Ukrán–lengyel fegyverszerződések, dagadó SzBU-botrányok – helyzetkép a 407. napon
Bahmut központjában továbbra is előrehaladnak az orosz erők. Az ukránok egyelőre kitartanak a város védelme mellett. Lengyel fegyverek képezhetik az ukrán szárazföldi erők felszerelésének gerincét, közben Amerika új támogatási csomagot jelentett be. Az SzBU-n belüli botránynak a nagypolitikában is lehetnek következményei. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 407. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Bahmut központjában továbbra is előrehaladnak az orosz erők. Az ukránok egyelőre kitartanak a város védelmének szükségessége mellett.
- A frontvonal egyéb szakaszain jelentős változás nem állt be. Az ukrán oldalon harcoló orosz alegység rajtaütést hajtott végre Oroszországban.
- Ukrán tájékoztatás szerint az oroszok egyre nagyobb számban használnak minimum féltonnás, irányított siklóbombát – Kijevnek ezekre nincs ellenszere. Az oroszok Odesszát, az ukránok Melitopolt lőtték tüzérséggel.
- Zelenszkij elnök varsói látogatására időzítve szerződéskötésekre került sor lengyel és ukrán hadipari vállalatok között – ezek eredményeként lengyel fegyverek képezhetik az ukrán szárazföldi erők felszerelésének gerincét.
- Az amerikaiak új támogatási csomagot jelentettek be.
- Az SzBU-n belüli botránynak a nagypolitikában is lehetnek következményei.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Bahmut központjában fontos létesítményeket (többek között közigazgatási épületeket, illetve a pályaudvart) foglalhattak el, s összeköttetést alakíthattak ki a várost északról és délről támadó alegységek között. Az ukránok azonban a városközpontban még mindig tartanak állásokat, a kijevi parancsnokság és politikai vezetés pedig azt emeli ki: továbbra is érvényben van a Bahmut megvédéséről szóló döntés. Április 5-én Volodimir Zelenszkij elnök azt állította: a visszavonulásról szóló parancsot akkor adhatják ki, ha a további védekezés nagy emberveszteségekkel fenyeget. Másnap a város védelmének szimbolikus súlyát Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára emelte ki: „Tartjuk Bahmutot, mert az a mi hazánk. Ha elkezdünk mindent feladni, Ukrajna nyugati határát érjük el.”
A város környékén az összecsapások sokkal kevésbé intenzívek, az agresszor célpontjai továbbra is a Bahmuttól délnyugatra, a közlekedési csomópont Csasziv Jartól északkeletre, illetve a Szlavjanszkba vezető M03-as autóút térségében található fő ukrán ellenállási gócpontok. Április 6-án – párnapos szünet után – az oroszok folytathatták a támadást a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugati oldalán, Kosztjantinivka [Костянтинівка] irányában. Bahmutban és környékén a védők összesen napi 25–35 ellenséges támadást verhettek vissza.
Avdijivka és Marjinka térségében nem változott a helyzet – itt a védők az elmúlt napokban az összes ellenséges támadást visszaverhették. Donyeck városától északnyugatra (Pervomajszke [Первомайське] térségében), illetve a Kreminnától délnyugatra fekvő, a Sziverszkij-Donyec és a Zserebec folyók által határolt erdőrengetegben azonban nőtt a harcok intenzitása. Itt mindkét fél időszakos előnyhöz juthatott, s visszafoglalhatta korábban elvesztett állásait.
Április 4-én az oroszok Shahed–136/131 kamikázedrónok felhasználásával Odesszát és környékét támadták: ipari létesítményeket találtak el, a védők pedig a várost támadó tizenhét drón közül tizennégy lelövését jelentették be. Az orosz erők megismételték a Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt lévő hátországa elleni rakétatámadásokat – ezek célja például Szlavjanszk volt (a települést újfent támadták). Az agresszor légiereje és tüzérsége a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatta a tüzérségi támadásokat és bombázásokat, a harctérségeken kívüli fő célpontok továbbra is Herszon és a várost körülvevő települések. Többnapos szünet után az oroszok újrakezdhették Nikopol lövetését. A HIMARS-rendszerek felhasználásával az ukrán tüzérség Melitopol lövetését folytatta. Az ukrán hadsereg légierejének parancsnoksága arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz légierő egyre nagyobb számban használ nagy (500 kilogramm és afeletti) tömegű, irányítórendszerrel felszerelt siklóbombát – azt is megjegyezve, hogy eszközök hiányában Ukrajna nem képes ezen bombák elleni felvenni a harcot.
Zelenszkij elnök varsói, április 5-i látogatásán olyan dokumentumokat írtak alá, amelyek alapján Ukrajna lengyel fegyvereket vesz, illetve fegyvergyártásról szólnak. Az ukrán hadsereg 150 darab Rozsomák kerekes páncélozott szállítójárművet, illetve három darab, századszintű Rak tűztámogató elemet (összesen 24 darab önjáró, 120 mm kaliberű aknavetőt a hozzájuk tartozó biztosító járművekkel együtt) rendelhetett, száz darab Piorun [vállról indítható] légvédelmi rakétarendszerrel egyetemben. Azt is megerősítették, hogy Ukrajna a közeljövőben összesen tizennégy lengyel MiG–29-es vadászrepülőgépet kap (négyet márciusban már átvett, négyet most adhatnak át, hatot pedig átadásra készítenek elő). Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szerint Ukrajna végül a teljes lengyel MiG–29-flottát megkaphatja (a már megígért repülőgépek Ukrajnába érkezése után a Lengyel Köztársaság Légierejének legnagyobb valószínűség szerint tizennégy, ebbe a típusba tartozó eszköze marad). A Polska Grupa Zbrojeniowa vállalat, illetve az UkrOboronProm konszernbe tartozó ARTeM cég 125 mm-es (szovjet típusú harckocsik által használt) harckocsilőszer gyártásáról szóló együttműködési megállapodást írt alá – ez azt feltételezi, hogy a lengyel üzemekben új gyártósorokat állítanak fel.
Április 4-én a Pentagon bejelentette a következő, összesen 2,6 milliárd dollár értékű új katonai támogatási csomag részleteit – ebbe főleg nyugati és szovjet kaliberű lőszereket foglaltak bele. A nyugati felszerelés a Patriot-, a NASAMS- és a HIMARS-rendszerekhez tartozó rakétákra; légi indítású precíziós lőszerre; 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszerre; 105 mm-es és 120 mm-es harckocsi-lőszerre; 120 mm-es aknagránátra; 25 mm-es gépágyú-lőszerre; (Javelin és TOW) irányított páncéltörő rakétákra; négyszáz gránátvetőre és kétszázezer darab (nem meghatározott típusú) lőszerre; illetve 3600 kézifegyverre és huszonhárommillió, kézifegyverhez tartozó lőszerre terjed ki. A szovjet eredetű fegyverzet 60 mm-es, 81 mm-es és 120 mm-es aknavetőket illetve a hozzájuk tartozó lőszert; 122 mm-es és 130 mm-es tüzérségi lőszert; a Grad rakéta-sorozatvető rendszerhez tartozó 122 mm-es rakétákat; illetve 23 mm-es és 30 mm-es légvédelmi gépágyúkhoz tartozó lőszert takar. Ukrajna drónelleni harc céljából kilenc darab, 30 mm-es gépágyút; tíz darab, lézeres célzóberendezéssel ellátott C-UAS [Counter-Unmanned Aerial Systems] mobil rakétarendszert; három darab légtérfigyelő radart; nyolc darab üzemanyag-szállító kamiont és 105 darab üzemanyag-szállító pótkocsit; illetve kísérőhidakat is kaphat. [Ford kieg.: „A kísérőhíd a műszaki csapatok által használt mobil hadihíd, amely elsősorban az utánpótlás szállítását végző járművek akadálymentes haladását szolgálja. Ezek a mobil hadihidak képesek együtt haladni a gépkocsioszlopokkal, ebből ered a kísérőhíd elnevezés.”] A fegyverek nagy részét (2,1 milliárd dollár erejéig) az Ukrajnának adandó biztonsági támogatási kezdeményezésből (Ukraine Security Assistance Initiative) fedezik. Ez azt jelenti, hogy a csomag bejelentése alapját képezi a fegyvergyártókkal történő, a felszerelés megvásárlása érdekében folytatott tárgyalások megkezdésének – így a fegyverek Ukrajnába nem a közeljövőben érkeznek meg.
Március 3-án az ausztrál Electro Optic Systems (EOS) fegyvergyártó, illetve az ukrán SpecTechnoEksport vállalat megállapodtak abban: Ukrajna száz darab, távolról irányítható fegyvermodult vesz, 2023–2024-es szállítási határidővel – a szerződéskötés értéke elérheti a 80 millió dollárt. Március 6-án az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma M1A1 Abrams harckocsik Ukrajna számára történő előkészítéséről a General Dynamics Land Systems vállalattal írt alá megállapodást, 27,1 millió dollár értékben – a harckocsik számát nem hozták nyilvánosságra (korábban arról volt szó, hogy Amerika 31 Abramset ad át). A gyártó üzemeiben a munka ez év szeptember 29-én fejeződhet be.
Április 5-én a kijevi Ukrajinszka Bronetechnyika [Українська Бронетехніка] vállalat vezetősége arról tájékoztatott: Ukrajnában újrakezdték a 60 mm-es aknagránátok gyártását – ezek az ilyen kaliberű, klasszikus gránátokhoz képest egyszerűbb kivitelben készülnek. Az ukrán hadsereg az eszközökből eddig százezer darabot kaphatott.
Április 5-én az ukrán SzBU, illetve az Állami Nyomozó Iroda közzétette az Oleh Kulinics SzBU-ezredes (a 2020. októbere és 2022. júliusa között az SzBU krími, herszoni székhelyű igazgatóságának vezetője) és Volodimir Szivkovics [Володимир Леонідович Сівкович] közötti beszélgetések felvételeit. (Szivkovics Viktor Janukovics elnöksége alatt a biztonságért felelős miniszterelnök-helyettes, illetve a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács helyettes titkára volt, 2014-ben pedig Oroszországba menekült.) A beszélgetések a háború kitörése előtt folytak, s főleg az SzBU vezetőségében lévő személycserék ügyeiről szóltak. Az SzBU és az Állami Nyomozó Iroda szerint Szivkovics egyike volt azoknak, akik Ukrajna hatóságainak és különleges szolgálatainak köreiben ügynököket toborzott, s akit egy, az ukrán állam destabilizálásáért és az orosz agresszió előkészítéséért felelős FSzB-sejt irányított. Kulinicsot 2022 júliusában tartóztatták le.
Április 6-án a szerbiai Nišben bírósági ülést tartottak a pénzmosással vádolt Andrij Naumov, az SzBU Belbiztonsági Főigazgatóságának korábbi vezetője és volt dandártábornoka ügyében (az ügyben még nem született ítélet). A tavalyi év február 23-ról 24-re virradó éjjelén Naumov elmenekült Ukrajnából, s ezután Szerbiában őrizetbe vették; nála több mint 700 ezer eurónak (sic!) megfelelő összegű készpénz volt. Nem hivatalos jelentések szerint Naumov kiadatásának lehetőségét fontolgatják.
Ugyanúgy április 6-án történt, hogy – az ukrán katonai hírszerzés (HUR) irányítása alatt működő diverzáns alegység, – az Orosz Önkéntes Hadtest arról tájékoztatott: katonáik orosz területen hajtottak végre rajtaütést. Ezt az a videó bizonyítja, amelyen az látható: orosz önkéntesek tartózkodnak a Brjanszki területen, az államhatáron fekvő Szlucsovszk [Случовск] területén. A diverzió tényét Alekszandr Bogomaz [Александр Васильевич Богомаз] brjanszki kormányzó is megerősítette, aki a csoport létszámát húsz főre becsülte. Ebben a régióban ez a második olyan diverzánsművelet volt, amelyért az Orosz Önkéntes Hadtest vállalta a felelősséget (az előzőre március 2-án kerülhetett sor).
Andrij Szibiha, az ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette: „a stratégiai célok harcmezei elérését” és a félsziget közigazgatási határára való kijutást követően Ukrajna kész a Krím jövőjéről tárgyalni.
Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára becslése szerint az orosz nagy hatótávolságú rakéták száma a kritikus szintre csökkent, az orosz hadipar lehetőségei az ilyen típusú eszközök előállítására pedig korlátozottak. Danilov megjegyezte: ennek ellenére továbbra is fennáll az Ukrajnát érő rakétatámadások veszélye.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Azok a döntések, amelyek az ukrán fegyvervásárlásokat érintették s amelyeket Zelenszkij elnök varsói látogatásán hoztak meg, azt jelentik: a lengyel fegyveripar válik az ukrán szárazföldi erők fő, modern fegyvereket biztosító ellátójává. Ha figyelembe vesszük az eddigi felajánlásokat és a Kijev által megkötött szerződéseket, az ukrán szárazföldi erők által használt, több típusba tartozó fegyverek többsége (155 mm-es Krab önjáró lövegek; Rozsomák kerekes páncélozott szállítójárművek; Rak önjáró aknavetők) Lengyelországból érkezik vagy fog érkezni. (A Krabokból összesen 72 darabot szállítottak és rendeltek meg; ugyanúgy modern fegyvernek kell tekinteni a harminc darab brit AS90-es és a tizennégy darab német PzH 2000-es önjáró löveget is – azonban ezek száma az ukrán hadsereg eszközparkjában legnagyobb valószínűség szerint már nem nő. A Rozsomákokból 150 darab kerül át az ukránokhoz; az amerikaiak 90, régebbi típusba tartozó Stryker szállítójárművet szándékoznak átadni. A 24 darab Rak lesz az első, Ukrajnának átadott önjáró aknavető.) Valószínű, hogy az ukrán hadsereg a fent említett lengyel fegyvertípusok, a Piorun vállról indítható légvédelmi rakétarendszer, illetve a GROT gépkarabély fogja képezni az ukrán hadseregben rendszerbe állított fegyverek gerincét, s ezek megvásárlását folytatni fogják – ez pedig szisztematikusan növelni fogja a lengyel és ukrán hadsereg interoperabilitásának lehetőségeit.
- Továbbra is nyitott kérdés, Ukrajna milyen gyalogsági harcjárművet [IFV; infantry fighting vehicle] választ. Az ukránoknak ebben az évben Svédországtól ötven darab modern CV90-t kellene kapniuk; a közeljövőben pedig 109, relatív modern amerikai Bradley érkezhet (a Németország által átadott Marderek már most elavultak). A jelenleg a piacon legmodernebbnek számító Borsuk [„Borz”] IFV leszállításában az ukrán hadsereg fő versenytársa továbbra is a Lengyel Köztársaság Fegyveres Erői. [Ford. kieg.: lengyel sajtóhírek alapján a lengyel kormány 1400 darab (sic!) Borsukra köt szerződést.] Ahhoz, hogy a Borsukokat esetlegesen mindkét állam beszerezze, a lengyel hadipar gyártási kapacitásának jelentős bővítése szükséges. Ahhoz azonban, hogy az ukránok a CV90-eseket rendeljék meg, a svéd ipar gyártási lehetőségei hasonló mértékű megnövelése szükségeltetik. Az Egyesült Államokon kívül jelenleg egyedül Dél-Korea rendelkezik olyan szabad kapacitással, amely nagyszámú, modern IFV relatíve gyors, Ukrajnába szállításához szükséges. Szöul azonban Kijevnek nem szállít fegyvert (a kivételt az jelenti, hogy beleegyeztek abba: a dél-koreai licensz alapján gyártott alvázakra lengyel részvétellel rászerelt Krab önjáró lövegeket eladják Ukrajnának).
- A Kulinics–Szivkovics-beszélgetések felvételeinek közzététele megerősíti, hogy a háború kitörése előtt az FSzB mélyen beszivárgott az SzBU-ba. Ezen felül arra is utalnak: az orosz ügynökhálózat a kijevi legfelsőbb politikai vezetést célzó félrevezetésének lehet az eredménye, hogy 2022. február 24-én a Krím előterében egyfelől nem volt erős ukrán csapatösszevonás, másfelől védelem nélkül hagyták a stratégiailag fontos földszorosokat és a le nem rombolt hidakat (kiváltképpen a Perekopi-földnyelvet [Перекопський перешийок] és a Csonhari-félszigetet [Чонгарський півострів], illetve a Herszon alatt a Dnyeperen átvezető hidakat). Az SzBU krími igazgatóságának vezetőjeként Kulinics a krími demarkációs vonal neuralgikus szakaszának kémelhárítási védelméért, illetve a félszigeten végzett titkosszolgálati felderítésért felelt.
- Mivel Kulinics és Naumov kinevezése mögött Ivan Bakanov, az SzBU 2019 és 2022 közötti főnöke, Zelenszkij barátja és közeli munkatársa állt, a Kulinics- és a Naumov-botránynak a jövőben politikai következményei lehetnek – mi több, a Kulinics kinevezéséről szóló határozaton az elnök aláírása szerepel. Utóbbi az FSzB tisztképző iskoláját az 1990-es évek elején végezte el, az SzBU-ban 2006-ig szolgált, utána pedig a Janukovics-csapathoz kötődött. Bakanov azonban úgy döntött: visszahelyezi őt a szolgálatba, ráadásul az SzBU krími igazgatóságának felelősségteljes, vezetői pozícióját bízta rá. Zelenszkij elnök politikai felelősségének kérdése (az állam felkészületlen volt a háborúra; az orosz különleges szolgálatok beszivárogtak az SzBU-ba) tavaly Ukrajnában vita tárgyát képezte.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katonák egy BMP gyalogsági harcjárműben a Donyeck megyei Bahmut felé vezető úton 2023. április 3-án (fotó: AFP/Genya Savilov)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
