Már nem tabu a nyugati vadászgépátadás – helyzetkép a 449. napon
Az utolsó ukrán ellenállási pontok felszámolásával próbálkozik a Wagner Bahmut nyugati szélén. Az ukránok két, nyugati fegyverzettel felszerelt hadtestet telepíthettek a Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékbe. Egyre több jel mutat arra: már nem tabu, hogy Ukrajna nyugati vadászgépeket kapjon. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 449. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Bahmut nyugati szélén a Wagner az utolsó ukrán ellenállási pontok felszámolásával próbálkozik.
- Orosz források szerint az ukránok két, nyugati fegyverzettel felszerelt hadtestet telepítettek a Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékbe.
- Kijevi közlések szerint légvédelmük hatékonysága megnőtt. Lehetséges, hogy az ukránok diverzánstámadásokkal pl. a Kalibr-szállításokat is megzavarhatták.
- Kijev csatlakozott a NATO kibervédelmi kiválósági központjához.
- Egyre több jel érkezik azzal kapcsolatban: a nyugati szövetségesek már nem feltétlenül kezelik tabuként a nyugati vadászgépek átadását Ukrajnának. Kijev újabb légvédelmi eszközöket kap.
- Amerikában 3 milliárd dollárral elszámolták magukat – ennyivel többel támogathatják az ukrán hadsereget.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán egységek Bahmuttól nyugatra folytatják a támadóműveleteket. A harcok az Ivanivszke [Іванівське] és Kliscsijivka [Кліщіївка] közötti dombhátságra koncentrálódnak – itt az oroszokat a második, általuk négy hónappal korábban elfoglalt település irányába lassan visszaszorítják. Az ukránok az Orihovo-Vaszilivktól [Оріхово-Василівка] Hromovéig [Хромове] tartó, tíz kilométer hosszan futó frontvonalon is támadnak: a területnyereség jelentéktelen (átlagosan napi többszáz méter); velük az orosz hadsereg reguláris egységei bocsátkoznak harcba, s – elszigetelt eseteken kívül – nem esnek pánikba vagy nem hagyják el saját állásaikat.
Bahmut nyugati szélén ugyanekkor a Wagner-csoport rohamegységei az utolsó ukrán ellenállási pontok felszámolásával próbálkoznak (becslések szerint a védők ellenőrzése alatt a város területének csak egy kis szelete áll). A front többi szakaszán lokális összecsapások folynak, az elmúlt napokban egyik fél sem vetett be a harcba műveleti vagy stratégiai tartalékot. Félhivatalos orosz katonai csatornák (az ún. katonai tudósítók) szerint májusban azonban Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékbe két ukrán hadtestet telepítettek – ezeket még a télen állították fel, soraiba az ukrajnai és nyugati katonai gyakorlótereken kiképzett, nagymértékben nyugati gyártású nehézfegyverzettel felszerelt dandárok kerültek.
A május 15-éről 16-ra virradó éjszaka eseményei nagy visszhangot kaptak (ekkor az oroszok Kijevet többek között azokkal a Kinzsal hiperszonikus rakétákkal támadták, amelyeket a háború kitörése előtt az orosz propaganda úgy állított be, mint olyan fegyvert, amely a világ bármelyik légvédelmi rendszerét képes kicselezni/megsemmisíteni). Mint ahogy erről az ukrán és a nyugati sajtó beszámolt, a Kijevet védő Patriot-rendszer elemeiben jelentéktelen károk keletkeztek – ezt a lelőtt rakéták lehulló darabjai okozták. A Pentagon közleménye szerint a keletkezett károkat Ukrajnában, gyorsan javították ki – anélkül, hogy az eszközt külföldre kellett volna szállítani.
Az elmúlt két nap során az oroszok folytatják az ukrán hátország elleni intenzív támadásokat, ebből a célból rakéták és kamikázedrónok különböző kombinációit felhasználva. A május 16-ról 17-re virradó éjjel legalább két, Kalibr típusú manőverező robotrepülőgép csapódott Mikolajivban található létesítményekbe – az ukrán fél szerint a polgári infrastruktúrát pusztították, az orosz fél szerint pedig ipari üzemek területén található lőszerraktárakat. Az ukrán légierő-parancsnokság közleménye szerint a május 17-éről 18-ra virradó éjjel az oroszok 30 rakétát indították (hat darab Kalibr-ot, 22 darab H–101/H–555-ös manőverező robotrepülőgépet, illetve két darab Iszkander–K-t) – ezekből 29-et lelőttek, egy H–101/H–555-ös robotrepülőgép Hmelnickij megyében célba jutott; mindezen felül elfogott rakéta leesése következtében Odesszában „ipari létesítmény” semmisült meg. A május 18-áról 19-ére virradó éjjel az ukrán légvédelem a 22 darab Shahed–136/131 kamikázedrónból 16, illetve a hat darab kilőtt Kalibr közül három megsemmisítését jelentette. Az ukrán fél szerint Kijev légvédelme újabb alkalommal érhetett el 100 százalékos hatékonyságot – az oroszoknak azonban sikerült Krivij Rihben található létesítményeket eltalálniuk.
Azon kívül, hogy kamikázedrónokat és rakétákat irányítanak az ukrán hadsereg hátországának mélyében található célpontokra, az agresszor– irányított bombák, Szmercs rakéta-sorozatvetők, illetve Sz–300-as rakéták segítségével – a front közvetlen hátában található településeket folyamatosan támadja. Az elmúlt napokban a fő célpontok a donbaszi front hátában lévő települések (elsősorban Kosztjantinivka [Костянтинівка]), illetve Herszon és az azt körülvevő falvak voltak.
Május 18-án Norvégia bejelentette, hogy Ukrajnának három ARTHUR tüzérségi radart szállít le, illetve Nagy-Britanniának nyolc, használatból kivont, korábbi verziójú M270-es rakéta-sorozatvetőt ad át – ezek nem képesek precíziós lőszer (GMLRS) kilövésére. Mindennek köszönhetően London saját védelmi képességei elvesztése nélkül lesz képes Ukrajnának átadni saját, modernebb M270A1-es kilövőit (a norvég járműveket a jövőben modernizálni fogják). 2022-ben ugyanezen az alapon Kijev Nagy-Britanniától már kapott három M270A1-es kilövőt.
A Reuters hírügynökség szerint a Biden-adminisztráció állítólag hibát követett el akkor, amikor az Ukrajnának leszállított katonai segély értékét összesítették – azt több mint 3 milliárd dollárral túlértékelve. Az ügy elsősorban a Presidential Drawdown Authority keretében a katonai egységektől elvett fegyverzetre és katonai felszerelésre vonatkozik – ez azt jelenti: az amerikai elnöknek a jelenlegi büdzsében több pénzügyi forrása maradt, hogy abból az Ukrajnának szánt katonai segélyről rendelkezzen.
Belgium és Hollandia segítséget ajánlott fel Nagy-Britanniának az ukrán pilóták kiképzésére az F–16-os repülőgépekre – azonban elutasították annak lehetőségét, hogy Kijevnek saját eszközeiket adják át. Az amerikai légierő – miután két, tapasztalt (Szu–27-est és MiG–29-est repülő) ukrán pilótát tesztelt – megállapította: az ukrán hajózók F–16-ra felkészítése (a kiképzés megfelelő lerövidítését követően) akár 17 hét is lehet, nem pedig a korábban becsült 18 hónap.
A Kijev elleni fokozott rakétatámadások napirendre tűzték annak a kérdését, az oroszok hogyan szereznek katonai természetű információkat. Május 17-én az ukrán SzBU hat olyan személyt vett őrizetbe, akik a közösségi médiában a fővárost érő támadások során élőben közvetítettek a légvédelem tevékenységéről – ezzel felfedve az ukrán légvédelem elhelyezkedését és sajátosságait. Ezen felül az SzBU a helyi hatóságoknak utasításba adta: kapcsolják ki a térfigyelő kamerákat – orosz hekkerek ugyanis ismételten próbálnak hozzáférést szerezni ezen rendszerekhez. Az ukrán légvédelem-parancsnokság szóvivője, Jurij Ihnat bevallotta: nehéz biztosítani a kereskedelmi létesítmények, benzinkutak vagy lakóépületek kamerás felügyeletének biztonságos működtetését – s arra kérte a lakosokat: kövessék a hatóságok ajánlásait, és ne közöljenek információkat az ukrán erők aktivitásáról. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára arra emlékeztetett, hogy az ilyen személyeket büntetőjogi felelősségre fogják vonni.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője május 16-án kijelentette: véleménye szerint az ellenség erői komoly támadóműveletek végrehajtására elvesztették képességeiket, azonban jól kiépített védelmi állásokkal rendelkeznek. Hozzátette, az agresszor a fegyveres műveletekben körülbelül 370 ezer katonát, a Nemzeti Gárda több mint 20 ezer fegyveresét, illetve különböző paramilitáris formációk körülbelül 7 ezer emberét vetette be. Egy nappal később Budanov saját ellentmondásos állítására utalt vissza, amely szerint az oroszokat a világ minden szegletében megölik majd – kijelentve, hogy azt a sajtó pontatlanul idézte: akkor, amikor „likvidálásról” beszélt, valójában a háborús bűncselekményeket elkövetőkre gondolt, és nem minden oroszra.
Május 16-án Ukrajna hivatalosan is a NATO Tallinban székelő Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjának (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence; CCDCOE) teljes jogú tagjává vált – az erről szóló döntést a NATO 27 tagállama még 2022 márciusában hozta meg. A NATO-akkreditált elemzőközpont kiberbiztonsági kérdésekkel foglalkozik.
Május 17-én Belarusz ENSZ-nagykövete, Valjancin Ribakou [Валянцін Барысавіч Рыбакоў] kijelentette: eddig Oroszország nem adott át Minszknek taktikai atomfegyvert – s hangsúlyozta, ha ebben az ügyben bármilyen döntést hoznak, az „a belarusz kormány, és nem pedig bármilyen más állam döntése” lesz. A független belarusz sajtó megerősítette, hogy a belarusz–ukrán államhatár közelében futó főutakra harckocsi elleni műszaki akadályokat telepítettek – az egyik védelmi vonal az M8-as autópályán, Homeltől 10 km-re délre húzódik. Ugyanezen a napon a Baranovicsi [Баранавічы] mellett lévő repülőtérről az oroszok (az ukrán határhoz közelebb lévő) macsuliscsi [Мачулішчы] bázisra nyolc Szu–34-es, illetve két Szu–30-as vadászgépet telepítettek át.
Május 18-án a krími megszálló hatóságok megerősítették: ukrán szabotázsakciókra került sor. A Szimferopol térségében futó vasúti sínpár felrobbantásának eredményeként gabonaszállító vonat siklott ki. Egy nappal később ukrán drón távvezetéket vágott el – ezek Dzsankoj [Джанкой] közelében a sínekre estek. Andrij Juszov, a HUR szóvivője arra mutatott rá: a vasútvonalakon fegyvert, lőszert, páncélozott járműveket, illetve Dél-Ukrajna területeinek megszállásához használt egyéb eszközöket szállítanak. A brit katonai hírszerzés szerint a krími vasútvonalak elpusztítása megzavarhatja a Kalibr manőverező robotrepülőgépek szállítását a Szevasztopolban állomásozó Fekete-tengeri flotta bázisára.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A tíz napja Bahmut alatt folyó ukrán támadótevékenység korlátozott jellegű – a műveletet olyan dandárok hajtják végre, amelyek ebben a térségben legalább egy pár hete, a műveleti vagy stratégiai tartalék bevonása nélkül harcolnak. Az ukránok a kezdeményezést a Wagner-csoport meggyengülésének köszönhetően vették át (ez az elszenvedett veszteségek miatt következett be, illetve amiatt: a csoport soraiból olyan bűnözőket engedtek el, akik hat hónapot leszolgáltak, s – az aláírt szerződésük szerint – elnyerték szabadságukat). A védők azt a zavart is kihasználják, amelyet az okozott, hogy a wagneristák újabb frontszakaszokat adtak át a reguláris hadseregnek. Az ukrán tevékenységet segíti a Jevgenyij Prigozsin és az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériumának vezetése közötti nyílt konfliktus. Úgy tűnik: az ukrán művelet jelenlegi célja, hogy a Bahmut körüli dombokon a Wagner-csoport egységeinek megtámadásával a város térségében a lehető legnagyobb ellenséges erőt kössék le.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: vállról indítható, Stinger típusú légelhárító rakétavetőt használ egy ukrán légvédelmi alakulat tagja a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyeck megyében 2023. május 18-án (fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
