Újabb tömeges rakétatámadás Ukrajna ellen – helyzetkép a 428. napon
A cél nem az energetikai infrastruktúra pusztítása lehetett, Umanban több mint húszan meghaltak. Az orosz tüzérség az államhatár ukrán oldalát gyakorlótérnek használja tüzérei kiképzésére – az ukránok az itt élő lakosság nagy részét kimenekítették. Putyin elrendelte az orosz állampolgárságot fel nem vevők deportálását. Ukrajnában egyetemi továbbtanulással kerülnék el a sorozást. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 428. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok újabb tömeges rakétatámadást hajtottak végre Ukrajnában, a cél azonban nem az energetikai infrastruktúra pusztítása lehetett.
- Az orosz tüzérség az államhatár ukrán oldalát mint gyakorlóteret használja tüzérei kiképzésére – az ukránok az itt élő lakosság nagy részét kimenekítették.
- Bahmut nyugati részében az ukránok folyamatosan szorulnak vissza.
- Az ukránok szerint az oroszok közeljövőbeli fő célja Bahmut, Avdijivka és Marjinka elfoglalása lehet.
- Elképzelhető, hogy Kijev több Patriotot kapott, mint amennyit nyilvánosan bejelentettek.
- Ukrajnában az egyetemi továbbtanulással is el kívánják kerülni a sorozást.
- Egy friss orosz elnöki rendelet az orosz állampolgárságot fel nem vevők deportálását írja elő. Moszkva a megszállt területeken erőszakos lakosságcserét akar végrehajtani.
Részletes helyzetkép:
Az április 28-ára virradó éjjel Ukrajna számos régiójában az oroszok rakétatámadást hajtottak végre. Dnyipróban, Umanban [Умань], illetve a Kijev megyében fekvő Ukrajinkában [Українка] lakóházakat ért találat – ennek következtében több mint egytucatnyian veszítették életüket (a legtöbben, 23-an, Umanban), illetve további tucatnyi sérültet kellett ellátni. A helyi hatóságok megerősítették: Dnyipróban építőipari vállalkozást és telephelyet ért találat, Umanban pedig raktárat. A lehulló törmelékek miatt az energetikai és közúti infrastruktúrában keletkezett károkról Kijevből érkeztek hírek (a főváros március 9-e óta először vált célponttá). Az ukrán vezérkar a 23 darab H–101/H–555-ös manőverező robotrepülőgép közül 21, illetve két drón lelövéséről tájékoztatott (a robotrepülőgépeket az agresszor stratégiai bombázókról indíthatta). Előző nap négy Kalibr rakéta felhasználásával Mikolajivot célozták – a települést 113 nap óta először támadták, annak következtében a város egy részében ideiglenesen megszűnt az energiaellátás.
A támadások állandó célpontja továbbra is az ukrán erők hátországa. A Harkiv megyében Kupjanszkra hullottak orosz rakéták, Donyeck megyében pedig Druzskivkára [Дружківка] és Kosztjantinivkára [Костянтинівка]. Április 25-én este az agresszor drónok felhasználásával Zaporizzsja térségében is támadást hajtott végre (a védők ezek közül hét lelövését jelentették). Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatja a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Április 25-én a helyi ukrán parancsnokság rekordot jelentő 432 darab, a Kupjanszk irányában található ukrán állásokra kilőtt lövedéket jegyzett fel – ugyanaznap Bahmut térségét az agresszor tüzérsége 280-szor támadta. Zaporizzsja megyében megnőhetett a tüzérségi támadások intenzitása – ezek fő, a harctérségeken kívül található célpontjai továbbra is a Herszon megye jobbparti [nyugati] részén található ukrán állások (ez utóbbiakra napi közel négyszáz lövedék eshetett), illetve a Dnyipropetrovszk megyében található nikopoli térség. Ukrán tüzérségi támadásról a Zaporizzsja megyei Tokmakból [Токмак] érkezett jelentés, újabb diverzáns-támadásokról pedig Melitopolból és az oroszországi Brjanszki területről.
Az oroszok folytatták az ukrán erők lépésről lépésre történő kiszorítását Bahmut nyugati részéből, s újrakezdték a város délnyugati külterületei elleni támadásokat is – arra törekedve, hogy a várossal való összeköttetést még nehezebbé tegyék. Bahmuttól északnyugatra (főleg Csasziv Jar térségében) az agresszor egységeinek aktivizálódása hatástalan volt. Az ukrán vezérkar beszámolója szerint Novomarkove [Новомаркове] térségében visszaverték az oroszokat – ez azt jelenti, hogy az ellenség itt elért a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatornához [Канал Сіверський Донець—Донбас] (a település a csatorna nyugati oldalán fekszik; az elmúlt hónapokban az orosz erők a csatornán Bahmuttól délnyugatra keltek át, s ennek következtében időről időre Kosztjantinivka irányában hajtanak végre támadásokat).
Sikertelenül érhettek véget az Avdijivka külvárosaiban és a várostól délnyugatra; a Marjinkában és az attól északra fekvő Krasznohorivkában [Красногорівка]; illetve a Kreminnától délnyugatra végrehajtott további orosz támadások. Az ukrán vezérkar szerint miután a hét elején az ellenséges támadások számának csökkenését tapasztalták, ezek mennyisége az átlagos napi hatvanas szinten maradt. Helyi ukrán források szerint az orosz erőket Mariupol és Melitopol térségében erősítik meg, illetve a Zaporizzsja megyében fokozatosan bővítik az erődítéseket. [Ford. kieg.: a Google a napokban frissítette a mariupoli műholdfelvételeket – a város jelentős része teljesen elpusztult.]
Április 26-án a lengyel miniszterelnök és a honvédelmi miniszter megerősítette: az Ukrajnának átadott Leopard 2-es harckocsik (2A4 és 2A6-os változatainak) javító- és szervizközpontja májusban kezdi meg a munkát a Bumar-Łabędy gliwicei üzemében – itt fogják elvégezni a T–72-es harckocsik szervizelését is. Figyelembe véve a T–64-es harckocsik gliwicei javításáról és felújításáról szóló korábbi megállapodást, az ukrán páncélos erők túlnyomó többségét fogják itt szervizelni (azzal kapcsolatban nincs információ, hogy a britek által átadott Challenger 2 harckocsikat hol). A Bumar-Łabędynél egy másik gyártósort is elindítanak a Krab önjáró tarackok gyártására (az első a Huta Stalowa Wola vállalatnál működik). Ugyanezen a napon a szlovén regionális sajtó arról számolt be, hogy az ország április közepén, titokban adott át Ukrajnának húsz darab Valuk kerekes páncélozott szállítójárművet (ezek a szlovén hadsereg által modernizált osztrák Pandur 1-esek).
Április 27-én az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk tábornok arról adott tájékoztatást, hogy a Patriot légvédelmi rendszerrel felszerelt második század is megkezdte aktív fegyveres szolgálatát. Ukrajnának partnerei összesen két ütegnyi Patriotot adtak át – ezeket az ukrán légvédelem két különböző századához csatolhatták. Azt, hogy az ukrán fél a századokról és nem az ütegekről szóló üzenetet ismétli meg, célzott sugalmazásként kell értelmezni arra vonatkozóan: Ukrajna a Nyugattól több Patriotot kapott, mint amennyit bejelentettek.
Április 26-án az ukrán tárcaközi, az Ukrajna védelméért és biztonságáért felelős intézmények üzeneteit összefogó Military Media Center médiaplatform információt adott a háború jelenlegi fázisának orosz célpontjairól, illetve az ukrajnai összevont műveleti erőkről. A közeljövőben az oroszok fő feladata a Bahmutot védő ukrán erők kiszorítása, a város, illetve Avdijivka és Marjinka feletti teljes ellenőrzés kialakítása lehet. Az oroszok saját csapatösszevonásukat egy ezrednyi erővel erősíthették meg; a jelenleg Ukrajna ellen zajló harctevékenységekben 48 dandár és 122 ezred vehet részt – a megszálló erők sorába 315 egység tartozik. Az ukrán erők ellen az ellenség összesen 369 ezer fős katonai erőt, illetve 5900 darabra rúgó nehézfegyverzet-mennyiséget gyűjthetett egybe.
Április 26-án Christopher Cavoli tábornok, a NATO-erők európai főparancsnoka az amerikai Kongresszus előtt felszólalva a katonai helyzetről adott értékelést, egyúttal kitérve a pár hét óta tartó, az amerikai hírszerzési adatok kiszivárogtatásával kapcsolatos botrányra is. Kijelentette, hogy a lefolytatott modellezés alapján az ukránok jó helyzetben vannak – megerősítve ezúton azt is, hogy az ukrán féllel a műveletek tervezésében együttműködnek. Az agresszort értékelve Cavoli kijelentette: az orosz hadsereg nagy részét nem vetették be a konfliktusban. Az orosz szárazföldi erők „kismértékben gyengülhettek meg” a háború miatt, azonban a haderőnem jelenleg nagyobb lehet, mint az invázió kezdetén, s megtarthatta saját harcértékének nagyobb részét. A tengerészgyalogság egy hajót (a Moszkva rakétás cirkálót) veszíthetett, a légierő „pusztán” körülbelül 80 eszközt – míg „harcra készen” ezer vadászgéppel és vadászbombázóval rendelkezhet. Az Atlanti-óceán északi részén jelenleg az orosz tengeralatti flotta évek óta a legaktívabb lehet, a járőrözéseket „legtöbbször magas színvonalon” hajtják végre. A CNN a beszédről tudósítva azt a Pentagon által nyilvánosságra hozott adatokkal vetette össze – ezekből az derül ki: a harctevékenységekbe az 544, az orosz szárazföldi erők soraiba tartozó dandárból 527-et vetettek be, melyekből Ukrajnában 474 van jelen. A háború folyamán 35–43 000 orosz katona halhatott meg.
Április 25-én Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a CNN-nek adott interjújában kijelentette: a NATO-ban hiányzik a politikai akarat, hogy döntést hozzanak Ukrajna csatlakozásáról. A miniszter szerint Ukrajna NATO-tagsága nem befejezi a háborút, hanem az euroatlanti régióban a jövőben segít elkerülni azt: ameddig Ukrajna a NATO-n kívül marad, fennáll a veszélye az orosz agresszió megismétlődésének. Az esetleges békemegállapodás kérdését illetően Kuleba kijelentette: Ukrajna készen áll minden olyan kezdeményezést átbeszélni, amely nem jár a konfliktus a frontvonali befagyasztásával vagy területi engedményekkel.
Április 25-én az orosz védelmi tárca Ukrajnát a „gabonaszerződés” megsértésével vádolta meg, azt állítván: március 23-án és április 24-én az ukrán erők a fekete-tengeri flotta szevasztopoli bázisa, illetve a polgári infrastruktúra ellen támadásokat hajtottak végre – az ukrán vízi drónok az ukrán mezőgazdasági termékek exportjára használt humanitárius folyosókat használhatták. Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője kijelentette: a megszállt Krímben végrehajtott támadások kizárólag katonai létesítményeket érintettek, s semmilyen módon nem szegték meg Ukrajna a gabonafolyosó működtetésével kapcsolatos kötelezettségeit.
Április 25-én Szerhij Najev, Ukrajna Egyesített Erőinek parancsnoka a Belarusz déli részébe, illetve a Brjanszki és Kurszki területekre telepített orosz erők nagyságát körülbelül 17 ezer főre becsülte. A belarusz katonai gyakorlótereken körülbelül 2800, a belarusz–orosz regionális csapatösszevonásba tartozó orosz katona állomásozik, az Oroszországi Föderáció Légi- és Űrerőinek repülőgépeit és helikoptereit pedig még mindig az itt lévő repülőtereken állomásoztatják. Másnap az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága bejelentette: Szumi és Csernyihiv megye határmenti járásaiban befejeződött a lakosság nagy részének evakuálása – az idősebb korosztály egy része annak ellenére döntött a helyben maradás mellett, hogy az orosz katonaság a falvakat ágyúzza, Ukrajna államhatár menti területeit a tüzérek kiképzési gyakorlótereként kezelve.
Április 25-én a brit katonai hírszerzés arról tájékoztatott: áprilisban az orosz erők veszteségei az elmúlt hónapokkal összehasonlítva csökkentek – ez a védekezésre való átállással van összefüggésben. A britek az ukrán vezérkar által nyilvánosságra hozott adatot idézték, amely szerint az elmúlt hónap napi átlagos 776 fős orosz vesztesége áprilisban átlagosan napi 568 főre csökkent. Elismerve, hogy a tendencia nagy valószínűséggel pontos, megjegyezték: a brit elemzők nem tudják az ukrán katonák által használt módszertant ellenőrizni.
Április 27-én a brit védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy Nagy-Britanniában már 14 ezer ukrán katonát képeztek ki, s bejelentették: ebben az évben a Kijevnek biztosítandó katonai támogatás értéke 2,3 milliárd fontot tesz ki.
Április 26-án az orosz Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, Andrej Kartapolov [Андрей Валериевич Картаполов] döntést hozott arról: meg kell fontolni, hogy az államhatár védelmébe bevonják az önkéntes milíciákat – rámutatva arra, az ukrán szabotázstámadások veszélye megnövekedett. Elismerte, hogy az FSzB határőrségének erői nem elegendők a határ hatékony lezárásához. Az új megoldás életbe léptetéséhez ki kell dolgozni az ilyen típusú formációk működési szabályait, és meg kell határozni, a regionális hatóságok vagy az FSzB alá fognak-e tartozni.
Április 26-án Hanna Malar ukrán védelmi miniszter-helyettes elmondta: olyan orosz művelet zajlik, amelynek célja az ukrán nemzeti identitás eltörlése. Az orosz hatóságok Ukrajna megszállt területein az etnikai összetétel megváltoztatásával próbálkoztak meg – ide különböző nemzetiségek képviselőinek számottevő nagyságú, alacsony vagyoni státuszú csoportjait telepítik be. A megszállók közigazgatási szervei az újonnan érkezőknek szállást, foglalkoztatást, lakás megvásárlásához vagy gazdasági tevékenység folytatásához kedvező hiteleket biztosítanak. Malar szerint a helyben élő ukránokat – különösen azokat, akiket a megszállóval szembeni ellenséges magatartással gyanúsítanak – különböző, mondvacsinált okok miatt Oroszországba deportálják.
Április 27-én tették közzé Vlagyimir Putyin azon rendeletét, amely Ukrajna ideiglenesen megszállt területeiről engedélyezi azon lakosok deportálását, akik nem vették fel az orosz állampolgárságot. Az ukrán vagy az Oroszországhoz csatolt, „népköztársasági” bábállamok útleveleivel rendelkező állampolgároknak vagy orosz állampolgárokká kell válniuk, vagy ki kell, hogy jelentsék: nem akarják felvenni az orosz állampolgárságot. A második opciót választókat 2024. július 1-jével külföldiként fogják elismerni – őket így deportálni lehet. Az elnöki rendelet külön paragrafusa vonatkozik azon személyek deportálására, akik Oroszország nemzetbiztonságára fenyegetést jelentenek.
Április 25-én független ukrán újságírók arra mutattak rá, hogy az ukrán egyetemeken 40 százalékkal nőtt meg a fizetős hallgatók száma (ezek 82 százaléka férfi) – ez menekülőút lehet a mozgósítás elkerülésére. Kiemelték, hogy az egyetemeken csökkent a 20 év alatti, mindkét nembe tartozó tanulók száma – megnőtt azonban a 30–50 év közötti diákoké. A törvény szerint a hallgatók hadiállapot idején halasztást kapnak a mozgósítás alól, a fizetős tanulmányok megkezdésének lehetőségével a 2022/2023-as tanulmányi évben legalább 85 ezer férfi élt. Az oktatási tárca szerint nem lehet azt kizárni, hogy szükség esetén a katonai vezetés a hatályban lévő törvény módosítását kezdeményezi, s a hallgatókat mozgósítják.
Április 26-án újabb fogolycserére került sor: 44 ukrán katona tért vissza orosz fogságból, az orosz védelmi minisztérium pedig arról tájékoztatott: Ukrajna 40 foglyot adott át cserébe. Az agresszió kezdete óta Ukrajna 2279 állampolgára szabadult.
Április 27-én Vlagyimir Putyin elrendelte: a Közlekedési Minisztérium kezdjen tömeges dróngyártásba. Az Oroszországi Föderáció miniszterelnök-helyettese, Andrej Belouszov [Андре́й Рэ́мович Белоу́сов] szerint a dróngyártás állami megrendeléseinek értéke a 2024 és 2026 közötti években körülbelül 92 milliárd rubelt, 2030-ig pedig 200 milliárd rubelt (körülbelül 2,5 milliárd dollárt) tesz ki. A kormány a dróngyártók számára adókedvezmény-rendszer létrehozását javasolja.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az április 28-i rakétatámadások többségének földrajzi elhelyezkedése okán azt feltételezhetjük, hogy az oroszok azokkal az ukrán fél által bejelentett ellentámadás katonai előkészületeit próbálták megzavarni. Ellentétben az ősszel és télen megfigyeltekkel, a rakétatámadások nem az energetikai infrastruktúra ellen irányultak – vagy legalábbis a kijelölt célpontok között ezek marginálisak maradtak (az, hogy Mikolajivban elvágták az energiaellátást, legnagyobb valószínűséggel véletlen következménye volt, Kijevben a villanyvezetéket pedig a lehulló törmelék rongálhatta meg). Annak ellenére, hogy az ukrán fél a lakóházakat ért találatokat hozza nyilvánosságra, ezek leginkább véletlen következményei – különösen az előző évben megfigyelt támadásokkal összevetve, amelyek eredményeként a halottak száma egyetlen helyszínen is meghaladta a többtucatot.
- Az, hogy Putyin elnöki rendeletet adott ki, arról árulkodik: a Kreml úgy döntött, hogy végérvényesen „rendezi” a megszállt területek lakosságának státuszát. A megszálló hatóságokkal szembeszálló személyeket vagy azokat, akik nem egyeznek bele az orosz állampolgárság felvételébe, Oroszországon kívülre fogják deportálni. Az adminisztratív lépések a megszállt területeket „megtisztíthatják” azon személyektől, akikre a hatóságok megbízhatatlanként tekintenek. Mindez az oroszok által elfoglalt területeken csökkentheti az ukrán diverziós lehetőségeket, és biztosíthatja a tavaly szeptemberre tervezett helyi választások problémamentes lefolytatását. Ezeken a területeken Moszkva a „nem lojális” ukránokat az Oroszország mélyében található régiókból származó, szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező állampolgárokra akarja lecserélni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: tűzoltók és mentőalakulatok tagjai egy orosz légicsapásban megsemmisült lakóház romjainál a Cserkaszi megyében fekvő Umanban 2023. április 28-án (fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
