Gátrobbantás Nova Kahovkánál, titkolt ukrán támadások keleten – helyzetkép a 467. napon
Június 6-án felrobbantották a Nova Kahovka-i gátat – a mesterségesen előidézett árvíz humanitárius és ökológiai katasztrófával fenyeget, és késleltetheti, hogy a front ezen szakaszán az ukránok átvegyék a kezdeményezést. A déli frontszakaszon hírzárlat van, de közben ukrán támadásokról érkeztek hírek. Utóbbiak szerint Kijev nyugati nehézfegyverzettel ellátott, Nyugaton kiképzett egységeket vethetett be. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 467. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Június 6-án felrobbantották a Nova Kahovka-i gátat – a Dnyeper alsó szakaszának mindkét partján humanitárius katasztrófa fenyeget, és veszélybe kerülhet a zaporizzsjai atomerőmű működése is
- A déli frontszakaszon egyfelől ukrán hírzárlat van, másfelől ukrán támadásokról érkeztek hírek; utóbbiak szerint Kijev nyugati nehézfegyverzettel ellátott egységeket vethetett be
- Az oroszok Marjinka kb. 80 százalékát ellenőrizhetik; az ukránok már nyíltan beszélnek arról, hogy Bahmut térségében ellentámadást hajtanak végre
- Zelenszkij az országban található óvóhelyek azonnali vizsgálatát rendelte el – a kijevi helyzet miatt a főpolgármestert alaposan kritizálták
- Putyint elérte a deepfake: dezinformációs művelet keretében akartak pánikot kelteni négy orosz oblasztyban.
Részletes helyzetkép:
Június 6-án reggel Kijev bejelentette, hogy az orosz hadsereg Nova Kahovkánál felrobbantotta a Dnyeper gátját: a folyót átszelő közúti átkelő, illetve a kahovkai vízierőmű egy része megsemmisült – mindez azt eredményezte, hogy a kahovkai víztározóból kontrollálatlanul áramlott ki a víz, elöntve a folyó két partján, annak alsó folyásán található településeket (Herszon egy részét is beleértve). Az árvíz által érintett területen körülbelül 80 település található. A hatóságok megkezdték a polgári lakosság kimenekítését, illetve lépéseket tettek az érintett terület ivóvízzel való ellátásának biztosítására. A megsérült vízierőműből a Dnyeperbe 150 tonna (sic!) kenőanyag kerülhetett – s fennáll a veszélye annak, hogy újabb 300 tonna kerül. Az ukrán energetikai rendszer stabilan működik, az Enerhoatom nukleáris erőmű-üzemeltető a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetet „nem kritikusra” értékelte: a rendszerek hűtésére az erőmű saját, a kahovkai víztározótól független tározóval rendelkezik. A Herszonban található, hőt és villamos energiát előállító kombinált erőművet azonban elöntés veszélyezteti.
Az ukrán hatóságok, élükön Volodimir Zelenszkij elnökkel, határozottan reagáltak a Nova Kahovka-i víztározó gátjának felrobbantására, és az akciót orosz terrorcselekménynek minősítették. Az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint a robbantásért az orosz 205. gépesített lövészdandár volt a felelős (ők hosszabb ideje Nova Kahovka térségében állomásoznak). Kijev mindenekelőtt a gát elpusztításának a természeti környezetre gyakorolt következményeit emeli ki – ez kiterjedhet a Fekete-tenger medencéjére is. Az ukránok szerint hosszabb távon veszélybe kerülhet a zaporizzsjai atomerőmű üzembiztonsága, s bejelentették: nemzetközi intézményekhez fordulnak, hogy az oroszokat felelősségre vonják. A Kreml szóvivője visszautasította az ukrán vádakat, azt állítva: az ukránok hajtottak végre olyan diverzánstámadást, melynek fő célja az volt, hogy a Krímet elvágják a vízutánpótlástól.
Június 4-én az ukrán erők a front déli szakaszán, Velika Novoszilka [Велика Новосілка] mindkét oldalán található orosz állásokat támadták (ez a terület fekszik a legközelebb a megszállt Mariupolhoz), s a Zaporizzsja megyében fekvő Novodarivka [Новодарівка] falut (illetve a források egy része szerint a Donyeck megyében található Neszkucsnét [Нескучне]) elfoglalva részleges sikert értek el. Az ellentámadó oroszok az elvesztett településeket visszaszerezhették, azonban az agresszornak nem sikerült az ukrán egységeket teljes mértékben visszaszorítani azok korábbi állásaiba. Másnap az ukránok újrakezdték a támadást, kiszorítva az agresszort a Donyeck megyében lévő Novodoneckéből [Новодонецьке] – a tizenkét órán át tartó harcok után az orosz erők visszaszerezhették a település feletti ellenőrzést, az ukránok azonban megtartották az attól északra megszerzett területet. Június 5-én ukrán egységek Donyeck megye északkeleti részén, Horlivka, Bahmut és Szoledar térségében is támadást indítottak – jelentéktelen sikereket elérve Bahmuttól északnyugatra, Berhivka [Берхівка] térségében.
Az ukrán parancsnokság tagadja, hogy Donyeck és Zaporizzsja megye határán offenzív művelet indult volna, az ellentámadásról szóló híreket – különösen az orosz védelmi tárca erre vonatkozó információit – célzott dezinformációnak minősítette. Ennek ellenére helyi ukrán források (beleértve ebbe katonaiakat is) harcokról számolnak be, illetve az elért sikereket ünneplik. A Velika Novoszilka térségében végrehajtott támadásokban az ukránok zászlóalj szintű egységeket vethettek be – ezek között voltak olyanok, melyek eddig tartalékban tartott, a Nyugat által felkészített és felszerelt dandárokba tartoznak. Először fordult elő az, hogy megerősítették: a harcokban bevetették az elmúlt hónapokban beszerzett nehézfegyverzetet (köztük Leopard 2-es harckocsikat). A déli fronthelyzettel ellentétben (ezzel kapcsolatban Kijev titkolózik) Hanna Malar védelmi miniszter-helyettes és Olekszandr Szirszkij tábornok, a Szárazföldi Erők parancsnoka azt mondta, hogy Bahmut térségében támadóműveletekre álltak át, s beszámoltak az ott elért sikerekről. Malar szerint a várostól délnyugatra az ukrán erők az ellenséges csapatösszevonás mélyére 100–700 méter mélyen hatolhattak be, Bahmuttól északnyugatra pedig (a Szlavjanszkba tartó M03-as autóút térségében) 200–1600 méter mélyen. Az ukrán vezérkar közleményei szerint Bahmuttól nyugatra az orosz fél is támadhat – aktivitásuk azonban továbbra is jelentéktelen (június 3-án a város térségében öt, június 4-én pedig egy összecsapásra kerülhetett sor).
Az agresszor erőinek Marjinka újabb negyedeiből sikerült a védőket kiszorítania, s a város területének már kb. 80 százalékát ellenőrizhetik. Az orosz támadások intenzitása azután nőtt meg, hogy Marjinkába vezényelték az „Ahmat” [Ахмат] csecsen különleges műveleti egységet. Kupjanszktól északkeletre továbbra is tisztázatlan a helyzet – itt a források egy része szerint a megszállók az Oszkil folyó nyugati oldalán hídfőállásokat foglaltak el. Sikertelenül érhettek véget azonban az agresszor Harkiv és Luhanszk, illetve Luhanszk és Donyeck megyék határvidékén végrehajtott további támadásai. Avdijivka térségében mindkét fél aktivitása jelentősen csökkent. Az ukrán vezérkar szerint újfent minden irányban kezdett nőni az összecsapások összesített száma – a közleményekben azonban nem tüntették fel a front déli szakaszát (az ukrán terminológia szerint a sahtari és a zaporizzsjai irányt) – így a támadások összesített száma jelentősen magasabb lehet.
Az oroszok rakéták és kamikázedrónok bevetésével folytatják a Kijev, illetve Kijev megye elleni támadásokat – a helyi katonai közigazgatás változatlanul azt jelenti, hogy minden támadóeszközt lelőttek, károkat csak a lehulló törmelékek miatt rögzítenek. Az ukrán Légierő-parancsnokság megerősítette: június 4-én orosz manőverező robotrepülőgépek csapódtak be a Kirovohradhoz [Кропивницький] közeli repülőtérbe. Harkivra (június 5-én), illetve Harkiv megye más településeire is hullottak ellenséges rakéták, s ugyanez történt Szlavjanszkban és Dnyipro városának külvárosaiban – itt a támadások következtében egy lakos meghalt, 22-en pedig megsebesültek. Az ukrán vezérkar szerint az agresszor június 4-én 14 rakétát és nyolc darab Shahed–136/131 kamikázedrónt használhatott fel (a védők a hat darab H–101/H–555-ös manőverező robotrepülőgépből négy, illetve [a nyolcból] hat kamikázedrón lelövését jelentették be). Június 6-án a Légierő-parancsnokság közölte: a 35 darab H–101/H–555 manőverező robotrepülőgép mindegyikét lelőtték.
Június 5-e éjjel Herszont az orosz rakétatüzérség tömegtűzzel támadta. Az orosz tüzérség és légierő szintén megnövelte a Nikopol, Ocsakiv, illetve Szumi megye államhatár menti területei elleni támadásokat. Június 2-a és 4-e között az ukránok két alkalommal támadták Bergyanszkot és Mariupolt (június 2-án [Bergyanszkban] a kikötő volt a célpont). Június 4-én és 5-én az orosz fél a Krímben található Dzsankojban [Джанкой], illetve a belgorodi oblasztyban ukrán drónaktivitásról számolt be (utóbbiban energetikai létesítmény lehetett célpont).
Június 2-án a DPA arról számolt be, hogy a német kormány szerződést kötött a Flensburger Fahrzeugbau GmbH (FFG) vállalattal 66 páncélozott kerekes szállítójármű leszállítására az ukrán hadseregnek – valószínűleg a Bundeswehrnél a szolgálatból kivont Fuchs szállítójárművekről van szó. Az FFG a német hadsereg által korábban használt svéd teherautókat is átadhatja.
Június 2-án az ukrán elnök a lakosság számára rendelkezésre álló óvóhelyek és légoltalmi helyiségek vizsgálatának lefolytatását rendelte el. Zelenszkij lépése válasz arra, hogy Kijevben hárman veszítették életüket úgy, hogy nem tudtak bejutni az óvóhelyre, mert annak bejárata zárva volt. Június 5-én a belügyi tárca közölte, hogy a helyi hatóságok országszerte 50 195 óvóhelyet vizsgáltak meg, ebből 4679-et (9 százalékukat) zárva, 11644-et (23 százalékukat) pedig használatra alkalmatlannak találták. Kijevben az ellenőrzött 2156 óvóhelyből 137-ről (6 százaléknyiról) derült ki, hogy zárva van, 804 (37 százalékuk) pedig használhatatlan. Alekszandr Kamisin, a stratégiai iparágakért felelős miniszter elismerte: a kijevi óvóhelyek helyzete kritikus. A nyilvánosságra hozott hiányosságok miatt Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester sok kritikát kapott.
A belgorodi oblasztyban folytatják a diverzáns-pszichológiai műveletet. Az ukrán oldalon harcoló orosz önkéntes egységek Novaja Tavolzsanka [Новая Таволжанка] falu térségében tevékenykednek – állításuk szerint a település lakosságát korábban evakuálták, s nem találkoztak az orosz erők ellentevékenységével.
Azokra az információkra hivatkozva, melyek szerint lengyel önkéntesek nyújtottak nekik támogatást, az Orosz Önkéntes Hadtest közölte: lengyel csoport nem tevékenykedik az Oroszországi Föderáció területén, és nem foglalkozik logisztikával vagy a hadifoglyok felügyeletével sem. [Ford. kieg.: az orosz területen való működés tagadásán kívül a lengyel szöveg nem egyértelmű.] A pszichológiai művelet keretében az önkéntesek felvetették, hogy a belgorodi oblaszty lakosait Ukrajnába menekítik, számukra ún. humanitárius folyosó megnyitását garantálva. Ennek célja, hogy a helyi lakosságot megvédjék az államhatár mentén végrehajtott orosz tüzérségi támadások hatásaitól.
Az orosz társadalom befolyásolásának másik módja volt a június 5-én, a rosztovi, a belgorodi és a voronyezsi oblasztyokban végrehajtott dezinformációs művelet: az ukránok rövid ideig a helyi televízió- és rádióadók frekvenciáit átvették, és Vlagyimir Putyin olyan „felhívását” sugározták, melyben az orosz elnök az oroszokat az ország mélyébe történő evakuációra szólította fel az ukrán hadsereg inváziója okán, illetve mozgósítást jelentett be. Az ukrán katonai hírszerzés képviselője azon véleménynek adott hangot, hogy az „orosz lázadók” tevékenysége fokozódni fog, s rámutatott arra: az Oroszországi Föderáció hatóságai a helyzetet nem tudják ellenőrzésük alatt tartani – mindez tovább fokozza a káosz érzetét, s fokozza a helyi hatóságokat érő kritikákat. [Ford. kieg.: az alábbi videón érdemes a szájmozgás és a szavak közötti szinkront figyelni.]
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A gát elpusztítására egy olyan időszakban került sor, amikor számos frontszakaszon növekszik az ukrán támadótevékenység. Az agresszor hosszabb ideje számolt azzal a lehetőséggel, hogy az ukránok a Dnyeper folyón keresztül, Herszon és Nova Kahovka környékén deszantműveletet hajtanak végre. A mesterségesen előidézett árvíz késleltetheti azt, hogy a front ezen szakaszán az ukránok átvegyék a kezdeményezést – ugyanakkor lerombolja azon orosz megerősített védvonalakat, melyeket az elmúlt hónapokban építettek ki, illetve problémát okoz mind az ukrán, mind az orosz ellenőrzés alatt található területeken fekvő települések ivóvíz-ellátásában (beleértve ebbe a megszállt Krím-félszigetet is). Tavaly tavasz óta a gátat folyamatosan az Oroszországi Föderáció hadserege tartotta ellenőrzés alatt: az oroszok a létesítmény fizikai károsodása ellenére sem végeztek semmilyen javítómunkát – s valószínűleg most ők voltak azok, akik a robbanóanyagot elhelyezték. [Ford. kieg.: itt a szerzők arra utalhatnak, hogy az ukrán hadsereg a korábbi hónapokban precíziós rakétákkal, magának a gáttestnek a sérülése nélkül lyuggatta szitává a gáton átvezető hidat.]
- Kijev cáfolja a front déli szakaszán zajló harcokról szóló jelentéseket. A végrehajtott akciók, illetve a felhasznált eszközök jellege azonban arra utal, hogy június 4-én az ukrán erők a Mariupol irányában található orosz állások áttörését célzó műveletet indítottak. A megkezdett harcok jelentéségéről nem pusztán az ukrán oldalon bevetett erők és eszközök nagysága árulkodik (különösen az, hogy az elkövetkezendő ellentámadás tekintetében több hónapig előkészített, Nyugaton kiképzett és felszerelt dandárokat vetették be), hanem az is: az aktivizálódás Donyeck megye északkeleti részén következett be. Ezt az irányt mellékiránynak kell tekinteni – a cél, hogy eltereljék a figyelmet a déli támadásról. Minderről az tanúskodik, hogy 1. erőiket szétterítik, s jelentősen kisebb erőfeszítéseket tesznek, mint Zaporizzsja és Donyeck megyék határán; illetve 2. az ukrán parancsnokság nyíltan beszél offenzív műveletekről (különösen Bahmut térségét illetően).
- A déli harcokról szóló jelentésekkel kapcsolatos embargó fenntartása lehetővé teszi az ukránoknak, hogy szabadon alakítsák az azokról szóló jelentések tartalmát. Ha a végrehajtott támadások az orosz állások áttörését, illetve az Azovi-tenger mellett fekvő települések irányába történő sikerek elérését eredményezik, Kijev hivatalosan is megerősíti majd az ellentámadás megindulását. [Ford. kieg: egy jó, angol nyelvű összefoglaló az ukrán hadsereg sikeres ellentámadásának feltételeiről.]
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán katonák civileket evakuálnak az elárasztott Herszonból 2023. június 7-én, a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantása után. (Fotó: Aleksey Filippov / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
