Csúcsfejek Gazdagréten: az 5. században divat volt a koponyatorzítás
Budapest Főváros Levéltára a város múltját feldolgozó monográfiával készül Budapest százötvenedik születésnapjára. A kötet megszületését mi is nyomon követjük, és a következő hónapokban a levéltárral együttműködésben időről időre újabb történelmi podcastokkal jelentkezünk a témában. Ezúttal az Aquincumi Múzeum két régészével, Mészáros Boglárkával és Beszédes József főmuzeológussal idézzük fel, milyen volt itt az élet a Római Birodalom korában, miért temetkeztek gazdagon díszített kocsikkal és felszerszámozott lovakkal együtt a kelták és miért nem költöztek be a padlófűtéses, fürdőkkel ellátott római otthonokba, akik a népvándorlás korában idetévedtek.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Milyen adottságok tették már abban az időben is központivá ezt a települést?
Beszédes József: A természetföldrajzi adottságok a legfontosabbak. […] A Duna közelsége, a síkvidék és a hegyvidék találkozási pontja. Ez azt jelentette, hogy kedvező kereskedelmi lehetőségek alakulhattak ki, illetve, hogyha a római korra fókuszálunk egy picit jobban, akkor ia stratégiai szerepet is kiemelném még ehhez. A Duna volt a Római Birodalom határvonala, és a gázlók mentén segédcsapat-táborokat, katonai létesítményeket húztak föl a rómaiak, tehát igyekeztek védeni a birodalmat az éppen aktuális ellenséggel szemben […]. Annyit azért megjegyeznék, hogy […] ha a városról beszélünk, akkor mondhatjuk azt, hogy a római korban alakul ki, de van település itt még az őrskorban is. Tehát itt egy több ezer éves települési szituáció van, amelynek csak egy része a római kor városiasodása.
A Duna szabályozása előtt teljesen más természeti adottságokkal rendelkezett ez a vidék. Hogyan kell elképzelnünk Budapestet a római korban?
Beszédes József: A Krisztus előtti első századtól nagyjából a Krisztus utáni második század végéig sokkal szárazabb, melegebb időszak volt. Ezt úgy is hívjuk a szakirodalomban, hogy római meleg periódus, vagy klímaoptimum. A maihoz hasonló elég száraz és meleg időszak volt ez. Ez megváltozik a második század vége felé, akkor kezdődik el egy hűvösebb, csapadékosabb időszak. A Római-korszakon belül is van egy klímaváltozás, egy hullámzás. Az egyik, a másik pedig, hogy hogyan reagálnak erre a rómaiak? Most nemcsak Budapestre fókuszálva a Fertő-tó vidékét is meg tudnám említeni, ahol a kelta időszakban, tehát a római foglalást megelőzően a kelta telepek jóval távolabb vannak a Fertő-tó partvidékétől, a római korra pedig beljebb húzódik a települési zóna. Tehát a mai Fertő-tó víztükre alatt is vannak római kori maradványok. Ehhez kapcsolódik az, hogy pollenvizsgálatokból, más egyéb természettudományos vizsgálatokból lehet következtetni arra, hogy milyenek voltak a klimatikus viszonyok, ennek alapján lehet ezt meghatározni. […]
Picit beszéljünk most arról, hogy miután a Római Birodalom elterjeszkedett ezen a területen, milyen emberek jöttek ide? Világváros volt olyan szempontból, hogy nagyon különböző és nagyon távolról érkezett emberek is eljutottak erre a területre?
Beszédes József: Igen, mondhatjuk nyugodtan. […] Van egy őslakos kelta lakosság Budapest területén amely lényegében helyben marad, jönnek a legionáriusok […] Krisztus után 89-ben egy légiótábor létesül a mai Flórián téren, egy fakonstrukciós légiótábor, és azt tudni kell, hogy a római légióba csak római polgárokat vehettek föl. Legkorábban Krisztus után 50 körül kiépítik a Bem téri tábort, ahová egy lovassági segédcsapatot küldenek. Tehát magyarán a légiós segédcsapat katonák egyaránt jelen vannak, plusz követi a katonaságot a kereskedők egy része, illetve az élettársak – felesége nem lehet a légionáriusoknak –, tehát a családtagok […] és más egyéb olyan társadalmi rétegek, amelyek hasznot reméltek a fizetőképes katonaság jelenlétéből. Tehát nagyon vegyes etnikai kép alakul ki a Krisztus utáni első század közepétől már, és ez a vegyes etnikai kép, ez gyakorlatilag változatlan marad a második század végéig[…].
Annak idején a régészek alig várták a Tabán lebontását, mert azon a területen nagyon sok feltárást lehetett végezni. Melyik városrész épületei alá kukkantanátok ti be most a legszívesebben?
Beszédes József: Az 1930-as években bontották le a Tabánt, a bontás során feltárásokat indítottak el, és egy kora császárkori településnek a nyomai is előkerültek többek között, amely azért sok szempontból egy érdekes települési zónát jelent. Tehát […] igazából bármelyik települési zóna Budapesten, de a Pilisi zóna is rengeteg izgalmas kérdést vethet föl, akár Nagytétény környéke, Albertfalva területe, vagy éppenséggel […] a Dunától keletre is vannak római táborok, katonai létesítmények. Most egy ilyen ásatásban vagyunk a Dagály fürdő területén, ahol egy bal parti, tehát a Dunától keletre eső erődöt tárunk föl.
Mészáros Boglárka: Nekünk, ős- és népvándorlás-koros régészeknek nincs preferált helyünk, hiszen gyakorlatilag nekünk a Duna nem jelentett ilyen határvonalat a vizsgált időszakunkban. Nincsenek központok, úgy, mint ez esetben Aquincum vagy Nagytétény, ahol szívesebben kutatna az ember. Egész Budapest területe rejthet meglepetéseket. Egy meszes gödör ásása során, vagy csak a háznál egy ház körüli munka alkalmával… Kiszámíthatatlan, hogy régészeti lelet éppen hol bukkan elő, akár még váratlanul is. Az előbb említett Népfürdő utcai ásatás kapcsán például ugye a római forrásoknak köszönhetően […] vártuk is az erőd megjelenését. Viszont ami meglepetést okozott nekünk: itt az erőd falain kívül […] például egy hunkori temetkezésre bukkantunk, ami eleve igazán ritka a Kárpát-medencén belül, Budapest térségén, vagy Budapesten belül is. A Vezér utcából ismerünk a ’60-as évekbeli ásatásból egy olyan temetkezést, amire tényleg azt mondhatjuk, hogy talán hun-kori hun fekszik benne, és ez a Népfürdő utcai sír, ez megint olyan, ami leginkább ezt engedi alátámasztani. Úgyhogy bárhol jöhetnek elő olyan emlékek, amik meglepnek minket és nagyon örülünk nekik.
A népvándorlás korából szerencsehozó amulett maradt ránk a római korból meg átoktábla.
Beszédes József: Igen, több ilyen is van. Akkor is voltak már […] jószándékú emberek… Az átoktábla általában […] nagyon vékony ólomlemezre vésett felirat, amit összehajtogattak és elrejtettek különböző helyekre. Ahogy a neve is mutatja, általában valaki ellen, hogy valamilyen csoport ellen szóltak, ne tudjon a nyelvével ártani például egy bírósági tárgyalás során, ne tudjon tanúskodni valaki ellen, de hogy az élet jó oldalát is nézzük, vannak […] szerelmi táblák is, amelyek valamiféle pozitívabb üzenetet hordoznk, tehát állatok, tárgyak és más egyéb jellegű feliratok is előfordulnak rajtuk, […] Aquincumból […] is több ilyet ismerünk.
A római korról azért nagyon sok épített emlékből alkothatunk képet, az előtte és az utána itt élő, építeni kevésbé szerető népekről viszont inkább a sírleletekből tájékozódtok. Erre vonatkozóan is elég sok érdekességet olvastam a tanulmányaitokban. Egyrészt a kelta kocsis temetkezésről, másrészt pedig a koponyatorzításos temetkezésről meséljetek még nekünk.
Mészáros Boglárka: A koponyatorzítás keletről érkező szokás volt, ami az ötödik században nagyon nagy divatját élte a térségünkben. Van egy temetőnk Budaújlakon, illetve Gazdagréten, amelyek a 4. század végére, 5. század elejére keltezhetők, ezekben a temetkezésekben már megjelennek a torzított koponyák is. Ez a koponyatorzítás annyit jelent, hogy csecsemőkorban a gyerekeknek vagy a csecsemőknek a fejét különböző technikával bandázsolják, textilszorítást, kötést készítenek a koponya köré. Ugye tudjuk, hogy ilyenkor még a varratok nem csontosodnak össze, így ezek a kis koponyalemezek sokkal könnyebben tudnak deformálódni és változni. És ennek köszönhetően csúcsfejük alakult ki, és ugye ehhez hozzátartozik, hogy egy csecsemő nem magának kéri ezt a beavatkozást, hanem ezt ugye a szülei vagy a közösség végzi el a gyermeken. Úgyhogy inkább a közösségnek valamilyen kifejező eszköze volt.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
