Erdoğan Orbán, a kurdok Gyurcsány szerepében – érthetően a török helyzetről
Minden bizonnyal Erdoğan marad az elnök Törökországban, a rezsim nem fog puhulni, de ez nem jelent NATO-kilépést és Moszkva felé fordulást sem – mondja podcastunkban Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Törökország-kutató. Putyin miért tette le a voksát Erdoğan mellett, ha közben török drónok orosz harckocsikat lőnek Ukrajnában? A HetiVálaszból minden kiderül. Műsorvezetők: Borbás Barna, Stumpf András.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Ki nyeri majd a török választás második fordulóját és miért?
Az első forduló eredménye alapján ezt Erdoğan be fogja húzni. […] Az ellenzéki jelölt több mint 4 százalékpontos lemaradásban van, és noha volt egy harmadik jelölt, aki kicsit jobban szerepelt, mint öt százalék, de az ő tábora szét fog szaladni. […] Utóbbi szavazóbázisnak egy része valószínűleg Erdoğannál fogja behúzni az X-et, másik része pedig nemes egyszerűséggel otthon marad.
Demokratikus választás, amit látunk?
A török közvélemény-kutató cégek úgy érezhetik magukat, mint II. Lajos testőrsége a mohácsi csata után. Senki nem erre számított. Ha megnézzük az utolsó napok, hetek kutatásait, akkor mindenki Kemal Kılıçdaroğlu fölényét jósolta, többen már az első fordulóban. Ez nagyon nem jött össze. Erdoğan tudott jobban mozgósítani, ami mögött nyilván van egy strukturális adottság, nevezetesen az, hogy egy autoriter rendszert látunk, ahol a kormánypártnak, az államfőnek jóval nagyobb erőforrásai vannak, mint az ellenzéknek. […] Nyilván az elején sokan azt gondolták, pláne ellenzéki oldalról, hogy itt valami csalás történt. De aznap senki sem számolt be érdemi visszaélésről. Az ellenzék elfogadja az első forduló eredményét.
Milyen a hangulat az országban, amit nemrég rendkívül durva földrengés sújtott, az infláció pedig egyes termékek esetében 85 százalékos?
Októbertől februárig kint éltem, nagyon sok emberrel találkoztam. Az utca embere nagyon sok helyen mondja azt, hogy nagyon rossz a gazdasági helyzet, rettenetes az infláció, nem tudnak elmenni külföldre, nincs pénzük, igazából a kilátások sem túl jók, de van egy ember, aki segíthet: Erdoğan. […] Az összellenzéki jelöltről, Kemal Kılıçdaroğluról nem nagyon mondanak ilyet. Ő régi motoros, mindenki ismeri, igaz, jellemzően úgy vetődik föl, hogy kevésbé tehetséges politikus, akit már régen le kellett volna váltani, de még egyszer se sikerült. El lehetett mondani azt, hogy ő egy ilyen békés figura, annyi sok polarizáció után jót tenne a török társadalomnak.
Ő a helyi Medgyessy Péter?
Nagyon úgy néz ki. Török kontextusban a baloldali kurd pártra hivatkozni és a PKK-val kampányolni pedig olyan, mint itthon gyurcsányozni.
Önkormányzati választási siker utáni összellenzéki összefogás egy autoriter jellegű vezetővel szemben – Törökországban nem néznek magyar híreket?
De, tavaly áprilisban Magyarország volt a téma, főleg a török politológusok körében. Vigyázó szemét mindenki Budapestre vetette, és akkor azt mondták – miután kicsit elszontyolodtak – hogy igen, „de hát nálunk vannak kurdok”… Vagyis azért Törökország, a török ellenzék helyzete más. Én pedig mondtam nekik, hogy annyira azért nem.
Többen felvezették, hogy ha Erdoğan győz, Putyin felé fordul, és esetleg jöhet a NATO-kilépés is. Mi igaz ebből?
Törökország 1952 óta NATO-tag, a NATO egyik legütőképesebb hadserege az övék, és akármit tesz a Közel-Keleten, a Kaukázusban vagy éppen Oroszországgal szemben, azt azért teheti, mert NATO-tag. Tehát nem akarnak kilépni, akárki akármit mond. […] Ezzel együtt igaz, hogy a török nacionalisták – éppen a birodalmi ambíciók miatt – nem szeretik az Egyesült Államokat. Egyébként hasonló percepciókkal idehaza is lehet találkozni. […] Az Oroszországhoz való viszonynak több oldala van: egyszerre működnek együtt Szíriában és a Dél-Kaukázusban és kommunikálják azt 2014 óta, hogy Ukrajnában semmivel nem értenek egyet Moszkvával: Krím annexiója nem legitim, az egy évvel ezelőtt indított katonai offenzívát is elítélték… Törökország drónokat ad el az ukránoknak, amikkel orosz tankokat lehet lőni, és közben a Roszatom épített atomerőművet a törököknek – minden oldalnak játszanak.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
