Moszkva háborús célokat korlátozhatott, a Wagner kivonulna Bahmutból – helyzetkép a 435. napon
Két drón csapódott be a Kremlbe – nem kizárt, hogy orosz rendezésben. Bahmutban az oroszok előrenyomultak, ám Prigozsin az orosz katonai felsővezetést vádolta meg a Wagner kivéreztetésével; a csoport állítólag hamarosan kivonul a városból. Miközben újabb katonai támogatási csomagokat jelentettek be, Zelenszkij elnök európai körútján ismét vadászgépeket kért. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 435. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Két drón csapódott be a Kremlbe – az egyik propagandaszempontból szerencsés módon az orosz zászlót tartó zászlórúd közelében.
- Bahmutban az oroszok előrenyomultak – Prigozsin az orosz katonai felsővezetést vádolta meg a Wagner kivéreztetésével; a csoport állítólag hamarosan kivonul a városból.
- A front egyéb szakaszain relatív erőegyensúly alakult ki.
- Mindkét fél megnövelte a logisztikai létesítmények (üzemanyagtartályok stb.) elleni támadásokat.
- Orosz rakétatámadás miatt Herszonban az elmúlt hónapokban most halt és sebesült meg a legtöbb civil.
- Ukrajna újabb katonai támogatási csomagokat kap – a hangsúly még mindig a légvédelmen, az aknavetőkön, illetve az ukrán ellentámadás során bevethető (pl. aknamentesítő) eszközökön van.
- Zelenszkij európai körutat tett, újfent repülőgépeket kért.
- Amerikai hírszerzés: az oroszok saját, háborúval kapcsolatos céljaikat korlátozhatták.
- Az ukránok 25 évre csökkenthetik a behívási korhatárt.
Részletes helyzetkép:
Május 3-án a koraéjjeli órákban a Kreml felett két drón robbant fel – az egyik tüzet okozott a Szenátus-palota kupoláján (ezen található az állami zászlót tartó zászlórúd). Az orosz hatóságok a délutáni órákig elzárkóztak az incidens kommentálásától. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov a „kijevi rezsimet” vádolta meg a támadás végrehajtásával, s elmondta: a drónokat a földi telepítésű légvédelmi rendszer megsemmisítette – hozzátéve: az orosz hatóságok az esetet terrorcselekményként, illetve az államfő elleni merényletként kezelik. Peszkov arra figyelmeztetett, hogy az orosz fél akkor tartja fenn magának a jogot a válaszcsapásra, amikor azt szükségesnek találja. Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke kijelentette: az elnök ellen elkövetett terrorcselekmény egész Oroszország elleni támadás, a kijevi „náci rezsimet” terrorista szervezetként kellene elismerni, s kiemelte, az esemény kizár bármifajta béketárgyalást. Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes titkára, Dmitrij Medvegyev Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és környezetének „fizikai likvidálására” szólított fel. A nap végén az orosz narratívában új szál bukkant fel: Peszkov Washingtonra mutogatott mint a támadás kezdeményezőjére, s arra figyelmeztetett: az ilyen tevékenység „veszélyes”, és a konfliktusban való direkt részvételt jelenti. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette: az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok „a nyílt fegyveres konfliktus határán” találhatóak – bár Moszkva arra törekszik, hogy a fegyveres konfliktus ne következzen be”.
Ukrajna elnöke tagadta, hogy ukrán erők részt vettek a Kreml elleni támadásban. Megjegyezte, hogy Putyin érdekelt abban, hogy Ukrajnát „bűnökkel” vádolja meg annak érdekében, hogy fenntartsa a háború folytatásával szembeni társadalmi elfogadottságot. Az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak a dróntámadásra orosz provokációként tekint – ez azt jelzi, hogy Moszkva nagyléptékű terrorcselekményt készít elő. Kiemelte: Ukrajna védekező háborút folytat, az Oroszország mélyén lefolytatott támadások nem befolyásolják a fronthelyzet megoldását – s arra is rámutatott, hogy a Kreml narratívája igazolhatja a polgári lakosság elleni további támadásokat.
Az orosz erők Bahmut nyugati részében folytatják a támadást. Jevgenyij Prigozsin szerint a Wagner-csoport itt tevékenykedő egységei május eleje óta nem kapnak támogatást (főleg lőszer-utánpótlást) az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek reguláris alakulataitól – ez súlyosbítja a támadók veszteségeit. Május 4-én Prigozsin közvetlenül Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt vádolta meg, másnap pedig arról tájékoztatott: május 10-én a Wagner-csoport egységei visszavonulnak Bahmutból, az elfoglalt állásokat átadva az orosz hadsereg alegységeinek.
Az ukrán vezérkar jelentéseiből az derül ki, hogy az oroszok Bahmuttól északnyugatra átkeltek a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatornán [Канал Сіверський Донець—Донбас]. Az agresszor hadseregét itt, Bahmut és Kramatorszk között félúton, mindkét településtől légvonalban kb. 15 km-re fekvő Markove [Маркове] térségében visszaverhették.
Az orosz harctevékenységet megkönnyíti az a tény, hogy a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna itt nagyrészt felszín alatt fut – így nem jelent terepakadályt. Bahmut térségében az orosz erők támadásaikat a közlekedési csomópont Csasziv Jar, illetve a Kosztjantinivka [Костянтинівка] délkeleti külterületén fekvő Predtecsine [Предтечине] ellen is megismételték.
Sziverszktől keletre megnőtt a harcok intenzitása: itt az orosz erők többek között azzal próbálkoznak, hogy a védőket kiszorítsák Bilohorivkából [Білогорівка] – a település az utolsó, amely Luhanszk megye ezen járásában ukrán ellenőrzés alatt található. Marjinkában, a településtől délre, illetve a Horlivkától [Горлівка] nyugatra található Nyju-Jork [sic!; Нью-Йорк] elleni további orosz támadáskísérletek sikertelenül érhettek véget – a legutolsó település eddig nem volt közvetlen támadások célpontja. Május 4-én, több hónap után először, az agresszor hadserege Avdijivka térségében nem támadott. Az ukrán vezérkar szerint az orosz támadások összesített száma azonban ezen a napon ismét körülbelül hatvanra emelkedett (arról a körülbelül negyvenes szintről, ahova május 2-án és 3-án lecsökkent). A megszálló közigazgatás képviselői arról tájékoztattak: az ukrán erők harcfelderítési kísérletet hajtottak végre, és megpróbálkoztak 1) a Sziverszk és Kreminna között található; 2) a Vuhledar térségében fekvő; 3) illetve a Zaporizzsja megyében található Orihivtól [Оріхів] délre lévő orosz védelem áttörésével. [Ford. megjegyzés: a harcfelderítés célja, hogy az ellenséges tűz alapján pl. az ellenség állásainak helyét, reagálásának hevességét és idejét stb. meg tudják határozni.]
Az oroszok az iráni Shahed–136/131 kamikázedrónok felhasználásával újabb támadásokat hajtottak végre. Az ukrán légierő-parancsnokság szerint május 3-án a védők a huszonhatból huszonnégy, május 4-én pedig a huszonnégyből tizennyolc, a támadásban részt vevő drónt lőttek le. Kijev légvédelmének hatékonysága százszázalékos volt – azonban a fővárosban és annak környékén a maradványok károkat és tüzeket okoztak. Május 3-án orosz drónok Kropivnickijben [Кропивницький] az üzemanyag-infrastruktúrát, illetve Zaporizzsjában, Dnyipróban és Kosztjantinivkában (május 4-én pedig Odesszában és környékén) nem meghatározott célokat pusztítottak (legnagyobb valószínűség szerint katonai létesítményeket). A légierő-parancsnokság szóvivője, Jurij Ihnat ezredes szerint az oroszok a dróntámadásokkal mindenekelőtt az ukrán légvédelem kimerülését akarják elérni. Az agresszor állítólag tudatában van, hogy a drónok sebezhetők és lelőhetők (a védők állítólag a támadó drónok átlag 80 százalékát megsemmisítik) – ezeket azonban az ukrán fél légvédelmi rendszereinek felderítésére használja, illetve arra, hogy az ukránokat megfossza a lőszerutánpótlástól. Még orosz jelentések szerint is az ukrán fél legalább két dróntámadást hajthatott végre – ezek célpontja a Krasznodari határterületen és a Rosztovi területen található üzemanyag-infrastruktúra, illetve a Brjanszki területen fekvő Szescsában [Се́ща] lévő repülőtér (egy ukránbarát partizánnő arról számolt be, hogy ott két An–124-es szállítórepülő sérült meg).
Az orosz erők folytatták az ukrán erők közvetlen háta ellen végrehajtott rakétatámadásokat. Zaporizzsjára három, egymást követő napon hullhattak az Sz–300-as rendszerekből indított rakéták; május 4-én Kramatorszk is az eszközök célpontja volt (az agresszor ezen a napon a két város ellen összesen tíz rakétát lőhetett ki). Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti területeken folytatja a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A harctérségeken kívül Herszon megye jobbparti részében, illetve Dnyipropetrovszk megye Nikopoli járásában is újfent megnőtt az orosz tüzérségi támadások intenzitása (előbbire naponta több mint 500 lövedéket lőttek ki). A május 3-i tüzérségi lövetés eredményeként Herszonban és környékén 24 személy veszthette életét, 46-an pedig megsebesülhettek – ez hónapok óta a legtöbb polgári áldozatot követelő támadás volt a térségben. A front közelében húzódó területeken az orosz támadások célpontja újfent az energetikai infrastruktúra volt.
Május 3-án az Egyesült Államok a következő (37.), Ukrajnának szánt, 300 millió dollár értékű katonai segélycsomagot jelentette be – ebben többek között a HIMARS-rendszerhez tartozó további rakéták; 155 mm-es tüzérségi lőszerek; 60 mm-es, 81 mm-es és 120 mm-es aknagránátok; TOW irányított páncéltörő rakéták; AT–4 és Carl-Gustaf páncéltörő rakéták; illetve Hydra–70 irányítatlan, 70 mm-es levegő–föld rakéták találhatók. Hónapok óta először adnak át az amerikaiak az ukránoknak új, 155 mm-es lövegeket – ezek mennyiségét azonban nem hozták nyilvánosságra. Egy nappal korábban a dán parlament fogadott el egy új, 250 millió dollár (1,7 milliárd dán korona) értékű katonai támogatási csomagot – ebbe nem meghatározott lőszer, aknamentesítő eszköz, pontonhidak, illetve a légvédelem finanszírozása került.
Május 3-án az EU Tanácsa melletti Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) beleegyezett abba, hogy az Európai Békekeretből fizessék ki azt az egymilliárd eurót, amelyet Ukrajna számára lőszervásárlásra fordítanak. Ugyanezen a napon Denisz Smihal miniszterelnök arra emlékeztetett: az Unió márciusban hozott döntést arról, hogy Ukrajnának kétmilliárd euró értékben ad át lőszert.
Az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás volt Zelenszkij elnök finnországi, május 3-i és május 4-i hollandiai látogatásának egyik fő témája (Finnországban az északi államok – Dánia, Izland, Norvégia és Svédország – miniszterelnökeivel is találkozott; az ukrán elnökkel a holland és a belga kormányfő is tárgyalásokat folytatott). Ezeken az ukrán elnök a nehézfegyverzet-szállítások növelésére és felgyorsítására szólított fel, illetve arra, hogy harci repülőgépeket is adjanak át Ukrajnának. A helsinki látogatáson – rámutatva, hogy a jelenlegi fegyverszállítások és a frontsikerek között összefüggés van: a másodikat az első határozza meg – kijelentette: az ukránok sikeres ellentámadást hajtanak végre, amely után biztosan megkapják az F–16-os repülőgépeket. Az ukrán elnököt vendégül látó állami vezetők nem vállaltak kötelezettséget arra nézve, hogy Ukrajnának repülőgépeket szállítanak. A finn köztársasági elnök az országa által használt F–18-asok esetleges átadását az őket váltó F–35-ösök leszállításának befejeződésétől tette függővé – a holland miniszterelnök pedig azt jelentette ki: az F–16-osok leszállítása olyan „nagyon kényes téma”, amelyen a hollandok partnereikkel együtt dolgoznak. Ugyanilyen szellemben válaszolt Dánia miniszterelnöke is. A belga miniszterelnök bejelentette: a közeljövőben új katonai támogatási csomagot jelentenek be – azonban semmilyen részletet nem árult el.
Május 3-án az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, Olha Sztefanisina [Ольга Віталіївна Стефанішина] reményét fejezte ki, hogy a NATO júliusi, vilniusi csúcstalálkozója alatt a NATO–Ukrajna Tanács formátumát (az eddigi 31+1 helyett) 32 fősre változtatják – ez annak a hangsúlyozását szolgálhatja, hogy Ukrajna a Szövetség kiemelt partnere, és nem pedig egy újabb állam, amelyik könyörög. A politikus szerint Kijev a Tanácsra mint felkészülési és a döntések átbeszélését szolgáló platformként tekint a NATO következő, washingtoni csúcstalálkozója előtt – ezt a Szövetség megalapításának 75. évfordulóján tartják majd. Május 4-én az ukrán elnök a holland és a belga miniszterelnökökkel tartott találkozóján kijelentette: tisztában van azzal, hogy háború idején az ukrán államot nem veszik fel a NATO-ba, azonban arra számít: a Szövetség vilniusi csúcstalálkozóján Kijev a szövetségesektől jelzést kap a csatlakozási előrelátható kilátásairól.
Hágai tartózkodása alatt Zelenszkij elnök a hibrid különleges bíróság ötletét kritizálta (ennek célja az Ukrajnában elkövetett orosz bűncselekmények kivizsgálása). A koncepció olyan bíróság felállítását foglalja magában, amely az ukrán jog alapján és ukrán joghatóság keretében fog működni – ugyanakkor lehetővé teszi a Nemzetközi Büntetőbíróság bíráinak és ügyészeinek részvételét. Zelenszkij az Oroszország által elkövetett agressziós bűncselekmények ügyében különleges nemzetközi bíróság felállítására szólított fel – amely hasonló lenne a Nürnbergi Törvényszékhez.
Avril Haines, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója (director of national intelligence) május 4-én kijelentette: Oroszország legnagyobb valószínűség szerint nincs abban az állapotban, hogy lőszerhiány és elégtelen mennyiségű katona okán ebben az évben jelentős támadóműveletet hajtson végre Ukrajnában. Hozzátette: minden arra mutat, hogy Putyin saját rövidtávú ukrajnai ambícióit korlátozta, s szándékában áll az Ukrajna keleti és déli részén megszállt területek feletti ellenőrzés megszilárdítását, illetve Ukrajna NATO-tagságának ellehetetlenítését győzelemként elismerni. Haines azt is megjegyezte, hogy az orosz erők az ukrán ellentámadás előtt „új védelmi állásokat” készítenek elő, s hogy „az oroszok áprilisban kevesebb területet foglaltak el, mint bármikor az azt megelőző három hónapban”.
Május 3-án az ukrán hatóságok arra figyelmeztettek, hogy az orosz erők „idegen zászlós” provokációt készítenek elő, s ebből a célból a Brjanszki és Kurszki területeken az 1. Páncéloshadsereg rohamegységeiből több mint háromszáz katonát választottak ki – ők ukrán egyenruhában az ukrán hadsereg diszkreditálása céljából provokációkat hajthatnak végre (terrorcselekményeket vagy a polgári lakosság köréből szimulált túszejtéseket).
Hanna Malar, az ukrán védelmi tárca helyettes vezetője elmondta: mivel a megszállt területeken nem tudnak teljes engedelmességet kikényszeríteni, oda az orosz hatóságok általuk irányított, szervezett bűnözői csoportokat hoznak. Ezek olyan milíciákat állítanak fel, amelyek nyilvános helyeken konfliktusokat provokálnak ki az oroszellenes nézeteket vallókkal – a helyi rendfenntartó erők pedig a megtámadottakat tartják tetteseknek.
Május 3-án az SzBU rendőrségi támogatással kilenc megyében botfarmokat számolt fel, amelyek valótlan, az ukrán hatóságokat cáfoló információt terjesztettek, illetve téves riasztásokat adtak közintézmények aláaknázásáról és „tervezett terrortámadásokról”. Az elkövetők a közösségi médiában anonim felhasználói fiókokat hoztak létre, amelyeket több mint kétszázezer felhasználó követett.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára – visszautalva arra, hogy május 3-án harmincezer hrivnya értékben minden, katonai szolgálatot teljesítő személynek visszaállították a háborús juttatásokat – kijelentette: a megoldás igazságtalan és egyenlőségjelet tesz a frontszolgálatot végző katonák és azok között, akik a hátország mélyén szolgálnak. A pénzügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a háborús juttatások visszaállítására csak az adóterhek emelése esetén kerülhet sor. Szerhij Marcsenko, a pénzügyi tárca vezetője szerint a katonai motivációs rendszert a vezérkarnak és a védelmi tárcának kell meghatároznia, a parlament a katonai kiadások növelését érintő döntéseit meg át kell gondolni. A kritikus megjegyzések arra az április 10-i törvényre vonatkoznak, amely visszaállította a minden mozgósított számára előnyös pénzügyi megoldást.
Május 4-én az ukrán védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy az Ukrán Fegyveres Erők kérésére olyan javaslatokat dolgoztak ki, amelyek a kötelező katonai szolgálatra behívandó személyek életkorát 27-ről 25 évre csökkentik. Mivel a hadiállapot idején a rendes sorozást felfüggesztették, lehetetlen, hogy a frontra ezen rendes sorozás alá tartozó embereket irányítsanak. Az életkor csökkentése lehetővé teszi a 25 és 27 év közötti állampolgárok mozgósítását.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az orosz hatóságok az „elsőszámú állami létesítményt”, a Kremlt célzó légitámadásra adott reakciói azt mutatják: nem lehet kizárni azt a verziót, hogy az incidenst megrendezték. (Az épület az FSzO [Szövetségi Védelmi Szolgálat] és a katonaság által biztosított szigorú védelmi övezetben található.) A támadás azonban egyelőre a háborús retorika újabb keményedésének ürügye lett. Annak abszurd kiemelése, hogy az esemény úgy volt kísérlet Putyin meggyilkolására, hogy az államfő nem tartózkodott a Kremlben, azt hangsúlyozhatja: Oroszország nem pusztán Ukrajna, hanem Amerika oldaláról is közvetlen támadás alanyává vált. Az, hogy a Szenátus-palota kupoláját – azt a helyet, ahol az orosz zászló leng – találták el, az egész állam elleni támadást szimbolizálja. Nemzetközi szintén Moszkva a támadást arra használta fel, hogy bármifajta béketárgyalást elutasítson Ukrajnával addig, míg az államot Zelenszkij elnök vezeti. A nukleáris fegyverek használatával való fenyegetést is magában foglaló retorika keményedése újabb kísérlet arra, hogy növeljék a nyomást az Egyesült Államokon, illetve az európai országokon, hogy ezek revideálják Ukrajna hosszútávú támogatásának politikáját. Ez a narratíva a Kremllel kapcsolatokat fenntartó államokat is megpróbálja meggyőzni arról, hogy Oroszország nem agresszor. Belpolitikai téren a propaganda a társadalmat a háború egzisztenciális mivoltáról akarja meggyőzni – ebben a háborúban Oroszország Amerika támadásának alanyává vált.
- Bahmutban és környékén az orosz erők gyakorlatilag naponta jegyeznek fel jelentéktelen előrehaladást, azonban a többi harctérségben több hét (Avdijivka, Marjinka) vagy több hónapja (Vuhledar, Sziverszk, Kreminna, Luhanszk és Harkiv megyék közigazgatási határvidéke, Kupjanszk) relatív egyensúlyt lehet megfigyelni a támadók és a védők között. Mindez nem teszi lehetővé az oroszoknak, hogy sikert érjenek el – az ukránoknak pedig azt, hogy visszaszorítsák a támadókat. Az utolsó tizenpár napban egyre gyakoribbá válik, hogy mindkét fél a másik védelmét szondázza, és annak gyenge pontjait keresi. Az orosz fél oldalán ez a pár hét óta nem támadott állások elleni megismételt támadáskísérletekkel vagy a korábban nem támadott településeken a kiépített védelemmel szembeni áttörési kísérletekhez kapcsolódik. Az ukrán fél oldaláról a harcfelderítést (különösen Zaporizzsja megyében) ugyanazokon a területeken ismételték meg, amelyekre a bejelentett ellentámadás keretében potenciális támadási irányként tekintenek.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az ukrán Állami Határőrszolgálat katonája a lövészárokban a Donyeck megyei Csasziv Jarban 2023. május 3-án (fotó: AFP/Dimitar Dilkoff)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
