Az ukránok feladták Bahmutot– helyzetkép a 452. napon

OSW

| 2023.05.22. | OSW

Az oroszok végül tényleg elfoglalták Bahmutot, de a városból az ostrom végére szinte semmi nem maradt. Az oroszok számára könnyen csapdává válhat a romos település, mivel a környéken az ukrán erők sorra foglalják el a magaslatokat, ahonnan tűz alá vehetik a megszállókat. Az amerikaiak jóváhagyták, hogy az ukrán hadsereg F-16-os vadászgépeket kapjon. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 452. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Orosz bejelentés szerint Bahmutot elfoglalták; a város romokban hever, katasztrofális a közegészségügyi helyzet
• Az ukránok a városon kívül további állásokat, magaslatokat foglalhattak el
• Kijev már bevetette a brit Storm Shadow-kat
• Újabb amerikai segélycsomagot hagytak jóvá
• Az amerikaiak jóváhagyták a nyugati gyártású vadászgépek (olv.: F–16-osok) Kijevnek történő átadását, de ezek számáról, eredetéről, felszereléséről még semmit nem tudni; a legjobb forgatókönyv szerint az első gépek legkorábban október közepén érkezhetnek meg

Részletes helyzetkép:

Május 20-án Jevgenyij Prigozsin bejelentette: a Wagner-csoport teljesen elfoglalta Bahmutot, és megpendítette, hogy zsoldosai május 25-ig átadják állásaikat az orosz reguláris hadseregnek – ezt az információt az orosz védelmi tárca megerősítette. Május 21-én a Kreml azt közölte, hogy Putyin gratulált a Wagner-csoport rohamegységeinek és az orosz haderő minden katonájának, akik a [csoport számára] a város bevételéhez szükséges támogatást biztosították. [Ford. kieg.: a Bahmut környéki helyzetről egy hosszabb értékelés/elemzés itt található.]

Az ukrán fél tagadja a Bahmut teljes elvesztéséről szóló jelentéseket, állításuk szerint a védők a város szélén még mindig tartják magukat. A harcok fő terepe továbbra is a város külterülete – különösen annak a délnyugati része és a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] közötti sáv. A források egy része szerint a védők (a 3. és az 5. rohamdandár) már a Kliscsijivkával [Кліщіївка] határos dombhátat is elfoglalta – ezzel keleti vagy déli irányban végrehajtandó további támadásokhoz kényelmes kiindulási állásokat megszerezve. Az ukrán vezérkar információi szerint az orosz erők a csatorna nyugati oldalán, Biha Hora [Біла Гора] térségében ismét sikertelen támadáskísérletet hajthattak végre. Avdijivkában, Marjinkában, illetve a Donbasz egyéb helységeiben alacsony intenzitású harcok folynak.

Az ukrán Légierő-parancsnokság jelentette, hogy a május 19-éről 20-ra virradó éjjel az oroszok Kijevet és Kijev megyét 18 darab Shahed–136/131 drón felhasználásával támadták, de a légvédelem mindegyiket lelőtte. Két ilyen típusú drónt a légvédelem az ország keleti részén is leszedhetett. A május 21-éről 22-ére virradó éjjel egy nagyobb támadás célpontjává váltak a Dnyipróban található katonai létesítmények és kritikus infrastruktúra. A Légierő-parancsnokság szerint az oroszok 16 darab, különböző típusba tartozó rakétát (négy darab H–101/H–555 típusú manőverező robotrepülőgépet, öt H–22-es manőverező robotrepülőgépet, két Iszkander–M ballisztikus rakétát; illetve öt darab, Sz–300-as rendszerből indított rakétát) használtak fel, 20 Shahed–136/131 drón mellett. A légvédelem az összes drónt, illetve a H–101/H–555 rakétákat is lelőhette – a többi eszköz azonban célba jutott, habár az ukrán fél által elszenvedett veszteségek mértéke továbbra is jelentéktelen. Az oroszok az Sz–300-as rakétákat a Liman, Szlavjanszk és Kosztjantinivka [Костянтинівка] elleni támadás során is használták.

Május 19-e és 21-e között az ukránok Storm Shadow rakéták segítségével Mariupolban és Bergyanszkban található repülőtereket és egyéb katonai létesítményeket támadtak; az orosz veszteségekről nincs megbízható információ. Az ukrán fél arról is beszámolt, hogy a Fekete-tenger felett egy többfeladatú Szu–35-ös repülőgépet is lelőttek.

Május 19-e és 21-e között zajlott Hirosimában a G7-tagállamok csúcstalálkozója – ezen Volodimir Zelenszkij elnök is részt vett, s egy sor kétoldalú találkozót folytatott a többi állami vezetővel. A megbeszélések fő témája a harcoló országnak biztosítandó támogatás volt – Japán például körülbelül száz darab, a Japán Önvédelmi Haderőhöz tartozó jármű, illetve 30000 darab katonai ételcsomag leszállítását jelentette be.

Május 19-én Joe Biden elnök támogatását fejezte ki a negyedik generációs, többfeladatú repülőgépek (pl. F–16-osok) Ukrajnának történő leszállításával kapcsolatban. Még ugyanezen a napon Dánia bejelentette: csatlakozik Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium koalíciójához – ezen három állam kifejezte készségét, hogy ukrán pilótákat kiképezik az F–16-os vadászgépekre. A kiképzés a nyár elején kezdődhet meg. Továbbra is megoldatlan kérdés, kik lesznek a vadászgépeket biztosító államok, s hogy milyen mennyiségben szállítják le azokat. Az ukrán sajtó körülbelül 45 leszállítható eszközről ír – ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg.

Május 21-én az USA a harmincnyolcadik, 375 millió dollár értékű katonai segélycsomagot is bejelentette. A Biden-adminisztráció azt közölte, hogy a HIMARS-kilövőkhöz további lőszereket adnak át, illetve 105 és 155 mm-es tüzérségi lőszereket, TOW és Javelin irányított páncéltörő rakétákat, AT–4 gránátvetőket, lézerirányítású rakétákat, további robbanóanyagot, páncélozott hídvető járműveket, páncélozott egészségügyi szállítójárműveket, további logisztikai járműveket a hozzájuk tartozó felszereléssel együtt, éjjellátó berendezéseket, valamint nem meghatározott cserealkatrészeket szállítanak Ukrajnának.

Május 22-én az ukrán vezérkar jelezte: az ellenség a besorozott elítéltek kiképzését tíz napra rövidítette – ez az orosz erők által elszenvedett nagy veszteségeket mutatja. Korábban már közölték, hogy orosz börtönökből a Luhanszk megyében található katonai táborba körülbelül ezer főt szállítottak át – kiképzésük várhatóan négy hétig tart.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Prigozsin bejelentésének Bahmut egészének elfoglalásáról szimbolikus jelentősége van. A városért folyó harc tavaly augusztusban kezdődött, és még folytatódik, a harcok súlypontja azonban most a település közvetlen külterületére tevődött át – itt az ukrán fél több mint egy hete próbálkozik ellentámadással. A Wagner-csoport egy teljesen lerombolt, az alapvető infrastruktúrától (pl. a vízvételi helyektől) megfosztott, fatális közegészségügyi helyzetben lévő várost foglalt el. A Bahmutban található épületek hónapokig szolgáltak megfelelő ellenállási pontként az ukránok számára, jelenleg azonban ezek romjai az oroszok számára sokkal kisebb védelmi értéket képviselnek. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a harcokban súlyosan kimerült Wagner-csoport képes lesz-e gyorsan pótolni veszteségeit, s folytatni a műveleteket.

• A tavalyi év késő nyarán az ukránok átvették az oroszok által erőltetett harcmodort: kemény ellenállást tanúsítottak a Wagner-csoport tömeges támadásaival szemben, és – legelőször Bahmut és Szoledar előterében, utána pedig már az ezen városokhoz tartozó területeken – az összes állásért megküzdöttek. Az ukrán parancsnokság nem kockáztatta meg a nyugatra történő visszavonulást, s azt, hogy ezzel az ellenséget saját csapatösszevonásának mélyére húzza be, ahogy azt sem, hogy megpróbálkozzon az ellenség manőverező harcban történő legyőzésével: mindezzel ugyanazt a taktikát alkalmazta, amelyet 2022-ben, a Donbasz egyéb városaiért folyó harcok során próbált ki. Bahmutban az ukránoknak mindvégig sikerült stabil csapatösszevonást fenntartani, s megakadályozni a város körbezárását. Ennek árát súlyos veszteségekkel fizették meg – ezeket jelenleg nehéz megbecsülni, de valószínűleg kisebbek, mint az oroszoké. Kilenc hónap harc után a Bahmut alatt állomásozó ukrán erők megtartották képességüket, hogy támadó műveleteket folytassanak.

• Az, hogy az oroszok bejelentették: elfoglalták Bahmutot (azon kívül, hogy propagandaszempontból a fronton elért állítólagos, mérföldkőnek számító siker képét építi), a Kreml számára lehetővé teszi, hogy kísérletet tegyen a Prigozsin és a védelmi tárca közötti konfliktus lecsendesítésére – Prigozsin a tárcavezetést többször alkalmatlansággal, illetve a zsoldosegységeknek szánt lőszer leszállításának elszabotálásával vádolta. A Kreml jelzését – miszerint a zsoldosok foglalták el Bahmutot és a reguláris erők pusztán csak támogatták azokat – úgy lehet értelmezni mint Putyin elismerését: a wagneristák jól harcoltak. A wagneristák elismerése azonban nem jelenti Prigozsin ambícióinak támogatását; erről árulkodik, hogy a sajtóközleményben nem szerepel a neve. A közlemény üzenete inkább a zsoldosegységek szerepének szimbolikus elismerése, illetve a fegyveres erők autonóm részeként való létezésük de facto legalizálása.

• Újabb tabu dőlt meg azzal, hogy az amerikaiak hozzájárultak a nyugati gyártmányú repülőgépek leszállításához Ukrajnának. A pilóták kiképzése legalább 17 hétig tart majd – s ha ez júniusban kezdődik, az első repülőgépek október közepén érkezhetnek majd. Addig az eszközök pontos számáról és paramétereiről döntést kell hozni, és azoknak át kell esniük egy nagyjavításon is (esetleges szervizelések/javítások, illetve a titkos berendezések egy részének kiszerelése).

• Egy-egy vadászgép (még akkor is, ha az modern) nem sokat számít a harci műveletek lefolyása szempontjából: teljes taktikai egységek – repülőszázadok (ez Ukrajnában 12 repülőgépet jelent) – leszállítására van szükség. Európában kizárólag Hollandia rendelkezik jelentős számú, átadható F–16-os felett (maximum néhány tucat zárolt és üzemképtelen, valamint 28 darab teljesen működésképes F–16 AM/BM Block 20 MLU-val). Mindezen felül Hollandia és Belgium ezen eszközökhöz kiépített javító- és karbantartóképességekkel is rendelkezik. Dánia akár maximum tíz vadászgépet is fel tudna ajánlani, azonban az Egyesült Államok cserealkatrészeket és felfegyverzést illető támogatása, illetve a jövőben megvalósuló további leszállítások nélkül jelentős mennyiségű nyugati vadászgép leszállítása és hadrendben tartása nem lehetséges – Washington évente csak pár darab–pártucat F–16-os gépet von ki a szolgálatból. Továbbra is nyitott kérdés, hogy az ukrán légierő hány olyan pilótával rendelkezik, akik megfelelő kiképzést kaphatnak az F–16-osokra.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: az elpusztított Bahmut a magasból 2023. május 21-én (fotó: AFP / / Armed Forces of Ukraine)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>