Lángoló orosz olajtartályok jelzik a háború új szakaszának kezdetét – helyzetkép a 432. napon
Az oroszok és az ukránok egymás logisztikai létesítményeit támadták, Szevasztopolban orosz üzemanyagtartályok, Pavlohradban ukrán vegyiüzem égett. Zelenszkij szerint elkezdődött a háború új szakasza, amely végül elhozza a Krím felszabadítását, de a brit hírszerzés szerint az oroszok is felkészültek: sok helyen nagyon beásták magukat, a félsziget északi határát pedig különösen megerősítették. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 432. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Zelenszkij szerint megkezdődött a Krím felszabadítását is magában foglaló ukrán ellentámadás
- Az oroszok készültek a támadásra: egyes szakaszokon beásták magukat, s erős védelmet építettek ki
- Oroszország mindenáron el akarja kerülni, hogy megismétlődjenek a tavalyi, harkivi és herszoni kudarcok, amelyek megtépázták az orosz hadsereg hírnevét; az oroszok most már komolyan veszik az ukrán fenyegetést, és tartanak tőle
- A harcoló felek egymás logisztikai létesítményeit támadták; a fronton az agresszor jelentős előrehaladást nem ért el
- Berlin az egymillió tüzérségi lőszerre rúgó EU-s program egynegyedének teljesítését vállalhatja; a németek légvédelmi eszközök leszállításán túl a Gepardokhoz is elkezdtek lőszert gyártani
Részletes helyzetkép:
Április 29-én, valószínűleg ukrán dróntámadás következtében a megszállt Krím-félszigeten fekvő Szevasztopolban kőolajszármazék-tartályok (források szerint négy-tíz) semmisültek meg. Az Oroszországi Föderációban fekvő brjanszki oblasztyban lehetséges, hogy kisiklott egy üzemanyagszállító vonat (ennek oka, hogy a síneket korábban felrobbantották). Az április 30-i orosz rakétatámadásban Pavlohradban üzem semmisült meg – itt rakétaüzemanyagot (s a források egy része szerint lőszert is) tároltak. A támadás következtében a környező épületek megrongálódtak, két civil meghalt, negyvenen pedig megsebesültek. Ugyanezen a napon az oroszok újabb rakétatámadást hajtottak végre Kramatorszk, illetve Kosztjantinivka [Костянтинівка] ellen (Kramatorszk a május elsejéről másodikára virradó éjszaka is az orosz rakéták célpontja volt). Az ukrán fél arról is tájékoztatást adott, hogy Kijev és Hmelnickij megyékben ellenséges rakétákat lőttek le, illetve Zsitomir megyében egy ipari létesítmény környékén dróntámadás történt. Az ukrán vezérkar szerint a védők április 30-án az oroszok által indított tizenkilenc H–101/H–555-ös manőverező robotrepülőgépekből tizenötöt lőhettek le. Az ukrán „Dél” Műveleti Parancsnokság szerint az agresszor rakétatámadásai a védők logisztikai útvonalai és logisztikai központjai ellen irányulnak.
Az ukrán Állami Határőr Szolgálat szerint az oroszok Harkiv, Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban megnövelték a tüzérségi támadások intenzitását. Az ukrán Energetikai Minisztérium szerint az államhatár menti járásokban, illetve a harcérintkezési vonal mentén szisztematikusan végrehajtott orosz tüzérségi támadások eredményeként az elmúlt napokban Herszon, Dnyipropetrovszk, illetve Szumi megyékben az elektromos hálózatban jelentős károk keletkeztek – ezek javítása még több napot fog igénybe venni. Április 28-án egy Donyeck megyében (legnagyobb valószínűség szerint Kurahovében [Курахове]) található erőmű is megsérülhetett. Kupjanszk térségében ismét nőtt az orosz tüzérségi támadások gyakorisága (április utolsó napjaiban a napi 525–560 belövési szintre emelkedve), s ugyanez történt Bahmut térségében is (április 28-án 452-szer lőtték a területet). Május 1-jén az ellenséges tüzérségi, illetve légitámadások intenzitása is megnövekedhetett Herszon megye jobbparti részén.
A frontszakaszok többségén a helyzet relatíve stabil maradt. Az orosz erők további, jelentéktelen előrehaladást értek el Bahmut nyugati részében, illetve Marjinkában. Sikertelenül kezdték újra támadásaikat a Bahmuttól nyugatra található Csasziv Jar térségében is, illetve sikertelennek bizonyultak azok a támadáskísérletek is, melyeket – többnapos szünet után – Kosztjantinivka irányában, a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatornától [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugatra hajtottak végre. A védők Avdijivka térségében, Marjinkától délre, Kreminnától délnyugatra, illetve Luhanszk és Harkiv megyék határtérségében, Novoszelivszke [Новоселівське] térségében is visszaverték az újabb támadáskísérleteket (Avdijivkánál a harcok főleg a várostól délnyugatra folynak). Az ukrán vezérkar szerint április 30-án és május 1-jén az ellenséges támadások összesített száma napi hatvanról negyvenre csökkent. Az ukrán hadsereg „Kelet” csapatösszevonása a Bahmut térségében lévő orosz erőket 25600 katonára, 65 harckocsira, 450 páncélozott harcjárműre, 154 „lövegcsőre” (legnagyobb valószínűség szerint ez alatt általánosságban a 100 mm űrméret feletti tüzérségi eszközöket értik), illetve 56 rakéta-sorozatvetőre becsülte.
Április 28-án a cseh és a szlovák köztársasági elnökök kijevi látogatása során – az ukrán közlemény alapján – a cseh elnök bejelentette: lőszer- és kézifegyverek közös gyártásának, páncélos eszközök javításának, illetve kiképző repülőgépek esetleges gyártásának hat, kulcsfontosságú projektjét készítik elő. Petr Pavel cseh elnök szerint kiemelten kezelik a termelés legalábbis részben Ukrajnában történő megvalósításának kérdését. Ugyanezen a napon Olekszij Reznyikov védelmi miniszter közölte, hogy Dánia átadta a 2022 augusztusában megígért CAESAR 155 mm-es önjáró lövegek első példányait. Az indiai The Economic Times szerint Pakisztán a lengyel PHU Lechmar vállalat közvetítésével „Anza Mark II” vállról indítható [légvédelmi] rakétarendszerek Ukrajnának történő átadását készítheti elő.
Május 2-án Olof Scholz német kancellár bejelentette: augusztusban Németország elkezdheti a Gepárd légvédelmi eszközökhöz tartozó, frissen legyártott lőszer Ukrajnának történő átadását – ezekből az ukrán hadsereg végül 300 000 darabot kaphat. Emlékeztetett arra, hogy Berlin eddig 34 Gepárdot, illetve hozzájuk hatezer darab lőszert adott át (még három eszköz átadását tervezik). Április 30-án a szövetségi kormány megerősítette: Ukrajnába érkezett a második IRIS–T légvédelmi rendszer is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung április 28-i információi szerint Németország 250 000 darab 155 mm űrméretű, a Rheinmetall által gyártott tüzérségi lőszert szállíthat le (mindezt az EU egymillió, ilyen kaliberű lőszer Ukrajnának történő átadását célzó programjának keretében).
Április 29-én Volodimir Zelenszkij kijelentette, megkezdődött a háború új szakasza – ebben Ukrajna átveszi a kezdeményezést, s rámutatott arra: habár az oroszok megváltoztatták taktikájukat, s kizárólag a megszállt területek védelmére gondolnak, ellenállásukat nehéz lesz megtörni. Ebben az a tényező segíthet, hogy az orosz hadsereg demotivált, az oroszok „olyanokat toboroznak, akik nem tudnak harcolni”. Zelenszkij hiszi, hogy az ellentámadás sikerrel ér véget, a Krím pedig ukrán ellenőrzés alá kerül vissza. Május 1-jén Olekszij Reznyikov védelmi miniszter kijelentette: Ukrajna minden lehetségest megtett annak érdekében, hogy az ellentámadás sikeres legyen, annak megindítása és sikere a fegyveres erők parancsnokságán múlik. Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője elmondta, „a közeljövőben mindenki látni fogja az [offenzíva] eredményeit”, illetve azt is: a fronton Ukrajna képes saját helyzetét javítani, s a megszállt Krímben és a Donbasz hátországában képes megzavarni az ellenség logisztikáját.
Május 1-jén Reznyikov arról adott tájékoztatást, hogy Ukrajna a lőszerhiány problémáját a precíziós lőszerek használatára koncentrálva oldja meg, s elmondta: tartalékokat készítettek elő az ellentámadás támogatására. A miniszter szerint a partnerekkel folytatott tárgyalások egyik legfontosabb témája a katonai eszközök javítása és a cserealkatrészek biztosítása – ezek egy részét már ukrán vállalatok gyártják (pl. az amerikai M109-es önjáró lövegekhez tartozókat).
Május 1-jén a brit katonai hírszerzés jelezte: az orosz védelmi vonalak kiépítése az ellentámadástól való félelmet mutatja; a britek szerint 2022 nyarától kezdve az erődítmények nem pusztán a jelenlegi frontvonal közelében, hanem a megszállt területek mélyén is megtalálhatók. Az orosz erők különös figyelmet fordítottak a Krím északi határának megerősítésére – ott többszintű védelmi övezetet létrehozva. Az oroszországi belgorodi és kurszki oblasztyokban többszáz kilométernyi lövészárkot és műszaki akadályt építettek – ez a Kreml számára lehetővé tette, hogy a helyi lakosság körében propagálják, közvetlen háború törhet ki a NATO-val.
Április 28-án Jevgenyij Prigozsin, a zsoldosokat alkalmazó Wagner-csoport tulajdonosa elmondta: az ún. „wagneristák” hamarosan eltűnnek a harcmezőről – mindez az orosz katonaság bűne, akik az elítéltekből összeállított egységeket véglegesen ki akarják véreztetni, s akik visszatartják a lőszerellátást. Május 1-jén Zaporizzsja megye megszállt részébe körülbelül 400, Prigozsin által toborzott elítéltet szállítottak. Az ukrán vezérkar közlése szerint hasonló csapatfeltöltést várnak Luhanszk megyében, s az is ismert: az egyik katonai gyakorlótéren több mint kétszáz elítélt kiképzését tervezik. A kontingenst biztosító orosz katonák olyan parancsot kaphattak: dezertálási kísérlet vagy parancsmegtagadás esetén nyissanak tüzet.
A gomeli és a breszti megyék lakosaival április 28-án folytatott találkozó során Aljakszandr Lukasenka ezen régiót frontközelinek nevezte, s kiemelte: nem akarja, hogy Belaruszt belerángassák a véres mészárlásba. Bevallotta azonban, hogy „mindenre felkészültnek kell lenni”, a belorusz hadsereget pedig tovább erősítik. Április 29-én Alekszandr Volfovics, a belorusz Nemzetbiztonsági Tanács titkára kijelentette: a jelenlegi helyzetben minden erőt, illetve a nemzetbiztonsági rendszer elemeit is harckészültségben kell tartani – utóbbiba a katonaság, a Belügyminisztérium, a KGB, a határőrök, a területvédő erők, illetve az ún. „közfelkelők” tartoznak. [Ford. kieg: a legutolsó fogalom a különböző történelmi tapasztalatok miatt a magyarba nem ültethető át – a történelmi elnevezés a véres kard körbehordozása után kihirdetett rendi felkelésre utal.] Nyilvánosságra hozta, hogy szükség esetén a mozgósítási tartalékok körülbelül másfél millió fő fegyverbe állítását teszik lehetővé. Május 2-án Ivan Tertel, a belorusz KGB vezetője arra figyelmeztetett, hogy „Belarusz körül a műveleti helyzet jelentős romlása várható” – erre válaszul Lukasenka kijelentette: a helyzet nehéz, az ország határaihoz közel „a NATO katonai potenciálját építik újjá, s provokációkra kerül sor”. A belorusz elnök a biztonsági szerveket arra szólította fel, hogy tegyenek intézkedéseket a diverzánsok országba történő beszivárgásának megakadályozására, rámutatva arra, hogy az utóbbi időben az ilyen esetek megszaporodtak.
Április 30-án az ukrán határőrség arról számolt be, hogy a legutolsó időszakban Belarusz területéről kizárólag orosz UAV-indításokat regisztráltak. Az agresszor Belarusz területén állomásozó egységei felhagytak a rakétatámadásokkal, illetve abbahagyták az államhatár menti terület tüzérségi lövetését.
Az ukrán hatóságok ellentmondásos üzeneteket fogalmaztak meg a megszállt területeken maradt személyekkel való bánásmóddal kapcsolatban. Április 30-án Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi ombudsman azt állította: a hatalmon lévők nem ismerik el az orosz paszportizációs művelet törvényességét, de tudják, az orosz állampolgárság igénylése brutális nyomás alatt történt meg – így annak felvételére az önvédelem egy formájaként tekintenek. Kiemelte: a „paszportizáció” újabb háborús bűncselekmény, az útlevél felvételét pedig nem fogják bűncselekményként kezelni. Putyin közelmúltbeli, az állampolgárság felvételét elutasító személyek az orosz határokon kívülre történő deportálását engedélyező rendeletét kommentálva elmondta: valószínűleg ezen személyeket letartóztatják, s ők a polgári túszok külön kategóriáját alkotják majd. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter május 1-jén arra kérte a megszállt területeken tartózkodó ukránokat, hogy ne vegyék fel az orosz útlevelet, ne működjenek együtt az agresszorral, és türelmesen várjanak az ukrán csapatok megérkezésére. Hozzátette: az általa vezetett tárca ismét az orosz félhez és a Nemzetközi Vöröskereszthez fordult azzal a kéréssel, hogy nyissanak humanitárius folyosókat – ez lehetővé tenné a helyi lakosság távozását a Kijev által ellenőrzött területekre.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Mind a front távoli hátországában lévő ukrán logisztikai létesítmények elleni orosz rakétatámadások, mind pedig az orosz védelmi vonalak további kiépítése arra utal: a megszálló hatalom az esetleges ukrán ellentámadást komoly fenyegetésként kezeli. Habár az orosz előkészületek szintjét már most kellőképpen nagynak kell kezelni (mindez az oroszoktól jelentős katonai erőfeszítést igényel, ez azonban nem garantálja a sikert), Moszkvát látszólag nem pusztán a szigorúan vett katonai szemponton vezérlik. Az ukrán ellentámadás 2022. szeptemberi sikere Harkiv megyében elsősorban annak volt köszönhető, hogy az oroszok lebecsülték az ukránokat – ennek következtében de facto ebben a térségben nem készítették elő a védelmet. Herszon megye jobbparti részén (itt a védelemről mérnöki szempontból megfelelően gondoskodtak) az agresszor nem volt abban a helyzetben, hogy hadseregének megfelelő utánpótlást biztosítson: az oroszok képtelenek voltak hatékonyan ellensúlyozni, hogy az ukrán rakétatüzérség a Dnyeper átkelőit megsemmisítette. Ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a visszavonulásokat katonai szempontból hatékonyan hajtották végre, a megszálló erők kivonása mindkét esetben, politikai értelemben és az általános közvélekedés szerint is blamázs volt. (A kivonás eredményessége Harkiv megye vonatkozásában kétséges, Herszon megyében azonban tankönyvi volt.) A folyamatban lévő védelemre való felkészülés azt mutatja, hogy az oroszok mindent megtesznek, hogy elkerüljék az ilyen blamázs megismétlődését.
- Lukasenka nyilatkozata, melyben a külföldi erők (beleértve ebbe az ukrán erőket is) Belarusz területére történő behatolásának esélyét marginalizálta, elsősorban saját társadalmának szólt, célja az ország a fegyveres konfliktusban való esetleges részvétele miatti fenyegetettség-érzet csökkentése lehetett. Ugyanakkor a minszki rezsim nem mond le arról, hogy kárhoztassa a NATO-tagállamok ellenséges magatartását – ezek a belorusz határ mentén állítólag rontják a biztonsági helyzetet. Mindez okot szolgáltat arra, hogy az ország saját fegyveres erőit fokozott készenlétben tartsák, illetve a társadalmat „militarizálják” – hiszen szükség esetén készen kell állniuk az embereknek az ország védelmére. A belorusz KGB vezetőjének szavai, melyekkel valós veszélyként tekintett Belarusz destabilizációjára, amit a külföldön kiképzett „diverzánscsoportok” okozhatnak, ürügyként szolgál az elnyomás politikájának folytatására, illetve alapját képezi annak, hogy az ellenzéki köröket terrorizmus támogatásával vádolják meg.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: lángoló olajtartályok a krími Szevasztopolban egy ukrán dróntámadás után (fotó: TELEGRAM/ @razvozhaev / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
