Aránytalan erőszak sorozatban – a rendszerváltás óta nem történt ilyen képviselőkkel

Élő Anita

| 2023.05.22. | Nagytotál

A rendőrség az utóbbi hetekben több alkalommal alkalmazott kényszerintézkedést képviselők ellen, mentelmi joggal védett honatyát vitt földre, bilincselt meg és állított elő. Ugyan a képviselők elleni rendőri erőszak nem ismeretlen – elég a 2006-ban véresre vert Révész Máriuszra gondolni –, az új, hogy sorozatban alkalmaznak aránytalannak tűnő intézkedést honatyákkal szemben. Ráadásul 2006 őszének képeit idézték a könnygázzal közelről szembefújt 17 éves diákról készült drámai fotók is. Erőszakosabb lett a rendőrség, putyinizálódik az ország? Utánajártunk, hogy ha Orbán bonthatott kordont 2007-ben, miért nem tehetik ezt meg az ellenzéki képviselők 2023-ban. A Válasz Online kikérte a képviselők elleni eljárások iratait, és segítséget kért a 2006-os jogtalan rendőri erőszak ellen közösen fellépő jogvédő szervezetektől, hogy megértsük, mi és miért történik.

„Ha Tompos képviselőt egy napra elvihetik, elvihetik kettőre is. Akkor kell határozottan fellépni, amikor még csak az első történt meg” – ezt mondja lapunknak Hadházy Ákos független képviselő a kialakult helyzetről.

A rendőrség először április végén lépett fel erőszakosan a tüntetéseken részt vevő országgyűlési képviselők ellen. Azóta több alkalommal is fizikai kényszert alkalmaztak, Tompos Márton országgyűlési képviselőt előállították. A tüntetők ellen pedig két demonstráción is könnygázt vetettek be. A szombati tüntetésen a rendőrök elektromos sokkolót hordtak magukkal, nincs nyoma annak, hogy ezt be is vetették volna, de annak igen, hogy a sorfalba rendeződő egyenruhások ellenőrizték, megszikráztatták a tüntetők ártalmatlanná tételére használható eszközt.

A kormány korábban azzal különböztette meg magát a Gyurcsány-kabinettől, hogy elhatárolódott a kétezres évek közepére jellemző jogtalan rendőri erőszakhullámtól. A rendőrség viselkedésének megváltozását jelezte, hogy amíg 2007-ben a Fidesz-frakció békés körülmények között bonthatta le a kordont az Országház elől, addig a rendőrség a mostani kerítésbontás résztvevői ellen kényszerítő intézkedéseket alkalmazott. Kulcsfontosságú tehát megérteni, mi a különbség, van-e egyáltalán ilyen a mostani és a múltbeli kordonbontások között.

Mi történt 2007-ben az Országháznál – és mi történhetett volna?

A legnagyobb ellenzéki frakció tagjai 2007. február 2-án délelőtt vonultak az Országház elé, és bontották le a később jogellenesnek minősített kordont.

A fővárosi rendőrséget a később elöljárói intézkedési kötelezettségének megszegése miatt jogerősen 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélt Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány – a „vasprefektus” – vezette. A rendőrség a fő tüntetési helyszínként szolgáló Kossuth teret műveleti területnek minősítette, és kordonnal kerítette el, hogy megakadályozza a Gyurcsány-kormány elleni tüntetéseket. A bíróság szerint a rendőrségnek a tartós lezáráshoz nem volt joga.

A Fidesz képviselői akciójuk idején azonban ezt még nem tudhatták, az ügy hosszan elhúzódott, a Kúriát is megjárta és csak 2011-ben derült ki, mi a kordon jogi megítélése. A képviselők lementek tehát a térre, és az előre elkészített szerszámokkal, roncsolás nélkül 10 perc alatt elbontották a kerítést.

A rendőrség nem lépett fel ellenük, csak felszólította a képviselőket a jogellenes tevékenység abbahagyására. Mire ez megtörtént, már végeztek is. Munkatársunk is ott volt akkor a helyszínen, hallotta, ahogy Orbán Viktor rászól az egyik fideszes polgármesterre, hogy nem vehet részt az akcióban, mert nem képviselő. Ennek azért volt jelentősége, mert a polgármestereket nem védi a mentelmi jog.

Eszerint Orbán Viktort és képviselőtársait védte volna?

A mentelmi jog sem bizonyít érinthetetlenséget, cikkünkben látni fogjuk, mennyire nem. Már az 1990-ben elfogadott országgyűlési törvény szerint is őrizetbe lehetett venni a képviselőt tettenérésnél bűncselekmény vagy szabálysértés esetén.

Valójában a kordonbontásnál azért nem volt szükség a mentelmi jogra, mert a rendőrség nem akadályozta a tevékenységüket. Viszont a Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékese a videókon azonosított összes képviselőt feljelentette: Orbán Viktor és 79 frakciótársa ellen tett bejelentést rendzavarás és garázdaság miatt.

A bíróság viszont azt állapította meg: „Az eljárás tárgyát képező szabálysértés súlya (…) oly csekély, hogy szükségtelen amiatt büntetés vagy intézkedés alkalmazása”. Az ítélet végül a felelősségre vonást is mellőzte. (Maga a határozat sajnos nem lelhető fel online formában, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Főváros Levéltár tájékoztatása szerint egyszerűen leselejtezték.)

Politikai oka volt annak, hogy a rendőrség nem lépett fel a fideszesek ellen?

A tüntetések, demonstrációk kezelésénél mindig van politikai szempont. 2007-ben meg főleg így lehetett. Négy hónappal voltunk a magyar demokrácia addigi legsúlyosabb inzultusa után, amikor rendőrök október 23-án az Astoriánál gumilövedékkel lőttek és agyba-főbe vertek békés megemlékezőket. Révész Máriusz akkor képviselői igazolványát felmutatva igyekezett jelezni a rendőröknek, hogy törvénysértést követnek el. Az ellenzéki képviselőt a rendőrök berángatták a rendőrsorfal mögé, ahol csúnyán megverték. A következő parlamenti ülésre bekötött fejjel és karral érkező fideszes honatya esete nagy visszhangot váltott ki.

A rendőrség a 2007-es kordonbontásnál tehát nem kockáztatta meg, hogy ismét erőszakosan lépjen fel egy (vagy inkább több) képviselő ellen.

Elvinni egy képviselőt egy tüntetésről, ez törvényes?

Törvényes lehet súlyos jogsértés esetén. Szabálysértési őrizetnek is lehet helye, de csak elzárással is büntethető szabálysértésnél. További feltétel, hogy a tettenéréskor gyorsított eljárásban bíróság elé kerüljön az ügy, és 72 órán belül döntést is hozzanak – nyilatkozta lapunknak Fazekas Tamás, a 2006-2007-es események jogi tisztázásában aktív Magyar Helsinki Bizottság jogásza. (A 2006-os események fontos jellemzője volt, hogy a liberális jogvédők, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság A Szabadságjogokért [TASZ] és a radikális, jobboldali Nemzeti Jogvédő Szolgálat [NJSZ] közösen lépett fel a rendőrség jogellenes fellépését vizsgálva. Most is mindhárom szervezetet kerestük, az NJSZ azonban nem válaszolt megkeresésünkre.)

Említettük már, hogy a cselekmény miatt meg sem büntették a Fideszt. Ha a képviselők ugyanezt cselekedték 2023-ban is – kordont bontottak úgy, hogy nem szegültek ellen a rendőrség intézkedésének –, akkor csak abban az esetben lehetett volna őket jogszerűen megbilincselni és elvinni, ha a törvény változott volna.

Azóta átalakították a jogi szabályozást, de a TASZ és a Helsinki egybehangzóan állítja, hogy a lényeg nem változott. Nem arról van szó, hogy a Fidesz kétharmada lebontotta volna a képviselők jogi védelmét, és ami miatt 2007-ben semmilyen büntetés nem járt, azért 2023-ban már jogszerűen meg lehet kötözni egy képviselőt.

Mitől vadult el akkor a helyzet?

A 2007-es kordonbontásnál a rendőrség nem avatkozott közbe, és a mostani kordonbontásnál is ez történt. Elsőre, másodikra, harmadikra. Jöttek, csavaroztak, mentek. Ugyanúgy, mint 2007-ben. A kordont azután a rendőrség néhány óra múlva visszaállította, mintha mi sem történt volna.

Innentől válnak ketté a történések. A Fidesz-frakciónak ugyanis esze ágában sem volt 2007-ben az akadályokat újra lebontani. Orbán Viktor és társai megelégedtek azzal, hogy a sajtó tele volt a kordonbontás képeivel, és ezek beleégtek az emberek tudatába. Az Orbánék ellen folyó jogi eljárásban pedig enyhítő körülmény volt, hogy egyszeri eset történt.

Most viszont cikkünk megjelenéséig a kordont hatszor bontották le – ezúttal ugye nem a Kossuth téren, hanem a miniszterelnök hivatala, a Karmelita előtt. Negyedszerre a rendőrség már fellépett a kerítést szétcsavarozók ellen, és ebben szerepe lehetett annak is, hogy itt már nem csak a Momentum és a sajtó képviselői voltak jelen: diákok tömege is csatlakozott. A több ezres spontán demonstráció pedig nem volt olyan békés, mint az orrára tolt szemüvegben kordont csavarozgató független képviselő.

A rendőrök Hadházy Ákos, Gelencsér Ferenc és Lőcsei Lajos országgyűlési képviselők személyes szabadságát korlátozták, amikor kézben cipelték arrébb őket a kerítéstől. Ez komoly kényszerintézkedés egy képviselővel szemben. A rendőrség közlése szerint erre azért volt szükség, mert hivatalos személy elleni erőszak gyanújával nyomozás indult egyes képviselők ellen. (Ám kérdésünkre sem árulták el, kik ellen.)

Hadházy Ákost semmi ilyenről nem értesítették, lapunknak azt mondta, eddig összesen egy ötvenezres büntetést kapott a gyülekezési törvény megsértéséért. Az előbbiek ismeretében ez nem alapozhatott meg a személyével szemben kényszerintézkedést.

Ez a kordon egyébként jogszerű?

Legalábbis egy adott napon jogszerűtlen volt a kordon fenntartása, mert akadályozta a sajtó munkáját. Egyébként is zavaros, hogy a rendőrség és a kormány szerint mire szolgál: az újságírók/demonstrálók távoltartására vagy az építési terület lehatárolására.

Miért olyan súlyos dolog a levegőben cipelés? Történt ilyen képviselőkkel 2018-ban is, az MTVA székházánál

Igen, sőt az országgyűlési képviselők ellen a legnagyobb létszámot érintő intézkedésre még 2012-ben került sor. Akkor az ügyeletes közbeszerzésnyerő cég, a KÖZGÉP Zrt. területén tiltakozásként egymáshoz láncolta magát Karácsony Gergely akkori LMP-s országgyűlési képviselő és nyolc társa. A képviselőket végül a rendőrök szétválasztották, és ölben vitték ki onnan, sőt elő is állították. Információink szerint jogszerű rendőri intézkedésnek való engedetlenség szabálysértése miatt néhányukat 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

Hozzányúlhat a rendőr egy képviselőhöz?

Mivel a jelenlegi főpolgármester és társai a helyszínen lemondtak mentelmi jogukról, így utóbb nem derült ki, az előállítással megsértették-e képviselői jogállásukat. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy egy magáncég kérésére mentelmi joggal védett személyek ellen léptek fel. A felvételeken látszik, hogy a rendőrök fizikai kényszert alkalmaztak, de nem ütötték, nem rúgták meg a képviselőket. Azóta már erre is van példa.

Az MTVA székházából lényegében kidobtak képviselőket. Lehet ezt?

Még az is lehet, hogy igen. Az ügyben idén januárban az elsőfokú ítélet született meg. 2018-ban egyebek mellett Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Varju László képviselők szerették volna felolvastatni követeléseiket a közmédia adásában. A Varju László elleni ítélet szerint a képviselőknek joguk volt belépni a közmédia épületébe, de azon stúdiók területére nem, ahol az adást rögzítették. A bíróság azt találta jogsértőnek, hogy a képviselő oda is be akart menni, és ellenállt a fegyveres őrök jogszerű intézkedésének. A bíróság első fokon garázdaságért pénzbüntetésre ítélte a Demokratikus Koalíció képviselőjét, de a testi sértés vádja alól felmentette. Varju László lapunknak azt mondta: megfellebbezte a döntést, mert álláspontja szerint hivatalos személy elleni erőszak történt, de a sértett nem egy fegyveres, hanem ő maga volt. Az MTVA őrei nem nyúlhattak volna egy mentelmi jog által védett hivatalos személyhez, és szeretné, ha ezt a bíróság is kimondaná.

Az országgyűlési képviselő hivatalos személy?

Persze, az erről szóló törvényben a köztársasági elnök mögött második helyen sorolják fel. A képviselők elleni hazai ítélkezési gyakorlatban azonban ez a tény nem kap hangsúlyt. Amikor Révész Máriuszra rátámadtak a rendőrök, a bíróság úgy tekintett a sértettre, mintha egyszerű állampolgárként verték volna meg. Elsikkadt, hogy hivatalos személy, és talán a legfontosabb demokratikus intézmény tagja (hiszen a miniszterelnök, a köztársasági elnök és a többi közjogi méltóság személye végső soron mind az országgyűlési képviselők döntésén múlik).

A közvélemény is másként tekint ma egy képviselőre, mint közvetelenül a rendszerváltás utáni időszakban. 1992-ben például az első szabadon választott parlament legfiatalabb tagjáról, Glattfelder Béláról egy vasutas nem hitte el, hogy országgyűlési képviselő, rendőrt hívott, az pedig előállította. Az ügyből országos botrány lett, a parlament egységesen lépett fel, függetlenül attól, hogy az ellenzéki Fidesz képviselőjének mentelmi jogát sértették meg.

Akkor a mostani mégsem kirívó eset?

De igen, mert ez több alkalommal és több személyt érint, és egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a képviselőket súlyos jogsértés közben érték tetten, amelynél arányos lett volna a testi erőszak, a kényszerítés, a bilincs alkalmazása vagy az előállítás és a több órán keresztüli fogvatartás.

Mi történt tehát a rendőrséggel? Miért radikalizálódik?

Ha valaki először követ el szabálysértést, enyhébben járnak el vele szemben. A tettek ismétlődése súlyosbító körülménynek számít a rendőrség és a bíróságok szemében. Nem érvényesül tehát az a hétköznapi logika, ha a rendőrség egyszer megengedte a kerítésbontást, akkor mindig meg fogja engedni.

Hadházy Ákos azt mondta lapunknak, hogy a rendőrök viselkedése azt sugallta számára, hogy a kordonbontás nem jogszerűtlen, hiszen először nem tettek ellene semmit. Csakhogy ez nem így van, és nem is garancia semmire: a rendőrség bármikor megváltoztathatja a viselkedését.

Könnygázt is bevetettek. Törvényesen?

A rendőrség akkor vált idegessé, amikor tömeg csatlakozott a demonstrálókhoz, és a dühös fiatalok egy része maszkkal takarta el az arcát, egy-egy dobás is érte az egyenruhásokat.

A rendőrség csak olyankor használhat kényszerítő eszközt, ha a tömeg elveszíti békés jellegét. Ilyenkor is figyelmeztetnie kell a könnygáz használatára, és időt kell hagynia arra, hogy a békés tüntetők elhagyhassák a helyszínt. Aki marad, pórul járhat.

Fontos kérdés, hogy a mostani tüntetéseken volt-e figyelmeztetés – ez majd a bíróságon derül ki. Emellett rákérdeztünk a rendőrségnél, milyen távolságról és milyen testrészre lehet spriccelni a maró anyagot, de nem kaptunk választ. Itt ugyanis ellenállásra képtelen tüntetőnek arcába, szemébe fújták a könnygázt közvetlen közelről.

A kémiai anyagok használata a hazai tüntetéseken egyáltalán nem olyan ritka, mint sokan hiszik. A rendőrség az elmúlt években többször is bevetett könnygázt tüntetők ellen, előfordult az is, hogy jogtalanul, de a mostaniról jó minőségű médiafotók készültek, amelyek ráirányították a figyelmet a jelenségre.

Az nem törvénytelen, hogy az előállított emberek jogi képviseletét akadályozták, és azt is, hogy kapcsolatba kerüljenek a családjukkal?

De, ha ilyen történt, jogorvoslattal kell élni.

Akkor végül is mit lehet tenni a rendőri intézkedéssel szemben?

Ha jogkövetők vagyunk, teljesítenünk kell a rendőrség kéréseit. A képviselők és a szombati tüntetők egy része a passzív ellenállást választotta, a hátukkal támasztották meg a kordont vagy leültek. A passzív ellenállás ellen is felléphet a rendőrség, de nagyon kell vigyáznia arra, hogy arányos legyen az intézkedése.

Hadházy Ákos esete nem tűnik ilyennek. A képviselő orvosi látleletet vetetett fel és büntető feljelentést tett: „Mindkét karom erőteljes és nagy fájdalmat okozó kicsavarásával és kézfeszítéssel rángatva kirúgták a lábaimat, miközben földre vittek és továbbra is a szükségtelen karfeszítés alkalmazásával a kezeimet kicsavarva körülbelül 5 percen keresztül a földre kényszerítve, mindvégig a vesémbe térdelve és teljes testi erejükkel rám nehezedve, a testemet nyomva a földön lenyomva tartottak” – tartalmazza a képviselő feljelentése H. Zoltán rendőr ellen. Mellette még két honatyát távolítottak el úgy, hogy a levegőbe emelték őket.

Végül azonban sem őket, sem Hadházyt nem állították elő, bár először azt közölték vele: „Bevisszük”. Azután meg azt: „Mégsem visszük be, képviselő úr”.

Tompos Márton, a Momentum képviselője azt észlelte, hogy egy 17 éves fiú ellen gyanús körülmények között alkalmazott a rendőrség könnygázt, a fiú arcát közvetlen közelről célozva az irritáló vegyi anyaggal. „A szemét nem tudta kinyitni, közben hátulról ütötték. Felé indultam, hogy segítsek, amikor annyit hallottam, hogy »Azt szedjétek ki!«, aztán másodpercekkel később már a rendőrök mögött feküdtem, hátamban egy készenléti rendőr térdével. Kiabáltak nekem, hogy ne álljak ellen, aztán megbilincseltek. Amikor felállítottak, közöltem, hogy képviselő vagyok, amire az volt a válasz: »Ez most már mindegy.« Nem tudom, hogy mennyi ideig álltunk a Karmelita előtt, közben többször felvették az adataimat, illetve a képviselői igazolványomat is megnézték” – idézte fel a történteket lapunknak a képviselő.

Mit követett el az előállított képviselő?

Nem tudni. Bár a rendőrök már tudatában voltak, hogy mentelmi jog védi, nem engedték el, hanem rabszállítóban a Gyorskocsi utcába vitték. Komoly gyanúnak kellett felvetődnie ellene, hogy ezt egy képviselővel jogszerűen megtehessék.

Ehhez képest lapunknak azt mondta: „Az ott töltött idő alatt jegyzőkönyvet nem vettek fel, nem hallgattak ki, ujjlenyomatot nem vettek, bizonyítékokat nem mutattak. Egyszer jött oda egy tiszt, hogy hivatalos személy elleni erőszak, rongálás és tiltott rendezvényen való részvétel, amit vizsgálnak, de aztán háromnegyed kettőkor kiengedtek. Azóta sem kaptam semmilyen értesítést arról, hogy indult volna ellenem bármilyen eljárás.”

A képviselők mentelmi jogának olyan súlya van, hogy a felfüggesztését a legfőbb ügyésznek kell kezdeményeznie. Tompos képviselőt május harmadikáról negyedikére virradó éjjel tartották több órán keresztül fogva, de május 20-án még mindig nem volt tudomása arról, indult-e ellene eljárás. A fogva tartásáról is mindössze két sajtpapírt kapott.

Akkor mit lehet tenni?

Jogorvoslattal lehet élni; a cikkünkben említett jogvédő szervezetek segítenek. A kordonbontással a képviselők kockázatot vállalnak, az alapból szabálysértésnek minősülő akcióval kiszolgáltatják magukat az erőszakszervezetnek. A rendőrségi intézkedésnek való ellenállás jogilag súlyos következményekkel járhat, ráadásul az ügyben áttanulmányozott minden ítélet hangsúlyozza, hogy a képviselőktől fokozottan elvárható a jogtisztelő magatartás.

A tüntetések immár évek óta szokásos forgatókönyve maga is necces: a résztvevők a bejelentett esemény végén nem térnek haza, hanem a városban vonulnak, és egy-egy be nem jelentett helyszínen újabb tüntetéssé alakulnak. Innentől a politikán, a rendőrségen és a résztvevők viselkedésén múlik, hogy az egyenruhások mikor és hogyan avatkoznak be.

És az elmúlt heteket látva bármi megtörténhet.

Nyitókép: rendőrök viszik el Hadházy Ákost, miután országgyűlési képviselőtársaival lebontotta a Karmelita előtti kordont 2023. április 24-én (fotó: AFP/Huszti István)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt