Kilenc ukrán dandár áll készen az ellentámadásra – helyzetkép a 424. napon
Bahmutban az oroszok lassan araszolnak előre, de támadásaik minden más frontszakaszon teljesen eredménytelenek. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy a nyugati partnerek befejezték több mint kilenc új páncélosdandár felszerelését és felkészítését. Az ukrán politika továbbra is elégtelennek tartja a német áldozatvállalást. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 424. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok Bahmuttól nyugatra megint sikertelenül támadnak, a város nyugati részén viszont előrenyomulnak; Zelenszkij kijelentette: nem adják fel a települést
- A többi irányban végrehajtott orosz támadások nagy többsége is sikertelenül érhetett véget
- A Ramstein-formátum 11. ülésére került sor – áttörés nem született
- Amerikai bejelentés szerint kilenc ukrán dandár felkészítése és felszerelése történt meg
- Az oroszok toborzókampányt indítottak, a cél az újabb mozgósítási hullám időbeli elhalasztása lehet
- A volt berlini ukrán nagykövet megint beleállt a németekbe
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Bahmuttól nyugatra újrakezdték műveleti aktivitásukat – a Csasziv Jar-i útkereszteződés térségében az ukrán védelem áttörésére tett kísérleteik azonban ugyanúgy nem értek el sikereket, ahogy a Bahmut délnyugati külvárosa elleni támadások sem. A város nyugati részében azonban az ellenség hadseregének újabb előrenyomulását jelentették. Az oroszok Novomihajlivka [Новомихайлівка] térségében, illetve Marjinkától délre is újrakezdhették a támadásokat – utóbbi állandó jelleggel az egyik fő harctérség. Sikertelenül fejeződhettek be az Avdijivkától északra és délnyugatra végrehajtott újabb orosz támadáskísérletek. Miután az elmúlt hét közepén végrehajtott támadások sikertelenek voltak, az agresszor Vuhledar és Kupjanszk irányában korlátozta aktivitását. Az ukrán vezérkar szerint az ellenséges támadások gyakoriságát a korábbi, napi körülbelüli hatvanas szinten tarthatják.
A fennmaradó irányokban egyik fél sem fejtett ki nagy aktivitást. Orosz jelentések szerint a kivétel a Dnyeper balpartjának térsége lehetett Herszon magasságában – itt április 23-án valószínűleg egy ukrán diverzáns-felderítő alegység szállhatott partra. Ezen jelentéseket kommentálva Hanna Malar ukrán védelmi miniszter-helyettes nem erősítette meg a Dnyeper balpartján az ukrán jelenlétet, s megint felszólította a sajtót: hagyatkozzanak a hivatalos információkra.
Az oroszok a front hátában, Donyeck és Harkiv megyékben megnövelték a rakétatámadások intenzitását – ezek célpontjai többek között Kosztjantinivka [Костянтинівка], Szlavjanszk, Kramatorszk és Harkiv voltak. Az agresszor tüzérsége és légiereje a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatta a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Növelték a támadásokat a Herszon megye jobbparti [nyugati] része, Nikopol, Ocsakiv, illetve ezen települések közvetlen szomszédsága ellen – csökkent azonban Herszon lövetésének gyakorisága. Ukrán támadás célpontja a megszállt Luhanszk megyében fekvő Rovenykiben [Ровеньки] található üzemanyagbázis lehetett. Az ukrán fél arról számolt be, hogy a megszállt Melitopolban újabb diverzánstámadásra került sor – a helyi orosz közigazgatás pedig a Kurszki oblasztyban, illetve Szevasztopolban dróntámadásokról számolt be.
Április 21-én zajlott az Ukrajnát katonailag is támogató országok Ramstein-formátumú találkozója, melynek levezető elnöke, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter összefoglalásként elmondta: az ukrán hadsereg „mindössze pár rövid hónap alatt” partnereitől több mint 230 harckocsit, 1550 páncélozott járművet, illetve egyéb felszerelést és lőszert kapott „több mint kilenc új páncélosdandár” megtámogatásához. Austin bejelentette, hogy a soron következő hónapokban a partnerek növelni fogják Ukrajna katonai potenciálját, s folytatják az ukrán katonák kiképzését is. Az amerikai politikus meggyőződését fejezte ki, hogy a következő hónapokban Ukrajnába megérkező felszerelés az ukrán hadseregnek előnyt fog biztosítani a harcmezőn. Austin, illetve Mark Milley tábornok, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke szerint Ukrajnának jelenleg földi indítású légvédelmi rendszerekre van a legnagyobb szüksége. Milley ezeket „Ukrajna számára a legköltséghatékonyabb és leggyorsabb módként” mutatta be, s azt is kiemelte: „Ukrajnával kapcsolatos feladatunk és vele szembeni kötelességünk” volt „maximum kilenc dandár, páncélosdandár és gépesített dandár” előkészítése és felszerelése „támadó- vagy védekező műveletek lefolytatására”. Úgy értékelte, hogy ezen dandárokat kiképezték, feltöltötték, felszerelték, illetve felkészítették a harctevékenységre – s a védők előnyét, illetve az agresszor oldalán meglévő vezetési, akaratbeli, morális, és fegyelmi problémákat is kiemelte.
A Ramstein–11-találkozót újabb támogatási bejelentések kísérték. Az új kanadai csomag 28,9 millió USD (39 millió kanadai dollár) értékű lehet – ebben (a csomag értékének több, mint 88 százalékát kitéve) főleg üzemanyag, egyéb hadianyag, illetve kézifegyverek (40 darab mesterlövész-puska) található, a Leopard 2-es harckocsikhoz tartozó lőszerrel és harckocsi-rádiókkal együtt. Finnország szándékában áll az ukrán katonák az EU EUMAM Ukrajna missziója keretében végrehajtott gyakorlatozásához felszerelést küldeni. Lettország (az újabb és sokkal nagyobb lehetőségekkel rendelkező RBS rendszerek hadrendbe állításáért cserébe) az összes Stinger vállról indítható légvédelmi rakétája, Portugália pedig öt darab páncélozott egészségügyi szállítójármű (három darab M113, illetve két darab M577) átadását tervezi. Csehország megerősítette: a 90 darab T–72-es harckocsi Ukrajnának történő biztosításáról szóló, az amerikaiakkal és a hollandokkal közösen megvalósított projekt keretében már harminchét eszközt átadtak; Spanyolország pedig közölte: a tíz darab, Leopard 2A4-es harckocsiból (Lengyelországon keresztül) hat darab szállítását kezdték meg. A német, a lengyel és az ukrán védelmi miniszterek találkozója során szándéknyilatkozatot írtak alá, hogy Lengyelország területén létrehozzák a Leopard 2-es harckocsik szervízközpontját.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter úgy értékelte, hogy a Ramstein–11-találkozó eredménye az volt, hogy „Oroszországot közelebb hozták egy második Nürnberghez” – s kiemelte: minden, ebben a formátumban megtartott találkozó „nem pusztán több, hasznos ajándékot ad az ukrán hadseregnek, hanem a bűnösök bíróság elé állítását is célozza”.
Az Associated Press április 21-i információi szerint a soron következő hetekben ukrán katonák 31 darab Abrams harckocsin kezdhetik meg kiképzésüket – ezeket kiképzési célból Németországba küldhetik. A hírügynökség forrásai kiemelik: ezek nem azok a harckocsik lesznek, melyekkel együtt fognak a katonák Ukrajnába visszatérni; a 250 ukrán katona alapkiképzést kap (főleg a járművek vezetésének és működtetésének vonatkozásában) – ez tíz hétig tart, a harckiképzést csak ennek befejezésével tervezik. Ugyanezen a napon Mark Milley tábornok bejelentette: a Patriot-
rendszerekre újabb, hatvanöt fős ukrán katonacsoport fejezte be kiképzését. Az amerikaiak eddig közel kilencezer ukrán katonát képezhettek ki, jelenleg Németország területén 2500 ukrán katona kiképzése zajlik. Április 22-én Németországban több mint száz katona kiképzése kezdődhetett meg – ők a jövőben a Leopard 1A5 harckocsikat használhatják.
Április 23-án Jurij Ihnat ezredes, az ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője arra utalgatott: egy, Patriot-rendszerekkel felszerelt légvédelmi század már aktív szolgálatban van, az ugyanebbe a típusba tartozó további rendszerek pedig útban vannak Ukrajna felé (az eddig megerősített információk szerint Ukrajna két Patriot-üteget kaphat – egy amerikait, illetve egy német–hollandot: ezeket együttesen úgy lehet kezelni, mintha egy századnak felelnének meg). Ihnat úgy becsülte, hogy őszig az agresszor nem lesz képes a 2022–2023 fordulóján rendelkezésére álló rakéták egyharmadát sem összegyűjteni (a védők őszre várják annak a lehetőségét, hogy az oroszok újrakezdik az energetikai infrastruktúra elleni rakétatámadásokat): becslése szerint a gyártás hosszú ideig tart, illetve azt az Oroszország elleni szankciók nehezítik.
Április 23-án Zelenszkij elnök kijelentette: nem lehet Bahmutról lemondani, mert a város oroszok általi elfoglalása lehetővé tenné a Kramatorszk és Szlavjanszk irányába végrehajtott támadás folytatását. Leszögezte, hogy Ukrajna ellentámadásra készül – habár bevallotta: „jónak nevezni a helyzetet” nem lehet.
Április 21-én Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette: a jelenleg a Luftwaffe által használt vadászgépek nem alkalmasak ukrán használatra. Véleménye szerint a Tornado és Eurofighter vadászgépeknek más paraméterei vannak, nem alkalmasak az ukrajnai harci műveletek végrehajtására, s hozzátette: a Tornado repülőgépekre maguknak a németeknek is szükségük van – többek között azért, hogy az amerikai atombombákat a NATO nuclear sharing programjának keretében célba juttassák. Visszautalva arra, hogy Lengyelország és Szlovákia MiG–29-es vadászgépeket adott át, rámutatott: az ukrán pilótáknak olyan repülőgépekre van szükségük, melyek használatát gyorsan el tudják sajátítani, s melyeket helyben lehet javítani – minden egyes új típusra való átállás növeli a pilótakiképzés előtt álló kihívásokat.
Egy nappal később Andrij Melnyik külügyminiszter-helyettes [ford. kieg.: Ukrajna korábbi berlini nagykövete] kijelentette: az F–16-os repülőgépeket is beleértve Ukrajnának azonnal, tízszeresre növelt katonai segélyre van szüksége ahhoz, hogy ebben az évben befejezze a háborút. Kijev partnereit arra kérte: hágjanak át minden „mesterséges vörös vonalat”, s a GDP egy százalékát fordítsák a fegyverszállításokra. Emlékeztetett arra, hogy Lloyd Austin, a Pentagon vezetője szerint a nemzetközi koalíció tagjai Ukrajnának összesen 55 milliárd dollár értékben biztosítottak fegyversegélyt. Melnyik keresetlen szavakkal fejezte ki elégedetlenségét a német támogatás nagyságát illetően: rámutatott, hogy habár a Bundeswehr 382 Leopard 2-es harckocsival rendelkezik, Berlin pusztán 18 darab átadásába egyezett bele. Az ukrán politikus hozzátette: Németország egyetlen egy „Fuchs” típusú páncélozott szállítójárművet vagy „Wiesel” típusú könnyű páncélozott lánctalpas járművet sem adott át.
Április 21-én Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy az Ukrajnának szánt katonai segélymisszió (EUMAM) keretében már több mint 16000 ukrán katonát képeztek ki, a leszállított lőszer értéke pedig meghaladta a hatszázmillió EUR-t.
Április 23-án Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára – az Oroszország által diktálandó béketárgyalásokról szóló javaslatokra reagálva – felszólította a nyugati politikusokat, hogy kerüljék „az oroszbarát békeműveleteket” – mindehhez hozzáfűzve: a fegyverszállítás a „legjobb közvetítő és az egyetlen olyan, melyet az Oroszországi Föderáció kommunikációs érvként megért”. Danilov nyilatkozatában Guido Crosetto olasz védelmi miniszter állítására reagált, aki azt vetette fel: Ukrajnát és Oroszországot Kína részvételével ültessék tárgyalóasztalhoz.
Ugyanezen a napon a brit katonai hírszerzés bejelentette: az orosz védelmi tárca megint toborzási kampányába kezdett – ennek célja, hogy időben elhalasszák azt az új mozgósítási hullámot, mely a társadalmi feszültségek növekedéséhez vezethet. Az orosz sajtóban olyan információs toborzókampányt indítottak, mely a potenciális újoncok férfiúi büszkeségére apellál, és a szolgálatba való belépés anyagi előnyeit emeli ki.
Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ azt állította: Oroszországban a közép-ázsiai, orosz útlevéllel rendelkező migránsokra elkezdtek nyomást gyakorolni, hogy lépjenek be a hadseregbe – amennyiben nem vonulnak be, állampolgárságuktól is megfoszthatják őket. Az illegálisan dolgozóknak megígérték: a lehető leggyorsabban megkapják az állampolgárságot azzal a feltétellel, hogy katonai szolgálatot vállalnak – ennek visszautasítása esetén kitoloncolhatják őket.
Április 21-én Vaszil Maljuk, az SzBU vezetője bejelentette: tavaly február óta több mint háromszáz árulót lepleztek le – köztük magán az SzBU-n belül kilencet, százkettőt pedig a hadseregben és más védelmi szervezetben.
Április 23-án a belorusz védelmi tárca nyilvánosságra hozta: Oroszországban befejeződött a belorusz katonák kiképzése a nukleáris töltettel felszerelt Iszkander-rakétarendszerek használatára.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Ramstein-csoport tizenegyedik találkozója nem ért el áttörést az Ukrajna által előzetes követelményként állított modern harci repülőgépek beszerzése, illetve a nehézfegyverzet- és lőszerszállítások növelése ügyében (még mindig nincsen végleges döntés a közös EU-s tüzérségi lőszer-szállítási program elindításáról). Az új támogatási csomagok bejelentésének tekintetében Ramstein–11 legnagyobb valószínűség szerint az ebben a formában eddig lezajlott találkozók egyik legszegényesebbje volt. Kijev partnerei megerősítették: szándékukban áll az eddig tett ígéreteik teljesítése, s a már biztosított támogatás mértékét hangsúlyozták. A legmagasabb rangú katonai hatóságok, illetve az amerikai hadsereg parancsnoksága képviselőinek nyilatkozatai azonban kétségeket ébresztenek azzal a módszertannal kapcsolatban, mellyel az Ukrajnának leszállított fegyverzet mennyiségét kiszámolják. Míg az az állítás, hogy Kijev 2020 őszétől kezdve partnereitől több mint 230 harckocsit kapott, megállja a helyét, addig az 1550 páncélozott harcjárműről szóló állításról azt kell feltételezzük: az minden, bármifajta páncélozottsággal rendelkező járműre vonatkozik, és nem pusztán a páncélozott harcjárművekre (mint ahogy azt a további nyilatkozatok sugallták).
- Homályos az az állítás, hogy a Nyugat az ukrán hadsereg számára kilenc páncélozott (gépesített) dandárt készített fel. A különböző eszközök változataitól függően ez azt jelentheti, hogy az elmúlt hónapokban a partnerek Kijevet (1) legalább 560 harckocsival és ugyanennyi számú gyalogsági harcjárművel (azt feltételezve, hogy a dandárokban két harckocsi-zászlóalj és két gépesített zászlóalj található legalább 31–31 járművel felszerelve); vagy (2) 850 harckocsival és 280 gyalogsági harcjárművel (azt feltételezve, hogy a dandárokban három harckocsi-zászlóalj és egy gépesített zászlóalj található) látták el. A konfliktus kezdete óta az ukrán hadsereg körülbelül 660 harckocsit és 330 gyalogsági harcjárművet kapott – ezek túlnyomó többsége posztszovjet típus, s ezek a jelenleg is meglévő egységek felszerelésében keletkezett veszteségeket pótolták. Az új alegységek alapját képző nyugati felszereléssel eddig két harckocsi-zászlóaljat szereltek fel (az eddigi bejelentések alapján ezek száma végül nem haladja meg a hetet), illetve egy darab, gyalogsági harcjárművekkel felszerelt gépesített zászlóaljat (ezek száma sem több, mint hét). Azt kell feltételezzük, hogy az Austin és Miller által bejelentett kilenc dandár azon taktikai egységeket jelenti, melyek a szisztematikus felfegyverzés és kiképzés folyamata révén teljes mértékben megőrizték összfegyvernemi harcértéküket, s egy esetleges ukrán ellentámadás magját fogják képezni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: T-72-es ukrán tankok hadgyakorlaton április elején (fotó: Dmytro Smolienko / NurPhoto via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
