Ukrán ellentámadások Bahmut alatt – helyzetkép a 442. napon
Az eredmény alighanem korlátozott. Őszig az Abramsok is megérkezhetnek Ukrajnába. Az oroszok többezer elítéltet toborozhattak, hogy elkerüljék az általános mozgósítást. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 442. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Ukrán ellentámadás zajlott le Bahmut térségében – lengyel értékelés szerint korlátozott eredménnyel. Avdijivkába azonban behatoltak az oroszok.
- A front többi részén is történhetnek műveletek, de ellentmondásosak az információk.
- Csehországban vita zajlik azon L–159-es könnyű repülőgépek ukrajnai átadásáról, amelyek gyártójában a magyar állam tulajdonos.
- Kijev a britektől „lebutított” (korlátozott hatótávolságú), nyugati manőverező robotrepülőgépet kapott.
- Őszig az Abramsok is megérkezhetnek Ukrajnába, Litvánia és Kanada tisztképzésben ad közös segítséget.
- Az ukránok még mindig várják, hogy minden megígért fegyver megérkezzen, s még mindig lebegtetik az ellentámadás megindítását.
- A megszállt területeken folytatódik az orosz katonák nagyüzemi fosztogatása. Az oroszok többezer elítéltet toborozhattak, hogy elkerüljék az általános mozgósítást.
Részletes helyzetkép:
Május 9-én az ukrán erők az ellenség rotálás alatt lévő, a Bahmut–Kosztjantinivka országúttól délre tartózkodó alegységeire mértek csapást – ez azt eredményezte, hogy a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] keleti partján található Sztupocski [Ступочки] térségéből ezen alegységek visszavonultak. Az ukránok a korábban az oroszok által ellenőrzött területbe körülbelül két kilométer mélységben behatoltak, két nappal később pedig Bahmut külterületén egyidejűleg több irányban is támadást hajtottak végre – a támadás fő erejét a fent említett Bahmut–Kosztjantinivka országúttól délre található Ivanivszke [Іванівське] térségére, illetve Bohdanivka [Богданівка] és Hromove [Хромове] közé, a Bahmutot Csasziv Jarral összekötő országúttól északra összpontosítva. Az ukránoknak sikerült az ellenséget az előbbi országúttól közel két kilométerre visszaszorítani, azonban a másik támadási irányban a helyzet továbbra is tisztázatlan. A források egy része szerint az ellenséget pár száz méterrel visszanyomva az ukrán hadsereg jelentéktelen sikert ért el – más források szerint pedig az ukránokat saját, korábban elfoglalt állásaikig szorították vissza.
A Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna térségében, a Bahmutot Kosztjantinivkával összekötő úttól délre továbbra is tisztázatlan a helyzet. A források egy része szerint az ukránok Kliscsijivka [Кліщіївка] irányában átkelhettek rajta, és sikerülhetett annak keleti oldalán egy földdarabot elfoglalni – illetve a csatorna keleti partján fekvő Kurdjumivkát [Курдюмівка] is támadhatták. Az ukrán vezérkar május 11-i és május 12-i jelentéseiből azonban az derül ki, hogy az agresszor erői voltak azok, amelyek újabb alkalommal keltek át a csatornán nyugati irányban, ezeket Sztupocski térségében visszaverték (ugyanott, ahonnan őket két nappal korábban kiverték). Az ukránok Szoledartól északkeletre is támadást hajthattak végre, a Donyeck megyében található Bilohorivka [Білогорівка] térségében jelentéktelen sikereket elérve. Egyes források Harkiv megyében, a harcérintkezési vonal és az államhatár irányában ukrán csapatmozgásról, illetve Herszon megyében, a Dnyeper jobbpartján ukrán csapatösszevonásról is hírt adtak.
Az ukrán ellentámadások nem befolyásolták a bahmuti helyzet alakulását – itt az agresszor erői a város nyugati részében továbbra is előrenyomultak. Avdijivka térségében hetek óta a legsúlyosabb, az agresszornak kedvező változásra került sor: az oroszok délkeletről behatoltak a városba, illetve a települést délnyugatról is megközelítették. Marjinkában és a településtől délre (Novomihajlivka [Новомихайлівка] térségében) azonban a további orosz támadások ugyanúgy sikertelenül érhettek véget, mint ahogy a Kreminnától délnyugatra végrehajtottak is. Május 9-én az agresszor sikertelen támadáskísérletet hajthatott végre Kupjanszktól észak- és délkeletre, Harkiv és Luhanszk megyék közös közigazgatási határán. Az ukrán vezérkar szerint az agresszor aktivitása az elmúlt napokban átlagosan napi alig több mint negyven támadásra csökkent.
Az orosz rakétatámadásokat újfent az ukrán erők közvetlen hátországára korlátozták – ezek célpontjai Kupjanszk, Szlavjanszk, (két alkalommal) Kramatorszk, Kosztjantinivka, Zaporizzsja, illetve a harctérségekben fekvő Avdijivka, Toreck [Торецьк] és Vuhledar voltak. Az agresszor tüzérsége és légiereje a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti területeken folytatta a tüzérségi támadásokat és bombázásokat. A harctérségeken kívül az orosz tüzérségi aktivitás fő célpontja továbbra is Herszon megye jobbparti része Herszonnal együtt, Nikopol, illetve Ocsakiv környéke. Melitopolból ukrán diverzánsakciót jelentettek, a helyi orosz hatóságok az államhatár mentén fekvő Brjanszki, Kurszki és Voronyezsi területen ukrán drónaktivitásról is beszámoltak (a Brjanszki területen a drónok célpontja üzemanyagraktár lehetett).
Május 9-én a Pentagon nyilvánosságra hozta az új, 1,2 milliárd dollár értékű katonai segélycsomag részleteit. Ennek keretében újabb légvédelmi rendszerek és a hozzájuk tartozó lőszer, drónelleni harcra szánt lőszer, 155 mm-es tüzérségi lőszereket szereznek be – illetve olyan felszerelést, amely a kilövőket, rakétákat és radarokat integrálja az ukrán légvédelem egyéb rendszereivel. A csomag műholdas felderítés finanszírozását is biztosítja. Másnap Petr Pavel cseh köztársasági elnök arról tájékoztatott, hogy Csehország két üteg szovjet eredetű Kub légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának (ezek mindegyikébe négy darab önjáró kilövőállás, felderítő és tűzvezető járművek, illetve parancsnoki jármű tartozik). Pavel abba a Csehországban zajló vitába is bekapcsolódott, amely arról szól: átadjanak-e Ukrajnának L–159-es, kiképzésen kívül harci feladatokra is alkalmas könnyű repülőgépeket – a cseh elnök támogatja ezt a megoldást.
Május 11-én Ben Wallace brit védelmi miniszter megerősítette: Ukrajna MBDA Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket kapott. A CNN korábbi információi szerint az ukránok több, 250 km hatótávolságú eszközt kaptak – ezeket a Storm Shadow-k hordozására alkalmassá tett szovjet eredetű repülőgépek is képesek lesznek célba juttatni. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője részleteket közölt az Ukrajnának szánt lőszerbeszerzés-megállapodásról: ez egymillió darab 155 mm kaliberű lőszer és több mint ezer darab rakéta beszerzéséről rendelkezik (a rakéták típusát nem pontosította). Lloyd Austin, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának vezetője bejelentette: Kijev az Abrams harckocsikat „az ősz elején” kapja meg (a korábbi bejelentések szerint ez 2023–2024 fordulóján történt volna meg) – eddig befejeződhet az ukrán kezelő- és kiszolgáló személyzet kiképzése. Május 12-én a Sky News arról számolt be, hogy az Egyesült Államokból Németországba 31 darab Abrams érkezett meg – ezeken képezhetik ki az ukránokat (korábban arról számoltak be: ezen harckocsik nem azok, amelyekkel az ukrán katonák visszatérnek Ukrajnába). A kiképzés két-három hét múlva kezdődhet el. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter szerint Kanada és Litvánia közösen kezdte meg az Ukrán Fegyveres Erők tisztjeinek [kieg.: hadnagytól századosi rendfokozatban lévők] kiképzését.
Szintén május 11-én történt, hogy Jurij Ihnat ezredes (az ukrán légierő-parancsnokság szóvivője) a légvédelem növekvő – jelenleg 90–100 százalékra tett – hatékonyságáról szóló jelentésekre utalt, s bejelentette: a lelövések ilyen aránya kizárólag egyes, kiválasztott típusba tartozó manőverező robotrepülőgépekre, illetve iráni kamikázedrónokra vonatkozik – ezeket az ukránok képesek semlegesíteni. Ihnat emlékeztetett arra, hogy még mindig az ukrán légvédelem hatótávolságán kívül találhatók a H–22-es, a H–31-es, az Iszkander és az Oniksz [П-800 Оникс] manőverező robotrepülőgépek és rakéták, az Sz–300-as rendszerekből kilőtt rakéták, illetve az irányított légibombák. Kijev légvédelmének kicsivel nagyobb lehetőségei lehetnek (amiatt, hogy a Nyugattól beszerzett rendszereket ide telepítették), azonban az ország többi területén még mindig főleg a szovjet eredetű Sz–300-as és Buk–M1-es rendszereket használják.
A BBC-nek május 11-én adott interjújában Volodimir Zelenszkij elnök elmondta: mivel további fegyverzet- és lőszerszállítmányokra vár, az ukrán hadseregnek több időre van szüksége az ellentámadás megindításához. Az ukrán elnök hozzátette, hogy a várt támadásnak döntő jelentősége lehet a háború kimenetelére, s megváltoztathatja a frontvonal elhelyezkedését, s kiemelte: az ukrán erők további, jelentős mennyiségű felszerelés nélkül is képesek sikeres műveletet végrehajtani – azonban ebben az esetben fennáll a veszélye annak, hogy „elfogadhatatlanul” nagy emberveszteséget szenvednek el. Zelenszkij ugyanakkor arra mutatott rá: a hadsereg még mindig képes ellehetetleníteni, hogy Oroszország „befagyassza a konfliktust”. Korábban Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt mondta: az elnök nem hagyta jóvá az ellentámadás terveit, s több, kidolgozás alatt álló lehetőséget vizsgál. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt hangsúlyozta: a várt ellentámadás nem az utolsó lesz. A külügyér (Berlin „nagyon fejlett védelmi ipara” miatt) a Németországból származó jelentős segítségre is felhívta a figyelmet, s megjegyezte: a védőknek tüzérségi lőszerre, páncélozott járművekre és légvédelmi rendszerekre van szükségük.
Hanna Malar, Ukrajna védelmi miniszter-helyettese kijelentette, hogy Zaporizzsja és Herszon megyékben május elejétől kezdve megnőtt az orosz katonák által elkövetett fosztogatások száma. Az evakuálás biztosításának ürügyén a katonák a lakosság gépjárműveit és vagyonait lopják el, a vonzó árukkal teli raktárakat pedig kifosztják. Az összerabolt javakat Bergyanszkba szállíthatják és ott olyan teherhajóra rakhatják, amelyet utána a megszállt Krímbe küldenek. Kijev arról tájékoztat, hogy a megszállók az ellentámadástól félve dokumentumokat és vagyontárgyakat (köztük orvosi felszerelést is) elszállítanak Dél-Ukrajnából; a kollaboránsok egy része pedig családjaikkal együtt már elhagyta ezeket a területeket.
Vlagyimir Putyin május 10-én aláírta az Oroszországi Fegyveres Erők, a Nemzeti Gárda és biztonsági szervek tartalékosainak rendszeres katonai kiképzéséről szóló rendeletet – azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hány fő kapja meg az erre vonatkozó behívóját. A brit katonai hírszerzés bejelentette, hogy az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma fokozta az orosz elítéltek toborzását: csak áprilisban körülbelül tízezer elítéltet toboroztak. Ez a kampány része azon törekvésnek, amelynek célja úgy növelni a fegyveres erők létszámát, hogy egyúttal megpróbálják elkerülni az általános mozgósítás bejelentését.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Bahmut környéki ukrán ellentámadásokat akkor hajtották végre, amikor az ukrán erők csak a város délnyugati részének külső karéját (forrástól függően a város teljes területének 5–15 százalékát) ellenőrzik. Mindezért nem világos, hogy ezen tevékenység fő célja (az utánpótlási útvonalak felszabadítása – ez a Bahmut–Kosztjantinivka szakaszon egyértelmű sikerrel ért véget) az utánpótlás szállításának megnöveléséből, a harcoló egységek rotálásából és megerősítéséből, vagy pedig a viszonylag rendezett visszavonulásukból fakad. Az elért siker semmilyen esetben sem elégséges: Bahmut még mindig műveleti bekerítésben, az összes utánpótlási útvonal pedig még mindig az orosz tüzérség hatósugarán belül található. Abban az esetben, ha az ukránok a városban megtartott állásokért folytatják a harcot (s ha a jövőben vissza akarják a települést foglalni), illetve akkor is, ha a városból a lehető legkisebb veszteséggel sikerül kivonulniuk, az ukrán erők kénytelenek lesznek folytatni a város felmentését célzó tevékenységet. Az továbbra sem zárható ki, hogy Bahmut felmentése és visszafoglalása lesz az ellentámadás egyik célja – a harctérségekből beérkező információkból azonban az derül ki, hogy a védők ehhez a város térségében nem vontak össze elégséges erőt.
- A Storm Shadow manőverező robotrepülőgép a Nyugat által átadott első olyan fegyvertípus, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán hadsereg hatékonyan támadja az agresszor hátországának mélyét. Az eddig (különösen a Krímben végrehajtott támadásokban) felhasznált drónokat sokkal könnyebb lelőni; s ezek az orosz erőknek jelentős károkat sem voltak képesek okozni. Minden korábbi siker (a Moszkva rakétás cirkáló tavaly áprilisi elsüllyesztése; a szaki repülőtér elleni támadás 2022 augusztusában) annak volt köszönhető, hogy az ukránok pár darab, még a háború előtt megtervezett és legyártott rakétát használtak fel – ezen rakéták készletei már legnagyobb valószínűség szerint teljesen kimerültek. Rombolóerő szempontjából a Storm Shadow-k nem különböznek az orosz Kalibroktól és az amerikai Tomahawkoktól (mindegyik körülbelül 450 kg robbanóanyagot hordoz) – azonban jelentősen kisebb hatótávval rendelkeznek: ez legfeljebb 560 km-re rúghat (az ukránok a 250 km hatótávolságú exportverziót kapták meg), míg a Storm Shadow amerikai és orosz megfelelőinél ez az érték pedig 1500 km vagy több. Mindez megerősíti, hogy a Nyugat még mindig arra törekszik: a védőknek ne adjon át olyan fegyvert, amely képes Oroszország területének mélyén fekvő célpontok elpusztítására. A fő hiányosság valószínűleg az átadott rakéták kevés száma (a sajtó több darabról számolt be) – mindez a jelenlegi fázisban inkább szimbolikussá teszi őket, mintsem olyan tényezővé, amely reálisan növeli az ukrán támadóképességet.
- Az ukrán hatóságok az ellentámadás megkezdésével kapcsolatos bejelentései az ellenség összezavarását (hol és milyen formában kerül sor az esetleges támadásra) célzó konzekvens tájékoztatási politika példája, amely a fronthelyzetet is ködösíti. Az ellentámadás megindításáról szóló homályos bejelentések megismétlése a nyugati partnerekhez intézett, a fegyverzet- és lőszerszállítások megnövelését célzó folyamatos kérésekkel is összekapcsolódik. Kijev ugyanakkor visszafogta az oroszok esetleges, gyors legyőzésével kapcsolatos hangulatot – azt jelezve: nem mond le arról, hogy a továbbiakban is megpróbálkozzon az ellenség erőinek gyengítésével.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: egy rendőr virágot helyez el a háború hősi halottainak sírján az ungvári temetőben az emlékezés és megbékélés napján, 2023. május 8-án (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
