Hosszú álomból ébred Somogyszentpál
Somogyszentpált a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tette ismertté azáltal, hogy sikeres pályázata eredményeként a két éve indult Pajta Program egyik helyszínévé válhatott. A kulturális fővárosra vetülő fényből bőven kijut a Balaton-környék 29 településének is, ahol helyi értékekre alapozott, de a kortárs művészetek felé nyitó programok sokaságát élvezhetik egész évben az ott élők és az odalátogatók. A turisztikai élményszerzés mellett azonban a program legalább olyan fontos célkitűzése, hogy a helyi igényeknek megfelelő, hagyományteremtő eseményeket hívjon életre. Mi sem jobb terep erre, mint a Pajta Program által felkarolt, festői szépségű vidéken fekvő, ám meglehetősen hátrányos helyzetű Somogyszentpál. Kis portré egy faluról és polgármesteréről. (Támogatott tartalom.)
Poszáné Szabó Edit. Ezt a nevet érdemes jól megjegyezni. Persze, ha őt kérdezem, feltétlenül azt mondja: inkább Somogyszentpál nevét kell emlékezetünkbe vésni, és rendben van, ez is fontos, de tény, hogy ennek a kis településnek a neve nem érdemelne most reflektorfényt, ha nincs egy polgármestere, aki komolyan veszi a feladatát. Nincs szó egyébként nagy trükkről, csak egy akkurátus, energikus asszonyról, aki – megelégelve a városi életet – férjével együtt beköltözött Kaposvárról férje szüleinek üresen álló somogyszentpáli házába, amelyet addig csak alkalmanként látogatott. Poszáné Szabó Edit az a klasszikus, anyáskodó típus, akinek vérében van a vendéglátás. Imád rendezvényeket szervezni, nyughatatlan természete csak nagyon rövid ideig tolerálta a téli álmát alvó kis település bágyadtságát.
– Fel kellett ráznom a falut! – mondja, amikor arról faggatjuk, mi serkentette arra, hogy beszálljon a polgármesteri székért folyó küzdelembe. A cím elnyerése után, mint egy jó gazdasszony, számba vette a legsürgetőbb feladatokat. Felújította a rettenetesen elhanyagolt óvodát, lelkes csapatot kovácsolt a megfáradt kollégákból, renováltatta az orvosi rendelőt, szociális bérlakásokat építtetett. Idén a kultúrház felújításába fogott bele, amelyre szükség is lesz ebben az évben, hiszen rengeteg terve van még, amelyek nagy részét – hála az EKF Pajta Programjának – most meg is tudja valósítani. Ez a falu ugyanis – egyelőre – hátrányos helyzetűnek számít. Ötven százalékban roma lakosságával feladja a leckét a polgármester asszonynak, hiszen nagyjából 200 tizennyolc év alatti gyerek él a 865 lelkes településen, és a roma–nem roma lakosság viszonyrendszerében bizony nem egyszerű harmóniát teremteni.
– A cigány családokban gyakori a 6-8 gyerek, és azelőtt nem egynél előfordult, hogy mindkét szülő munkanélküli volt, a gyerekek pedig éheztek. Ma már ilyen nincs. Minden családban van legalább egy felnőtt, aki dolgozik, olyannyira, hogy legutóbb, amikor szükség lett volna rá, alig tudtunk összegyűjteni tizenkét közmunkást. Mi is minden nap mentjük az élelmiszert a Pennyből és az Aldiból, a rászorulók megsegítésére. Aki Somogyszentpálon ma azt meri mondani, hogy éhezik, velem gyűlik meg a baja – fenyegetőzik viccesen Edit. Amikor arról kérdezzük, hogyan érte el mindezt, csak megrántja a vállát, és azt mondja:
– Nagyon egyszerűen! Mindenkivel egyenként leültem beszélgetni és elmagyaráztam, hogy még ha le is van tiltva a fizetésük – ami általában elviszi a bevételük egyharmadát –, akkor is többet visznek haza, ha többet keresnek. Ez aztán futótűzként terjedt a faluban – mondja a polgármester, aki hamar elfogadtatta magát a helyi cigánysággal.
– Csak ki kell vívni a tiszteletüket és szeretni kell őket – vallja. Edit – ha ne adj’ Isten veszekedés tör ki két család között – akkor is nyugodt szívvel besétál a perpatvar kellős közepébe és kibékíti a feleket. Biztos lehet benne, hogy nem bántják.
Saját bevallása szerint Somogyszentpál cigány lakosságával és az itt házat vásárló szép számú külföldivel (osztrákok, hollandok, németek, törökök, hollandok, svájciak, szlovének, oroszok) sokkal könnyebben boldogul, mint a nem roma őslakosokkal, akik közül sokan inkább kimaradnak egy-egy kulturális élményből, de nem keverednek a cigánysággal.
– Azelőtt pénzügyesként dolgoztam egy banknál. Ott sem válogattam az ügyfelek között, számomra mindenki egyenrangú volt. Azt viszont megtapasztaltam, hogy vannak jó és rossz emberek és a kettő között nemigen van más. Ez mindenkire egyformán vonatkozik – mondja a polgármester asszony, aki most azon munkálkodik, hogy a falubeliek közt feszülő ellentéteket feloldja. Zenével, közös étkezéssel, mulatsággal. Ezért is ragyogott fel az arca, amikor rátalált a Pajta Programra, amelyre habozás nélkül elküldte a jelentkezést, miután megszavazta a képviselő-testület.
– Nagyon boldog voltam, amikor az interneten böngészve rátaláltam a programra, hiszen most épp a közösségi programok szervezésére van a legnagyobb szüksége a falunak – mondja. Bár a turizmus fellendítése is szempont számára, közel sem olyan fontos, mint a helyi értékek megőrzése. A Belső-Somogyban, a Nagyberek lábánál fekvő település mellett található a Fehérvízi ősláp, ahová a polgármester látogatóközpontot álmodik. Az egykor tót faluban ma még áll néhány zsúpfedeles ház. Somogyszentpált a környező természeti értékek is vonzóvá teszik a turisták számára, akik szívesen veszik igénybe a Balatonfenyvestől ide érkező kisvasutat. Alig negyvennel zakatol el ide, a vadvilágban gazdag, gyönyörű tájon át, amelynek a faluval való közvetlen kapcsolatát a hajnalban kertekben legelésző szarvasok és a holdvilágnál gágogó vadludak nyomai jelzik.
– Néhány éve kisvasúti falunapot rendezünk, amelynek látogatottsága egyre nő. Elsősorban zenei programokkal igyekeztünk idevonzani a turistákat, akik első évben csak fél órára, a másodikban már egyre tovább maradtak, tavaly pedig már el sem akartak menni – meséli büszkén Poszáné Szabó Edit, aki a Pajta Programban nem annyira anyagi, mint inkább kapcsolódási lehetőséget lát. Ennek köszönhetően együttműködésbe kezdhet ugyanis más Balaton-közeli települések vezetőivel és szélesíteni tudja a korábban általa életre hívott, hétfős polgármesteri együttműködést, amely már bejáratottan működik a szomszédos falvakkal. A Pajta Programnak köszönhető az is, hogy idén hat alkalommal tudnak majd drámapedagógia és művészetterápia hétvégét rendezni a faluban; ez nagy érdeklődésnek örvend az amúgy nehezen motiválható gyerekek körében.
– A kihívás a vegyes lakosság összehozásán túl abban van, hogy a telefonnyomkodás helyett igényt tudjunk támasztani a fiatalokban a kultúrára – fogalmaz Edit, aki a Társadalomklinika Egyesület közreműködésével a drámapedagógia eszközeivel, valamint közös főzéssel, társasjáték klubbal, ifi klubbal igyekszik a gyerekeket jó útra terelni.
Iskola nincs, a régi iskolaépületbe négy osztály járt, de ezeket elvitték a szomszédos településre. Esély sincs arra, hogy visszahozzák. Ez legfeljebb egyházi támogatással sikerülhetne, de tanárokat akkor sem tudnának keríteni. Idetalálnak viszont a segíteni vágyó civilek és művészek mellett más jómódú jóakarók is. Egy fiatalember például, aki tavaly hajókázni vitte a gyerekeket a Balatonra, most felajánlotta, hogy két busznyi fiatalt elvisz Budapestre kirándulni.
A falu arculatát egyébként mára igencsak meghatározza, hogy a középületeket ifjú művészek festményei díszítik. Mivel a helyiek közül sokan jelezték, hogy ők is szívesen látnának falfestményeket a házukon, így ez a projekt folytatódik, ráadásul a lakók aktív bevonásával. A nyári programok része lesz egy graffitifal megalkotása mellett azoknak a pályakezdő alkotóknak a kiállítása is, akik letették már a névjegyüket Somogyszentpálon. A Pajta Program részeként május 27-én a Független Színház rendez szabadtéri előadást itt Állati színjáték címmel. Roma Hősök címmel egy másik kiállítás is nyílik, amely a településen nagy számban élő romák és nem romák közötti kapcsolatot kívánja erősíteni.
A Pajta Program azonban ennél jóval szélesebb spektrumban karol fel és generál helyi kezdeményezéseket, elősorban a Balaton északi partjához közel eső településeken. Ahogy Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egy minapi sajtótájékoztatón fogalmazott Veszprémben: annak, hogy hogyan sikerül ez a program, nem csak kulturális tétje van. Mivel a Bakony-Balaton térségbe tartozó több mint 200 településnek körülbelül a kétharmada csatlakozott hozzá, így jó eséllyel egy olyan térség egybegyúrása felé is lökést adhat, amely a turizmus, a gasztronómia, a kreatívipar és a kultúra erején alapuló gazdasági modellt eredményezhet majd.
– A két év alatt felépített, közel harminc településből álló partnerhálózatban a helyi igények kielégítése mellett a turisták odacsalogatása is cél, egyik azonban nem képzelhető el a másik nélkül – ezt már Nagy Krisztián, az EKF kulturális projektmenedzsere mondja, aki szerint gyakori tévedés, hogy pusztán turisztikai célokban fogalmazzuk meg egy régió identitását, hiszen azok az ennél alapvetőbb, helyi kultúrában kell gyökerezzenek. – A turisztikailag releváns célközönség megszólítása akkor lehetséges, ha van helyben egy olyan befogadó, a kultúrát a hétköznapok részének tekintő közeg, amelyre építhetünk egy-egy nagyobb volumenű esemény megrendezésénél is – magyarázza.
– Az EKF Pajta Programjának középtávú törekvése, hogy a környék nagyon változatos, kulturálisan különbözőképpen ellátott térségei kapcsolódjanak, és közös erővel segítsék ezt a területet kreatív régióvá válni, kiépítve itt a minél elterjedtebb és minél minőségibb kultúra eszközrendszerét.
Partneri együttműködésre törekszünk, amelynek harmadik éve vannak bejáratott gyakorlatai. A legfontosabb célkitűzés, hogy a program a helyi közösségeket erősítő minimális vagy éppen hiányzó kulturális szolgáltatások megteremtésétől a magaskultúráig lefedje a térség igényeit – fogalmaz Nagy Krisztián.
A pályázatírás közben a partnertelepülések gyakran szociológiailag is megpróbálják felmérni, hogy mik azok az igények, amelyekre a lakosságnak szüksége van, az angol tanfolyamtól kezdve a táncház szervezésen át a magaskultúra szereplőivel rendezett kerekasztal-beszélgetésekig. A városok, falvak olyasmiben is kérhetnek támogatást, amire egyébként anyagilag nem volna lehetőségük.
– Az ízlésformálás legalább annyira feladata a Pajta Programnak, mint a meglévő igények kiszolgálása. Szeretnénk, ha az itt élők helyben élvezhetnének olyan tartalmakat, amelyek egy fővárosi ember számára könnyen elérhetőek a színháztól a képzőművészeten át a komolyzenéig. A programtervek nagy része egy-egy beszélgetésen alapul, együtt gondolkodunk a pályázat összeállításakor – mondja a projektmenedzser.
A néhol ténylegesen pajtaszínházakban, máshol kultúrházakban vagy szabadtéri színpadokon zajló programok széles kínálatát a VEB2023 EKF honlapján lehet nyomon követni. Azt azonban, milyen láthatatlan eredményekhez vezet a galvanizáló szerepet betöltő Pajta Program a régió településeinek viszonyában és jövőbeli működésükben, egészen másképp tapasztalhatják majd meg az ott élők.
Somogyszentpál lakói is bízhatnak benne, hogy ezentúl nem csak a Balatonfenyvesig vezető földút tervezett leaszfaltozása, de erősebb, kulturális kötelékek is fűzik majd a Balaton-közeli településekhez.
– Szeretnénk, ha úgy kerülne be a köztudatba a falu neve, mint olyan helyé, ahol pezseg az élet – mondja a polgármester asszony, aki, biztosak lehetünk benne, mindent el fog követni annak érdekében, hogy az idén, a Pajta Program részeként megvalósuló rendezvényekből hagyományt teremtsen. Ez a július elsejei, hagyományos tót ételeket és trendi streetfoodokat felvonultató gasztrofesztiválból kiindulva valószínűleg nem is lesz nehéz.
(Ez a cikkünk a VEB2023 EKF támogatásával készült.)
Nyitókép: Veszprém-Balaton 2023
