képességeinek javítása ugyanúgy célja a programnak. Az Ukrajnának egy éven belül átadni tervezett egymillió darab 155 mm-es lőszer azonban nem oldja meg az ukrán hadsereg lőszerhiányának problémáját: március elején Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter havi 250 ezer darab tüzérségi lőszer leszállítását kérte az EU-tól, illetve az ilyen típusú és kaliberű lőszerek egy sikeres ellentámadás lefolytatásához szükséges összigényét havi 594 ezer darabra becsülte (jelenleg az ukrán hadsereg havonta 110 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszerrel rendelkezhet). Ukrajna 155 mm-es lőszert egyéb forrásokból is beszerez – főleg attól az Egyesült Államoktól, mely [saját] lőszergyártását az elmúlt egy évben havi 90 ezerre növelte. Ez még mindig kevés Kijev igényeinek teljesítéséhez. Mindezzel tisztában lévén Ukrajna partnerei kétféleképpen járnak el: lépésről-lépésre növelik a gyártókapacitást, illetve az ukrán katonákat arra képzik, hogy jobban takarékoskodjanak a lőszerrel.
- Az, hogy [az ukrán] parlament elfogadta azt a megoldást, mely megengedi a tapasztalt katonák tiszti rendfokozatba történő kinevezését, ahhoz szükséges, hogy fenntartsák a harctérségekben szolgáló parancsnoki struktúrákat. [Olv.: nagy valószínűség szerint a harcokban kellőképpen nagyszámú, hadnagyi {és attól magasabb} rendfokozatban lévő tiszt esett el ukrán oldalon ahhoz, hogy az egységeket alacsonyabb szinten irányítókat ilyen módon kelljen pótolni. A fókusz a harctéren megszerzett tapasztalatokon, és nem a „papíron” van.] Mivel a békeidős szakirányú képzés szervezetlenné vált, háború idején a felsőfokú formális katonai végzettség elvesztette jelentőségét. A katonák bizalmát általában bíró altiszti kar előléptetése hozzájárulhat a magas morál fenntartásához, azonban szükséges is a parancsnoki karban meglévő veszteségek pótlása miatt.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Egy ukrán katona puskával lő egy orosz drónra Bahmut közelében 2023. március 20-án (fotó: Aris Messinis / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
