Tényleg semmi nem elég: Nagy Márton megdöntötte a Tiborcz-pénzelés világrekordját!
A baráti magántőkealapok felhizlalása után itt az új, ingatlanalapos NER-trükk! Egy hónap elég volt arra, hogy a kormány határozatot hozzon az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogramról, kidolgoztassa a részletes feltételeit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel, majd lebonyolítsák a pályázatot és megnevezzék a győztes ingatlanalapokat. A példátlan tempójú pénzszórás bő 150 milliárd forintnyi „ingyenkölcsön” kihelyezését jelenti, melyből közel 60 milliárdot a miniszterelnök vejéhez szorosan kapcsolódó két alapkezelő vitt el – vette észre a Válasz Online. Korábban az ugyanehhez a körhöz tartozó magántőkealap-hálózatba is belepumpáltak legalább 75 milliárdnyi tőkét, vagyis már 135 milliárdon áll a számláló. Miközben Tiborcz István az elmúlt években kétszer fogadta meg nyilvánosan, hogy eltávolítja magát az állami forrásoktól.
Nyolc éve történt. Tiborcz István április 28-i hatállyal minden olyan cégét eladta, amely állami pénzt szívott, illetve szívhatott volna magába. Alapvetően a közvilágítási tendereken hasító, később az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt.-ről volt szó – de a kormányfő veje kiszállt a keszthelyi kikötőt megszerző vállalatból is. Aztán az üzletember próbált elbújni a BDPST nevű zártkörű részvénytársaság sűrűjében, de végül – még Heti Válasz-korunkban – kiugrasztottuk a cégbokorból. Mivel tovább már nem tudta titkolni, hogy nagyban játszik az ingatlanpiacon, beleállt a dologba. Meghatározó részvényes lett a tőzsdei Appeninn Holding Nyrt.-ben, és megint egyre közelebb sodródott a hatalmi pénzosztó központokhoz, leginkább a százmilliárdok felett rendelkező állami turisztikai intézményrendszerhez (ahol a neje egyébként „önkéntes” tanácsadóként működött). Amikor már minden lóláb kilógott mindenhonnan, Tiborcz István újabb bejelentéssel élt: a BDPST eladja az Appeninnben meglévő 29,30 százalékos tulajdonrészét. Az indoklás nem volt rövid, most a dráma fokozása érdekében újra szó szerint közöljük: „Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul. Az Appeninn Nyrt. most – két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez – vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a független menedzsment döntése alapján beadott pályázatok útján, amely véleményem szerint összhangban van a társaság hosszútávú érdekeivel. A fenti vállalásom alapján azonban fel kívánom oldani az ellentmondást és meg kívánok válni a társaságban meglévő érdekeltségemtől”.
Korrekt, gondolhatta a nagyérdemű. Csakhogy újabb piaci bújócska kezdődött; hirtelen elszaporodtak az – egykor a Fidesz által is megvetett offshore-gyakorlatokat idéző – úgynevezett magántőkealapok. Amelyek aztán, mint nemrég egy kétfelvonásos cikkben bemutattuk, az egész NER tartópilléreivé váltak.
Röviden tehát az előző részek tartalmából: a magántőkealapok (private equity fund) és a későbbi bekezdésekben említendő ingatlanalapok nemzetközi térben ismert cégformák, ahol az üzleti döntéseket szigorúan profi alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek laikus birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Ezt sikerült idehaza úgy „oligarchizálni” több esetben is, hogy némely regisztrált alapkezelő társaságot strómanként tol maga előtt egy-egy, a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonos. Az ő kilétük a törvény erejénél fogva titkos, olyan mondatokat tehát lényegében lehetetlen leírni, hogy ez és ez a konkrét magántőke- vagy ingatlanalap Tiborcz István birtokában van. Még akkor is, ha akad legalább két olyan bejegyzett alapkezelő Magyarországon, amely a lehető legközelebb áll a miniszterelnök vejéhez: az egyik a Diófa Alapkezelő Zrt., amely immár papíron is az övé, a másik pedig az Equilor Alapkezelő Zrt., amely – mint az alábbi leltárból kiderül – hivatalosan nem tartozik a portfoliójába, mégis összeépült vele.
Sokáig nem lehetett semmi biztosat tudni arról, hogy kik és honnan töltötték fel érdemi pénzzel a legaktívabb magyar NER-alapokat, aztán mégis kiderült – lásd a fent idézett cikkünket –, hogy a hatalom már több százmilliárd forintnyi közpénzt öntött ezekbe a zsákokba (is).
A félreértések elkerülésére gyorsan leszögezzük: itt nem vissza nem térítendő állami támogatásokról van szó, hanem lényegét tekintve „kamatmentes kölcsönökről”. Még a hitel kifejezés sem állja meg a helyét, hiszen a kormányzat konkrétan úgy ad ki tíz- és százmilliárdokat a közkasszából, hogy később semmilyen banki jellegű kontrollt nem gyakorol az alapok által futtatott projektek felett. Tehát nincs folyamatos elszámoltatás a beruházások menetéről, a megtérülésről – és persze biztosítékok (zálog, kezesség, stb.) sincsenek beépítve a rendszerbe. Azaz minden előnyt az „ismeretlen” magánszereplők élveznek, miközben a kockázat döntő részben az államé.
Ahogy februárban megírtuk, a Diófa és az Equilor Alapkezelő által menedzselt magántőkealapokba például legalább 75 milliárd forint jutott – és csak azért nem írjuk, hogy biztosan több, mert a pénzeket közvetítő Magyar Fejlesztési Banknál nyilatkozatstop van érvényben ebben a témában, azaz egyelőre nem lehet hivatalos formában megerősíttetni az információinkat. És itt érünk el a mához.
A 2023. február 28-i Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kabinet határozatot hozott az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogramról, amelynek részletes feltételeit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek kellett kidolgoznia. A pályázat 600 milliárd forintos kerettel indult, de az első, ingatlanalapokat helyzetbe hozó alprogramot egy hónap múlva már le is zárták, a győzteseket kihirdették. A tempó annyira meglephette a piacot, hogy
a gazdasági szaksajtó minden lényegi kommentár nélkül vette tudomásul, hogy Nagy Mártonék hipp-hopp kiutalnak bő 150 milliárd forintot olyan ingatlanalapoknak, amelyek a nyomasztó kamatkörnyezet miatt a piaci hitelfelvételt nyilván igyekeznek elkerülni.
Pedig a summa közel 40 százalékát, közel 60 milliárd forintot „természetesen” a Tiborczék-féle Diófa és Equilor Alapkezelő egy-egy alapja vitte el: a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap és a Central European Ingatlanalap. (A többi nyertes, mint lejjebb látható, bejáratottabb banki, ingatlanfejlesztői körökből került ki.) A diófás „postaalap” már bőven Tiborcz István bejövetele előtt tényező volt a piacon, de azt nem tudhatjuk, hogy a most kapott 30 milliárdos állami ajándékcsomag mennyire köszönhető az ő személyének. Érdekesebb viszont az Equilor Alapkezelő által győzelembe „hajszolt” Central European Ingatlanalap, ez a „cég” volt ugyanis az egyik haszonélvezője a Fidesz-időszak alighanem leggyorsabb privatizációjának. Épp mi hívtuk fel a figyelmet arra, hogy 2019-ben a Central European Ingatlanalaphoz került a Gyurcsány-kormány által bezárt svábhegyi gyermekkórház ingatlanhagyatékának Béla király úti óriástelke – rajta a Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvillával, melynek fejlesztése az Építészfórum szerint már küszöbön áll.
Előfordulhat tehát, hogy erre a projektre használják majd a Baross-filléreket, és persze az is megeshet, hogy a Jellinek Dánieltől az Equilor Alapkezelőhöz kerülő pesti Sofitel-épület felújításának finanszírozásába szállt be ilyen furfangos módon az állam. Próbáltuk megtudni mind az eladótól, mind a vevőtől, hogy esetleg a Central European Ingatlanalapra száll-e a Széchenyi téri hotel (vagy az Equilor által kezelt valamelyik magántőkealapra), de a felek semmilyen információt nem voltak hajlandók megosztani lapunkkal. Egy biztos: Tiborcz István a Budapest Business Journalnak nyilatkozva a minap lényegében BDPST-projektként beszélt a Sofitel-beruházásról. És akkor itt feltehetnénk a kérdést: vajon miért kell elbábozni, hogy az Equilor Alapkezelő és az általa ellenőrzött magántőke- és ingatlanalap-hálózat független a kormányfő vejétől?
Tiborcz István mindenesetre az angol nyelvű magazinnak töredelmesen bevallotta: „Az olyan cégek, mint a Diófa, a Gránit Bank vagy a Waberer’s, amelyekben a BDPST Group-nak részesedése van, mindegyike független menedzsmenttel rendelkezik, és nem utasíthatom őket, hogy pályázzanak vagy ne pályázzanak valamilyen tenderre, mert ezzel megkárosíthatom a többi részvényest.” Magyarul: ő üzleti értelemben már akkora játékos, hogy cégbirodalmában tőle függetlenül születnek stratégiai döntések – mit tehet ő arról, hogy csak az elmúlt időszakban 75 milliárd forintnyi állami tőke zúdult a hozzá kapcsolható magántőkealapokra, majd hirtelen további közel 60 milliárd a neki kedves ingatlanalapokra?
Ez lett tehát abból a kétszeres fogadalomból, hogy Tiborcz István haladéktalanul eltávolítja magát az állami források környékéről…
×××
A Baross Gábor Tőkeprogram ingatlanalap alprogramjának győztesei (2023. március)
I. A Veres Tibor-féle Gladiátor Befektetési Alapkezelő Zrt. – a cég két alapja (Gladiátor II. Ingatlan Befektetési Alap, Gladiátor VII. Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap) 16,25 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
A Gladiátor Befektetési Alapkezelő mögött álló Veres Tibor arról híres leginkább, hogy – másik két, ugyancsak Moszkvában diplomázott közgazdász társaságában – ő hozta létre 1990-ben a baloldali kormányok által később különösen kedvelt Wallis-cégcsoportot. Veres persze a Fidesz-érában is bőszen üzletelt hatalmi tényezőkkel, legutóbb például ő adta el a Tiborcz–Jellinek–Mol-koalíciónak az egyik legsikeresebb tőzsdei céget, a főleg zöldenergia-projekteben utazó Alteo Nyrt.-t.
II. A Futó családhoz köthető Finext Befektetési Alapkezelő Zrt. – a cég két alapja (Futureal Prime Properties Four Ingatlanfejlesztő Részalap, Cordia Global 27. Ingatlanfejlesztő Részalap) 13,2 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
Noha a kormánypárti sajtóban a legismertebb és -rutinosabb magyar ingatlanfejlesztőt, Futó Pétert „vörösbáróként” emlegették, amikor úgy tartotta kedvük, esetében talán érdemibb információ, hogy ő a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Már most lehet tudni, hogy a Baross-programban nyerő Cordia Global 27. alappal a Corvin-sétányt folytatják majd egy újabb irodaházzal. A Futureal Prime Properties Fourral pedig a Duna Plaza közelében, a Meder utca és az Újpesti-öböl közötti területen építenek egy új városrészt – mely persze sokak számára riasztó lehet, hiszen az új negyed terve közel 65 méter magas háztömböket ígér.
III. Nagygyörgy Tibor Biggeorge Alapkezelő Zrt.-je – a cég egyik alapja (Biggeorge 30. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap) 6,4 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
A régóta az ingatlanfejlesztői elithez tartozó Nagygyörgy Tibor a Baross-győztes 30. számú alapjával a főváros XI. kerületében, a Szerémi és Budafoki út által határolt területen, a Kopaszi-gát vonzáskörzetében húz fel egy – Campus Residence névre keresztelt – lakó- és kollégiumi telepet.
IV. Két nagybank, az OTP és az Erste alapkezelői – a pénzintézetek alapjai (OTP Ingatlanbefektetési Alap, Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap) 30-30 milliárd forintnyi állami befektetést kaptak.
A Csányi Sándor vezette bank ingatlanbefektetési alapja rengeteg irodaépületet, logisztikai és kereskedelmi bázist birtokol (például a budai MOM Parkot), résztulajdonos a tőzsdei Appeninn Vagyonkezelő Holdingban, nettó eszközértéke ma már meghaladja a 400 milliárd forintot. Az Erste-alap eszközértéke ennél is tetemesebb, bő 600 milliárd forint – e banki hátterű gigászok esetében tehát a 30-30 milliárd forintnyi állami befektetés ugyan jelentős injekció, de azért nem neveznénk „pumpálásnak”.
V. A Tiborcz Istvánnal szimbiózisban működő Equilor Alapkezelő Zrt. – a cég egyik alapja (Central European Ingatlanalap) 28,4 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
Tavaly Tiborcz István Gránit Bankja többségi tulajdonrészt szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben, de ebből nem következik, hogy a hasonló nevű alapkezelő is a miniszterelnök vejéé, a hozzá tartozó BDPST-csoporté lenne. Papíron semmiképp sem az övé. Csak annyit állíthatunk teljes bizonyossággal, hogy az Equilor–BDPST-közösség – brókercégestül, alapkezelőstül, szállodacégestül – egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Illetve az is tény, hogy az Equilor Alapkezelőt közvetve Tiborcz bizalmas barátja (Szécsényi Bálint) és a Közép-Európai II. Magántőkealap birtokolja – utóbbit a Direkt36 másképp is Orbán Ráhel férjéhez kötötte. Szintén faktum, anno meg is írtuk, hogy az Equilor Alapkezelő által menedzselt magántőkealapok és ingatlanalapok cégjogi, társaságalapítási feladatait részben Tiborcz bejáratott ügyvédcsapata (Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia) látja el. Tehát a legkevesebb, amit leírhatunk, hogy az Equilor Alapkezelő a kormányfő családja körüli cégháló „tiszteletbeli” tagja. Az alapkezelő magántőkealapjainak állami pénzzel támogatott hiperaktivitásával már többször foglalkoztunk a Válasz Online-on: ma már rengeteg alegység tartozik ide, kezdve a banki, közműszolgáltatói és kormányzati szektornak digitális ügyfélkiszolgálást biztosító kft.-től a napelemes vagy hulladékgazdálkodás-fókuszú nagyvállalatokon át az állami turisztikai milliárdokat elnyelő galyatetői, tokaji, szántódi hotelfejlesztésekig. (A tokaji szálló valóban különleges lett, a frissen átadott szántódi BalaLand Resort Lake és Familypark viszont a 444 képes beszámolója alapján a „Balaton egyik legnagyobb tájsebe”.) És miről ismerszik meg az Equilor Alapkezelő további ékessége, a Baross Gábor Tőkeprogram 28,4 milliárdjával megsegített, határozott futamidejű, befektetési jegyek zártkörű forgalomba hozatala útján létrehozott (tehát szintén „belterjes”) Central European Ingatlanalap? Ahogy fent egyértelművé tettük, ezé az alapé a 2019-ben rohanvást privatizált svábhegyi gyermekkórház óriási ingatlanhagyatékának Béla király úti területe. Ám a Central European Ingatlanalapnak több vállalkozása is akad, köztük a neve alapján a Béla király-projektre szakosított Belarex Ingatlanfejlesztő Kft. – e társaságot a NER új, Tiborcz István köreivel összefonódott üstököse, a Bayer Construct Groupot jegyző Balázs Attila vezeti. Ugyancsak a Central European cége az Óbuda Gate irodaházat birtokló Dorkan Property Kft., továbbá a Mbira Silver Holding Kft., amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kollégiumaként funkcionáló budai IBS Office Center tulajdonosa. Jelenleg nem tudhatjuk, hogy a Sofitel szálló épületét Jellinek Dániel egy magántőkealapnak vagy épp a Central European Ingatlanalapnak adta-e el, csak azt, hogy az Equilor Alapkezelő Zrt. „valamelyik alapja” a vevő, illetve – az említett Budapest Business Journal-interjú alapján azt is –, hogy Tiborcz István lényegében a saját projektjeként beszél a Sofitel felújításáról.
VI. Tiborcz István Diófa Alapkezelő Zrt.-je – a cég egyik alapja (Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap) 30 milliárd forintnyi állami befektetést kapott.
A Diófát Tiborcz István egy éve vette meg Jellinek Dánieltől. A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be tavaly nyáron Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója. Az Equilor Alapkezelőhöz hasonlóan a Diófának is vannak magántőkealapjai. Ezeken keresztül szállt be Tiborcz az Alteo Nyrt.-be, a Kopaszi Gát-fejlesztésbe, illetve a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumba, valamint a Kallos szépségipari cégbe – továbbá egy Hévízen épülő ötcsillagos, 285 szobás szállodamonstrum (Port Hotel Medical & Spa) is tartozik a Diófa magántőkealapos portfoliójába. És mi a helyzet az ingatlanalapokkal? A Diófa Alapkezelő menedzseli például azokat a Docler nevet viselő ingatlanalapokat, amelyek az Elysiummá alakított rózsadombi volt SZOT-szállóban több luxuslakást is birtokolnak – és a 2022-es választási harcban is szerepet vállaló Gattyán György és társai kényelmét szolgálják. Ennél azonban jóval fajsúlyosabb a Baross Gábor Tőkeprogramban 30 milliárd forintra érdemesített – már eleve 230 milliárdos nettó eszközértékkel rendelkező – Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap. Ez a nyílt végű, nyilvános, határozatlan futamidejű alap birtokolja az Üllői úti Shopmark plazát és a budai Duna-part óriási Infoparkjának felét (az ingatlanegyüttes másik része a Matocsy Ádámmal rokonítható SkyGreen-irodavállalaté).
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
