Pánik Belgorodban, leállás Bahmutnál – helyzetkép a 463. napon
Folytatódtak az ukrán hadsereg orosz egységeinek orosz területen végzett rajtaütései. Újabb rakétatámadások mindkét oldalon. Bahmutnál az ukránok leállították a támadást, az összecsapások súlypontja Marjinka térségére tevődött át. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 463. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukrán hadsereg orosz egységeinek orosz területen végzett rajtaütései folytatódtak, s a helyi orosz hatóságok határozott pánikját váltottak ki.
- Az oroszok törvényt módosítottak, ezek a toborzást, illetve a hadiállapot alá tartozó régiókból való kitelepítést szabályozzák.
- Az oroszok preventív célból az ukrán–orosz–belarusz határháromszögben utakat robbantottak fel.
- Mindkét fél folytatta a rakétatámadásokat; új támogatási csomagok keretében az ukránok elsősorban légvédelmi eszközöket kapnak – ezek egy részét a közeljövőben leszállítják.
- Továbbra is lépések történnek az ukrán védelmi képességek hosszútávú kiépítésére – az ezzel kapcsolatos ukrán nyilatkozatok egy része természetszerűleg a nyugati vadászgépek beszerzéséről szól.
- Bahmutnál az ukránok leállították a támadást, az összecsapások súlypontja Marjinka térségére tevődött át.
Részletes helyzetkép:
Az Ukrajna oldalán harcoló orosz önkéntes alakulatok folytatják azon diverzáns–pszichológiai műveletet, amelynek célja annak igazolása: Oroszországban növekszik a rezsimmel szembeni ellenállás. Május 31-én a Szabad Oroszország Légió szóvivője arról tájékoztatott, hogy az egység soraiban „500–1000 fő” harcol – ők kizárólagosan orosz állampolgárok. A formáció nagy katonai potenciállal rendelkezhet: aknavetőkkel, hordozható páncéltörő rendszerekkel, drónokkal, illetve páncélozott járművekkel felszerelt. Június 1-jén az Orosz Önkéntes Hadtest és a Szabad Oroszország Légió bejelentette: Oroszország területén, az államhatártól kb. 10 km-re fekvő Sebekino [Шебекино] térségében folytatják a diverzánsműveletet – a települést tüzérséggel támadhatták. Az orosz védelmi minisztérium arról tájékoztatott: két, harckocsikkal megerősített lövészszázad támadását verték vissza. A támadás pánikot váltott ki a helyi lakosságból, a helyi hatóságok kaotikus kísérleteket tettek Sebekino lakosainak evakuációjára.
Olekszij Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt állította, az oroszoknak minden joguk megvan ahhoz, hogy fegyverrel harcoljanak a Putyin-rezsimmel; s az ő fegyveres aktivitásuk nőni fog. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a dróntámadások miatt nem lát az állampolgárokat érintő fenyegetést, a védelmi minisztérium a támadás visszaverését célzó tevékenységét sikeresnek ítélte, s hozzátette: Vlagyimir Putyin elnök „közvetlenül” kapott arról információt, mi történik – s nem tervezi saját elnöki aktivitásának korlátozását.
Május 30-án az oroszok az ukrán–orosz–belarusz határháromszögben két utat repítettek a levegőbe. Mindezt Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője egy nappal később megerősítette, s arra mutatott rá: az államhatár menti térségben található utak elpusztításának célja az ukrán fegyveres erők esetleges tevékenységének megnehezítése.
Ugyanezen a napon orosz források arról számoltak be: Moszkva külvárosaiban dróntámadások történtek. Az orosz légvédelem a támadásban részt vevő összes drónt lelőhette (a média eleinte tíz, a védelmi tárca később nyolc drónról számolt be) – azonban három helyen a lehulló törmelék miatt károk keletkezhettek. Az oroszok ezt ukrán támadásként kezelték, s bosszúként az agresszor által május 28-án többek között a kijevi katonai hírszerzés székházának elpusztítását érintő bejelentésére (az oroszok számára fájdalmas válaszlépést a HUR vezetője, Kirilo Budanov jelentette be). Május 2-án az oroszok arról számoltak be: ukrán dróntámadások érték a Kurszki és Szmolenszki területeken lévő infrastruktúrát.
Az oroszok rakéták és kamikázedrónok felhasználásával folytatják azon támadásaikat, amelyek fő célpontja Kijev. Az ukrán fél változatlanul azt deklarálja, hogy a légi úton a fővárost és a Kijev megyét támadó összes eszközt megsemmisítette – s kizárólag kisszámú, az ország más régióban bekövetkező becsapódást ismer el. A légierő-parancsnokság szerint május 30-án a támadásban résztvevő 31 Shahed–136/131 drónból 29-et, június 1-jén a tizenkettőből tíz rakétát (köztük hét Iszkander–M ballisztikus rakétát és három Iszkander–K manőverező robotrepülőgépet) semmisíthettek meg – június 2-án pedig 15 darab H–101/H–555 manőverező robotrepülőgépet, illetve 21 Shahed–136/131 drónt. Kijevben és környékén a kritikus és a polgári infrastruktúrában (május 30-án a főváros nem kevesebb, mint hat kerületében) keletkeztek károk; a támadások áldozatokat is követeltek (a legnagyobb számban – három halott és tizenegy sebesült – június 1-jén) – az eseteket a lehulló törmelékek okozhatták. Kijevben több olyan személyt vettek őrizetbe, akik a várost ért támadásokról szóló felvételeket tettek közzé (többek között a június 1-jei, különösen drasztikus nappali támadásról készültet, amelyen a forgalomban közlekedő autók közé csapódó, a Patriot-rendszerből kilőtt PAC–3 CRI rakéta becsapódása látszik). A légierő-parancsnokság újabb alkalommal kérte: ne vegyenek fel és ne tegyenek közzé felvételeket – kiemelve, hogy a felvételek az ellenség támogatását jelentik.
Kijeven kívül az orosz rakétatámadások fő célpontja a Harkiv megyében állomásozó ukrán erők hátországa volt. A legsúlyosabb támadásra június 1-jén éjjel került sor Harkiv ipari negyedében – itt a védők két, Sz–300-as rendszerekből kilőtt rakéta becsapódását erősítették meg, illetve az ennek nyomán keletkező, számottevő pusztítást. Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban továbbra is aktív: a támadások fő célpontjai változatlanul Herszon, Nikopol és Ocsakiv – a településeket naponta több alkalommal lövik tüzérséggel, illetve bombázzák. Május 30-án az ukrán erők rakétatámadásokat hajtottak végre az agresszor hátországában: a megszállt Melitopolt (két alkalommal), illetve a megszállt Mihajlivkát [Михайлівка] lőve.
A legintenzívebb harcok Marjinka térségére tevődtek át. A városban és környékén hajtották végre az ukrán vezérkar által feljegyzett napi tizenkét–tizenhárom összecsapás felét – ezen támadások száma, összehasonlítva az ezt megelőzően Bahmutért folyó intenzív időszakban tapasztaltakkal, illetve az Avdijivka térségében indítottakkal, még mindig relatíve alacsony (a május 29-e és június 1-je közötti időszakban napi 21–27 támadást rögzítettek). Az oroszok egyre aktívabbak lehetnek Harkiv és Luhanszk megye közös közigazgatási határvidékén (Krohmaljne [Крохмальне], Kuzemivka [Куземівка], Novoszelivszke [Новоселівське], Szteljmahivka [Стельмахівка]) – itt június 1-jén tizenegy összecsapásra került sor.
A védők azt jelentették, hogy az összes ellenséges támadást visszaverték – továbbra is tisztázatlan a Kupjanszktól északkeletre lévő helyzet (itt az agresszor erői a városhoz közeledhettek). Állítólag sporadikus orosz támadásokra kerülhetett sor Avdijivka és Bahmut térségében (Bila Horánál és Orihovo-Vaszilivkánál), illetve Luhanszk és Donyeck megyék közös közigazgatási határa mentén (a Luhanszk megyei Bilohorivkánál [Білогорівка], illetve Szpirnénél [Спірне]) – ukrán források szerint ezen térségekben egy vagy két napja az ellenség egyáltalán nem támadott. Június 1-jén az Ukrán Szárazföldi Erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok megerősítette: Bahmut térségében a védők felfüggesztették a támadótevékenységet (korábban erről Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes tájékoztatott). Szirszkij ugyanakkor azt is közölte: a város környékén továbbra sem nyugodt a helyzet – az agresszor megnövelte a tüzérségi támadások intenzitását.
Május 31-én új, 300 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot jelentettek be – ebbe többek között a Patriot-indítókhoz tartozó rakéták; AIM–7-es, földi légvédelmi rendszerekhez [sic!] tartozó rakéták; Avenger rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek; Stinger hordozható légvédelmi rendszerek; további, a HIMARS-kilövőkből indított irányított GMLRS rakéták; 105 mm és 155 mm kaliberű tüzérségi lőszer; 105 mm kaliberű harckocsilőszer; légi indítású precíziós lőszer (legnagyobb valószínűség szerint JDAM [Joint Direct Attack Munition] [GPS-irányítású sikló-]bombák; (első alkalommal) UAV-khez tartozó lőszerek; AT4 páncéltörő gránátvetők; illetve körülbelül harmincmillió, kézifegyverhez tartozó lőszer tartozik. Minden az amerikai hadsereg készleteiből származik – ez azt jelenti, hogy ezeket a soron következő hetekben Ukrajnába lehet küldeni. Május 30-án Guido Crosetto olasz védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy új (szám szerint a hetedik), Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot készítik elő – az olasz sajtó szerint ebben további SAMP/T légvédelmi rendszereket, illetve az ebbe a kategóriába tartozó egyéb fegyvereket lehet megtalálni.
Június 1-jén az amerikai védelmi tárca bejelentette: az ukrán hadsereg számára a SpaceX vállalattól Starlink terminálokat, illetve műholdas összeköttetést biztosító szolgáltatást vásárolt – mindezt a 2022 decemberi támogatási csomagba foglalták bele mint a hosszútávú támogatás azon elemét, amelyet az USAI [Ukraine Security Assistance Initiative] keretében finanszíroznak. A Pentagon emellett a Global Military Product Inc. vállalattal több mint 118 millió dollár értékben szerződött Gepard önjáró légvédelmi lövegek megvásárlására és ukrajnai leszállítására – az eszközöket az amerikai cég Jordániából szerezheti be; a szerződés teljesítését 2024. május 30-ára teszik. Május 31-én a német védelmi tárca Ukrajna számára 300 darab Vector közepes hatótávolságú felderítődrónt rendelt – a német gyártó (Quantum-Systems GmbH) korábban az ukrán hadsereg számára két alkalommal is szállított ilyen eszközt (2022 szeptemberében 33, 2023 januárjában pedig 105 darabot).
Május 30-án Olekszij Reznyikov védelmi miniszter bejelentette: Ukrajnának 120 vadászgépre van szüksége. Ezek többségét F–16-osoknak kell alkotniuk, s ugyanúgy feltételezi Eurofighter és Gripen vadászgépek beszerzését az európai partnerektől – Reznyikov arra azonban nem számít, hogy Ukrajna francia Rafale-okat kap. Korábban az ukrán légierő képviselői arról tájékoztattak, hogy 48 eszköz beszerzésével számolnak.
Május 29-én módosították „A hadiállapotról” szóló orosz törvényt: legalizálták az „állampolgár erőszakkal és kontrollált módon történő áttelepítésének” lehetőségét „azokról a területekről, amelyeken hadiállapotot vezettek be azokra a területekre, ahol a hadiállapotot nem vezették be”. A módosítások biztosítják a népszavazások lefolytatását, illetve az állami és helyi közigazgatási szervek megválasztásának lehetőségét is: a választások megtartásáról szóló döntést a Központi Választási Bizottság hozza meg a Védelmi Minisztériummal és az FSzB-vel való egyeztetést követően. Május 30-án Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök arról tájékoztatott, hogy 2022 októbere óta majd’ másfélmillió, az „Oroszországhoz csatolt” területeken tartózkodó személy kapott orosz útlevelet.
Május 31-én az orosz parlamenthez benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely a büntetett előélettel bíró személyek számára megengedi a szerződéses katonai szolgálat vállalását. A verbuváltakat mentesítik a büntetőjogi következménytől, vagy törlik a bűnügyi nyilvántartásból; azonban a hadseregbe továbbra sem vonulhatnak be azok, akiket kiskorú elleni szexuális bűncselekmények vagy hazaárulás, terrorizmus, illetve extremizmus miatt ítéltek el.
Facebook- és Twitter-profilokat használva a Wagner-csoport folytatja a zsoldosok toborzását. Május 31-én a brit, dezinformáció-kutatással foglalkozó Logically vállalat a Wagner-csoport orvosokat, drónpilótákat, illetve pszichológusokat célzó álláshirdetéseire bukkant. A hirdetés harctevékenységben (köztük Ukrajnában) való részvételre vonatkozott, s az eltelt tíz hónapban majd’ 120 000 megtekintést ért el a két közösségi médiafelületen. A hirdetéseket több mint egytucat nyelven, köztük franciául és spanyolul teszik közzé, a szerződéskötésért megjelölt fizetések havi 2800 euró körül alakulnak, s tartalmazzák az orvosi ellátást is.
Május 30-án az ukrán SzBU felszólította az utcai térfigyelő kamerák tulajdonosait, hogy állítsák le eszközeik online streamelését – az állampolgárokat pedig arra, hogy jelentsék az ilyen, interneten észlelt aktivitást. Elmagyarázták: a cél az, ellehetetlenítsék az orosz hekkerek számára, hogy a közterületi helyzetet megfigyeljék, s ellenőrizzék a rakétacsapások hatékonyságát – s arra is emlékeztettek, hogy az Ukrán Fegyveres Erők tevékenységét és a tüzérségi támadások eredményét dokumentáló anyagok közzétételéért akár 12 év szabadságvesztés is kiszabható.
Május 30-án az ukrán parlament a védelmi tárca kérésére 27-ről 25-re csökkentette a hadkötelesség életkorának alsó határát. Tekintve, hogy hadiállapot idején a rendes sorkatonai szolgálatot felfüggesztették, a besorozottakat nem lehetett a frontra küldeni.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az orosz határmenti járásokban megismételt diverzánstámadások hatékony taktikának bizonyultak – céljuk a háborús pánik szítása volt, s annak megmutatása: az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői képtelenek megakadályozni a további, ilyen típusú incidenseket. A nagyobb erők behatolásától félő helyi hatóságok inkonzisztens döntéseket hoznak a határmenti települések esetleges kiürítéséről. Az államhatár menti területeken lévő feszült helyzetről szóló hírek megjelennek az orosz médiában, és a háború orosz területre történő átterjedésének lehetőségével kapcsolatos nyugtalanság megnövekedésével járnak. A moszkvai hatóságok marginalizálják a diverzánsakciók jelentőségét, azt hangsúlyozva, hogy ezek „terrorista” jellegűek és civileket céloznak – ez a propaganda számára lehetővé teszi, hogy Oroszországot mint a Kijev által kiváltott háború „áldozatát” tüntessék fel. Az ukrán fél továbbra is támogatni fogja az orosz önkéntes formációkat, és terjeszteni fogja az orosz társadalmon belüli fegyveres ellenállás növekedéséről szóló információkat.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: emberek várakoznak egy óvóhelyként használt kijevi metróállomás mozgólépcsőjén egy orosz légitámadás alatt 2023. május 29-én (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
