Sikeres volt Prigozsin zsarolása, a Wagner-csoport tovább támad Bahmutban – helyzetkép a 439. napon

OSW

| 2023.05.09. | OSW

Zaporizzsjában az orosz bábközigazgatás 18 frontközeli települést ürített ki: ezzel és egyre erősödő rakétázással készülnek az oroszok a tervezett ukrán ellentámadásra. Bahmutban újabb fordulatot vett a Wagner-csoport és az orosz katonai felsővezetés közötti telenovella – a katonai magánvállalat megkapta, amit akart. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 439. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Ukrán közlés: Patriot – Kinzsal hiperszonikus rakéta: 1:0
• Az elmúlt napokban Ukrajnát az oroszok intenzívebben lőtték rakétatüzérséggel; a célpontok még mindig a logisztikai bázisok
• Bahmut még mindig tartja magát; Zaporizzsjában az orosz bábközigazgatás 18 frontközeli települést ürített ki
• A Wagner-csoport és az orosz katonai felsővezetés közötti telenovella újabb fordulatot vett: a katonai magánvállalat összekötőt, illetve lőszert és eszközt is kapott
• A visszafogott moszkvai győzelem napi parádé alkalmából Putyin nácikról és az orosz államiság fennmaradásának tétjéről beszélt
• A törökök elutasították az amerikai kérést, hogy adjanak át Ukrajnának Sz–400-as rendszereket
• Az oroszok belorusz területen kezdhetnek az iráni drónok gyártásába
• Az EU megállapodott az Ukrajnának küldendő lőszerbeszerzés részleteiről; az európai ipar járt jól

Részletes helyzetkép:

Az elmúlt napokban az Ukrajna területe elleni napi orosz rakétatámadások száma erős növekedést mutatott. A helyi katonai–polgári közigazgatás szerint május 5-én este, illetve a május 6-ára virradó éjjel az agresszor nyolc rakétát lőtt ki – a soron következő napokon pedig ebben a sorrendben tízet, huszonhármat, illetve harmincnégyet. A vezérkar és a Légierő-parancsnokság alacsonyabb számokat adott meg, az utolsó támadás után pedig saját tájékoztatásuk részletességét a manőverező robotrepülőgépekre korlátozta – ezeket a légvédelem le tudta lőni. Május 8-án este, illetve a május 9-ére virradó éjjel az ukránok a 25 kilőtt Kalibr és H–101/H–555 típusú robotrepülőgépből 23-at semlegesíthettek. Ezeken kívül a május 5-e és 9-e közötti támadásokban az agresszor legalább tizennégy H–22-es manőverező robotrepülőgépet, egy darab Iszkander ballisztikus rakétát, illetve tizenkilenc, Sz–300-as rendszerből indított rakétát használhatott fel.

Az orosz rakéták célpontjai továbbra is a logisztikai infrastruktúra létesítményei, elsősorban az ipari vállalatok területén található raktárak. A védők Donyeck és Harkiv megyében található közvetlen hátországán kívül Kijevet, Dnyiprót, Mikolajivot, Zaporizzsját, Herszon és Odessza térségét, illetve Cserkaszi megye meg nem nevezett településeit támadták. Az ukrán főváros légvédelme százszázalékos hatékonyságról jelentett – azonban a támadásokat követő két, egymás utáni éjjel a városban a lehulló törmelék károkat és tüzet okozott. Május 8-án éjjel Kijev tömeges, Shahed–136/131-es kamikázedrónokkal végrehajtott támadás célpontja is volt – ezekből az oroszok 36-ot használhattak fel (az ukrán vezérkar 35-ről tett jelentést). Az ukrán erők arról állítása szerint mindegyiket lelőtték.

A védők Bahmut nyugati részén még mindig tartják állásaikat, s arra törekednek, hogy a városban, illetve annak külvárosaiban az orosz előrenyomulást lelassítsák. A legintenzívebb harcok Csasziv Jar térségére tevődnek át – itt az orosz erők északkeleti és déli irányból újfent támadnak. A védők a Kosztjantinivkától délkeletre, illetve a Horlivkától nyugatra végrehajtott újabb támadáskísérleteket ugyanúgy visszaverték, mint ahogy az Avdijivka és Marjinka közelében, illetve a Kreminna és Sziverszk között végrehajtottakat is. Május 6-án az ukrán vezérkar első alkalommal adott arról hírt: az agresszor hosszú szünet után Kupjanszktól északkeletre támadott. Orosz források arról számoltak be, hogy két alkalommal (május 6-án és 8-án) hajtottak végre ukrán harcfelderítési kísérletet Avdijivka térségében. Május 5-én Zaporizzsja megye megszálló hatóságai tizennyolc, a front közvetlen hátában található település evakuálását rendelték el. A lépést azzal indokolták, hogy az ellentámadásra való felkészülés jegyében az ukránok ezt a területet tüzérséggel lövik.

Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén és az államhatár menti járásokban (főleg Csernyihiv és Szumi megyékben) folytatja a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Herszon megye jobbparti részének lövetése jelentéktelen mértékben csökkent, Nikopolé azonban nőtt. Az orosz fél arról számolt be: a megszállt Krímben újabb ukrán diverzánstámadásokra került sor (a félszigetet május 7-én több mint tíz drónnal támadhatták) – két ilyen akció a belgorodi oblasztyban található Sebekinóban [Шебе́кино] is történt.

Május 7-én Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója bejelentette: megállapodtak az orosz hadvezetéssel, hogy a harci tevékenység folytatásához szükséges lőszert és fegyvert az orosz hadsereg a magánvállalatnak szállítani fogja. Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma Szergej Szurovikin tábornokot jelölte ki a Wagner-csoporttal való kapcsolattartásért felelős összekötőnek, s – mint ahogy Prigozsin fogalmazott – annak a személynek, aki ezen katonai magánvállalat által folytatott művelet keretében minden döntést meghoz. Május 8-án Prigozsin közölte, hogy a wagneristákhoz elkezdett megérkezni a lőszer, így csapatai Bahmutban folytatják az előrenyomulást. Véleménye szerint a város területének 95 százaléka lehet orosz ellenőrzés alatt. Prigozsin korábbi jelentéseit (melyek szerint a lőszerhiány miatt a Wagner-csoport Bahmut elfoglalásának felelősségét átruházza, és kivonul a városból) Szerhij Cserevatij ezredes, az ukrán hadsereg Keleti Csapatösszevonásának szóvivője cáfolta, és azt állította: a wagneristák problémája nem a lőszerhiány, hanem a személyi veszteségek pótlásának lehetőségei, illetve a vállalt kötelezettségek teljesítése. Az ezredes szerint az ellenségnek elég lőszer áll rendelkezésére, Bahmut és Liman–Kupjanszk irányában naponta több mint 25000 tüzérségi lőszert használnak el. Május 5-e és 8-a között pusztán Bahmut térségében naponta 415–520 tüzérségi támadást hajthattak végre.

Május 6-án Mikola Olescsuk tábornok, az ukrán Légierő parancsnoka bejelentette: „a Patriot-rendszereknek köszönhetően” lelőtték az „egyedülálló” orosz H–47 Kinzsal hiperszonikus rakétát. Hozzátette: ezen információt eddig nem lehetett nyilvánosságra hozni, mert „azt az ellenség kihasználhatta volna”. Azon korábbi jelentéseket, melyek arról szóltak, hogy május 4-én éjjel Kijev felett ballisztikus rakétát lőttek le (a Defense Express portál szerint Kinzsalról volt szó), Jurij Ihnat ezredes, a Légierő szóvivője cáfolta. Az ukrán fél arra használja ki a helyzetet, hogy megismételje a Nyugatnak címzett kérését: a lehető leggyorsabban és a lehető legnagyobb számban adjanak át Patriot és SAMP/T légvédelmi rendszereket, illetve F–16-os vadászgépeket. Ihnat azt hangsúlyozta: „túl korai még az orosz Kinzsal ballisztikus rakéta Kijev feletti lelövésének örülni”, mivel a modern fegyver még mindig túl kevés Ukrajnában. Május 8-án Ihnat kijelentette: amikor nyugati partnereitől Ukrajna megkapja az összes, megígért segítséget (a fentebb említett fegyvertípusokon túlmenően a NASAMS-rendszereket is megemlítette), az országnak a világon a legjobb légvédelme lesz. A Kinzsal lelövéséről szóló híreket sem Washington, sem a Patriot-rendszerek gyártója nem kommentálta.

Május 5-én Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: Helsinkiből és Hágából (ahol az elmúlt napokban látogatást tett) megerősítették, hogy Ukrajnának a közeljövőben a sikeres ellentámadáshoz szükséges, nagy katonai támogatási csomagot adnak át. Másnap – azon információkra reagálva, melyek szerint az oroszok módszert dolgoztak ki az amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőkből eredő lövedékek elkerülésére – Olekszij Reznyikov védelmi miniszter ismét kérte a legalább 150 km hatótávolságú rakéták átadását. Bejelentette: Kijev továbbra is kéri a 300 km hatótávolságú (ATACMS) rakétákat, azonban a konfliktus további eszkalálódásától félve Ukrajna partnerei nem akarják ezeket leszállítani. Ukrajna a HIMARS-okhoz maximum 80 km hatótávolságú rakétákat kap, Reznyikov szerint az agresszor saját logisztikai létesítményeit maximum 120 km mélységre telepítette át. A nyugati sajtó szerint az oroszok azt is megtanulhatták, hogyan kell az ukránoknak átadott GMLRS rakéták irányítórendszerét megzavarni.

Május 5-én a Boris Pistorius német miniszterrel tartott találkozó során Troels Lund Poulsen dán kinevezett védelmi miniszter bejelentette: a két állam közösen ad át Ukrajnának nyolcvan darab Leopard 1-es harckocsit. A kiképzés befejeztével (ez körülbelül egy hónapig tarthat) ezen harckocsik „készen állnak az ukrajnai bevetésre” (június 1-jei dátumot adtak meg). Ugyanezen a napon az Európai Unió Tanácsa végül jóváhagyta, hogy az Európai Békekeretből egymilliárd eurót különítsenek el 155 mm-es tüzérségi lőszerek, illetve – Kijev kérésére – rakéták Ukrajnának történő megvásárlására. A beszerzések az EU-ban és Norvégiában székhellyel rendelkező vállalatoktól történnek.

Május 7-én Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter bejelentette: az USA azzal a kéréssel fordult Ankarához, hogy a Törökország által megvásárolt orosz Sz–400-as légvédelmi rendszereket adják át Ukrajnának. Ezt a kérést a törökök visszautasították. Egy nappal később a Lengyel Köztársaság Kanadában tartózkodó védelmi minisztere, Mariusz Błaszczak közölte, hogy Lengyelország Kijevnek tíz darab MiG–29-es vadászgépet adott át. Az Associated Press hírügynökség ehhez hozzátette: május 9-én Washington új, 1,2 milliárd dollár értékű katonai támogatási csomagot jelent be – ezt az Ukrán Biztonsági Garancia Kezdeményezés keretében különítették el, s főleg az ukrán légvédelem hosszútávú megerősítésére szánják (Hawk-rendszerek, lőszer és drónok vásárlása), illetve – valószínűleg – tüzérségi eszközök és a hozzájuk való lőszer biztosítására.

Május 9-én a Győzelem Napja alkalmából tartott felvonuláson Vlagyimir Putyin rövid beszédet mondott – ebben többek között azt állította: „Oroszország ellen valódi háborút indítottak”, s kijelentette, hogy az Oroszországi Föderáció megvédi magát és a Donbaszt. Az Ukrajna elleni agressziót „különleges katonai műveletnek” nevezte, s azt állította, hogy ennek folyamán dől el az orosz államiság és nemzet sorsa. Az orosz elnök hozzátette, az ellenségek megpróbálták elpusztítani Oroszországot, s ebből a célból „az egész világról neonáci söpredéket” gyűjtöttek egybe, miközben sok országban lerombolják a szovjet katonák emlékműveit, illetve a nácik és bűntársaik kultuszát propagálják, míg az igazi hősöket becsmérlik, emléküket pedig kitörlik. Putyin szerint „a győzedelmes nemzedék tetteinek és áldozatainak meggyalázása szintén bűncselekmény”. A felvonuláson 530, az Ukrajnában zajló katonai műveletekben részt vett katona is jelen volt. Putyin kiemelte: a fronton „sok önkéntes harci alakulat” harcol – e szavakat a wagneristák felé tett tiszteletadásként kell értelmezni. A díszszemlén Putyint a kazah, a kirgiz, a tádzsik, a türkmén, az üzbég és a belorusz elnök, illetve az örmény miniszterelnök kísérte.

Május 6-án a Nyizsnij Novogrod-i oblasztyban Zahar Prilepin [Захар Прилепин] író, az „Igazságos Oroszország” [Справедливая Россия] párt tagja, az egyik legfőbb ukránellenes propagandista ellen merényletet követtek el. A Donbaszból Moszkvába tartó autója alá tett robbanóanyag felrobbanásának eredményeként Prilepin súlyosan megsebesült. Az eset után néhány órával az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottsága közölte, hogy a merénylet kitervelőjét őrizetbe vették; az illető bűnösnek vallotta magát, és megerősítette: az ukrán különleges szolgálatok nevében járt el. Május 7-én az orosz Külügyminisztérium az eseményt „terrorcselekménynek” nevezte, s a felelősséget nem csak Kijevre, hanem annak „nyugati pártfogóira”, elsősorban az USA-ra hárította. Az ukrán SzBU sem nem erősítette meg, sem nem cáfolta a támadásban való részvételét.

Május 8-án a brit katonai hírszerzés megerősítette: Oroszországban minél több közép-ázsiai gazdasági migránst próbálnak besorozni a hadseregbe. Ebből a célból a tádzsik és üzbég nyelvet beszélő toborzók mecseteket és bevándorlási hivatalokat látogatnak meg, a szerződés aláírásáért 2390 dollárt kínálnak, és akár havi 4160 dolláros havi bért biztosítanak. A migránsoknak azt is felajánlják: gyorsított eljárásban (az öt év helyett hat-tizenkét hónap alatt) kapnak orosz állampolgárságot. A britek szerint az Oroszországi Föderáció hatóságai a társadalmi elégedetlenség növekedésétől való félelem miatt igyekeznek késleltetni a kötelező mozgósítás új hullámának megkezdését.

Olekszandr Pavljuk ukrán védelmi miniszter-helyettes május 8-án bejelentette: ötezer utász kiképzését tervezik. Az amerikai Tetra Tech vállalattal való együttműködésben egy különleges központot állítanak fel, ahol erre a munkára évi 500 főt képeznek ki – a hazai ipar pedig a robbanóanyagok felderítésére és ártalmatlanítására szolgáló felszerelés gyártását fogja megkezdeni. Pavljuk rámutatott arra, hogy az utászoknak jelenleg több mint 174 ezer km² területet kell átvizsgálniuk, melyből 14 ezer km² tengeri terület. A Világbank számításai szerint Ukrajna aknamentesítése pusztán ebben az évben több mint 397 millió dollárt emészt fel.

A független belorusz sajtó szerint az oroszok keresik a lehetőségét, hogy Belaruszban kezdjék meg az iráni drónok gyártását. Iráni mérnökök az orosz FSZB és a belorusz KGB tisztjeinek kíséretében nemrég egy gomeli rádiótechnikai gyárat látogathattak meg. Az iráni UAV-k teljes körű, Belaruszban végzett gyártásának elindítása lehetővé tenné Oroszországnak, hogy túllendüljön azokon logisztikai problémákon, melyekkel jelenleg szembesül, amikor ezen gépeket Iránból el kell szállítsa.

A Németország és a bajor tartományi hatóságok által alapított, a nemzetközi büntetőjogot promotáló alapítvány, a Nürnbergi Alapelvek Nemzetközi Akadémiája (Internationale Akademie Nürnberger Prinzipien) nyilatkozatot fogadott el az Ukrajnában elkövetett orosz bűncselekmények ügyében. A dokumentum javaslatot tartalmaz a Nemzetközi Büntetőbíróság jogkörének kiterjesztésére, illetve az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó különleges törvényszék felállítására. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter örömmel üdvözölte a nyilatkozatot, mivel az a Nürnbergi Törvényszék és az Ukrajna elleni agressziós bűncselekményekkel foglalkozó Különleges Törvényszék között közvetlen kapcsolatot teremt (utóbbiért lobbizik Kijev).

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• A moszkvai május 9-i díszszemlének rituális jellege volt. Az orosz elnök beszéde semmifajta olyan elemet nem tartalmazott, mely az Ukrajna elleni katonai tevékenység folytatásának szükségességével kapcsolatban álláspontjának korrigálását mutatta volna. A Kreml jelenlegi propagandájával összhangban Putyin azt hangsúlyozta: Oroszország az agresszió áldozata (ezt ellene a modern „nácik” követik el), a jelenleg zajló háborúnak pedig olyan egzisztenciális jellege van, mely eldönti az orosz államiság további fennmaradását. Figyelemre méltó, hogy az előkészületek ellenére a díszszemlén a nehézfegyverzet részvétele korlátozott volt: valószínűleg az ünnepség lefolyását megzavaró esetleges incidensektől való félelem miatt az eseményt nem akarták túlságosan elnyújtani. A FÁK-országok többsége állami vezetőinek részvétele lehetővé tette a Kreml számára a látszat fenntartását, hogy mindannyian támogatják az Ukrajna elleni agressziót, illetve a putyini külpolitikát.

• Prigozsinnak az orosz katonai vezetést a wagneristák nem megfelelő támogatása miatt kritizáló, az elfoglalt pozíciókból való visszavonulással fenyegető beszéde, illetve az ezt követő hír – miszerint a Wagner-csoport megállapodásra jutott az orosz védelmi tárcával – megerősíti: a Bahmutért december óta folyó harcok az agresszor számára az egyik legkomolyabb kihívást jelentik a háború kezdete óta. Habár az oroszok a város nagy részét ellenőrzik (bár valószínűleg annál kisebb mértékben, mint amit Prigozsin állított), és közel állnak annak elfoglalásához, a védőknek hosszú hónapokon keresztül sikerült elérniük egyfelől azt, hogy az oroszok a városra koncentráljanak, másfelől pedig az agresszor tevékenységének lelassítását. Miután a Harkiv megyéből Szlavjanszk és Kramatorszk irányába indított orosz támadás sikertelenül végződött, utána pedig a támadót ebből a megyéből a szeptemberi ukrán ellentámadás kiverte, az oroszok számára Bahmut elfoglalása volt a kézenfekvő módja annak, hogy közel jussanak a Donbasz Ukrajna által ellenőrzött részének közigazgatási központjához. [Ford. kieg.: Vagyis Kramatorszk mint a Donbasz közigazgatási központja elfoglalásához Bahmuton keresztül vezetett a legegyenesebb út.] Nem szabad elfelejteni, hogy a Donbasz elfoglalása továbbra is az orosz agresszió minimumcélja.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője az elesett zsoldosok sírjainál a krasznodari régió egyik településén (Handout / TELEGRAM/ @concordgroup_official / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>