Családbarát kormány? Már a top 5-ben van egy fizetős szülészet – az államiak meg zuhanórepülésben
Soha korábban nem fordult elő, hogy a főváros öt legnagyobb szülészete közé egy magánklinika is bekerüljön, megelőzve olyan jelentős állami intézményeket, mint a Szent János vagy a Szent Margit Kórház. 2022-ben azonban ez is megtörtént, de nem azért, mert a legnagyobb magánszülészetek újra óriásit nőttek volna – inkább az állami szülészetek fogytak el mellőlük. A kormány ugyanis az anyák számára korlátozta a szabad intézményválasztást, ez állította menekülőpályára a várandósokat. Fővárosi szülészeti toplista a 2022-es évről.
Alaposan átrajzolta a tavalyi év a fővárosi szülészetek világát:
- Jelentősen csökkent a budapesti újszülöttek száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, a visszaesés hatszázalékos volt 2021 és 2022 között. Tavaly közel kilencszázzal kevesebb fővárosi baba jött a világra.
- Az állami szülészetek többsége évről évre veszít a súlyából, a magánintézmények viszont egyre erősödnek. A 6 százaléknál, vagyis a babák számának csökkenésénél nagyobb mértékben visszaeső szülészetek kivétel nélkül államiak.
- A TritonLife csoport Róbert Magánkórháza 2021-ben történelmet írt azzal, hogy – a Maternityvel együtt – bekerült a tíz legnagyobb fővárosi szülészet közé. A tavaly még hetedik magánkórház 2022-ben már az ötödik legnagyobb fővárosi szülészetté lépett elő. Egy privátkórháznál ez néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna.
- Jelentősen emelkedett a privát intézményben szülő nők száma, az általunk elért magánkórházak több mint 4200 szülést vezettek le a 2021-es 3450-nel szemben, ez 20 százalékot meghaladó átlagos növekedés. Az egyes intézmények adatai azért nem kiugróak mégsem, mert megjelent egy új piaci szereplő, a Duna Medical Center (DMC). Az anyák és a babák így több intézmény között oszlanak meg. (Az adatok nem tartalmazzák a Medicover számait, mivel a nemzetközi egészségügyi lánc nem szolgáltatott információt lapunknak. Írásunkban nem térünk ki az otthonszülés során vagy születésházban világra jött babák számának változására sem, csak jelezzük, hogy itt is vannak új szereplők.)
- A magánszülészeteket középosztálybeli kismamák tömegei veszik igénybe, korábban viszont ez a nagyon gazdagok ritka kiváltsága volt.
Nézzük meg tehát, hogyan alakult át 2022-ben a fővárosi kórházak rangsora. Módszerünk az volt, hogy az állami és a magánszülészetek adatait évente közös listába rendeztük, és a szülések száma alapján rangsoroltuk az intézményeket. Lapunk ehhez kikérte a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) adatait, és egyenként megkereste a privátszülészettel rendelkező intézményeket. A TritonLife esetében a cég elnöke által korábban közölt 1800-as számot vettük alapul. (A végső adat: 1706.)
Az ábrán jól látszik, hogyan küzdötte fel két-három év alatt néhány magánklinika saját teljesítményét, maga mögé utasítva nagynevű állami intézményeket.
Pedig senki sem szeretne feleslegesen kifizetni 890 000 –1 610 000 forint közötti összeget egy szülésért, valószínűleg nem is tenné, ha úgy ítélné meg, hogy számára és a kisbabájának megfelelő körülményeket biztosítanak az állami ellátás keretein belül is. A legnagyobb hazai magánszolgáltatónál ennyibe kerül ugyanis egy szülés.
Fontos oka van annak, hogy sokan mégis kifizetik: 2021 a legtöbb intézményben a szabad szülészválasztás, 2022 pedig a szabad kórházválasztás megszüntetésének éve volt. A szigorítás hatására anyák ezrei kezdtek el kimenekülni az állami rendszerből, amelynek igénybevételére egyébként a kötelező adófizetés révén térítésmentesen jogosultak.
Az elmúlt két évben gyökeresen átalakult a fővárosi szülészetek világa. 2021-ben a kormány bűncselekménnyé nyilvánította a hálapénz adását és elfogadását, ezzel véget ért a választott orvosok és a nekik csúsztatott borítékok korszaka. A paraszolvencia komoly egyenlőtlenséget hozott létre a szülő nők között, és számos torzító hatása volt, viszont érdekeltté tette a szülészeket abban, hogy versenyezzenek a kismamákért.
A hálapénzt úgy vezették ki a rendszerből, hogy – helyesen – kiirtották a negatív hatásait, de nem pótolták semmivel a pozitív elemeit. Egycsapásra megszűnt a középosztálybeli családoknál az a gyakorlat, hogy már a várandósság alatt a választott orvos gondozta a kismamát, és rendelkezésre állt akkor is, amikor megindult a szülés. Télen-nyáron, éjjel-nappal.
A hálapénz tiltása után erre már nem volt lehetőség, a nőknek az ügyeletes orvosnál kell szülniük. A szabad intézményválasztás 2021-ben még legalább részben megmaradt. 2022-ben azután a közkedvelt szülészeteken éppen ez változott meg.
A vendégségben, út közben, az otthontól távol hirtelen megindult szülést sürgősségi esetként ezután is el kell látni a legközelebbi kórházban, de a normál, hétköznapi eseteket már a lakhely szerinti intézményben fogadják. A fővárosi nők eddig kedvező helyzetben voltak, mert Budapesten tíz közfinanszírozott szülészet is várta őket. A kórházak és a szülészek egy része nem fogadja el, hogy sok nő a háborítatlan szülés híve, szeretné megválasztani, milyen pozícióban vajúdjon vagy szüljön, nem támogatja, ha rutinszerűen hormonokkal siettetik a természetes folyamatokat, vagy minden második nőt megcsászároznak. Mások viszont programozott császármetszéssel, vagy fájdalom nélkül szeretnék világra hozni gyereküket.
A nagyvárosban megvolt a különböző szemléletet képviselő intézmények közötti választási lehetőség. Tavaly viszont egyre gyakoribbá vált, hogy a kórházakban azért kérték el a lakcímkártyát, mert már nem örültek a „vendégszülőknek”. Válaszként a nők barátnőikhez, rokonaikhoz jelentkeztek be – papíron.
Furcsa rabló-pandúr játék kezdődött, éppen egy olyan életszakaszban, amelynek a legnagyobb nyugalomban kellene telnie. A kórházak is rájöttek az átjelentkezésekre, és módszert is találtak a csak papíron helyi lakosok kiszűrésére. Bekérték a védőnőktől az adatokat, ellenőrizték, hogy a tanácsadás is helyben történik-e. Megkezdődött a területen kívüli nők kiszorítása.
Az új, hálapénz nélküli rendszer több zökkenőt hozott, mint amennyire a döntéshozók számítottak. Néhány hónap alatt súlyos munkaerőhiány keletkezett a szülészeteken. Korábban a szülőszobákon éjjel és hétvégén az ügyeletes orvos és szülésznők mellett a fogadott orvosok és bábák is jelen voltak. Most már csak az ügyeletes orvosok és szülészek léphetnek be oda. A hálapénz többé nem oldotta meg a túlmunkakérdést. 2021 elejéig szinte minden kórháznak voltak önkéntesei, akik ingyen ügyeltek, csak hadd vigyék be a szülő nőket a kórházba. Most ezek az orvosok eltűntek. A többiek pedig szabad idejükben elszerződtek a magánklinikákhoz. A szülészeteken megfeszített munka folyik, a jó kórházakban a születés ünnepélyességére, személyességére is marad idő.
A 2006 óta bezárt szülészetek romjain magánkórházak kezdtek virágozni. A két legnagyobb, a TritonLife (egykori Nyírő Gyula Kórház), a Maternity (Kútvölgyi szülészet) is ilyen. Csendben „kinőtt” a földből még néhány szülészet. A magánszülészetek összforgalma ugyanis mára nagyjából akkora, mintha a Szent Margit Kórházat megháromszoroznánk, de persze közben sem orvosból, sem szülésznőből nem lett több. Egy részük teljesen átment a magánszférába, egy részük csak maszekol ott.
Az állami kórházak a fiatal orvosokat helyzetbe hozó béremelések ellenére nehezen tudnak versenyezni a szakemberekért. A magánklinika magas díjazással csábítja magához az orvosokat, nővéreket, az állami kórház nem tud erre ráemelni, mert az egészségügyi szolgálati törvény egyenbéreket határoz meg. Minden egyes azonos életkorú és beosztású szülésznek Kaposvártól Nyíregyházáig ugyanannyi a bére.
Fontos vonzerő a nehéz eseteket ellátó vagy az alacsony császármetszési aránnyal dolgozó állami kórházak hírneve. Nem azt hirdetik, mekkora dolog, hogy vannak csúcsintézményeik, amelyek egy-egy területen kiemelkedően teljesítenek. Az energiákat újabb szülészetek építésére összpontosítják, miközben igyekeznek megszabadulni a meglevőkben szülni jelentkező, területen kívüli nőktől.
Mégsem nőttek lendületesen a legnagyobb magánszülészetek. 2021-ben a legjelentősebb magánkórházak 37-44 százalékkal tudták emelni a szülések számát. Idén nagy növekedésre csak két magánkórház volt képes. A 2021-ben megnyílt Duna Medical Center az egyik, ám itt torzítja a számokat, hogy 2021-ben csak négy hónapig működött, vagyis esetében 4 hónapot vetünk össze 12-vel. A másik a Dr. Rose Magánkórház, ez a szülészet azonban parányi, mindössze 113 szülésük volt tavaly.
A TritonLife Róbert Magánkórházban közel ugyanannyi szülés történt, mint egy esztendővel korábban. Idén mégis bekerült a legnagyobb öt fővárosi szülészet közé. Nem a magánkórház nőtt nagyot: az állami szülészetek szakadtak le mellőle. A Szent János Kórház (hivatalos nevén: Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház) valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház is a magánintézmény mögé került. Az ok: Buda legnagyobb közkórházában 11 százalékkal, a Bajcsy-Zsilinszkyben 15 százalékkal esett vissza a szülészet teljesítménye egy év alatt. A főváros legkedveltebb, legnagyobb szülészetei rossz évet zártak. A Semmelweis Egyetemen az egészségbiztosító adatai szerint tavaly csak 4573-en szültek, az egy évvel korábbi 6442-vel szemben. Óriási visszaesés. Az egyetem azt közölte lapunkkal, hogy 2022-ben összesen 5384 szülés történt a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Ez már magasabb érték, de így is 16 százalékos a visszaesés. (Hogy a végleges adatok melyik számhoz állnak közelebb, azt később látjuk meg. Mi a továbbiakban a kedvezőbb, egyetemi statisztikával számolunk.)
Miből adódik a szülések számának csökkenése? Az egyetem közlése szerint abból, hogy az új jogszabályi és a területi ellátási kötelezettség változása miatt az érintettek most a lakhelyükhöz tartozó intézményekben szülnek. Valóban ez a szabály, de ha így lenne, akkor a kisebb fővárosi állami kórházaknak nagyot kellett volna nőniük, vagy legalább stagnálniuk. Az ábra megmutatja, hogy ez egy-két kivétellel nem így van. Jelentős ugyan az átrendeződés, de a folyamaton a magánszféra nyert, nem az állami szülészetek többsége.
A legnagyobb intézmény a fővárosban továbbra is a Semmelweis Egyetemé, ám a dobogón helycsere történt, mert a tavalyi második helyezett Szent Imre Kórházban olyan kismama-távoltartó programot dolgoztak ki, hogy 17 százalékos csökkenéssel visszaestek a fővárosi rangsor harmadik helyére. A Honvéd Kórház (legújabb hivatalos neve: Magyar Honvédség Egészségügyi Központ) mögé. A Szent Imrében őszre összeomlott a szülészeti ellátás, a kórház közleményben közölte, hogy „szeptember 16. 24:00 órától szeptember 18. 8:00 óráig, azaz péntek éjféltől vasárnap reggelig szünetel az osztály”. Az ok „a túlterheltség, a területileg nem a kórházunkhoz tartozó, megnövekedett nagy számú átjelentkezések és a megbetegedések miatt kialakult személyi feltételek átmeneti hiánya”.
Hasonló példát szünetelő szülészetre máshol is látunk. Az ország Mosonmagyaróvár példáján tanulta meg, hogy ez azt jelenti: pénteken délután mentőbe pakolják a frissen született babákat és a frissen szült mamákat, és átviszik őket egy másik kórházba. A Szent Imre azonban az ország egyik első szülészete. Az intézményben nagy hagyománya van a családbarát, háborítatlan szülésnek, ennek részeként a várandósok egyéni vagy kiscsoportos szülésfelkészítésének. A kórháznak rajongói klubja van a Facebookon, ám egy ponton eljutottak oda, hogy a kórházban a szülések számának növekedésében már nem örömet, hanem veszélyt láttak. Az intézmény vezetése ennek tulajdonítja, hogy „a területen kívüli, csak a szülés idejére ideiglenesen bejelentkezett szülések száma elképesztő módon emelkedett, köszönhető kórházunk kimagaslóan jó hírnevének. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ez veszélyezteti a biztonságos szülészeti ellátást”.
Nem arról volt szó persze, hogy a várandós nők tömött sorokban menetelve támadják a kórházat, hiszen a 2021-es csúcsévben is csak félszázzal volt több szülés, mint 2015-ben. Nem irdatlan szülésgyár működött a kórházban, két-háromezer baba világra jötte évente nem egy gigaszülészetet sejtet, hiszen átlagosan egy napra nyolc-kilenc újszülött jut.
A kórház mindenesetre kidolgozott a szülő nők távoltartására egy koncepciót, ez különösen „az életvitelszerűen nem itt élő, a védőnői szolgálat által nem itt gondozott, területileg nem hozzánk tartozó várandósokra” vonatkozott, mert annyi nő jelentkezett be hozzájuk, hogy ez már „felveti a biztonságos szülészeti ellátás veszélyeztetésének lehetőségét”.
Kevéssé zajos módon, de a folyamat több közkedvelt kórházban lejátszódott. Nem fogadták már a területen kívülről érkező nőket. Szembeötlő, hogy Budán, a pesti belvároshoz közeli kórházakban milyen nagy a visszaesés a közkórházakban történő szülések számában.
A piac rögtön reagált. Ha az államiban nem lehet orvost és szülésznőt választani, akkor a magánban igen. A családok egy része inkább kifizeti a magas magánkórházi díjakat, csak a kismama biztonságban érezze magát.
Sajnos van konkrét jele is annak, hogy a térítésmentes állami szülészetek ellátási színvonala romlott a változások hatására. A tíz közkórház szülészete közül nyolcban nőtt a császármetszések már korábban is magas aránya 2022-ben az előző évhez képest. Ha az egyik kórházban 25 százalék alatti, a másikban meg 50 százalék feletti a műtéti szülés aránya, a nők joggal érezhetik kiszolgáltatottnak magukat, ha egyik vagy másik kórházba kényszerítik őket.
A diagramba berajzoltunk egy vörös csíkot, ami a fővárosi átlagot jelzi, ennyivel kevesebb gyerek született 2022-ben. Az ábra megmutatja, hogy a kékkel jelölt magánszülészetek helyzete mennyivel stabilabb, mint a feketével megrajzolt állami szülészetek többségéé, még úgy is, hogy eggyel több szereplő van a piacon. A DMC tavaly még egyetlen állami szülészetet sem tudott megelőzni, hajszálnyival lemaradt a Péterfy mögött. Tegnap reggel jött világra az idei 300. babájuk, így idén szinte biztos, hogy beiratkoznak az ezer feletti szülészetek sorába.
Az egykor bezárt Kútvölgyi Kórház szülészetének dolgozói által alapított Maternity Magánklinikán 4 százalékos a csökkenés, ők állták a legnehezebben a próbát: egyszerre esett vissza a születésszám és nőtt a piaci versenyzők száma. Két állami kórház ennél is nagyobb mutatványra volt képes: a Jahn Ferenc és a Honvéd Kórház teljesítménye a kedvezőtlen körülmények ellenére is nőni tudott.
Az egészségügy vezetői árgus szemekkel figyelik a magánegészségügy szárnyalását. Rengeteg információjuk van róla, mert 2020 nyara óta az egészségügyi adatfelhőbe (EESZT) a magánklinikák adatait is fel kell tölteni. Innen tudható, hogy 2021 eleje óta a nőgyógyászati járóbeteg-ellátásban már nem az állami szektor a legerősebb, a betegek több mint fele a magánellátást veszi igénybe. Még arról is adatuk van, hogy a magánszektort kevéssé beteg, jóval fiatalabb és magasabb jövedelmű réteg keresi fel.
A szüléseknél a legerősebb hónap 2022 májusa volt, amikor az egészségbiztosító adatai szerint a gyerekek harmada már nem a térítésmentes állami szülészeteken, hanem a fizetős magánszektorban jött világra – derült ki egy márciusi konferencián. Mindez azért különösen figyelemreméltó, mert a vidék nagy része fehér folt. Az ország magánszülészetei egyelőre a fővárosban és Pécsett összpontosulnak.
Nyitókép: orvos egy inkubátorban fekvő újszülöttet vizsgál Budapesten, a TritonLife Róbert Magánkórház Perinatális Intenzív Centrumában, ahol sajtótájékoztatót tartottak a hazai egészségügyben az első emelt szintű koraszülött intenzív osztály megnyitása alkalmából 2023. március 7-én (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
