Alkoholizmusvita: épp a legfontosabb, legaggasztóbb adatot nem idézi senki
Alaptalan a magyarországi alkoholizmus világelsőségéről beszélni, mert erről nincs friss adat, a fogyasztási toplistán pedig az első húszban sem vagyunk – szólt az ellenvetés februári interjúnk címe, majd a honi sajtón és Facebook-falakon pár hete végigfutott WHO-rangsor nyomán. A Válasz Online ezért közli az alkoholprobléma nagyságáról árulkodó legfontosabb kutatásokat: a májbetegséges halálozásban még mindig hazánk produkálja az egyik legrosszabb számot az EU-ban, a fogyasztásmérés pedig olyan kulcstényezőket nem érzékel, mint a házi pálinkafőzés. A sokat cincált világranglistával tényleg vannak gondok, de az alkoholbetegség így is Magyarország egyik legnagyobb egészségügyi problémája.
„Mindenki azt hiszi, hogy az alkoholizmus az ő magánügye, ezért nem is vagyunk tisztában a probléma nagyságával. Az érintett családokban van egy hármas szabály: ne érezz, ne bízz, ne beszélj. Ezeket minden családtag betartja. Ezt a tabut a legnehezebb megtörni” – mondta Kovács András Péter a Telex karácsonyi interjújában. A humorista saját családi példája nyomán beszélt a magyarországi alkoholbetegségről, és az interjúnak nagy visszhangja lett, több ezren osztották meg.
Az alkoholizmus mint népbetegség témája az azóta eltelt hónapokban többször végighullámzott a honi nyilvánosságon. Világelsők vagyunk alkoholizmusban – idézte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikáját a lapunknak adott februári interjúban Hoffmann Kata addiktológus, majd ugyanez az adatsor április elején a Qubiten, az Indexen és más oldalakon is végigfutott. „Nemzeti büszkeség: Magyarország felszabadulásának napján az alkoholizmus versenyében maga mögé utasította felszabadítóját, a testvéri Oroszországot” – kommentálta például Puzsér Róbert.
A sok helyen idézett 2022-es WHO-listát (mely alapján a magyarországi felnőtt lakosság 21 százaléka úgynevezett problémás alkoholfogyasztó, a ranglista második helyezettje Oroszország, Belarusz a harmadik) több kritika érte. A Telex megírta, hogy az adatokat vizualizáló World Population Review nem friss, hanem 2016-os számokat használ. Az alkoholfogyasztási statisztikákban ráadásul Csehország Magyarország előtt van, a WHO-adatuk mégis a magyar egyharmada. Ráadásul találni olyan oldalt is, ahol Magyarország nem első alkoholizmusban.
Mi tehát az igazság? A választ nagy vonalakban már Hoffmann Kata elmondta februári interjúnkban: 1) A WHO „problémás szerhasználatot” mér, ami a köznapi értelemben vett alkoholizmusnál kétségtelenül tágabb fogalom; 2) Óriási eltérés van a WHO 21 százalék „problémás szerhasználója” és a KSH 5,2 százalék „nagyivója” között, de ennek oka módszertani: a Központi Statisztikai Hivatal önbevalláson alapuló, vagyis erősen lefelé torzító egészségmérést használ és leginkább a „klasszikus” alkoholistákat méri, a rohamszerű hétvégi ivókat nem.
Hogy ki is a „problémás alkoholfogyasztó”, annak meghatározása könnyen hitvitába vált át, így érdemes más módszerek után nézni. Egy-egy ország kollektív alkoholproblémájáról leginkább két adat árulkodik:
- a krónikus májbetegségekben és cirrózisban (májzsugor) elhunytak száma;
- az elfogyasztott tiszta szesz mennyisége.
Teljesen pontos ez sem lesz, hiszen Magyarországon összesen 200 halálok hozható összefüggésbe valamilyen módon a problémás alkoholfogyasztással, és kevés szeszből is lehet rosszat, rosszul és rosszkor inni, de a statisztikusok és demográfusok ezekben az értékekben bíznak leginkább.
Májbetegségben elhunytak
A halálokok kutatása nem egyszerű kérdés; azt néha kórboncnok, máskor különböző szakorvosok állapítják meg. A cirrózis a máj tapintható megnagyobbodását jelenti, ezért viszonylag könnyen diagnosztizálható. A legtöbb esetben a cirrózisos halálozást hasonlítják össze, de nem mindig: vannak országok, ahol az „alkoholmérgezésben” meghaltak száma magas (nálunk nem), ezért a nemzetközi összehasonlításokba ezt a halálokot is bele szokták venni. Létezik „alkoholos pszichózis” is, amely megint más kód alatt jelenik meg. A halálokok meglehetősen bonyolult kódrendszeréről itt lehet olvasni. (A májbetegségek a XI. fejezetben vannak, a K70-K77 kód alatt.)
Magyarországon többé-kevésbé kutatói konszenzus van arról, hogy a krónikus májbetegségekben és cirrózisban elhunytak összesített számát érdemes nézni, mert ez esik legközelebb az alkohol miatti halálozáshoz. Nemzetközi összehasonlításra leginkább alkalmas a WHO Europe által kínál adatbázis (azzal a megkötéssel, hogy ez nem az összes alkoholos halálok, összevetési alapnak viszont jó).
Az alábbi ábra az 1990 és 2020 között krónikus májbetegségekben és cirrózisban elhunytak 100 lakosra számított standardizált halálozási arányát mutatja a jelenleg leginkább érintett öt EU-tagállamban, valamint felvettük az EU-átlagot és (összehasonlításként) Ausztria számait. A piros vonal Magyarország: világosan kivehető a kilencvenes évek kiugrása és a mostani magas érték is.
Megjegyzés: ahol nem állt rendelkezésre 1990-es adat (pl. Szlovákia), ott az 1992-es adatot vettük kiindulópontnak, ahol nem volt 2020-as (pl. Szlovákia, Románia, Bulgária), ott a 2019-eset. Az „SDR”, (standardized death rate) azt jelenti, hogy az egyes országok közötti fő különbségeket (valahol a népesség idősebb, máshol fiatalabb) már figyelembe vették.
A WHO Europe adatai szerint a krónikus májbetegségekben és cirrózisban elhunytak száma 100 ezer lakosra vetítve aktuálisan itt a legmagasabb:
- Románia (36,16)
- Szlovákia (26,89)
- Magyarország (24,35)
- Litvánia (19,49)
- Bulgária (18,15)
Megjegyzés: 2018-as, 2019-es vagy 2020-as adatok alapján, a mutató itt is SDR.
Ez esetszámra váltva Magyarországon 3303 májbetegséggel összefüggő halálozást jelent 2019-ben. (A 24,35-ből visszaszorozva kisebb számot kapunk, de súlyozott átlagot kell számítani, úgy kijönnek az értékek.) A KSH már lát frissebb adatot is: 2021-ben 3575-en haltak meg valamilyen májbetegségben. A rendszerváltozás utáni „tetőponton”, 1994–96 körül évente több mint 8500-an haltak meg krónikus májbetegségben és cirrózisban.
Magyarország tehát harmadik a fő alkoholfogyasztással összefüggő halálokban az EU-tagállamok között. Az uniós átlag mélyen a magyar érték alatt van.
És mi a helyzet Oroszországgal? A WHO onnan nem rendelkezik adatokkal, így összevetni sem tudjuk. Belaruszból is csak esetlegesen tudunk számokat: az Egészségügyi Világszervezet 1991 és 2001 közötti, illetve egy szem 2018-as értéket tárol: ezek mind alatta voltak a magyar májbetegséges halálozásnak. Más nagyivóként elkönyvelt országok (Olaszországtól Finnországig) is mind a magyar értékek alatt szerepeltek.
A honi májbetegséges halálozás a kilencvenes évek közepén extrém szinten volt (valószínűleg a rendszerváltozáskor tönkrement, alkoholizmusba fulladt életek mutatkoznak meg az 5-6 évvel későbbi kiugrásban) és egészen 2005-ig tragikusan magas tartományban mozgott. Aztán egyenletesen javuló tendencia következett, mely nagyjából 2013-ig tart. Azóta inkább stagnálás, 2019 óta nem is annyira enyhe emelkedés jellemző:
Megjegyzés: az adatok forrása a KSH Halálozások a gyakoribb halálokok és nem szerint című számsora. Az ábrán a női és férfi halálozások összesített száma látható.
A májbetegségben 2021-ben idehaza elhunyt 3575 ember a 30 ezer daganatos halotthoz képest (sok idézőjel mellett) kevésnek, a 645 darab végzetes kimenetelű motorosjármű-baleseteshez képest soknak tűnik. Egy biztos: az évek óta tartó stagnálás és emelkedés a demográfusok figyelmét is felkeltette, a 2021-es Demográfiai portré például részben az alkoholizmushoz köti a magyarországi várható élettartam növekedésének lassulását. „Jelentős szerepe volt a várható élettartam javulásának mérséklődésében a külsődleges halálozás és az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás korábbi hozadékai csökkenésének, illetve megszűnésének. […] Az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás 2013-at követően változatlanul magas maradt Magyarországon, a korábbi időszakot jellemző kedvező trend megtört. Európa legtöbb országában az alkoholfogyasztáshoz köthető halálozás jóval alacsonyabb, így a várható élettartam fejlődésének lelassulásában is jóval kisebb lehet e betegségcsoport szerepe” – szól a demográfusok következtetése.
Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a májbetegséges mutató csupán egy a fontos jelzésértékű, összevethető adatok sorában: 200 körüli azon betegségek száma, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók az alkoholfogyasztással. A halálokoknál meg kell említeni például az öngyilkosság és az alkoholfogyasztás kapcsolatát: egyes számítások szerint alkoholfogyasztás után hétszeresére nő az elkövetés veszélye. Az alkoholfogyasztással kapcsolatba hozható öngyilkosságok arányát pedig 18 százalékra becsülik az összes eseten belül. A krónikus májbetegség és a cirrózis tehát csak egy mutató, de a legbeszédesebb.
Tiszta szesz/fő
Az alkoholprobléma másik legelterjedtebb mutatója az egy főre jutó alkoholfogyasztás és az ezen alapuló becslés. A WHO 2016. évi adatai szerint a világ népessége átlagosan egy főre jutóan 6,4 liter tiszta szeszt tartalmazó alkoholt gurít le (15 évesnél idősebb népességre számolva).
Az egy főre jutó teljes alkoholfogyasztás WHO által megrajzolt világtérképe így néz ki:
Megjegyzés: 15 évnél idősebb népességre, tiszta szeszben számolva. Forrás: WHO Global Status Report 2018, 42. oldal.
Ez alapján Magyarország a maga 11 liter/fő körüli fogyasztásával nincs benne az első 20 legtöbbet ivó országban. Listavezetők: Moldova (15,2 liter/fő), Litvánia (15 liter/fő) és Csehország (14 liter/fő), de előttünk van Németország, Írország, Franciaország és sok más nyugati állam is.
Ezeket a számokat a sajtóban és a kommentekben is idézték, mondván, alaptalan a magyarországi alkoholizmus világelsőségével riogatni, ha a fogyasztásunkban semmi kiugró sincs. De vigyázat!
Mint Elekes Zsuzsanna szociológus megjegyzi ebben a tavalyi tanulmányában, az egy főre jutó szeszmennyiség mutatójával is vannak gondok, a legfőbb mindjárt az, hogy becsült adatról van szó, mely elsősorban termelési és eladási statisztikákon alapul. Vagyis azt az alkoholmennyiséget tudjuk számba venni, amelyről hivatalos információnk van, az úgynevezett „nem regisztrált alkoholfogyasztásról”, például az otthon főzött pálinkáról ezek az adatok hallgatnak. Márpedig az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a világ teljes alkoholfogyasztásának 25,5 százaléka nem regisztrált forrásból származik. Magyarország esetében egy 2018. évi WHO-kiadvány 1,5 literre becsüli ezt az értéket. Nem kevés.
Konklúzió
A fő kérdés: hogy lehet az, hogy míg a magyar szeszfogyasztás nem tűnik kiugrónak, a májas halálozás nagyon is az? Az adatok szerint Németországban vagy Franciaországban 1-2 liter/fővel több alkohol csúszik le évente, mégis nálunk halnak meg többen cirrózisban. A megfejtés egyrészt a statisztika fent jelzett problémája, vagyis a „nem regisztrált szeszfogyasztás”: az otthon kotyvasztott pálinka, házi sör és bor, valamint a keleti és déli határszéleken még mindig jellemző csempészet. A másik a rossz minőség és a tömény szeszek vélhetően magasabb aránya. Nemcsak az a számít, hogy mennyit, hanem az is, mit és mikor iszunk. Idehaza minden negyedik férfi legalább alkalmanként iszik reggel alkoholt; magyar szemmel ez tehát nem valamiféle deviancia. Vannak ugyanakkor országok, például Izrael, ahol a reggeli ivást eleve úgy kezelik, mint ami súlyos alkoholproblémára utal.
Mivel a „problémás alkoholfogyasztó” meghatározása körül nehéz konszenzusra jutni, a Tényleg világelsők vagyunk alkoholizmusban? felütésű vitának sosem lesz megoldása. Beszédesebb, hogy rendkívül magas a májbetegséges halálozás Magyarországon, és európai szinten kiugró a szív- és érrendszeri betegség miatt elhunytak aránya is, aminek szintén életmódi okai vannak.
Azt, hogy a statisztikák összehangolásán lenne mit javítani, és hogy például az önbevalláson alapuló nagyivás nem tűnik jól használható mutatónak, háttérbeszélgetéseinken is elismerték. Ahogy egyik szakértőnk fogalmaz: „Jó lenne, ha a döntéshozói szinten lenne valaki, aki kontrollálja ezt a fajta munkát, visszakérdez, pontosítást kér – de nincs. Nem létezik ma szakpolitika, amely az adatokra támaszkodna. Nincs alkoholstratégia, nincs programszerű prevenció, nincs semmi. Így sajnos a tanulmányainkat egymásnak írjuk.”
Nyitókép: Illusztráció (FRANK HOERMANN / SVEN SIMON / SVEN SIMON / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
