Bahmut központja már orosz kézen van – helyzetkép a 411. napon
Az ukrán védők a város nyugati részén még tartják magukat, de az oroszok az egyik pályaudvart és a stadiont is elfoglalták. A nyugati szövetségesek újabb fegyverszállításokat jelentettek be, de a tavaszra tervezett ellentámadásról szóló, kiszivárgott amerikai iratok kellemetlenséget okoztak az ukrán vezetésnek, amely kisebbítené is a dokumentumok jelentőségét. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 411. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az egyik bahmuti pályaudvar és a Metallurh stadion az oroszok kezén van, a város nyugati részét még mindig tartják az ukránok
- Az ukrán vezetés megpróbálja kisebbíteni a tervezett ukrán ellentámadásról szóló, kiszivárgott amerikai iratok súlyát
- A lengyelek valószínűleg a hadseregük által jelenleg használt eszközöket is átadhatnak Ukrajnának; a lengyel hadipar újabb megrendeléseket kapott
- Sojgu Lukasenkával találkozott Minszkben
- Mire Ukrajna kizöldül, Kijevbe érkezhetnek Dániából a CAESAR önjáró lövegek; a németek bejelentették az új támogatási csomag részleteit, a bolgárok MiG–29-es vadászgépeket adhatnak át
- Az ukránok várják a képzett katonákat az ukrán idegenlégióba
- Nem kizárható, hogy az oroszok azzal számolnak: a háború 2024-ig elhúzódik
Részletes helyzetkép:
Bahmuton belül a fő védelmi vonal a városközpontot a település nyugati részétől elválasztó vasútvonal mentén fut (az egyik fő védelmi pont a „Bahmut 2” vasútállomás; a centrumban található „Bahmut 1” pályaudvart az oroszok az elmúlt héten elfoglalták). Bahmut nyugati külvárosában Hromovéért [Хромове], illetve a közlekedési csomópont Csasziv Jartól északkeletre folynak harcok (Hromovén keresztül érkezik a védők utánpótlása). Mindkét fél számára váltakozó sikerrel, de Kreminnától délre is folytatódnak a harcok – s ugyanez a helyzet a várostól északnyugatra, ahol az orosz erők Makijivka [Макіївка] térségében a Zserebec folyó vonalának elérésére törekednek. Az agresszor hadserege jelentéktelen előrehaladást érhetett el Avdijivkától északra, Novobahmutivka [Новобахмутівка] és Novokalinove [Новокалинове] között, illetve Marjinka északi és déli külterületein is. Az ukrán vezérkar a visszavert ellenséges támadások összesített számát napi ötven–hatvanra becsüli.
Az orosz rakétatámadások fő célpontja továbbra is az ukrán hadsereg Donyeck megyében található hátországa – az elmúlt napokban rakéták többek között Kosztjantinivkára [Костянтинівка] és Kramatorszkra hullottak; ezen kívül az oroszok április 9-én újabb rakétatámadást hajtottak végre Zaporizzsja, illetve a Harkiv megyében található Velikij Burluk [Великий Бурлук] ellen. Jurij Ihnat, az ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője közölte, hogy a nap során az agresszor körülbelül húsz, különböző típusba tartozó rakétát vetett be – ezeket főleg az Sz–300-as rendszerekből, illetve repülőgépekről indították. Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatja a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Az elmúlt, relatíve nyugodt hét után Csernyihiv megyében újfent megnőhetett az ellenséges tüzérségi támadások gyakorisága. Az elmúlt napokban ideiglenesen Herszon, illetve a Herszon megye felszabadított (bal) partján [keleti részén] fekvő települések lövetésének gyakorisága is megnőtt.
Április 10-én Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes reagált azon sajtóinformációkra, melyek szerint az ukrán hadsereg április-májusban ellentámadásra készül. A politikus azt emelte ki: a katonai műveletek lefolytatásáról és az Ukrán Fegyveres Erők (ZSzU) terveiről (beleértve ebbe az ellentámadást is) hivatalosan kizárólag három személy – Volodimir Zelenszkij elnök, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, illetve Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka beszélhet. Malar kiemelte: a modern háború mindenekelőtt információs háború, minden sajtóinformációt kritikával kell kezelni. Április 11-én Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára bejelentette: a ZSzU vezérkara az utolsó pillanatban fog döntést hozni a tervezett ellentámadás megindításáról, a katonai–politikai felsővezetés az ellentámadás több változatát készítheti elő. Megjegyezte, hogy mindez titkos információ – ehhez öt, meg nem nevezett embernek van hozzáférése. [Ford. kieg.: Április 7-én újabb térképsorozattal jelentkezett az a Twitter-csatorna, mely eddig a háború stratégiai szintjére összpontosított. Azzal együtt, hogy a térképek teljeskörű megértéséhez a NATO egységesített katonai jelölésrendszerének ismerete jól jön, az anyag érdemes a végigböngészésre.]
Április 10-én Reznyikov miniszter is megemlítette az ellentámadás ügyét. Arra mutatott rá, hogy az ellentámadásra való ukrán felkészülésben az időfaktornak van döntő jelentősége, s kiemelte: az idő az agresszor ellen dolgozik – az oroszok készen állhatnak akár hárommillió [sic!] fő halálba küldésére; a háborút pedig semmifajta tárgyalással sem lehet „befagyasztani”. Reznyikov elutasította azon, Nyugatról eredő kritikákat, melyek Bahmut makacs védelmét illetik, véleménye szerint a védekezés mindenekelőtt az agresszort merítik ki (veszteségeik ugyanis „kolosszálisak”).
Április 8-án Zelenszkij elnök bejelentette: Ukrajna Lengyelországgal megállapodást kötött összesen kétszáz darab „Rozsomák” kerekes páncélozott szállítójármű megvásárlásáról (az ukrán elnök varsói látogatása után 150 Rozsomákról, még korábban pedig száz darabról tájékoztattak). Az ukrán államfő kijelentette: az első száz darabot „azonnal leszállítják” (ez arra utal, hogy a szállítójárművek a Lengyel Hadsereg készleteiből kerülnek át), a következő százat pedig „később”. Zelenszkij szerint Lengyelország minden, a harckocsik leszállításával kapcsolatos kötelezettségét teljesítette („különösen a Leopardok vonatkozásában”): az eszközök már megérkeztek Ukrajnába – ez azt jelenti, hogy a még a télen bejelentett, hatvan darab PT–91/T–72M is. Kijev és Varsó megállapodásra juthatott „több mint száz” gyalogsági harcjármű átadásával kapcsolatban is. Egy nappal korábban a lengyel Polska Grupa Zbrojeniowa és az UkrOboronProm bejelentette: a Bumar-Łabędy [sziléziai] üzemében megkezdődött az ukrán T–64-es harckocsik nagyjavítása. Hosszabb távon a gliwicei gyár a Lengyelország által átadott T–72-es és PT–91-es harckocsikat is kiszolgálhatja; magát az üzemet pedig az Ukrajna által a szövetséges országoktól átvett Leopard 2-es harckocsik szervizközpontjaként is számításba veszik.
Április 10-én Reznyikov és Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter közös tájékoztatójukon arról számoltak be, hogy a Franciaország által a dán hadsereg számára legyártott első CAESAR 155 mm-es önjáró tarackok valószínűleg a „következő hónapban” érkeznek meg Ukrajnába. „Nyárig” az ukrán hadsereg a tervezett száz darab Leopard 1-es harckocsi első darabjait is megkaphatja (ezen eszközök nagy része dán többletraktárból származik). A briefing során az átadott fegyverek működtetését illetően Reznyikov ukrajnai munkát ajánlott a „megfelelő engedélyekkel és dokumentumokkal” rendelkező külföldi szakembereknek, s kiemelte: ez az F–16-os vadászgépeket irányítani tudó, háborús szerepvállalásra kész pilótákra is vonatkozik. „Az idegenlégió ajtaja nyitva áll” – mondta az ukrán miniszter.
Ugyanezen a napon Németország az Ukrajnának szánt új támogatási csomag részleteit hozta nyilvánosságra – ebbe „Pionierpanzer 2 Dachs” [„Borz”] műszaki páncélosjárművek, 40 mm-es kaliberű lőszerek, felderítődrónok, mobil antennatornyok, illetve teherautók kerültek. Április 11-én a bolgár védelmi minisztérium megerősítette: megbeszélések folynak MiG–29-es vadászgépek Kijevnek történő átadásáról – azzal a feltétellel, hogy a bolgár légierő azokért cserébe modern nyugati harci repülőgépeket kap. Szófia az Egyesült Államoktól [kieg.: nyolc-nyolc darabos kisebb csomagban] F–16-osokat vásárolt, azonban ezeket 2025-ben vehetné csak át. A bolgár légierő tizenhat MiG–29-es vadászgépet tart hadrendben, azonban ezek közül csak hat bevethető állapotú.
Az amerikai sajtóban többek között az ukrán hadsereg ellentámadásra való felkészítésével/felkészülésével összefüggésben megjelent publikációk Ukrajnában nem váltottak ki élénk vitát. Az állítólagos az USA hírszerző intézményeiből származó kiszivárgást az ukrán sajtó szemlézte, arra azonban a kijevi hatóságok visszafogottan reagáltak. Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a leközölt anyagokat hamisítványnak, illetve „az orosz különleges szolgálatok tipikus játéka” eredményének minősítette; a szivárogtatás célja szerinte válság előidézése a nyugati országok közötti kapcsolatokban, illetve az ukrán ellentámadás meghiúsítása.
Az SzBU újabb, az orosz titkosszolgálattal való együttműködéssel gyanúsított személyek letartóztatásáról adott ki közleményt. Az elmúlt napokban többek között olyan, az alapkiképzésén átesett katonát vettek őrizetbe, aki az elmúlt egy év során az oroszoknak az Odessza megye területén található fegyver- és lőszerraktárakról, a nyugati fegyverszállítmányokról, illetve saját katonai egységének személyi ügyeiről adhatott át információt. Az SzBU azt a személyt is letartóztatta, aki a közösségi médiában álprofilokat hozott létre és adta el azokat – ezeket később az oroszok dezinformációs, a fronthelyzetről szóló művelet lefolytatására használták. Mindezen felül három bűnözői csoportot is felszámoltak, akik kenőpénzért férfiak a mozgósítás alóli felmentését, vagy azok illegális külföldre csempészését szervezték.
Április 10-én Reznyikov miniszter jóváhagyta az ukrán Védelmi Minisztériumban működő, tizenöt fős korrupcióellenes tanács összetételét. Soraiba civil szervezetek képviselői, önkéntesek és újságírók kerültek – őket nyílt, internetes szavazás során választottak ki (Ukrajna minden állampolgára leadhatta voksát). A tanács felállítása az ez év januárjában és februárjában nyilvánosságra került számos esettel függ össze, melyek során a hadsereg számára túlzott áron vásároltak árut – ez politikai válságot okozott Ukrajnában, illetve jelentősen megingatta Reznyikov miniszteri pozícióját.
Szintén április 10-én az ukrán parlament két olyan törvényt fogadott el, melyek az ukrán hadsereg és egyéb fegyveres szerveknek szánt termékek ÁFÁ-ját és vámját törlik el akkor, ha azokat Ukrajnába hadiállapot idején hozzák be. A vám esetében a mentességi kötelezettség a hadiállapot véget követő három évre is kiterjed.
Ugyanezen a napon került sor Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter minszki látogatására. Az Aljakszandr Lukasenkával folytatott találkozó során Sojgu többek között megköszönte, hogy öt katonai gyakorlóteret az orosz hadsereg rendelkezésére bocsátottak, illetve azt is, hogy az orosz tartalékosok kiképzésében belarusz kiképzőtisztek vettek részt.
Olga Romanova, az „Oroszország rácsok mögött” alapítvány [Фонда «Русь Сидящая»] igazgatója szerint az orosz börtönökben folytatják az elítéltek toborzását. Február óta ezt kizárólag a Védelmi Minisztérium alá rendelt szervek végzik, az elítélteket az Oroszország Föderáció hadseregének különböző egységeihez rendelik. Az elmúlt hetekben az eddigi hat helyett tizennyolc hónapos szerződések aláírásának eseteit jegyezték fel – Romanova véleménye
szerint ez a változás abból fakadhat, hogy az orosz vezérkar komolyan számol azzal: a háború 2024-ig elhúzódik.
A Belgorodi és Kurszki terület hatóságai lemondták a május 9-i, hagyományos katonai parádékat – a döntés oka az államhatár menti orosz területeken észlelt nagyfokú ukrán drónaktivitás. Kurszk a határtól száz, Belgorod harminc kilométerre fekszik.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az, hogy Reznyikov miniszter bejelentette: az ukrán idegenlégió „ajtaja nyitva áll”, a tisztek háborús időben történő kinevezését, illetve a területvédő erők egységei vonatkozásában az altisztek gyorsított kiképzését illető döntések meghozatala után újfent megerősíti, hogy az ukrán hadseregnek személyügyi problémái vannak. Az ukrán oldalon a háború kitörése óta többezres nagyságrendben harcolnak főleg a nyugati országokból származó önkéntesek, azonban pusztán egy részük az, akinek hivatásos tiszti vagy altiszti képesítése van – főszabály szerint ők a nemzetközi alegységek parancsnoki pozícióit töltik be. [Ford. kieg.: ez azt jelenti, hogy felettük – pl. nyelvi okokból kifolyólag – kizárólag ukrán parancsnokok állnak.] Ukrajna először 2022 nyarán és őszén szembesült a képzett személyi állomány hiányának problémájával – azután, hogy a katonai formációk (Fegyveres Erők, Nemzeti Gárda, Állami Határőr Szolgálat) összlétszámát egymillió főre emelték. A rákövetkező hónapokban a folyamatot az elszenvedett veszteségek tovább mélyítették, illetve részben az is súlyosbította, hogy a frontról a legtapasztaltabb és legnagyobb potenciállal rendelkező katonák csoportját vissza kellett vonni azért, hogy a lehető legrövidebb idő alatt tudják elsajátítani a nyugati partnerek által átadott fegyverek használatát. A problémát nem szüntette meg az Ukrajnában, illetve a partnerországokban folytatott kiképzés: Ukrajnába történő visszatérésüket követően a Nyugaton kiképzett katonák egy részét ugyanis kiképzőként foglalkoztatják ahelyett, hogy a frontra küldenék őket. Azt, hogy Reznyikov direkt módon említette az F–16-os pilótákat, a partnerekre kifejtett nyomás (ti. egyezzenek bele ezen típusú repülőgépek Ukrajnának történő átadásába) újabb manifesztumaként kell kezelni.
- Az ukrán hatóságoknak az ellentámadással kapcsolatos, visszafogottságot sugalló nyilatkozatai arra utalnak, hogy Kijev megpróbálja visszaszerezni az ellenőrzést a témában a médiában megjelenő információk felett. Figyelemre méltó, hogy az az ukrán katonai hírszerzés egyáltalán nem szólalt meg, mely 2022 és 2023 fordulóján az ukrán hadsereg tavaszi ellentámadását mint az információs hadviselés egyik elemét bevezette a médiatérbe. Az utóbbi napokban az amerikai politikai sajtóban megjelenő témát, az amerikai hírszerzési adatok állítólagos kiszivárgásának az Ukrán Fegyveres Erők műveleti terveire gyakorolt esetleges következményeit elhanyagolhatónak kell tekinteni. Az ukrán ellentámadásról nem az arról szóló információk nyilvánosságra kerülése fog dönteni (attól függetlenül, hogy ezen információk valósak vagy meghamisítottak), hanem az orosz védelem áttöréséhez és a siker eléréséhez szükséges erők és erőforrások összegyűjtése.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az ukrán 95. Légi Támadási Alakulat katonája az orosz állásokat lövi a donyecki régióban 2023. április 5-én (fotó: Genya Savilov / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
