Szokatlan kiszólás: L. Simon László is súlyos hibának nevezte a kastélybezárásokat
Kitart az állami kastélyok kiszervezésének ötlete mellett Lázár János, bár a korábban lapunk által nyilvánosságra hozott tervezet néhány ponton finomodni látszik. Mintegy „az állam rossz gazda” tétel igazolásaként az edelényi és a péceli kastélyt már be is zárták, amit az Edelényre ellátogató L. Simon László a kastélyprogramot egykor elindító államtitkárként szégyenletesnek nevezett. A kastélyokat kezelő szervezetet megkérdeztük, mennyit spóroltak az elbocsátásokkal, és tervezik-e újabb helyszínek bezárását. Öröm az ürömben, hogy legalább válaszoltak.
A Válasz Online március közepén elsőként számolt be arról a törvénytervezetről, amely szerint az elmúlt években közpénzből mintaszerűen felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett, állami tulajdonú kastélyokat Lázár János tárcája közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek adná át. A tervezet szerint nemcsak vagyonkezelést, hanem akár ingyenes tulajdonjogot is lehetne szerezni, a dokumentum mellékletében pedig helyrajzi szám szerint, a hozzájuk tartozó parkokkal, istállókkal, melléképületekkel és földekkel, erdőkkel együtt nevesítették a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) által kezelt legértékesebb kastélyokat Nádasdladánytól Füzérradványig.
A tervezetből máig nem lett az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat, de Lázár János építési és közlekedési miniszter a Telex közéleti podcast adásában április 11-én megerősítette, hogy a magánosítási szándék részéről továbbra is fennáll.
„Én nem kevesebbet állítok, mint azt, hogy a magyar állam ugyan tulajdonosa műemlék épületeknek, de nem jó gazdája ezeknek a műemlék épületeknek. Mondjon nekem valaki – a magyar Parlament épületén túl – egy olyan állami műemléket, ami úgy néz ki, úgy van üzemeltetve és úgy van rendben, ahogy annak lennie kellene, vagy ahogy az kinéz Nyugat-Európában vagy a világ fejlettebb részén” – jelentette ki a tervezetről szóló riporteri kérdésre válaszolva.
Lázár szerint a jó gazda gondossága csak a magánkézben vagy egyházi tulajdonban lévő műemlékeknél érvényesül, az államiaknál nem.
Lázár szerint a magyar állam összesen 55 milliárd forintot költött el eddig a Nemzeti Kastély- és Várprogramban felújításokra, ami tíz várat és tizenhét kastélyt érintett. Továbbra is rendelkezik azonban számos nagyon rossz állapotú épülettel, amelyekre nem terjedt ki a program. A várak állami tulajdonban tartása a miniszter szerint meg sem kérdőjelezhető, a kastélyoknál viszont a fenntarthatóság és a további fejlesztések érdekében más megoldást kell keresni. Lázár az interjúban a lapunkban publikált törvénytervezethez képest máshova helyezte a hangsúlyokat, szerinte felvetése csak a működtetés magánkézbe adásáról szól (noha a tervezetben opcióként még az ingyenes tulajdonba adás is szerepelt a vagyonkezelés mellett). Hangsúlyozta, hogy a múzeumi funkciót meg kellene őrizni, a kerteket is nyitva kellene tartani, és az épületekre elidegenítési tilalom vonatkozna.
„Az én fejemben egészen biztosan számba jött három nagy magyar vállalat: a Mol, az OTP és a Richter. Számba jött a Pannonhalmi Főapátság, amely maga is turisztikai programokat valósít meg mindenki megelégedésére, számba jöttek egyetemek, intézmények, akik gazdái lehetnek ezeknek a létesítményeknek” – mondta. Hozzátette azt is, hogy ezekre az épületekre még rengeteget kellene költeni, az eddigi felújítások félkész állapotot teremtettek. Ehhez előbb kétharmados jogszabályra van szükség, ezt követné az egyedi szerződések megkötése az épületek átadásáról. Lázár szerint az elképzelést „helyi, hónaljszagú, piszlicsáré érdekekből” támadhatják azok, akik jelenleg keresnek az üzemeltetésen.
A Lázár-interjú alapján az elképzelés valamelyest finomodhatott a korábbi változathoz képest, hiszen most már csak vagyonkezelésbe adásról, valamint nagy cégekről, egyházakról tett említést,
míg a tervezetben ingyenes tulajdonba adás és természetes személyek is szerepeltek. A végleges szöveg ismeretében lehet majd látni, történt-e valódi elmozdulás, és hogy milyen veszélyeket rejt a konstrukció. (Azt például nem mondta el, hogy az elidegenítési tilalom csak egy meghatározott időszakra vonatkozott volna a tervezetben, a birtokunkba került dokumentumban ki volt pontozva az a rész, hogy hány évre.)
A HVG az örökségvédelem munkatársaira hivatkozva arról írt, hogy a reménybeli tulajdonosok/vagyonkezelők már nézegetik is az ingatlanokat, sőt olyan pletykát is idéztek, mely szerint Mészáros Lőrinc helikopterrel érkezett megnézni a füzérradványi Károlyi-kastélyt. A Válasz Online-hoz mindenesetre egy olyan biztos információ jutott el, hogy a Lázár János által említett egyik nagy magyar cég emberei már tavaly megtekintették Nádasdladányt, amikor a kiszervezés tervéről a nyilvánosság semmit nem tudhatott.
A kiszervezési szándék filozófiai alapja tehát az, hogy az állam rossz gazda. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) el is kezdte igazolni ezt a tételt: az elmúlt hetekben sor került két kastély látogathatóságának felfüggesztésére. Április 20-án bezárt a péceli Ráday- és az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély, és mindkét helyen elbocsátották a korábbi munkatársak többségét. Ez utóbbi arra utal, hogy közeli újranyitásukra nem nagyon lehet számítani, noha az abaúji régió legjelentősebb idegenforgalmi látványosságának számító edelényi kastély esetében mind a helyi – kormánypárti – országgyűlési képviselő, Demeter Zoltán, mind Molnár Oszkár polgármester tiltakozott az intézkedés ellen. Demeter személyesen Lázárral tárgyalt erről, de egy közös szelfi posztolásán kívül nem derült ki, hogy sikerült-e bármiről meggyőznie. A bezárás napján kisebb tüntetést is tartottak az ellenzéki pártok szervezésében a kastély megmentéséért, de a résztvevők már csak az épület bezárt vasrácsára kötözhettek fel szalagokat.
Az edelényi kastély bezárása kapcsán L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is megszólalt. Néhány nappal ezelőtt a helyszínre látogatva az épületet már bezárva találta, noha „sorra jöttek a látogatók, egy budapesti nyugdíjas csoport is csak a helyszínen szembesült a ténnyel: többet nem tudják meglátogatni ezt a csodálatos épületet. »Már biztosan megvan az új tulajdonosa…« – ilyen és ehhez hasonló felháborodott mondatok fültanúja voltam, és erősen szégyenkeztem, hiszen 7 éve magam voltam a Nemzeti Kastélyprogramot irányító államtitkár.”
L. Simon kérte a NÖF-öt, hogy vizsgálja felül a hibás döntést, és arra az általánosabb problémára is felhívta a figyelmet, hogy a kastélyprogramban felújított épületek berendezéséhez jelentős segítséget nyújtottak a múzeumok is, az épületekben található műalkotások jelentős része valójában közgyűjteményi letét (a Nemzeti Múzeum mellett az Iparművészeti és a Szépművészeti Múzeum is támogatta ilyen módon a programot). „Szerettem volna megnézni azokat a gyönyörű festményeket, amelyeket a nemzet múzeuma kölcsönzött a kastélynak. […] Ha a kastély tartósan zárva marad, akkor nyilván visszavisszük őket Budapestre. Kérdéses, mi lesz a fantasztikus térképgyűjtemény sorsa is. Azt egy magángyűjtő ajánlotta fel a kastélynak. Amennyiben nem nyitják ki a kastélyt, azt is át kell helyezni egy nagy állami közgyűjteménybe, hacsak nem kéri vissza a felajánlást tevő gyűjtő” – írta. A főigazgató szerint nemcsak azért volt súlyos hiba az épület bezárása, mert a belsőben Lieb Ferenc világraszóló freskói olyan értékek, hogy mindenképpen biztosítani kell a nagyközönségnek a megtekinthetőségüket, hanem a felújítás óta
„a környék is magára talált, az alvó településrészen vállalkozások szárba szökkenésének lehettünk tanúi. A látogatható kastély nélkül ezek is el fognak sorvadni.”
A korábban látogatható, de most bezárt kastélyok száma Edelénnyel és Pécellel már háromra emelkedett, február elején ugyanis a NÖF felmondta az iszkaszentgyörgyi kastély finn bérlőjének, Ari Kupsusnak a szerződését, mindössze két hetet hagyva a műkereskedőnek az épület kiürítésére. Kupsus több mint tíz évig dolgozott azon, hogy a korábban üresen álló, halott kastélyt megtöltse élettel: berendezett tizenhét szobát hitelesen, antik bútorokkal, kulturális programokat, koncerteket szervezett, a kastély vezetett sétákon látogatható volt. Iszkaszentgyörgy pénzhiány miatt kimaradt a kastélyprogramból, de volt gazdája, aki szeretettel gondozta, sőt, lakta is – itt megtapasztalható volt, milyen más egy ilyen ház, ha valódi otthon, nemcsak kiallítótér. Kupsus annak idején a finn nagykövetség közvetítésével jött Iszkaszentgyörgyre, mert 1944-ben a faluban kapott menedéket a finn követség, és ezt meg akarták hálálni azzal, hogy segítenek a község legnagyobb értékét hasznosítani. Kupsus kiebrudalásával a történelmi epizódra emlékeztető finn emlékszoba is megszűnt. Természetesen a galériás bérlőként nem költött nagy összegeket az épületre, a ház és a park régóta esedékes, átfogó felújítására bérlőként nem vállalkozott, de a működtetést megoldotta. A NÖF Kupsust szerződésszegésre hivatkozva távolította el, mivel nem kért engedélyt ahhoz, hogy a kastélyt odaadta egy Curtis-klip forgatására, de a távozására úgy került sor, hogy nem volt alternatíva az épület hasznosítására, így egyelőre Iszkaszentgyörgy is zárva van (a bútorzat elszállítása miatt ráadásul üres is).
*
A NÖF működésében észlelhető problémák miatt küldtünk néhány kérdést az állami cég fél éve kinevezett vezetőjének, Oláh Zsanettnek. Nem a kiszervezési szándékról kérdeztük, hiszen ez a minisztérium és az Országgyűlés hatásköre, hanem az épületek bezárásáról, az elbocsátásokról és a szervezet jelenlegi állapotáról.
A NÖF-től érkezett válaszokat változtatás nélkül közöljük:
– Áprilisban sor került az edelényi és a péceli kastély bezárására, valamint nem látogatható az iszkaszentgyörgyi kastély sem, miután bérlőjének felmondtak. Mi az oka a lépésnek, és várhatóan meddig lesznek zárva az épületek?
– A jelenlegi gazdasági helyzetben cégünk jelentősen kevesebb forrásból gazdálkodik, az edelényi és a péceli kastély bezárását a cég működési költségeinek racionalizálása tette szükségessé, a többi létesítmény működtetésének biztosítása fokozott hatékonyságnövelésre, a működés teljes racionalizálására kényszeríti társaságunkat. Az iszkaszentgyörgyi kastély esetében a korábbi bérlő szerződésszegése miatt voltunk kénytelenek megszüntetni a szerződésünket, így bár jelenleg nem látogatható, de a helyi önkormányzattal, illetve társszervezetekkel kialakítás alatt van egy olyan program, amelynek köszönhetően a közeljövőben újra vendégül tudjuk látni majd az érdeklődőket.
– Amennyiben nem tervezik e három épület újranyitását, hogyan gondoskodnak a bennük lévő műkincsek védelméről, valamint az épületek tartós állagvédelméről, a parkok karbantartásáról?
– A műkincsek védelme, az épületek állagvédelme, illetve a parkok karbantartása vagyonkezelői feladat, így ennek a kötelezettségnek a jövőben is eleget fogunk tenni.
– Amennyiben nem tervezik e három épület újranyitását, mi az elképzelés a jövőjükről?
– A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy a műemlékhelyszínek megnyitására minél hamarabb sor kerülhessen.
– Tervezik-e újabb épületek bezárását, ha igen, milyen ütemezésben?
– Nem tervezzük újabb műemlékek látogathatóságának felfüggesztését.
– Pécel és Edelény bezárásakor az ottani dolgozók többségének is felmondtak. Hány ember került utcára?
– Összesen 22 munkavállalót érint a létszámleépítés. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók számára elindítottuk a GEMINI elnevezésű gondoskodó elbocsátó programunkat, melynek keretében az érintett munkavállalók elhelyezkedési esélyeit kívánjuk fokozni, együttműködve az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú NKft.-vel, illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársaival. A program sikeres, hiszen számos munkavállalónak sikerült konkrét, képzettségének megfelelő álláslehetőséget már felkínálnunk.
– Ismereteink szerint tavaly év végén a NÖF által átvett keszthelyi Helikon Kastélymúzeumból körülbelül 50 embernek felmondtak. Mi volt az oka ennek a döntésnek, és biztosított-e a múzeum működése?
– A csoportos létszámleépítés a keszthelyi helyszínt is érinti, ám a kastély napi szintű üzemeltetésében ez fennakadást nem okoz.
– Milyen mértékű költségcsökkentést értek el ezekkel az intézkedésekkel?
– A csoportos létszámleépítés révén társaságunk havonta több mint 60 millió forintot takarít meg, ami éves szinten közel 20 százalékos bérköltség-racionalizálást jelent.
Nyitókép: az edelényi kastély 2014-ben (fotó: MTI / Vajda János)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
