Megjöttek az első Patriotok Ukrajnába – helyzetkép a 421. napon
Elvághatták a bahmuti „élet útját”. Újabb nyugati fegyverek érkeznek Ukrajnába, de kevés a Patriot-rakéta. Az oroszok újabb lépést tettek a Wagner-csoport indirekt legalizálása felé. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 421. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Elképzelhető, hogy Bahmut egyik utolsó ellátási-utánpótlási vonalát – az „élet útjának” nevezett Csasziv Jar-i földutat – az oroszok elvágták.
- Iránból újabb drónszállítmány érkezhetett Oroszországba – Moszkva növelte is a dróntámadások számát.
- A nyugati fegyverszállítások elsősorban a légvédelem megerősítését szolgálják – de a korábban megígért fegyverzet is érkezik, lőszer mellett.
- A júliusi vilniusi csúcson a NATO napirendjén ugyan szerepelni fog az ukrán csatlakozás kérdése, de ennél tovább a tagállamok minden valószínűség szerint nem mennek.
- Az oroszok újabb lépést tettek a Wagner-csoport indirekt legalizálása felé, s egy másik törvénymódosítás nyomán próbálják kisebbíteni a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyint érintő döntésének hatását.
Részletes helyzetkép:
A fő harctérségekben a helyzet relatíve változatlan maradt: az oroszok által végrehajtott támadások (az ukrán vezérkar szerint ezek száma napi 60 körül alakul) az elmúlt napokban ugyanúgy nem eredményeztek számottevő változást, mint ahogy az elenyésző számú ukrán ellentámadások és harcfelderítési kísérletek sem. [Ford. megjegyzés: a harcfelderítés célja, hogy az ellenséges tűz alapján pl. az ellenség állásainak helyét, reagálásának hevességét és idejét stb. meg tudják határozni.] Bahmut azonban kivétel: itt az orosz erők végül kiszoríthatták a védőket a városközpontból, és a település nyugati részén további előrehaladást érhettek el.
Az ukrán hadsereg még mindig fenntartja az utánpótlás városba küldésének, illetve a harcoló alegységek rotálásának lehetőségét. Utóbbit azonban egyre inkább korlátozzák a terep által biztosított lehetőségek, illetve az ellenséges tüzérségi tűz – különösen azután, hogy egyes források arra utalnak: az oroszok a Bahmutot Csasziv Jarral összekötő utat Hromovétől [Хромове] nyugatra az oroszok fizikailag is elvágták. Bahmuton kívül rendszeres összecsapások történtek Avdijivkától északra és délkeletre, Kreminnától délnyugatra, Marjinkában [Мар’їнка] illetve ettől délre. Az agresszor erői Vuhledar és a várostól nyugatra fekvő Precsisztivka [Пречистівка] térségében sporadikusan támadhattak, s ugyanúgy támadás érhette a Zaporizzsja megyében, Orihivtől [Оріхів] délre állomásozó ukrán egységeket is.
Az oroszok drónok felhasználásával növelték támadásaik intenzitását – mindez az ukrán jelentések szerint összefüggésben lehet azzal, hogy az agresszor Iránból újabb szállítmány Shahed–136-ost kapott. A védők azt állították, hogy a támadásban részt vevő drónok többségét lelőtték: április 18-án hetet; április 19-én tizenkettőből tízet; április 20-án huszonhatból huszonegyet; április 21-én éjjel pedig tizenkettőből nyolcat. Az ukrán fél megerősítette, hogy a támadások a Mikolajiv megyében található Sznihurivka [Снігурівка] térségében, Szlavjanszkban, Zaporizzsjában, illetve Odessza, Dnyipropetrovszk, Poltava és Vinnicja megyékben pusztították az infrastruktúrát – a légvédelem azonban minden, Kijevet támadó drónt lelőhetett. Jurij Ihnat ezredes, az ukrán légierő-parancsnokság szóvivője szerint az oroszok megnövelték a hazai előállítású Lancet kamikázedrónokkal elkövetett bevetések számát – ezekkel főleg a légvédelmi létesítményeket támadják.
Az agresszor (főleg az Sz–300-as rendszerek használatával) folytatta a Donbaszban – többek között Szlavjanszkban, Druzskivkában [Дружківка] és Kosztjantinivkában [Костянтинівка] – állomásozó ukrán erők hátországa elleni rakétatámadásokat, illetve a védők a harcérintkezési vonal mentén fekvő és az államhatár menti járásokban található állásainak bombázását is. A harctérségeken kívül az ellenséges tüzérség és légierő fő célpontjai továbbra is Herszon megye jobbparti része (főleg Herszon és Beriszlav [Берислав]), a Dnyipropetrovszk megyében található Nikopol térsége, illetve Ocsakiv volt.
Április 19-én Olekszij Reznyikov védelmi miniszter megerősítette, hogy a Patriot-rendszerek megérkeztek Ukrajnába – helyettese, Olekszandr Pavluk pedig arról tájékoztatott: az eszközöket Amerikából, Hollandiából és Németországból kapták. Egy nappal korábban a berlini hatóságok tájékoztatást adtak a légvédelmi rendszerek átadásáról – a németek a Patriot-rendszereket az Ukrajnának szánt új katonai támogatási csomagba tették bele (ebben még 16 teherautó, illetve két, a határőrségnek szánt gépkocsi található). Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint az eszközökkel együtt Németország száz rakétát adott át. Április 21-én Mikola Olescsuk tábornok, az ukrán légierő parancsnoka bejelentette: a leszállított Patriotokat szolgálatba állították. Április 19-én a német Der Spiegel arról írt: pár nappal korábban az ukrán hadsereg a megígért négy IRIS–T SLM közepes hatótávú légvédelmi rendszerből a másodikat is megkapta (az első 2022 őszén érkezett Ukrajnába) – a rendszerbe egy darab, nyolc rakétavetőt tartalmazó indítóállomás, radar, illetve egy parancsnoki jármű tartozik; az eszközzel együtt 16 rakétát adtak át. A németek a svédekkel is megbeszéléseket folytathattak a svéd hadsereg által használt (az SLM változatnál rövidebb hatótávval rendelkező) IRIS–T SLS kilövők visszavásárlásáról abból a célból, hogy később ezeket Ukrajnának szállítsák le.
Április 19-én az Egyesült Államok újabb, Ukrajnának szánt, 325 millió dollár értékű katonai segélycsomagot jelentett be – ebben többek között a HIMARS-rendszerekhez tartozó lőszer; 105 mm és 155 mm űrméretű tüzérségi lőszer; TOW irányított páncéltörő rakéták és AT4 páncéltörők; légi indítású irányított rakéták; több mint 9 millió, kézifegyverhez tartozó lőszer; illetve négy logisztikai támogatást biztosító jármű található. Az április 20-án bejelentett új, Ukrajnának szánt észt katonai támogatási csomagban 155 mm-es lőszer, kézifegyverekhez való lőszer, illetve éjjellátó berendezések találhatók. A The Washington Post április 18-i információi szerint a 40 ezer darab irányítatlan, 122 mm-es rakétát Oroszországnak leszállítani tervező Egyiptom amerikai nyomására visszakozhatott, s beleegyezhetett abba: 152 mm és 155 mm kaliberű tüzérségi lőszereket ad el az amerikaiaknak, hogy azokat később Ukrajnának adják át.
Április 20-án a dán és holland védelmi tárcák arról tájékoztattak: szándékukban áll 14 darab Leopard 2A4 harckocsi közös beszerzése, felújítása, illetve ezen eszközök átadása Kijev számára – ezeket az ukrán hadsereg 2024 elején veheti át. A szerződés értékét 165 millió euróra becsülik. Troels Lund Poulsen, Dánia megbízott védelmi minisztere megjegyezte: ezek nem dán harckocsik lesznek – azonban azt nem tette hozzá, milyen forrásból fognak érkezni. A dán politikus arról is tájékoztatást adott, hogy 2023 végéig Ukrajnába a száz darab átadni tervezett Leopard 1-es harckocsiból legalább nyolcvannak meg kell érkeznie.
Április 18-án Charlie Dietz, a Pentagon szóvivője megerősítette: az első Bradley gyalogsági harcjárművek megérkeztek Ukrajnába (két nappal korábban az ukrán védelmi minisztérium az ukrán álcafestéssel ellátott Bradley-kről tett közzé képeket) – az eszközökből az ukrán hadsereg 109 darabot kaphat. Ugyanezen a napon a brit védelmi tárca arról tájékoztatott: 14 darab Challenger 2 harckocsit adtak át Ukrajnának (az első példányok március végén érkeztek meg) – Reznyikov ukrán védelmi miniszter pedig arról, hogy az ukrán tengerészgyalogság átvette a Franciaországtól kapott AMX–10RC páncélozott felderítőjárműveket (ún. kerekes harckocsikat). Arvydas Anušauskas, a litván védelmi tárca vezetője ugyanúgy április 18-án jelentette be, hogy hazája 2023-ban „közel 1600, de lehet, hogy akár 2000” ukrán katona kiképzését tervezi – ez 2022-hez képest jelentős növekedést jelent (tavaly 500 ukrán katonát képeztek ki).
Április 20-án Kijevben került sor találkozóra Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij között. Az ukrán elnök azt kérte: a partnerek lendüljenek túl azon, hogy eddig tartózkodtak a nagy hatótávolságú fegyverek leszállításától. Hozzátette: az ilyen típusú fegyverek – a repülőgépek és tüzérségi eszközök – leszállításával kapcsolatos döntés meghozatalának lassítása a halálos áldozatok számának növekedéséhez vezet, illetve késlelteti a háború befejezését. Zelenszkij azon reményét is kifejezte, hogy a NATO júliusi, vilniusi csúcsa alatt döntés születik a Szövetséggel fenntartandó kapcsolatok új kereteiről – ezek a NATO-tagság elnyeréséhez vezető biztonsági garanciák megszerzését irányozzák elő. Stoltenberg biztosította partnerét, hogy a Szövetség folytatni fogja a lőszer- és cserealkatrész-szállítást, illetve a katonai felszerelés javítását, s megerősítette: a Kijev által felvetett ukrán NATO-csatlakozás témája szerepelni fog a vilniusi csúcs napirendjén – azonban azt is mondta, hogy a Szövetség számára jelenleg az ország győzelmének biztosítása a legfontosabb, amely „Ukrajna jövőbeni tagságával kapcsolatos ésszerű vitát” feltételez. Boris Pistorius német védelmi miniszter a ZDF televíziónak adott nyilatkozatában elmondta: a jelenlegi időszak nem a legalkalmasabb arra, hogy a NATO döntést hozzon az ukrán csatlakozásról, a háború pedig akadálya a témában folytatandó megbeszéléseknek.
Április 20-án Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az Ukrajnának szánt közös lőszerbeszerzésről hozott EU-s döntés életbe lépését a tagállamok közötti nézeteltérések még mindig hátráltatják. Megjegyezte: a helyzet annak tesztje, hogy az EU egységesen tud-e fontos döntéseket hozni – Ukrajna pedig bármifajta késedelemért emberéletekkel fizet. Az EU már jóváhagyott egy általános beszerzési rendszert, s a lőszerbeszerzés céljára 2 milliárd eurót különített el, azonban a tagállamok még mindig a részleteken vitatkoznak – többek között azon, hogy a szerződéseket kizárólag az EU-s gyártókra kell-e korlátozni, vagy kedvezményezettjei lehetnek pl. amerikai vagy brit vállalatok is.
Április 19-én Reznyikov ukrán védelmi miniszter kijelentette: az ukrán erők számára kiemelten fontos, hogy a lehető legrövidebb idő alatt többszintű lég- és rakétavédelmi rendszert építsenek ki. A politikus megjegyezte, hogy a Patriot-rendszerek arra biztosítanak lehetőséget, amely korábban elképzelhetetlen volt (ballisztikus célok elpusztítására), s emlékeztetett: az ukrán Maslow-piramis csúcsán a nyugati vadászgépek találhatók. Április 20-án Jurij Ihnat, a légierő szóvivője elmondta, hogy partnereitől Ukrajna nem pusztán a légvédelmi rendszerek leszállításának növelését várja, hanem mindenekelőtt nagyobb számú rakétát – s emlékeztetett arra: az agresszió kezdete óta az ukrán erők körülbelül 1500 légicélt semmisítettek meg.
Április 17-én Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Pentagon-iratok kiszivárgását kommentálva a történéseket „különleges információs műveletnek” nevezte, amely „hagyományos módon a valóst és a valótlant kombinálja”. Budanov szerint mindez azért történt, hogy az Ukrajna és az Egyesült Államok, illetve az Ukrajna és más országok közötti kapcsolatokban elvessék a bizalmatlanság magját, s kompromittálják azokat. Kategorikusan visszautasította a nyugati médiában megjelenő információkat, amelyek szerint Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Nyikolaj Patrusev, az Oroszországi Biztonsági Tanács titkára a háború kezdetén szabotálni próbálta Ukrajna elfoglalását, s hozzátette: az ukrán szolgálat értékelésében az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma és a háború lefolytatásának módját kritikusan értékelő FSzB közötti konfliktus „nem jelentős”. A fronthelyzetet kommentálva Budanov elmondta: március 31-én egy újabb orosz offenzívakísérlet hiúsult meg – ennek célja Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határának elérése lehetett. Rámutatott arra, hogy Oroszország egyelőre nem rendelkezik, s a közeljövőben nem is fog rendelkezni potenciállal stratégiai támadóművelet végrehajtásához. Az orosz erők védekező műveletekre álltak át: feladatuk a megszállt területek megtartása, illetve az ukrán offenzív tevékenység elleni tevékenység. Budanov visszautasította, hogy részleteket közöljön a drónok felhasználásával végrehajtott ukrán műveletekről – megjegyezte azonban, hogy Oroszországban gyakran sértik meg a „biztonsági előírásokat”. Április 16-án azonosítatlan drón intézett támadást egy, az oroszországi Belgorodban található elektromos alállomás ellen, Brjanszkban pedig ugyanebbe a típusba tartozó, felfegyverzett drón zuhant le. Április 20-án a pszkovi [Псков] repülőtérre kamerával felszerelt drón csapódott be, a Belgorodi területen pedig robbanóanyaggal felszerelt drónt lőttek le.
Április 20-án Belgorodban erős robbanás következett be – a helyi hatóságok azt közölték: a környező épületekben és a közelben parkoló autókban keletkeztek károk, két személy pedig megsebesült. Közleményében az orosz védelmi tárca azt írta: a robbanás oka egy Szu–34-es repülőgépről indított rakéta a röppályáról való nem ellenőrzött letérése (sic!). Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára az incidenst kommentálva elmondta: a lakosság megfélemlítése, illetve a konfliktus eszkalálása céljából az orosz erők folytatják saját városaik provokatív célú lövetését – s hozzátette: csak az teszi lehetővé, hogy az orosz provokációkat a tervezés fázisában vagy a végrehajtás alatt zavarják meg, ha nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítanak Ukrajnának.
Április 20-án Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés képviselője jelezte: a téli időszakkal összehasonlítva változik a tömeges rakétatámadások terrorjának taktikája: a terror első szakasza nem ért el sikert; a tömeges légitámadásokban jelenleg megfigyelt szünetet pedig arra használják ki, hogy az ukrán logisztika elpusztítása, illetve az ellentámadás előkészítésének megzavarása céljából erőforrásokat gyűjtsenek. Juszov szerint az ellenség nem lesz abban a helyzetben, hogy minőségi és mennyiségi szempontból hasonló szintre építse vissza rakétatüzérségi potenciálját, mint amivel az agresszió kezdetén rendelkezett – még abban az esetben sem, ha ez év szeptemberéig leállítják a légitámadásokat.
Április 18-án az amerikai külügyi tárca helyettes vezetője, Wendy R. Sherman elmondta: az Egyesült Államok és a NATO nem észlelt változást sem a stratégiai orosz nukleáris erők telepítésében, sem pedig a taktikai atomfegyverek belaruszi áttelepítésében. A külügyminiszter-helyettes kiemelte: amennyiben ez megtörténik, azt „veszélyes eszkalációként” értékelnék.
Április 18-án az Állami Duma módosító indítványt nyújtott be a büntető törvénykönyvhöz – ezek az államellenes bűncselekmények büntetési tételeit szigorítják. „Hazaárulásért” a maximálisan kiszabható büntetési tételt húsz évről életfogytiglanig emelték. Új fejlemény az „Oroszországot nem a soraiban tudó nemzetközi szervezetek és egyéb külföldi állami szervek döntéseinek végrehajtásában való közreműködés” büntethetővé tétele – ezért maximálisan öt év szabadságvesztés szabható ki. A bevezetett változtatás célja, hogy az orosz állampolgárokat elrettentse a Nemzetközi Büntetőbírósággal, illetve az orosz háborús bűncselekmények bizonyítékait összegyűjtő külföldi entitásokkal való együttműködéstől. A Büntetőbíróság az ukrán gyerekek Oroszországba deportálásával összefüggésben Vlagyimir Putyin felelősségét vizsgálja.
Április 20-án a brit katonai hírszerzés azt közölte, hogy a Dél-Ukrajnában tevékenykedő megszálló erők új struktúrát hoztak létre (a Dnyper Hadseregcsoportot); azt hangsúlyozva: az orosz nómenklatúrában a „hadseregcsoport” kifejezés egy speciálisan létrehozott műveleti formációt jelent. Az invázió kezdetén az agresszor erőit hadseregcsoportokba szervezték, ezek mindegyikét saját, oroszországi katonai körzetéhez kapcsolták, így felállítva a „Nyugat”, a „Kelet” vagy a „Központi” hadseregcsoportot. Az új alakulat felállítása azt jelzi, hogy a kezdeti szervezeti struktúra legnagyobb valószínűség szerint a nagy veszteségek okán változott meg. Az új hadseregcsoport feladata nagy valószínűség szerint a megszállási zóna déli szektorának védelme lesz – beleértve ebbe azt a délnyugati szárnyat, amely vonala a Dnyeper mentén fut.
Április 1-je és július 15-e között zajlik Oroszországban a tavaszi sorozás – ennek lezárultával a hadseregbe 147 ezer, 18 és 27 év közötti személy léphet be; 27 ezerrel több, mint a tavalyi őszi sorozáskor.
Április 20-án az orosz Állami Duma befejezte „A veteránokról” szóló törvény módosításaival kapcsolatos munkát. Az új megoldások lehetővé teszik, hogy a 2014. május 12-e óta az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok „népi milíciáinak” tagjai éljenek a hadviselő feleknek járó jogokkal. Fontos változást jelent az a lehetőség, amely szerint veteránstátuszt kaphatnak azon személyek, akik tavaly február 24-étől a Donbasz, illetve tavaly szeptember 30-át követően Zaporizzsja és Herszon megyék vonatkozásában „az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőire bízott feladatok végrehajtásához hozzájáruló” szervezetekkel kötöttek szerződést. Mindez azt jelenti, hogy a veteránoknak járó juttatásokat többek között azon Wagner-csoport tagjai is megkapják, amely csoport létezését az orosz jog nem szabályozza.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Patriotok átadása megnöveli az ukrán légvédelem lehetőségeit: az ettől kezdve képes lesz lelőni legalábbis azon rakéták egy részét – főleg ballisztikus rakétákat –, amelyeket az eddig használt (ugyanúgy Nyugatról beszerzett NASAMS- és IRIS–T-) rendszerek nem értek el. A Patriotok száma azonban még mindig kevés ahhoz, hogy jelentősen megnövelje az ukrán képességeket a levegőből érkező ellenséges támadások visszaverésére. A bejelentett két – egy amerikai és egy német–holland – üteg lehetővé teszi, hogy relatíve hatékonyan fedjenek le egy kiválasztott régiót (legnagyobb valószínűség szerint Kijevet). Pavluk védelmi miniszter-helyettes szavaival ellentétben legnagyobb valószínűség szerint azonban még nem az összes megígért rendszer érkezett meg Ukrajnába. A Patiotokat – legalábbis addig, míg az összes bejelentett fegyvert nem telepítik – főleg a katonák harci körülmények közötti további kiképzésére fogják használni.
- Az ukrán fél képviselői azt jelzik: a légvédelem számára nem pusztán a modern rendszerek hiánya az óriási probléma, hanem mindenekelőtt az elégtelen számú rakéta. Azt kell feltételezzük, hogy a Washington által átadott Patriot-ütegekhez tartozó lőszert relatíve rendszeresen fogják biztosítani (hasonlóan az amerikaiak által küldött egyéb típusú rakétákhoz), az ukránokat pedig főleg a kisszámú rakétakilövő fogja korlátozni. A rakéták megfelelő számának biztosításával kapcsolatos problémákra azonban az európai oldalon számítani kell – ezek pedig sokkal súlyosabbak lehetnek, mint amit a tüzérségi lőszerek szállításával kapcsolatban megfigyeltek. Erre az IRIS–T SLM-rendszereket hozzák példaként: azt, hogy ezekhez nincs rakéta, az ukrán fél már tavaly ősszel (sic!) jelentette – nem sokkal azután, hogy az első rendszert átvette. Kijev helyzete nem sokkal jobb a német–holland Patriot-ütegekhez való rakéták esetében sem: a múltban végrehajtott orosz támadások intenzitását tekintve a Pistorius német miniszter által bejelentett száz darab rakéta nem elégséges – így további rakétaszállítások szükségesek.
- A Duma döntése, amely szerint az irreguláris katonai formációk tagjai megkapják a katonai műveletekben részt vevő veteránok státuszát, az orosz hadsereget támogató zsoldoscégek tevékenységét legalizálja. Habár ellentétes az orosz joggal (amely illegálisnak nyilvánítja az ilyen típusú tevékenységet), az, hogy többek között az ún. wagneristák jogi személyiséget kapnak, arról árulkodik: a hadsereg továbbra is érdekelt az ilyen típusú alakulatok felhasználásában. Azzal, hogy a zsoldosoknak megadják azokat a veteránoknak járó jogokat, amelyek egyenrangúvá teszik őket a reguláris hadsereg katonáival, a katonai magánvállalatokat de facto legalizálják – jelezve azt is, hogy ezek a vállalatok kizárólag az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek érdekében tevékenykednek. Mindez azt jelenti, hogy a Wagner-csoport tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin és a katonai felsővezetés között az irreguláris egységek frontvonali bevetése ügyében kipattant feszültségek ellenére a Kreml úgy döntött: újabb lépést tesz, és a zsoldosokat mint az állami katonai szervezet állandó elemeként ismeri el.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katonák egy L119-es tarack elsütésére készülnek a front Luhanszk megyei szakaszán 2023. április 20-án (fotó: AFP/Anatolii Stepanov)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
