„Csendes mozgósítás” Oroszországban – helyzetkép a 414. napon
Bahmutban folyamatosan szorulnak vissza az ukránok, és a harcok annak ellenére sem csitulnak, hogy a Wagner két hét alatt 4500 embert veszthetett. Német jóváhagyással újabb lengyel MiG-29-eseket kap Ukrajna. Moszkva szigorította a katonai szolgálatról szóló törvényt – a változások emberhiányra utalnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 414. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Piotr Żochowski, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Bahmutban folyamatosan szorulnak vissza az ukránok, a Wagner a városban elszenvedett óriási veszteségei nem lassították le az orosz előrenyomulás ütemét.
- A németek beleegyeztek, hogy a korábban Lengyelországnak átadott MiG–29-es repülőgépeket továbbadják Ukrajnának. Ottawa újabb alkalommal, kézifegyverekkel segíti Kijevet. Az ukránok újabb alkalommal kértek amerikai vadászgépeket.
- Dél-koreai–amerikai lőszerkölcsönzés (!) eredményeként Amerika saját készleteinek csökkenése nélkül tud 155 mm-es tüzérségi lövedékeket szállítani Ukrajnának.
- Az ukránok szerint Oroszország olcsóbb és kevésbé összetett manőverező robotrepülőgépek sorozatgyártását kezdheti meg.
- Oroszországban módosították a katonai szolgálatról szóló törvényt – a változások emberhiányra utalnak, s szigorúan kívánnak fellépni a mozgósítást elkerülni kívánókkal szemben.
- Kijev az ukrán és a NATO légvédelmet integrálni szeretné.
Részletes helyzetkép:
Az elmúlt napokban a frontvonalon nem állt be nagyobb változás, a harcok fő gócpontjai a Kreminna alatti erdőség, Bahmut, Avdijivka, illetve Marjinka voltak. Bahmutban az ukrán egységek a város nyugati részében védekeznek, illetve a Wagner-csoportból szervezett rohamegységek nyomása alatt fokozatosan újabb és újabb épületeket adnak fel. Az ukrán vezérkar közleménye szerint az elmúlt két hétben a wagneristák a városban körülbelül 4500 halottat és sebesültet veszítettek összesen – ebből azonban nem következik a harcok intenzitásának csökkenésére. A védők számára nagy nehézséget jelent az esős időjárás, amely a Csasziv Jar és Bahmut közötti földutakon jelentősen megnehezíti az utánpótlás bejuttatásának, illetve a kimenekítésnek a lehetőségeit.
Az oroszok folytatják az államhatár közelében, illetve a front teljes hátországában fekvő települések lövetését – ebből a célból csöves tüzérséget, rakéta-sorozatvetőket, illetve esetenként Sz–300-as rakétarendszereket is bevetve. Herszonban és a Dnyeper folyó menti, a megyeszékhely körüli településeken az elmúlt hetekben az orosz drónok növekvő aktivitását figyelték meg; ezek az ukrán katonai vagy rendőri ellenőrzőpontokra gránátokat dobnak, illetve a polgári lakosságot terrorizálják.
A német kormány beleegyezett abba, hogy Ukrajnának öt darab lengyel MiG–29-es repülőgépet adjanak át (ezek eredetileg az NDK hadserege felszerelését képezték, Németország újraegyesítését követően a Bundeswehr ezeket átvette; 2003-ban pedig 22 darab MiG–29G repülőgépet adtak át Lengyelországnak.) Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pedig azt jelentette be: a közeljövőben Ukrajnába újabb, ebbe a típusba tartozó repülőgépeket küldenek – nem konkretizálva azonban sem a darabszámot, sem az átadás dátumát. Spanyolország azt tervezi: április végéig hat darab Leopard 2A4-es harckocsit ad át Ukrajnának, egy korábbi időpontban pedig további négy eszközt – ez utóbbiak felújítása még nem fejeződött be. Madrid mindezen felül ígéretet tett 20 darab, ismeretlen típusú páncélozott szállítójármű átadására is. Kanada 21 000 gépkarabélyt, 38 darab géppuskát, illetve 2,4 millió lőszert magában foglaló új katonai segélycsomagot jelentett be.
A közösségi médiában közzétett fotókon és filmeken az látszik, hogy Ukrajnába olyan felszerelés is érkezik, amelyek átadását a donorok korábban hivatalosan nem jelentették be. Az elmúlt napokban megerősítették, hogy az Ukrán Fegyveres Erők használják azon szovjet/orosz eredetű 2A36 Giacint–B 152 mm-es vontatott tarackágyúkat, amelyek Finnországból származnak, illetve az amerikai Oshkosh M-ATV páncélozott járműveket is. (Helsinki a közelmúltig 24 darab ilyen eszközzel rendelkezett.)
A dél-koreai sajtó szerint márciusban az Egyesült Államok megállapodást kötött Dél-Koreával félmillió darab, 155 mm-es tüzérségi lövedék kölcsönadásáról. E nem tipikus lőszerátadási forma abból ered, hogy Szöul elutasítja a közvetlen fegyver- vagy lőszerátadást Ukrajnának – politikáját azokkal az előírásokkal igazolva, amelyek nem engedik a fegyverzetexportot konfliktuszónákba. A dél-koreai lőszerek kölcsönadása lehetővé teszi Washingtonnak, hogy Ukrajnába saját gyártású lőszereket szállítson úgy, hogy közben az amerikai szárazföldi erők számára szükséges lőszertartalékot is fenntartja.
Az ukrán vezérkar értékelésében Oroszország azt tervezi: júniusban megkezdi a H–50 típusú manőverező robotrepülőgép sorozatgyártását abból a célból, hogy ősszel intenzívebbé tegyék az Ukrajna elleni támadásokat. Jurij Ihnat, a légierő-parancsnokság szóvivője azt állította, hogy 2022. szeptember 11-e óta az ellenség több mint 850, különböző típusba tartozó manőverező robotrepülőgépet használt fel. A még a szovjet időkben kifejlesztett H–50-esek gyártásáról szóló döntés oka az lehet, hogy azok olcsóbbak és kevésbé összetettek. Ihnat reményét fejezte ki, hogy a Nyugat által fenntartott szankciós rezsim körülményei között az eszközök előállítása nem lesz egyszerű.
Április 12-én az ukrán belügyi tárca arról tájékoztatott, hogy egy új, úgynevezett rohamdandár felállítása kezdődött meg – ez a Hartija nevet kapta. Ez sorrendben a hetedik, a Nemzeti Gárda soraiba betagozódó könnyűgyalogos egység lesz – két ilyen egység a Nemzeti Rendőrség és a Határőrség égisze alatt működik. A Hartija dandárba olyanok kerülnek, akik jelentős harci tapasztalattal rendelkeznek (egy részük az invázió elején Harkiv környékén, illetve Bahmutban harcolt). Az Ukrán Fegyveres Erők három rohamdandárba toboroznak – ezek parancsnoki állományát a korábban az Azov ezredben harcoló katonák alkotják.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter elmondta, hogy a sajtónak kiszivárogtatott titkos amerikai katonai dokumentumok valós és hamis információk elegyét tartalmazzák. Értékelése szerint a kiszivárogtatás egy olyan információs művelet, amely Oroszország és szövetségesei számára kedvező. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője meggyőződését fejezte ki: nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kiszivárogtatás ártani fog az ukrán–amerikai kapcsolatoknak, s nem lesz nagyobb hatása a támadóműveletek menetére.
Április 12-én Denisz Smihal miniszterelnök Washingtonban, a Lloyd Austinnal amerikai védelmi miniszterrel folytatott találkozón újfent kérte az F–15-ös és F–16-os vadászgépek, illetve nagy hatótávolságú rakéták átadását – arra mutatva rá, hogy ez a háború megnyerésének és a saját veszteségek korlátozásának egyik feltétele. Austin nem válaszolt az ukrán miniszterelnök kérésére, azonban ígéretet tett a katonai felszerelés gyártásának növelésére Ukrajna számára.
Április 11-én Rob Joyce, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség [NSA; National Security Agency] kiberbiztonságért felelős igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az orosz hekkerek folyamatosan feltörik az ukrán közintézményekben található biztonsági kamerákat – mindez lehetővé teszi, hogy adatokat szerezzenek meg a katonai felszerelés, illetve a hadtáposzlopok mozgatásáról. Joyce hozzátette: az oroszok ezeket a hekkertámadásaikat amerikai fegyvergyártók és logisztikai vállalatok ellen is végrehajtják – így akarva adatokat szerezni az Ukrajnába induló fegyverek szállítási láncairól.
Április 13-án Bukarestben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter olyan javaslatot terjesztett elő, amely integrálná az ukrán légvédelmi rendszereket a NATO-szövetségesek fekete-, illetve balti-tengeri rendszereivel. Kuleba szerint az ukrajnai háború bebizonyította, hogy a régió biztonsága feloszthatatlan, az Oroszország által Ukrajnára kilőtt rakéták Lengyelországot, Romániát és Moldovát is fenyegetik. Kuleba szerint azt is érdemes megfontolni, hogy Ukrajna az Európai Védelmi Kezdeményezés részévé váljon. [Ford. kieg.: új ukrán kezdeményezésről van szó.]
Április 12-én Oroszországban befejeződtek „A katonai kötelezettségekről és a katonai szolgálatról” szóló törvény módosításainak munkái. A változtatások célja egy működő mozgósítási rendszer felállítása, illetve a szerződéses szolgálatra jelentkezők életkori alsó küszöbének 18 évre csökkentése. A hadköteles személyek egységes elektronikus személyügyi nyilvántartásának létrehozása, illetve a katonai bizottságok előtti megjelenésre kötelezettek behívóinak elektronikus kiküldése mögötti cél az őszi mozgósítást megzavaró hiányosságok megszüntetése. A változtatások szigorító jellegűek: már maga az kézbesítésnek minősül, hogy az állampolgárok orosz ügyfélkapun belüli személyes fiókjaiba elküldik a behívót – ahogy az is, ha az idézést a személy lakótársának (!) adják át. A módosítás szerint a behívók átvételének pillanatától a katonai bizottság előtti megjelenésig az állampolgárok nem hagyhatják el Oroszországot, az Oroszország határain kívül tartózkodó személyek pedig behívóátvétel esetén kötelesek hazatérni. A katonai szolgálat alóli kibújás esetében a behívott személy húsz nap után a jogosítványát, az önfoglalkoztatás lehetőségét és a hitelfelvétel lehetőségét veszítheti el – illetve megtilthatják, hogy aktivitást fejtsen ki az ingatlanpiacon. A szerződéses szolgálati felvételre is új szabályokat vezettek be: a 18 évet betöltött oroszok a besorozásukat követően azonnal szerződést köthetnek – korábban a szerződéskötéshez legalább három hónapos katonai szolgálat szükségeltetett.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az oroszországi mozgósítási rendszer megszigorítását még tavaly jelentették be az után, hogy a katonai nyilvántartásokban uralkodó káosz nyilvánosságra került. A katonai szolgálatra kötelezett személyek aktualizált adatainak hiánya negatívan befolyásolta az őszi mozgósítást. Nem magától értetődő, hogy az egységes elektronikus katonai nyilvántartási rendszer bevezetése gyorsan fog megtörténni. A folyamat személyi adatok millióinak feldolgozását és ellenőrzését teszi szükségessé (2022-ben a mozgósítási tartalékban körülbelül 20 millió, 20 és 29 év közötti férfit tartottak nyilván). A másik oldalról a katonai kötelezettségről szóló törvény módosításai nyomást gyakorolhatnak a tartalékosként számon tartottakra, hogy – őket súlyos közigazgatási károkkal fenyegetve – ne próbálkozzanak meg kibújni a szolgálat alól. Az olyan új megoldások, mint a 18. életévüket betöltött személyek azonnali szerződéskötésének lehetővé tétele, arról árulkodnak: Oroszországban „csendes mozgósítás”, illetve az Ukrajnában tevékenykedő egységek veszteségeinek gyorsított ütemű pótlása zajlik.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: bajtársaik viszik vállukon hősi halált halt ukrán katonák koporsóit a lvivi Licsakivi temető melletti Mars-mezőn 2023. április 14-én (fotó: Anadolu Agency/Omar Marques)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
