Teljes kudarc: a szívhangrendelet után még nőtt is az abortuszok száma
Az abortuszt a magzati életjelek megtekintéséhez kötő úgynevezett szívhangrendelet szeptemberi elfogadását követően nem csökkent az elvetetett magzatok száma Magyarországon. Ellenkezőleg. 2022 második felében olyan történt, ami tíz éve nem fordult elő: négy egymást követő hónapban emelkedett a terhességmegszakítások száma, hat megyében pedig a növekedés a 15 százalékot is elérte vagy meghaladta. A Válasz Online a KSH országos és az egészségbiztosító kórházi adatait elemezve arra jutott, mindez nem a szívhangrendelet miatt történt, annak nem mutatható ki lényegi hatása. A megélhetési válság miatt nehéz helyzetbe kerülő párok vetethették el a magzataikat, így fordult elő, hogy jó egy évtized után először 2022-ben nem csökkent az ezer nőre jutó abortuszok száma. A száz élveszületésre eső pedig még emelkedett is.
1. fejezet: Végy egy Szlovákiában elbukó javaslatot, és valósítsd meg
Tavaly szeptember 13-án érkezett a hír, hogy a kormány módosította a terhességmegszakításról szóló jogszabályt: a beavatkozást csak akkor lehet elvégezni, ha a nőnek megmutatták a magzat életjeleit, jellemzően a szívhangját.
A rendelet két nap múlva, szeptember 15-én már hatályba is lépett, erőteljesen megosztva a közvéleményt. Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője volt az elképzelés kiötlője – vagy a szlovák radikálisoktól való lemásolója. A képviselőnő látszólag mindenesetre az érzelmeire hallgatva javasolt változtatást, felszólalásának címe is ez volt: „Szívhangtörvény: esély a magzatnak, hogy az utolsó szó jogán életében egyszer kommunikálhasson az édesanyjával”.
Az elképzelés támogatói és ellenzői is csak a megérzéseikre hagyatkozhattak a rendelet várható hatását illetően, hasonló szabályokat ugyanis a világ egyetlen fejlett országában sem hoztak még. A javaslat Szlovákiában is többször elbukott a képviselők ellenállásán, de ott minden alkalommal a parlament elé vitték, nem rendeleti úton szabályozták, mint nálunk. Noha szívhangról esik szó ott is, a magyar rendelet nem kapcsolódik az Egyesült Államok egyes államaiban meglépett abortuszszigorításhoz sem: ezeken a helyeken a beavatkozást éppen a szívdobbanás hallhatóvá válásának időpontjától tiltják.
A magyar rendszer azonban nem tilt: bárki megszakíttathatja a terhességét a 12. hétig, ha sikerül átverekednie magát az adminisztrációs akadályokon. Mégis fontos mérföldkő a rendelet, hiszen
1993 óta ez az első jogi jellegű szigorítás az egyébként liberális magyar szabályozásban.
A jogszabály megjelenését követően két csoport hallatta leghangosabban a hangját, az egyik a nők önrendelkezési, a másik a magzat élethez való jogát hangsúlyozva. Az egymással kibékíthetetlen ellentétben álló vélemények mögött azonban ugyanaz a társadalmi réteg áll: jellemzően nagyvárosi értelmiségiek, akik számára ez fontos, a saját identitásukat meghatározó pont. A demográfiai irodalomból tudjuk, hogy a végletes véleményeket megfogalmazóknak egy közös jellemzőjük azért van: olyan társadalmi csoporthoz tartoznak, amelynek tagjai a legritkábban vetetik el a magzatukat. A 30-34 éves felsőfokú végzettségű nők körében 2020-ban száz megszületett gyermekre négy, az iskolázatlan 40 év feletti asszonyoknál száz újszülöttre 204 abortusz jutott.
A magyar abortuszadat főként az északkelet-magyarországi régióban élő nők sorozatos küretei és a fogamzásgátló módszerekhez való nehezebb hozzáférése miatt olyan magas. A leginkább érintett női csoportok viszont, ahogy eddig, a szívhangrendelet kapcsán is hallgattak. Senki nem tudhatta tehát, hogy a magzatvédőnek szánt – ellenzői szerint amatőr színvonalú és kegyetlen – szívhangrendeletnek mi lesz a hatása.
2. fejezet: A nem várt mellékhatás – nem csökkent, hanem nőtt az abortuszok száma
Mostanra hét-nyolc hónap adatait ismerjük a rendelet hatálybalépése óta, így felmérhetjük az intézkedés első hatását. Elemzésünk során a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentését vetettük egybe az abortuszok számáról és azok 100 szülésre jutó arányáról az előző év hasonló időszakával. Eszerint 2022 szeptemberében három, októberben ismét három, novemberben pedig 0,2 százalékkal nőtt a terhességmegszakítások száma. A szívhang meghallgatása tehát nem hozta meg a várt hatást: nemhogy kevesebb, de a korábbinál is több terhességet szakíttattak meg a bevezetése után.
A demográfusok elsősorban nem a csupasz számokat, hanem az abortuszok száz megszületett gyermekhez viszonyított arányát figyelik. Különösen fontos ez az adat tavaly, amikor a születésszám is kilencéves mélypontra esett. A száz élveszülésre jutó abortuszok száma erőteljesebben romlott: szeptemberben 18, októberben 15, novemberben pedig 9 százalékos volt az emelkedés.
Az abortuszok arányának növekedése azért különösen súlyos, mert ez az érték a rendszerváltás óta meredeken zuhan Magyarországon.
Önmagában ez nem nagy dolog persze, mert a termékeny korú nők száma is csökken. Többet mond, hogy a 15-49 éves nőkre jutó terhesség-megszakításoké az 1990-es 31-ről 2021-re 10-re esett vissza. A több hónapon át tartó 9–15 százalékos növekedés ezért kiugróan magasnak számít. Emiatt azután az egész évi adat is romlott, holott ilyenre jó évtizede nem volt példa.
Ellenőriztük azért, hogy előfordult-e korábban a tartós csökkenésen belül néhány havi megtorpanás. A KSH elmúlt tíz évben készült havi jelentéseit egybevetettük az előző év hasonló időszakával, de nem találtunk olyat, amikor három egymást követő hónapban romlott volna a száz születésre jutó abortuszok aránya. Két egymás utáni hónap is elvétve fordult csak elő.
Közben aztán kiderült: nem is csupán a szeptembertől induló három hónapról van szó. A növekedés már augusztusban megkezdődött, sőt, akkor volt igazán sokkoló. A száz születésre jutó abortuszmutató 18 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. Négy hónap romlott tehát egybefüggően, mégpedig 9 és 18 százalék közötti, igen jelentős mértékben.
Harmadik fejezet: A szívhangrendelet hatása vagy a csökkentés csökkentéséé?
Megdőlt tehát annak lehetősége, hogy a szívhangrendelet idézett elő változást, hiszen az abortuszt szigorító rendelkezés augusztusban, a romlás első hónapjában még nem volt hatályban. A jogszabály változását megelőző társadalmi vita sem változtathatta meg a várandósok viselkedését, ilyenre ugyanis a kormány nem adott lehetőséget. Az új elemet egyik napról a másikra vezették be a radikális jobboldal kérésére úgy, hogy a döntésről először tudósító 24.hu is csak azután vette észre a történteket, amikor már megjelent a rendelet módosítása. Vagyis szeptember 13-án.
Itt tehát be is fejezhetnénk cikkünket, mert amire eredetileg kíváncsiak voltunk, megtudtuk:
a szívhangrendelet nem csökkentette az abortuszok számát.
Erősen fúrta azonban az oldalunkat, mi történhetett ebben a négy hónapban. Olyan okot kell keresnünk, amely 2022 augusztusában (esetleg július végén) már létezett, mivel a terhesség megszakíttatásához szükséges adminisztrációs folyamat nagyjából hat-nyolc napot vesz igénybe. A hatás azonnali volt és erős, mert az augusztusi számok a legrosszabbak, később aztán kisebb mértékben nőtt, decemberben pedig már csökkent az abortuszok száma – így az egész évre jutó terhességmegszakítások száma is alacsonyabb lett valamivel a 2021-esnél.
Igyekeztünk a családvédelmi szakemberektől, orvosoktól érdeklődni a négy negatív hónap okairól. Egy Veszprém megyei nőgyógyász és egy Nógrád megyei családvédelmi szolgálatnál dolgozó tisztviselő is azt jelezte lapunknak: több kérelmező is azért akarta minél előbb elvetetni a magzatot, mert úgy tudták, drágulni fog a beavatkozás. Átnéztük a jogszabályokat, de nem találtuk ennek nyomát. Esetleg attól ijedhettek meg, hogy a törvényben az öregségi nyugdíj legkisebb összege helyett decembertől a szociális vetítési alapot használják a kedvezményekre való jövedelemhatár kiszámításához. Feleslegesen: csak az elnevezés változott, az összeg 28 500 forint maradt.
Egy kis közjáték: lopakodó abortuszszigorítás
Ám amikor egybevetettük a jogszabályokat a korábbi állapotokkal, azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt 24 évben többször is „észrevétlenül” korlátozták a terhességmegszakításhoz való hozzáférést. Nem a feltételeket szigorították, hanem a térítési díj nőtt és a kedvezményt kapók közül zártak ki egész társadalmi csoportokat. (Idén 45 ezer forint a teljes térítési díj.)
1999-ben még a kérelmezők 92 százaléka jogosult volt díjkedvezményre, vagyis a legtöbben ingyenesen fekhettek be a kórházba, vagy 50-70 százalék kedvezményt kaptak a térítési díjból. Az első Orbán-kabinet idején ez alapjaiban változott, 2001-re a kedvezményezettek köre 57 százalékra zuhant a Családvédelmi Szolgálatok adatai szerint.
A következő szigorítás 2015-ben történt, amikor a gyesen lévőket (a három évnél kisebb gyermeket nevelőket), a főállású anyákat (tehát a gyermeknevelési támogatásban [gyet] részesülő nagycsaládosokat) kivették az 50 százalék kedvezményre jogosultak köréből.
Mindez nagy változás, viszont a középosztály és a véleményformáló értelmiség alig vette észre. A rendelet fő szövegén ugyanis nem látszott a módosítás, csak a jogszabály mellékletében a családosok helyére az időseket és a rokkantakat tették. Lényegi visszhang nélkül vették el a magasabb összegű családi pótlékot kapóktól is a kedvezményt (vagyis jellemzően a beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőktől). Ezeknek a csoportoknak csak akkor jár a kedvezmény, ha szociális segélyre is jogosultak.
Így a magyar abortuszrendszer valószínűleg az egyetlen a világon, amely olyanokat támogat 50 százalékos térítési díjkedvezménnyel, akik biológiai okokból zömmel kiesnek a fogantatásra képesek köréből. Például a nyugdíjas nőket, akik alapból 65 évesek vagy idősebbek, esetleg 40 év szolgálati jogviszonyra vonatkozó kedvezménnyel becsúszhat közéjük néhány ötvenes éveiben járó. Mellettük a várandósoknak azon speciális csoportját illeti kedvezmény, akik jóval idősebb férfiaktól esnek teherbe, mivel a kedvezményre a nyugdíjas apa is jogosult.
A magyar szabályozás sajátosságait elemezve sem jutottunk azonban közelebb annak megfejtéséhez, mi okozhatta az abortuszadatok romlását augusztustól. Aztán jött az ötlet: hátha közelebb kerülhetünk a megfejtéshez, ha tudjuk, a többlet mely térségekből származik.
A terhesség-megszakítások terén hazánkban ugyanis óriási területi különbségek tapasztalhatóak.
A százezer lakosra jutó legtöbb abortuszt és a legkevesebb terhességmegszakítást végeztető járások között, vagyis a nyírbátori és a főváros második kerülete között 2020-ban több mint tizenegyszeres (!) volt a különbség. A magasabb iskolázottságú, gazdaságilag fejlettebb térségekben sokkal ritkábban vetetnek el magzatokat, mint a szegényekben.
A KSH azonban a 2022-es adatokat még nem jelentette meg területi bontásban. Megpróbáltuk ezért a kormányhivataloktól kikérni a számokat, mert a tanácsadást és a papírmunkát végző családvédelmi szolgálatok a főispánok hivatalai alá tartoznak. Nagyjából ugyanaz az elutasító levél érkezett mindegyiktől: azt sem tudhattuk meg, hogy a szívhang hallatán hány nő gondolta meg magát.
Negyedik fejezet: A sok még több lett, a kevés még kevesebb
Így végül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatait használtuk. Lévén a küret is műtét. Nyilván kell tartani, melyik kórházban mennyit végeznek belőle, mert ez alapján kapják az intézmények a finanszírozásukat. A kórházi számokból aztán megyei értékeket képeztünk.
Az adatok a beavatkozást végző közfinanszírozott intézmény helyét jelölik, az előző év hasonló időszakának százalékában. A magánklinikákon elvégzett abortuszokat nem tartalmazzák (adatok: NEAK)
Elsőként a tavalyi augusztus és november közötti adatokat, tehát a jelentős növekedés időszakát vetettük egybe az egy évvel korábbiakkal. Hat olyan megyét kaptunk, ahol a növekedés mértéke a 15 százalékot is elérte vagy meghaladta. Az emelkedés Békés megyében volt a legnagyobb, 29 százalékos, Baranyában 23 százalékos, Hevesben és Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 18-18 százalékos. A hat listavezető megye közül négy északkelet-magyarországi, egy dél-dunántúli és egy nyugat-dunántúli. Amikor a Magyar Védőnők Egyesülete elnökéhez fordultunk, hátha jobban a számok mögé lát, Gitidiszné Gyetván Krisztina azonnal azt mondta: ezek zömmel a 3H-s megyék. Vagyis halmozottan hátrányos helyzetűek.
Vas megye kivételével valóban a kevéssé fejlett megyékben ugrott meg a szám, miközben több területen folytatódott a korábbi évtizedekben megszokott csökkenés.
Az ország kettészakadt: egyik felén mintha mi sem történt volna, máshol a helyzet nagyot romlott.
Még Pest és Buda között is jelentős különbséget találtunk: a budai oldal kórházaiban jóval kisebb a növekedés, mint a pesti oldalon.
Fontos megjegyezni, hogy az így kapott területi adatokat nem lehet egybevetni a KSH-éval. A nők lakhelyének megyéje és a műtét helye ugyanis eltérhet egymástól. Emellett például ezek a számok nem tartalmazzák a magánklinikán elvégzett küreteket. Viszont almát hasonlítottunk almával, vagyis az egészségbiztosító 2022-es és 2023-as számait.
Cikkünk megírása során több olyan fővárosi nővel is beszéltünk, aki magánklinikán szakíttatta meg a terhességét több százezer forintot fizetve a beavatkozásért. Egy fővárosi egyetemista lapunknak azt mondta, a procedúra bürokratikus része annyira elnyúlt, hogy féltek, ha még a beavatkozásra is várniuk kell egy közkórházban, esetleg kicsúsznak az időből. (Az abortusz a terhesség 12. hetéig végezhető el, utána már csak egészségügyi okból.) Az ő adata azonban nem szerepel a kimutatásunkban.
Térképünkön jól látszik, hogy az ország mely részein érte a legnagyobb megrázkódtatás a családokat. Az északi térség nagy részén és a Dél-Dunántúlon nőtt, a Dunántúl többi részén és az alföldi egyetemi központokban pedig csökkent az abortuszok száma. Egy-egy kivétel azért van: ilyen Nógrád és Vas megye. Hasonló számítást végeztünk 2022. május és a 2023. április közötti adatokkal is, és nagyjából ugyanazt az eredményt kaptuk. A növekedés nem érintette az egész országot, leginkább azokon a helyeken végeztek több abortuszt, ahol korábban is elborzasztóan magas volt ez az adat. Ahol pedig korábban is jelentősen csökkent a terhességmegszakítások száma, ott ez a folyamat töretlen maradt.
Az adatok a beavatkozást végző közfinanszírozott intézmény helyét jelölik, az előző év hasonló időszakának százalékában. A magánklinikákon elvégzett abortuszokat nem tartalmazzák (adatok: NEAK)
A lapok címlapján kerestünk hát magyarázatot. Azt találtuk, hogy tavaly júliusban, augusztusban a kormány hangnemet váltott, a kormányzati kommunikációban évek óta hangsúlyozott pénzbőség helyét átvették a megszorításokról, illetve a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló hírek. Július végén jelentették be, hogy a limit feletti áramfogyasztás költsége közel a duplájára, a gázé a hétszeresére drágul. A szegényebbek számára a gázfűtés luxuscikknek számít, de a fűtőanyag drágulása magával rántotta a szén és a tűzifa árát is.
A lakhatást és az élelmiszerárakat különösen erősen érintő infláció is elsősorban az alacsonyabb keresetűeket sújtotta, az ő jövedelmük nagyobb részét viszik el a létfenntartás költségei.
Vagyis a számok azt jelzik: ha volt is nő, aki a szívhangrendelet miatt gondolta meg magát, az összességében hatástalan volt. Nemhogy nem csökkent, még emelkedett is bevezetésekor az abortuszok száma.
Mégpedig a megélhetési válságra adott kényszerű válaszként.
Hasonló történt a 2008–2010-es válság idején is, amikor utoljára nőtt a terhességmegszakítások száma és aránya több évig tartó születési visszaesést okozva. Most remélhetőleg ilyen nem fordul elő, mert az ország egyik fele felhúzza a másikat, és lassan talán a rezsirémület is enyhülni látszik.
Az adatok azonban rámutatnak: a családok döntését érdemben nem befolyásolta az a kényszer, hogy a nőknek magzatuk életjeleivel kell szembesülniük, mielőtt elvégzik rajtuk a műtétet. A szigorítás nem több a kormánnyal időnként együtt szavazó radikális jobboldalnak tett politikai gesztusnál, ami mögött érzelmek és indulatok igen, szakmai érvek viszont nem álltak. Pedig nem kell feltalálni a spanyolviaszt: a nem kívánt terhességek elkerülésének Magyarországon is immár hatvanéves módszere van. Hormonális fogamzásgátlásnak hívják. Ideje lenne oktatással és támogatással széles körben alkalmazottá tenni a legelmaradottabb térségekben is.
Cikkünk a Metropolitan Egyetem hallgatóinak közreműködésével készült.
Térkép: Bódi Mátyás
Nyitókép (illusztráció): AFP/Hans Lucas/Riccardo Milani
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
